Ellenzék, 1941. június (62. évfolyam, 125-147. szám)

1941-06-17 / 136. szám

V

O.-lG Z.* J őY V 7{iUA

Extern. BUDAPEST

Országházi.-.ír Parlmni-nt

SRB 10 FILLÉR

siramtii jinraars *.-A=:sais

Szerkesztőség és feiadáfe&fstal: Kolozsvár. löXal-trtc^ iS., [.fielet. TeSaíen: 11—39. Hyssida: ígveteoi-aícs S. sifim. Teisísa sz.: 29—23

aeiaa«tl^WCT>rffn»rjr.mw^.,a<»»gsCTigMBRK^»«^vJg^sciQg.-r?T^ia iBB'wm.im

S2s; wmamtBMsati&zBYtt'niiKfXiamMVStVDItt MXZtiSaMmmOBi

SlSPííOTíB:

BARIM KIIHLŰS

XL II. ÉVFOLYAM, 136 SZÁM.

KEDD

BBi»°«8aB>e»ca«ea>iE^^.7.TwsBraf^'errStajaeataasai2^ff.v ,riCSTrmfS7vma.-ta

Cladótilaltfssos: PSLLBS R. T. Ealazsíír. Eliflzütési Srak: haioila 2.73. Rtayjwléyri 8. félévre is, egész étre 32 oingí.

■ mi m ■n-nmi-----------KOLOZSVÁR, 1941 JUNIUS 17.

ff

Válság Ämerffeütciii11

(Z.) Amerika beavatkozásának vagy be nem avatkozásának problémája az angol— német konfliktusba ma világkérdés. Roose- veU dnök határozata az egész emberiségre döntő jelentőségű í&sz. A fokozódó burkolt beavatkozás feszíti az idegeket és a gyors üt£mü hadiesemények szinte matematikai eredményein tűi a világ érdeklődése a washingtoni Fehér Ház felé íródul, onnan várva sorsának fordulását, Töhbé-kfSvésbé mcgala. pozott gazdaőági és stratégiai elméletek és elgondolások rebbennek uaos-untalau fel. Szakemberek és kávéházi Konrádok vitáitól hangos a világ, akik sorra veszik az eshetőségek valamennyi tényezőjét, csak éppen eSSyel — * legfontosabbal — magával az Amerikai Egyesült-Államokkal nem foglalkoznak. Pedig tálán cöak a franciák tudnak oly keveset Európáról, mint Európa Amerikáról. Aranyhegyek, dollármilliók, korlátlan lehetőségek, rohanó, kegyetlen élet és selejtes. négereg „kultúra'* az, aminek az európai ember a yenki világát képzeli.

Ebben a fogalomzavarban oly terhe» időben ritkán jelent meg értékesebb irásmü, mint Makkai Jánosnak „Válság Amerikában“ cimü könyve. Nem árt talán, ha néhány Szóban magával a szerzővel ia foglalkozunk. Mákkai Erdélyben, Erzsébetvároson született i905-ben és a kolozsvári református kollégiumban nevelkedett. Fiatalon lett újságíró és a régi Magyarságnál rövidesen bekerült mint politikai riporter Müotay István „vezérkarába'4. Éveket töltölt külföldön, Berlinben és Parisban. Sokai tanult és olvasott Már első írásai komoly feltűnést kelteitek. Az előző ciklusban országgyűlési képviselővé választották. Fiatal kora ellenére az első zsidótörvény és a költségvetési vita során a külügyi tárca előadója. A háború közepén, 1940 nyarán utazik Amerikába, ahol l»ejárja csaknem valamennyi államot. Az Esti Újságba®, amelynek felelős szerkesztője, európai feltűnést keho cikksorozatban számol be tapasztalatairól. Ezeknek gyűjteménye a „Válság Amerikában'4, ami a Bolyai Akadémia kiadásában jelent meg.

