Ellenzék, 1941. június (62. évfolyam, 125-147. szám)

1941-06-04 / 126. szám

M IROSI IS iBill l.)\ }„n. I. (Az I I Telizek kiküldött tudósítójától.) Kedden délelőtt tartotta meg Marosvásárhelyen u városháza disztermébeu közgyűlését a „Szövetség“ Gazdasági ős Hitelszövetke­zetek Központja. A terem /sutolásig meg­telt Csik-, Gyergyó-, Háromszék- es Ma rostorda vármegyék szövetkezeti tagjai' al. A közgyűlésen megjelent előkelőségek sorában ott láttuk gr. Bethlen László or­szággyűlési képviselőt, az. Erdei'i eszi Gazdasági Tanács tagját, a ,,Szövetség elnökét, dr. Sehundl Karoly litkostana esős. felsőházi tagot, a magyar Szövetke­zetek Szövetségének elnökét, höherer Béla kormányfőtanácsost, az O. M. 1. K. Gró! B stíllen I A közgyűlés a Hiszekegy elmondásá­val kezdődött, utána gr. Bethlen László nyitotta meg a közgyűlést. Oszin te sze­retettel üdvözölte a megjelenteket, majd reményének adott kifejezést, hogy őszin te együttműködéssel és értékes támoga­tásukkal hozzájárulnak az. erdélyi szö­vetkezeti mozgalmak további fejlődésé­hez. Bejelentette továbbá, hogy a köz­gyűlésre meghívott pénzügyminiszter, földművelésügyi miniszter, valamint Ba ranyai Lipót. a Magyar Nemzeti Bank vezérigazgatója és gr. Teleki Béla. az Er- délvi Párt elnöke kimentették távolma­radásukat. majd igv folytatta beszédét: — Régi szokásunk volt kisebbségi éle­tünk során, hogy közgyűléseinken köz­vetlen szavakkal beszéltük meg problé­máinkat. A vezetőségnek ezáltal alkalma volt több szempontra a tagok figyelmét felhívni és tőlük indítékot kapni újabb tevékenységre. Mivel Szövetségünk nem volt egyoldalú, kizárólag szövetkezeti in­tézmény, hanem magyarságunknak erős védőbástyája é-s egyik legnagyobb népi szervezete, természetesen nemcsak szö­vetkezeti kérdések, hanem általános ma­gyar vonatkozású problémáink is megbe­szélésre kerültek. Ebből folyik, hogy alig volt népi magyar megmozdulás akár gaz- dasági, akár szociális, akár kulturális vo­nalon. amelyben a Szövetség érdekelve ne lett volna vagy éppen kezdeményező szerepet ne vitt volna. — Úgy gondolom, hogy áldott vissza­térésünk után is fenn kell tartanunk ezt a közvetlen, őszinte, testvéri viszonyt, amely a tagok és szövetkezeteik, vala­mint a szövetkezetek és a központ kö­zött kifejlődött és amely anyagilag igen kicsiny mivoltunk dacára, lényeges erőt és súlyt tudott adni szervezetünknek. Beszéde további részében kitért gr. Teleki Pál néhai miniszterelnökünk ál­láspontjára, hogy azoknak a magyar gaz­dasági intézményeknek, amelyek a ki­sebbségi sorsban hatalmas eredményeket értek el. önkormányzatukat kell fenntar* tani. Hangsúlyozta gr. Bethlen László, hogy ez az autonomia nem jelent szepa­ratizmust és nem jelent regionalizmust, de biztosítja ezeknek az intézményeknek nagyobb munkateljesítményét. Együtt akarunk dolgozni az anyaországi testvér­intézményekkel, amely akaratunknak leg­szebb tanujeleit adtuk akkor, amikor a „Szövetség“ össze/s tagszövetkezetei be­léplek a magyar Szövetkezetek Szövet­ségébe. Az egyes szövetkezeti kategóriákkal foglalkozva, bejelentette, hogy a hitel­szövetkezetek részére az anyaországi test­vérintézetek kétmillió pengő tőkét bocsá­tottak rendelkezésre, részben üzletrész­jegyzés, részben betét formájában. A Nemzeti Jegybank visszleszámitolási hi telkeretet adott. Az Országos Földhitel Intézettel létrejött megállapodás alapján pedig az Erdélyi Hitelintézetek bekap­csolódtak a Földhitel Intézet mezőgazda- sági kölcsönakciójába. E kölcsönök kö­zül különösen figyelemreméltó és nagy fontossággal bir a 15 évi törlesztésre