Ellenzék, 1941. június (62. évfolyam, 125-147. szám)

1941-06-14 / 134. szám

“ * Erdélyi Jéiszf: ElIendUfiűfaflannl vonzóvá feeíl íesinönfe a magunk életközösségét Csendes kolozsvári éjszaka. Fejünk fölötf szikráznak a csüfagok. A sétatér vén fái hal­kan susognak mögöttünk, mint az összees­küvők. Hallgatagon haladunk egymás mel­lett; a másik Erdélyi József. Egy ideig versenyt hallgatok vele. Ám 5 jobban birja. Ezt 'el is ismerem magamban, mikor egy kérdéssel oda csavarom vissza a gondolatokat, ahol egy negyedórával koráb­ban félbeszakadt a beszéd a Körben. — Nagy feladat áll előttetek — kezdi. — Az idegen elnyomás éveiben elvileg könnyebb volt sorotok. A hatalom i eâtoknehezedetţ, ti pedig a nemzeti eszmék által feleltetek neki, Minden erdélyi magyart egy akolba szorítot­tak, vertek. Abban az időben már csak a puszta magyarnak maradás is felért egy kis hőstettei. Küzdelem nélkül azt sem tarthat­tátok volna meg, ami a tiétek volt. Az erdé­lyi magyarság ekkor mutatta meg, hogy fel­ismerte a közösségi gondolat mélységét; min­den kisebb szempont ellenére is összefogott, hogy a létét biztosítsa. Az egymás közötti el­lentét pedig — ha volt — a mágyarság belső ügye volt. — A felszabadulás azonban teljesen uj helyzet elé állított benneteket. Egy szabad Magyarországon vajmi keveset mond az, aki kijelenti, hogy ő magyár és az is marad. Mikor az ember otthon érzi magát, akkor már a nemzeti élet mesgyéin belül nyílnak fel az uj feladatok. Többé nem az a kérdés, hogy mennyire vagy nacionalista. Aki nem vallja ezt a világnézetet, az sem kallódik el törvényszerűen a magyarság Számára. De szá­mot kell vetnetek azzal, hogy á világ nagyot haladt előre, mig ti csupasz életetekért vere­kedtetek. Most már választanotok kell Lát­játok, érzitek, hogy a nemzeti életkereteken belül a népiség ţ^ndolata az, ami nagyobb fojsulyt jelent. Szükségtelen erre figyelmez­tetni Erdélyt. Magatok is tudjátok. Csakhogy nálatok több a sejtés ezen a terein — s ez védekezésetekkel magyarázható — mig az anyaországban porzó küzdelmek heve edzette meg a népi árcvenal katonáit. — Természete?, hogy nem maradtok ma­gatokra. Erdély 1918-ban a nemzeti eszme megőrzésével ajándékozta meg az anyaorszá­got. Ezúttal számíthattok a régi kölcsön tör­lesztésére: a népi gondolat írói készségesen segítségetekre sietnek, hogy zökkenés nélkül sikerüljön átváltanotok az uj berendezke** désre. Hangsúlyozom: ez nektek nem újság, de tudom, hogy a mi erőnkre is szükségetek van abban, hogy elgondolásotokat az egész vonalon kiépítsétek. — Itt sem lehet majd megpihenni. A népi gondolat alig több kiváló eszköznél az egész nemzet megszervezésére, A kiegyenlítő tár­sadalmi igazságnak kell érvényesülnie, mely minden magyarban megbecsüli az embert, a tiszai gátkötő napszámosban, a tanyai béres­társadalom mai dédelgetettjeiben. Minden legényben, a bányászban, kisiparosban és más kisemberben is legalább annyira, mint a magyart úgy kell tekinteni, min tégy tiszta agyat* két erős kart s egy érző szivet, mely bármely pillanatban kész a munkára a ma­gyar szállásokért. Ebből egyenesen követke­zik, hogy nem nézhetnők tétlenül elkallódá- sukat^ testi leromlásukat, vagy kivándorlásu­kat. — Fergetegesen