Egy cikk keretében szinte a lehetetlenséggel határos olyan óriási kérdáskompUxum- mal foglalkozni, arait maga a könyv is csak vázolni képe«. A könyv első és döntő megállapítása, hogy „ez amerikai társadalom életének háromnegyed részét sohasem érzékel. jük44 és nem vesszük észre, hogy az amerikai je llegzetességek „kit érte ties következetességgel halnak ki s pusztulnak el, hogy az amerikai kontinensen is egy európai jellegű polgári osztály fejlődjék ki, az Európában ismert bajokkal és válságokkal és az Európában bevált életkeretek között“. Amerikában a gyarmatosítás állapota befejeződött és az Egye-Sült-Államok rátért a faji politika útjára és a bevándorlási korlátozásai révén „yoí- taképpeu a második angolszász honfoglalás öltött testet egy évtized alatt“. Hogy csak mondatokat ragadjunk ki: „Amerika szembekerült a sárga fajjal a Távol Keleten, egyben pedig az Atlanti- és Csendes-óceánon olyan kötelezettségekbe bonyolódott, amelyek elkerülhetetlenné teszik számára az imperialista politika gyakorlását4. „Amerika az európai fejlődésnek körülbelül arra a lépcsőjére érkezett, amely Hitler és Mussolini fellépése idején a nacionalista körökben általános volt az óvilágban41 * *. Amerika á világháború előtt a világpolitika passzív tényezője volt, most pedig, — hogy az élet alapjai megváltoztak, — aktív világhatalommá lép elő44. ,

A lényig tehát, hogy; Amerika a gyarmatosítás periódusán túljutott és erősebbnek érzi magát az idősebb fivérnél. Angijánál. Az életforma megváltozik, az aiakitó tényezők „átértékelődnek“ u „ahogy az európai formájú társadalom kialakul s úrrá lesz a kolo- ciáUs életformák felett, a hóoiíá pénz is

konzervatív pénzzé, majd passzív menekülő pénzzé változik“.

Mindez vasköv«tkezctességgel vonja maga után a meglévő megvédésére irányuló akaratot. Ebből folyik az óriási méretű fegyverkezés. Az amerikai közvélemény attól fék hogy ha a brit birodalom összeomlik, úgy abból Súlyos katasztrófa származik Amerikára. Ez az aggodalom hajtja a beavatkozás hiveinek iáborába az amerikai polgárokat. Az ellenpárt szkeptikus. „Anglia szívesen veszi az ifjabb testvér segítségét, de az örökségből ezúttal sem ad neki semmit“. Kelet felől a sárga veszedelem fenyeget. Az európai éictforraa ötózeorolik a tengely csapásai alatt. Amerika szigetié lesz. Egyedül marad Szemben egv uj és idege» világgal. Ezért lép a Tájvédelem és az imperializmus elkerülhetetlen útjára.

Amerika európaizálódik és ugyanakkor Európa amerikanizálódik, mert „hu Európában egykor egyeljen központi hatalom válik úrrá, a pacifikáit népeknek ugyanez lesz a jövője: biztonság, a civilizáció állásai, viszont korlátozott egyéni érvényesülés és a béke rabszolgasága, amelyben arra sem lesz hatalmunk, hogy személyes ellenfeleinkkel megmérkőzhessünk, mert a stabilitási és a központi erő ezt nem fogja megengedni. Az u| aranykor képe ez, amely az ember összes

alacsony igényeit kielégíti c* összes magasabb ambícióit letöri. Milyen jogon és milyen európaiság alapján nézzük le hát akkor a mai Amerikát, ahol mindez megvalósult már. ahová mi ötven esztendő alatt holtbiztosán eljutunk?44.

Zengő kábelek repítik világgá a hireket. Pattanásig feszülnek az idegek és vakon tapogatózunk a következő pillanatok felé. Amerika óriási kérdőjelként mered reánk. Makkai könyve hozzásegít, Hog-v kissé szét-* oszlassuk a ködöt. . Talán helyénvaló, La idézzük zárószavsil: „Európainak lenni talán sohasem volt nehezebb, mint most, ezekben az időkben. De éppen ezért meg kell próbálnunk európai módon ítélkezni a világ dolgai felett''.