ki­helyezhető négy és félszázalékos kama- toízásu beruházási kölcsön. E kölcsönök folyósításánál nagy akadályt jelent, hogy a telekkönyvek Erdélyben rendezetlen állapotban vannak, aminek következté­ben a jelzálogos kölcsönöket nehéz ki­utalni. ' ezél igazgí.Ióját. gr. Béldi Kálmán fel-ó- házi lagol. a/ Erdélyre-/i Gazdasági la núes elnökét, gr. Toldalagbv Mihály, Ma rostorda főispánját, dr. I o’.dulaghy Jó­zsef földiül tokost, Korporits Edét, az er­délyi ..Hangya '-szövetkezel elnökét, dr. Karda Tenne szövetkezeti igazgatót, dr. Jes/ens .kv l ernte miniszteri osztálytaná­csost. a ,.Szövet.ég1" korinam biztosát, dr. i.atz Gvürgv miniszteri titkárt, Elekes Bélát, a „Szövetség** vezető igazgatóját, dr. Paál Árpád ors/ággyiiléöi képviselőt. Imre /sigmondot. az erdélyi ..Hangya4 alelnökét, .lány Andrást, a „Hangya44- központ vezérigazgatóját. Zoltúni Pált, a Szövetség44 alelnökét és gazdasági éle­tünk számos kiválóságát. asziő beszéde A román kivonulás előtt és ennek fo­lyamán igen súlyos károkat szenvedtek a „Szövetség" tejüzemei» Ezeket a „Sző vétség4* már részben kiheverte, sőt uj tejfeldolgozó üzemeket állit fel Kezdi vásárhelyen, Barólon és Marostordame- gyében. Tejszövetkezeti téren az egész Erdély tejkérdésének egyetemleges irá­nyifására is felhatalmazást kapott a „Szö­vetség.44 A földművelésügyi minisztérium meg­bízása folytán Erdélyben a „Szövetség44 mintegy 13 juh-gomolya gyiijtőtelepet ál­lit fel. Ezzel a gyapjú termelést is elő akarják segíteni. Az Erdélyrészi Gazdasági Tanáccsal karöltve lefolytatott mozgalom alapján tejszakipari iskola létesítését határozták Az üdí Az elnöki megnyitó után gróf Tolda- laghy Mihály főispán üdvözölte a köz­gyűlést és rávilágított arra, hogy a szö­vetkezeti mozgalmat a szociális gondolat­nak kell áthatnia, mert ez a munka nem volt és nem lehet öncélú. A város nevében Vadady F. Károly városi főjegyző üdvözölte a közgyűlést és örömének adott kifejezést, hogy azt Ma­rosvásárhelyen tartották meg. Ezekután az üdvözlő táviratok felolva­sására került a sor. melyeket a közgyű­lés a Kormányzó Urnák, Bárdossy Lász­ló miniszterelnöknek. ReményrSchneller pénzügy-, br. fíúnfjy Dániel földmiive- lésügy-, \ arga iparügyi miniszternek, va­lamint Pataky Tibor államtitkárnak és Baranyai Lipótnak, a Nemzeti Bank ve­zérigazgatójának küldött. Dr. Schandl Károly t.itkos tanácsos az anyaországi szövetkezeti mozgalom üd­vözletét tolmácsolta a közgyűlésnek és hivatkozott arra, hogy az önsegélyre ala­pított erő volt a székely szövetkezeti mozgalomnak mindig az alapelve. Idegen uralom alatt a szövetkezeti mozgalom volt egyike a legerősebb fegyvereknek a népiség fenntartására. Löherer Béla kormányfőtanácsos baj­n « v r A választások után Elekes Béla szövet­kezeti igazgató javaslatot terjesztett a közgyűlés elé bizonyos befektetések tár­gyában. A közgyűlés hozzájárulását kérte 1. a „Szövetség44 Kolozsváron saját épü­letet vásároljon, vagy építtessen, 2. a juh gomolyagyüjtő állomások épitésére és 3. a csikszentsimoni keményítő gyár épitésére előirányzott 220.000 pengő befektetéshez. 4. a baróti tejfeldolgozó üzem 150.000 pengős befektetéséhez, 5. a kézdivásár- helyi tejfeldolgozó üzem 80.000 pengő befektetéséhez, 6. a marostordamegyei lejfeldolgozó üzem 30.000 pengős befek­tetéséhez. Zoltán Sándor javasolja: 1. szövetke­zeti ügyvezető könyvelők kiképzését. 