közeledik az idő, mikor két kézzel kell megragadnunk a magunk sor­sát. Olyan életformát fogunk kialakítani ma­gunknak. mely a jó példa puszta vonzása ál­tal is forradalmasítja a maradi társadalmi berendezkedésekben élő szomszédos népeket < a maguk életének korszerűsítésére ösztö­kéli A magyar népnek olyannak kell lennie, mint ú mágnes: köztrliiégckor a környező I vasreszelék egy moccanásra az erővonalak mentén helyezkedik el. A magyar birodalom uj gyepükkel övezi magát s népei szellemi, anyagi jólétben élnek majd, mert a nagy és dolgos egységeknél ez már nem fényűzés töb­bé. Ellenállhatatlanul vonzóvá kell tennünk u magunk életközösségét, hogy érezze *ze- rencSctlennek magát az a távoli embercso­port, amelyik nem részesülhet előnyeiben. — Még csak egyCţ: tic tűrjétek meg, hogy hatalomátvételről, az uralkodó réteg leváltásáról sugdossanak körülöttetek. Ezen- tul már nem arról lesz szó, hogy egv társa­dalmi réteg nyers erővel rákényszeríti aka­ratát a mugyarság egyetemére. Olyan erjedés járja most át a magyar néptestet, hogy biz­ton hihetjük: a hatalmukat, vCzetőszerepüketi és életüket többé veszélyben n<“m látó tár­sadalmi rétegeknek nem lesz oka arra, hogy indokolatlan félelemből, vagy féltékeny­ségből megkíséreljék elakasztani a legfőbb közjót, a nemzeti élet átszervezését. Itt elhallgatott. Keskeny metszésű, zöld szemeiben tűz lobogott.. Csendesen kocogtunk egymás mellett hazafelé. Kinzó gondolatok­kal lépegettünk. De nemsokára virrad és fürge emberek kelnek fel a most még sötér ablakok mögül, nem sokat vitáznak, nem akarnak eszméket tisztázni, hanem sietve megindulnak munkára, a kenyér után; űzik, hajszoljált a sorsot, mindig a jobb sorsot. S mire elérik, m/egint magasabbra törnek. Ez az élet rendije. Az az egészségei állapot, mi­kor ki-ki emészti magát, hogy holnap még jobb, még szebb, még biztosabb legyen az élet- Ha nem nekünk, akkor azoknak, akik lobogó lángunkat továbbviszik. P. Incze Lajof. Hindig friss és cpolt . .. hála a Klasszikus 4711-esnek! Fáradtságnál, fejfájásnál üdít és ele v e ni t — csak néhány cseppet , tnotdóvizünkbe I Megkezdte a Ház az uj térvény ja vasiatok vitáját „Erdély népe példaképpen ál hat az ország előli" A képviselőház pénteki ülésén a közel­látás érdekeit veszélyeztető oselekmé nyék büntetéséről szóló javaslatot tár gyalta. Gr. Festetich Domokos (Magyar Élet Pártja) örömmel állapította meg, hogy a kormány közbelépése révén a zsi­dó hatalmasságok kezdenek eltűnni a közélet porondjáról. A javaslat kereté* ben erőteljes intézkedéseket sürgetett. A javaslatot elfogadta. Nagy László (Imrédy-párl), Keibel Mi­hály (kisgazda-párt), Matolcsy Mátyás (nyilaskeresztes) felszólalása után báró Braunecker Antal erdélyi képviselő szó­lalt fel. Megállapította, hogy a kormány atyai szeretettel sietett az erdélyi lakos­ság megsegítésére, de nem sikerült nin den nehézséget kiküszöbölnie. Megállapí­totta, hogy Erdélyben nagyobb nehézsé* gok vannak, mint az anyaországban, de hozzátette, hogy Erdély népe olyan fe­gyelmezetten viseli ezeket a nehézsége­ket, hogy példaképpen állhat nz ország lakossága előtt. A román urakon idejé­ben megfogadták, hogy minden meapió- bádtatást szívesen