3

i A10S7KVA, JUNIUS 17. (IC. H.) MINT MOSZKVÁBÓL JELENTIK, AZ OROSZOK ÁTTELEPÍTÉSE UKRAJNÁBÓL, FEHÉROROSZQRSZÁGBŐL F,Ss FŐLEG AZ EGYKORI LENGYEL TERÜLETEKRŐL SZIBÉRIÁBA ÉS A SZOVJETUNIÓ ÉSZAKI RÉSZÉBE TOVÁBB TART. A KÜLÖNBÖZŐ HATÁRVIDÉKEKRŐL AZ OROSZOKON KÍVÜL MÁS NÉPESSÉGCSOPORTOKAT IS ÁTTELEPÍTENEK.

fümerika felszólította a német kornsásgf bogy amerikai konzulátusait fniias 5-éía

szintessé meg

WASHINGTON, június 17. Sum mar Welles külügyi államtitkár hétfőn d éluián hivatalosan bejelentette a Fehér Házban, hogy az tgyesült-Államok kormánya felhívta a német birodalmi korfuinyt az Egyesült-Államokban levő valameny nyi német konzulátus bezárására. Az intézkedés végrehajtására, mint legkésőbbi határidőt, július 5-ét tűzték ki.

A konzulátusokkal egyforma bánásmód alá esik valamennyi USÁ-ban működő német információs és idegenforgalmi iroda, továbbá a 1 ransocean laptudósitó ügynökség. Az intézkedést azzed okolják meg, hogy a konzulátusok és az intézmé~ nyék alkalmazottainak működése az Egye sült-Államok érdekeibe ütközött.

 franciák sikeres ellentfámailásolcaf intéztek Szíriában az angol ok ellesi

lílGKzsan érkezeit francia repllőjjpek aagol íudikajőkart roisgdííaft msg

iVICHY, junius 17. (DNB.) A június 16-iki francia hadijelentés a következőket közli a szít iái hadműveletekről:

Csapataink jelentékeny vonalhooz- szon ellentámadást indítottak. Más sza- kaszon_ meg feltartóztatták az ellenség haderőit. A Hermon hegység és a Dzse- bel Druz közötti vidéken gépesített csapataink, valamint gyalogságunk behatolt az ellenséges állásokba, ahol megtámadott az angolok által megszállt több falut, A Mention hegységtől nyugatra a hegyvidéken elfoglaltak egy fontos magaslatot, ahol nagy sikereket értek el. A tengerparton az angol' haderők Sidontól északra nem jutottak tovább. Légi erőnk Délsziriában több ízben bombázott ellenséges csapatösGfze- vonásoknt. Légi erőnk és a hajóhad légi ereje junius 16-án együttes vállal

kozássa! súlyosan megrongált egv angol rombolót, amely az éjszaka beálltáig mozdulatlan maradt. Egy másik romboló a tüzet figyeltek meg. A hadi1 tengerészeti repülőgépek, amelyek ezen a vállalkozáson resztvettek, azokhoz ai alakulatokhoz tartoznak, amelyek ugyanaz nap délelőtt megerősítésül Szíriába érkeztek. Három Gladiátor mintájú brit vadászgépei kétségkívül, egyet pedig valószínűleg lelőttünk.

A Havas-OFI jelenti Beyruíból: Haditengerészeti légi erőnk vasárnap he

vés támadást intézett sziriai partok közelében angol hadihajók ellen. Sídorr magasságéban eltaláltunk egv brit torpedónaszádot, amely lángba borult. Egy másik torpedónaszád megsérült. Hétfőn reggel hajóink érintkezésbe léptek két ellenséges cirkálóval és négy tor pedónaszáddal. Nem volt veszteségünk. (MTI.)

Még egy emigráns tábornok sérüli meg a szírial harcokban

ZÜRICH, junius 17! Svájci lapok je riizsá‘emi jelentése szerint Genţiihőmmé tábornok, de GauHe tábornok csapatainak egyik vezére a sziriei harctéren megsebesült. Bombas^Hánk eltörte a karját, de a hadműveleteket tovább irányítja.

flémelország a szili k küzdelemben ne?a vesz rész!

BERLIN, junius 17. A sziriai angol—frcoinémet illetékes :v Franciaország általánosságban, katonai együtt'

cia ellentétlel kapcsolatban helyen rámutatnak arra, /jo' és Németország között sem sem részletekben nincs szó működésről.

Német harci repülök junius 15-én másodszor magiam kuk Cyprus szigetet. Ennek s.r rán etedményvs la’álatut értek el hadikikö- tökben. raktárakban, valamint fontos ipari telepekben. (MTI.)