2. korszerű szövetkezeti törvények alkotá­sát, 3. a kereskedelemügyi minisztérium­ban szövetségi ügyosztály létesítését, mely később szövetkezeti minisztériummá bő­vülhet. Gróf Bethlen L ászló válaszolt a javas­latokra és bejelentette, hogy az ügyveze­tő könyvelők kiképzésének ügyében a le­hető legrövidebb időn belül megteszik a rí. A háziipari szövetkezetek kivitelét fokozni igyekeznek és uj piacokba való lsek a |> csői u sál elősegíti k A gyergyói közbirtokosságok vagyon" kezelését szövetkezeti formában szerve­zik meg. Uj munkaterülettel is gyara­podtak. ( ikmegye és általában a Szé­kelyföld burgonyafeleslegél nem tudja értéke iteni (ezt eddig a Regát vette fel), most tehát ipari feldolgozására kell töre­kedni. Igv Csikban egy keményítő- és szörp- (glukóza) gyár létesül, melynek épitése máris folyamatban van és terme­lése is megindul október folyamán. A ..Szövetség" mellett felállították a Szövetkezeti választmányt is, mely ellen­őrzési jogot gyakorolhat az összes erdélyi szövetkezetek felett, tehát a szász és ro­mán szövetkezetek felett is. A szász szö­vetkezetek vezetőivel a megállapodás meg is történt, a román szövetkezetek vezetőségével azonban csak viszonossági alapon lehet rendezni ezt a kérdést. Eb­ben a kérdésben gróf Bethlen László sze­mélyes tárgyalásokat is folytatott a ro­mán fővárosban és ígéretet kapott az iigv viszonossági alapon való rendezésére. Bejelentette továbbá beszédében a szö­vetkezeti tisztviselők részére a nyugdíj­intézet felállítását is. Hangsúlyozta azt is, hogy a „Szövetség“ a munkamegosztás alapján á legszorosabban együttműködik az EMGE-vel és a Hangyával. Végül be­jelentette, hogy a „Szövetség“ szövetke­zetek alapítását határozta el azokon a szórványrészeken, ahol a román uralom a szövetkezetek felállítását megakadá lyozta. "_i X ««.I. * társi támogatásáról biztosította a közgyű­lést. Szabó János alsósófalvi hitelszövetke­zeti vezető javaslatára ugv határozott a közgyűlés, hogy nyilt szavazással dönt a napirenden szereplő pontok felett és az igazgatóság jelentését, a „Szövetségnek“ a közgyűlés elé terjesztett mérlegét, va­lamint a napirenden szereplő pontot egy­hangúan elfogadja. fiz igazga’ó:ági tagok me„váSasz ása Ezekután került sor az igazgatósági ta­gok megválasztására. Igazgatósági tagok lettek: gr. Bethlen László, gr. Béldi Ká­roly, dr. Schandl Károly, dr. Moyses An­dor miniszteri tanácsos, gróf Teleki Béla, az Erdélyi Párt elnöke, Korporits Ede, Zoltányi Pál ref. lelkész Sáromberke, Já- nossy József Siményfalva, Mihó László, TJdvarhelymegye főispánja, dr. Karda Fe­renc, az Erdélvrészi Gazdasági Tanács tagja. Kádár István kisgazda. Felügyelőbizottsági tagok lettek: Gyar- mathy Árpád szövetkezeti igazgató, Pál Dénes unitárius lelkész, Halmágyi Albert ny. polgármester. Péter Árpád ig. tanító, Király Endre földbirtokos. nyít az a lény, hogy rögtön 2200 üzlet­részt jegyeztek. Dr. Korda Ferenc gyakorlati javaslat tnl lillt a közgyűlés elő. Ismertette az erdélyi fakoreskcdelern helyzetét és a/.t. hogy a földművelésügyi minisztérium a/ erdélyi f akereskedeleru támogatására 5 millió pengős kedvezményes hitelkeretet nyitott. Erre a kölcsönre jelentkezés alig történt, mert az erdélyi í»kereskedelem olyan réteg kezében van rna, akik az elő­irt feltételeknek nem tudnak eleget ten­ni, sőt hitelszükségletük sincsen. Ennek folytán a hitelkeret jóformán érintetlenül áll. Kéri tehát a „Szövetséget4*, járjon közben, hogy a fcntálló hitelkeretet ad­ják át ennek a faértékesitő szövetkezet* nek. Jónak találná, ha az egész Székely­föld faértékesitését szövetkezeti alapon oldanák meg. Kérte továbbá a zsidótör­vény végrehajtását, a „strohmann-rend- szer“ megszüntetését és az iparengedé­lyek felülvizsgálását. Gr. Bethlen László válaszában