elviselnek, csakhogy felszabadulásukat elnyerjék. A törvény- javaslatra kitérve, megállapította, hogy nem helyesli azt, hogy az első paragra fus szabotázs feltételezéséből indul ki. Meggyőződése, hogy ennek a feltétele­zése felesleges, mert a magyar nép soha sem volt hajlamos ilyen cselekményeké e. Szóvátette ezután az erdélyi közutak el* hanyagokságát és kérte, hogy mielőbb segítsenek ezen a helyzeten. Örömmel üdvözölte a törvényjavaslatot, de a vég­rehajtás során méltányosságot kér. Az Erdélyi Párt nevében elfogadja a javas­latot. j Ezután Radocsay László igazságugymi- j niszter szólalt fel, válaszolva az elhang zott jogi bírálatokra. A gazdasági ter­mészetű kérdésekre a választ a közellá* tási miniszter fogja megadni. Rámuta­tott arra, hogy a Ház minden tagja egyetért abban, hogy a közellátás érde­keit veszélyeztető cselekmények vétsé­gek vagy büntettek a magyar nemzeti kö­zösség ellen. Az alapfelfogásban tehát meg volt az összhang és ez az alap gon­dolata az egész javaslatnak. Bizonyos rendelkezéseit a javaslatnak azonban té­vesen fogták fel az egyes felszólalók és tévesen magyarázták. Azt elismeri, hogy a javaslat konstrukciója jogi szempont-* hol nem teljesen ideális, mert az ideális szabályozás az volna, hogy ha a tcnyál- ladékot mind szabatosan meghatározhat* nánk. Most más jogi konstrukciót azon­ban nem lehetett hozni és egyébként az ilyen konstrukció nem teljesen uj. a ma­gyar törvényalkotásban. Tóth János nyilaskeresztes és Ilovszky János, Magyar Élet Pártja felszólalása után a Ház az ülést félbeszakította. A legközelebbi ülés junius 17-én, kedden délelőtt lesz, melyen a napirenden lévő javaslat vitáját folytatják. Bárdsssy László minisztereinek levelet intézett az Erdélyi Pâri elnökéhez: „A vállveteti munka hozzásegít nagy nemzeti céljaink meg­valósításához" KOLOZSVÁR, junijis 14. Az Erdélyi Párt nemrég történt megalakulása alkal­mából a párt elnöke meleghangú üdvözlő táviratot intézett dr. Bárdossy László miniszterelnökhöz. A párt üdvözlő táv­iratára válaszolva Bárdossy László minisz terelnök gróf Teleki Bélához, az Erdélyi Párt elnökéhez a következő levelet in­tézte: I Igen tisztelt Elnök Ur! őszinte köszönettel és hálával vet* tern az Erdélyi Párt alakuló nagygyü­Ma újra megkontíulnak, de csak három napig fognak zúgni az liiiémiiSf harangok Főszerepekben: Kiss Ferenc, Nagy István, Lukács Margit Csak szombat, vasárnap és hé’föi kizárólag az URÁNlfl-mizgéhan! léséről az összegyűlt kiküldöttek nevé­ben is hozzám intézett jóleső meleg üd­vözlést. 1 Nagy örömömre szolgál, hogy Erdély magyarsága e nehéz történelmi idők­ben is megtalálta az utat az összefo gáshoz a nemzetépités munkájában. Meg vagyok győződve, hogy ez az ösz- szefogás Erdély sokat szenvedett ma­gyarságát még erősebben összekovácsol­ja a nemzettel és a vállvetett munka hozzásegít nagy nemzeti céljaink meg­valósításához. Kérem, igen tisztelt Elnök Ur, fo­gadja és tolmácsolja az Erdélyi Párt általam nagyrabecsült vezetőségének őszinte köszönetemet és meleg üdvöz­letemet. BÁRDOSSY LÁSZLÓ sk} LEVÉLPAPÍROK, egy szarutól » Uj»4 lasztékosabb kivitelig, legolcaébbtmi a ELLENZÉK könyvosztályábm^ KoÍmoA« Mátyás király-tér 9A

Next

/
Thumbnails
Contents