bejelen­tette, hogy értesülése szerint a földműve­lésügyi minisztériumnak elvileg semmi kifogása nincs a kölcsön átruházása ügyé­ben. A közgyűlés, melyet 500 terítékes ebéd követett, lelkes hangulatban ért véget. Megleshette a város híübl Halíer Gusztáv dr. volt polgármester arcképét KOLOZSVÁR, jatiius 4. Kolozsvár tör­ténetében nagy szerepük volt a város első polgárainak, a polgármestereknek, mert nehányan nemcsak vagyonukat, de életüket is feláldozták városunkért. Kin cseg városunk történelme tele van ragyo­gó polgári erényekkel, diszelkedö polgár- mesterekkel. Mindenik polgármester épí­tett s alig volt közöttük olyan, akire a város ne lehetett volna büszke. A város tanácsterméből a megszállás ideje alatt száműzték a magyar polgármesterek arc­képeit. Valami pókhálós zugban voltak elrejtve s még szerencse, begy nem sem­misültek meg. A megszálló kivonulása után a városházán tartott nagytakarítás alkalmával előkerültek Pataky József, Pataky Mihály, Medgyesy Tivadar, Mi- norics Károly, Grois Gusztáv, Haller Ká­roly, Albach Géza és Szvacsina Géza portréi s arcképeik most ismét díszítik azokat a falakat, ahonnan az idegen ura­lom eltávolította őket. Hiányzott ebből az arcképcsoportból a megszálláselőtti utolsó magyar polgármester, hilibi Haller Guszíáv dr. arcképe. Neki jutott az a szomorú feladat, hogy a várost a romá­noknak átadja és őt kényszeritették arra is, hogy az úgynevezett állítólagos „ci- gányi vérengzésekért44 a város polgársá­gán a kivetett hadisarcot behajtsa. Szive nem sokáig birta a nehéz megpróbálta­tást és a román impérium második évé­ben szivszéíhüdésben meghalt. Arcképe életében nem volt megfestve. A város ta­nácsa összegyűjtötte egykori fényképeit s Ács Ferenc festőművészt, a kiváló arc­képfestőt kérte fel, hogy portréját meg­fesse. Ács Ferenc személyesen is ismerte az elhunyt polgármestert s talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy a portré pompá­san sikerült. Az arcképben benne van Haller Gusztáv jóságos lelke, derűs hu­mora: az egész ember, hilibi Haller Gusz­táv dr. arcképe most odakerült a többi „nagy44 polgármesterek mellé. Eísíí magyar konyvnap Erdélyben. Száz remek uj könyv, olcsó könyvnapi áron. Siessen előjegyezni Lepage- nál, hogy élvezze a kivételes könyvnapi ked­vezményt. Kérjen ingyen könyvnapi jegyzé­ket Lepagetól és rendelje meg a „Versekben Tündöklő Erdély’* versantológiát, 344 lap 3.80 P. nagyjelentőségű határozatokat hozott a szövetkezetek maros vásárhelyi közgyűlése Beruházási program lépéseket. Ami a szövetkezeti törvénye­ket illeti, 3 éve beszélnek már erről, lát­ható eredmény nélkül. Tervezet is van rá és a szövetkezetek parlamenti cso­portja foglalkozik is ezzel a kérdéssel. Faérlékesifő szmlkszetet! Dr. Gaál Alajos bejelentette a közgyű­lésnek. hogy Gyergyó népének a fa „bú­zája és aranya“. Ezért szükségesnek lá_tta, hogy a székelység faértékesitő szövetke­zetbe tömörüljön és mentse azt, amit még lehet a román uralom rablógazdálkodása után. Ez a gazdálkodás többmillió köb­méter fával tette szegényebbé Gyergyó székelységét. Kilenc nagyközségi és köz- birtokossági vagyont kezelne ez a szövet­kezet, amelynek alapszabályai is elkészül­tek már. Az alapszabály kimondja, hogy a szövetkezet hasznát nem osztják fel a szövetkezeti tagok között, hanem azt a hasznot mezőgazdasági termékeket feldol­gozó ipari üzemekbe fektetik, hogy ezzel is újabb munkaalkalmat teremtsenek. Dr. Gaál Alajos bejelentését a közgyűlés lel­kes örömmel vette tudomásul, amit bizo-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents