Ellenzék, 1941. június (62. évfolyam, 125-147. szám)
1941-06-13 / 133. szám
T TTT ü^^ZAQZYÜLP9 t, v Extern örszágu^,. , ^ÚJPEST S“^“-r P^^ao.r.t ÜRB 10 FILLÉR K 'hl7 Fiif iViufrA Szerkesztőség és kiaifábivataí: Eclsisvár, JóXal-utca 16., 1. epelet. TeSeían: 11—S3. Kremáa: fsyElem-utca 8. szám. Telefon sz.: 29 — 23 SLHPÍTOTTI: BIRTHS MIKLÓS Riatfételaidsites: f*«LL8S R. T. Kolozsvár. Előfizetési árak: havonta 2.78. Reiveőévre I. féiévra 16. eeész érn 32 síüsö. LXII. ÉVFOLYAM, 133. SZÁM. PÉNTEK KOLOZSVÁR, 1941 JUNIUS 13. Meghalt Tholdalaghi Mihály gróf főispán Benyújtotta a kormány az uj javaslatots üeresziény zsiJéval nem házasödliaíik Mein számii zsidónak, ki kereszténynek született, ha két nagysziilője nem zsidó Az ügyvédi kamarában csak kai százalék zsidónak van szavazati foga—Szigorítják a ielségsér* tés és a lázadás büntetését — Tiios történelmi neveket üzleti cégérben9 márkában felhasználni BUDAPEST, június 13. (MTI.) A képviselőház szerdán délben formális ülést tartott. Az ülésen a kormány tagjai több fontos törvényjavaslatot és jelentést terjesztettek be. Radocsay László igazságügyminiszter négy törvényjavaslatot nyújtott be: 1. A házassági törvény kiegészítéséről és mó* dositásáról szóló törvényjavaslatot. 2. A felségsértésről, lázadás, valamint a súlyos büntettek előkészítésének büntetéséről szóló törvényjavaslatot. 3. Az ügyvédekre, ügyvédjelöltekre és az ügyvédi önkormányzatra vonatkozó egyes kérdések szabályozásáról szóló törvényjavaslatot. 4. A nemzet nagyjaira, úgyszintén a szentekre és az egyházak nagyjaira utaló megjelöléseknek ipari és kereskedelmi tevékenység körében való használatáról szóló törvényjavaslatot. Ezután Varga József kereskedelem és közlekedési, valamint iparügyi miniszter két törvényjavaslatot terjesztett be: Az egyik az 1907. és 1936. évi mértékiigyi törvények büntető rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítéséről szól, a másik az üzleti záróráról. Végül Bánffy Dániel báró földművelésügyi miniszter az 1939. évi engedélyezett rendkívüli fa* használatok mértékéről szóló jelentését terjesztette be. Tasnádi Nagy András elnök napirendi indítványára a Ház elhatározta, hogy a legközelebbi ülését pénteken délelőtt 10 órakor tartja. Kötelező az orvosi vizsgálat házasság előtt A házassági törvény kiegészítéséről és módosításáról szóló törvényjavaslat kötelezővé teszi a házasságkötés előtt a házasulok orvosi vizsgálatát, hogy nem szenvednek e fertőző gümőkórban, vagy fertőző nemibajban. A vizsgálatot rendszerint a tisztiorvos végzi, de a nők kíméletet élveznek, mert háziorvosi bizonyítvánnyal igazolhatják egészségi állapotukat. Házasodási kocsőn A házasodási kölcsön rendszeresítését is tervbe veszi a javaslat. Ilyen kölcsönt csak olyan házasulok kaphatnak, akik igazolják, hogy házasságkötésük sem egy* más, sem születendő gyermekeik szempontjából nem esik kifogás alá. A kölcsön visszafizetésénél a házasságból születő gyermekek számához képest kedvezmény jár. Gyógyíthatatlan elmebeteggel tévedésből kötött házasság megtámadható. Házassági szempontból Ki tekintendő zsidónak A javaslat a továbbiakban megtiltja. hogy nemzsidók és zsidók egymással házasságot kössenek.. A javaslat ezzel kapcsolatban a házassági tilalom szempont* jából a zsidó fogalmát is megállapítja. A házassági tilalom célja ugyanis kifejezetten a magyar nemzet fajtisztaságának megóvása. Ezért a zsidó fogalmának a házassági tilalom szempontjából irányadó meghatározásában az alaptétel az, hogy zsidó az, akinek legalább két nagyszülője az izraelita hitfelekezet tagjaként született, továbbá tekintet nélkül származására, az is, aki a? izraelita h-itfele- kezet tagja. Az alapvető szabálynak merevségét, amely szerint az úgynevezett félvérek is zsidónak minősülnek, enyhíti az a különleges szabály, hogy nem minősül zsidónak az, akinek csak 2 nagyszülője született az izraelita hitfelekezet tagjaként (félvér), ha ő maga, úgyszintén mindkét szülője keresztény hitfelekezet 'tagjaként született és az is maradt. Amennyiben azonban az ilyen személy a jövőben tilalom ellenére mégis zsidóval kötné házasságot, ennek következtében ő is zsidónak fog minősülni. A tilalom megszegői mind a vétkes házasfelek, mind a polgári tisztviselők súlyos, 5 évig terjedhető börtönbüntetéssel bűntetteinek és az emliett tilalom ellenére kötött házasságból származó gyermekek nagyszülőik vallására tekintet nélkül, zsidónak minősülnek. A javaslat az úgynevezett erdélyi szombatosok és ivadékaik tekintetében különleges szabályt állapit meg, amennyiben őket nagysziileik vallására tekintet nél* kíil a nemzsidók közé sorolja, ha származásuknál fogva nem zsidók és nem tagjai az izraelita hitfelekezetnek. Szigorítás a második zsidótörvényben Az ügyvédekre, az ügyvédjelöltekre és az ügyvédi önkormányzatra vonatkozó egyes kérdések szabályozásáról szóló javaslat továbbfejleszti a zsidók közéleti és gazdasági korlátozásáról szóló 1939. évi IV. törvénycikkben már kifejezésre juttatott alapgondolatot, amely az ügyvédi kamarai önkormányzat keresztény és nemzeti szellemű működésének biztosítására irányul. A javaslat elrendeli, hogy hatálybalépésétől kezdve, kamarai választási joga csak a választásra jogosult tagok 6 százalékának megfelelő zsidó kamarai tagnak van abban az esetben is, ha a kamara zsidó tagjainak a száma az összes tagok számának 6 százalékát meghaladja. Ilyen esetben a zsidó tagok maguk közül választják meg a szavazásra jogosult zsidó ügyvédeket. A javaslat elrendeli az Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet szervezete tekintetében is a hasonló intézkedést, úgyszintén a 6 százalékos arány alkalmazását a biróság és közigazgatási hatóság előtt folyó eljárás során közmegbizalásokban való részesítés tekintetében is. Az ügyvédjelöltek munkaidejének, díjazásának legkisebb mértéke fizetéses szabadságának felemeléséről is gondoskodik a javaslat. Halálbüntetés a felségsértőkre Á fclségsértésről, lázadás, valamint a súlyos büntettek előkészítésének büntetéséről szóló törvényjavaslat első fejezete, amely a felségsértésre vonatkozók büntetőjogi szabályokat tartalmazó, mindenekelőtt a király és a kormány személyének és alkotmányos hatalmának megtámadására irányuló cselekménveket sorolja fel. A tervezett rendelkezések az államfő élete, testi épsége, személyes szabadsága vagy alkotmányos hatalma ellen J irányuló minden közvetlen támadásra egyöntetűen halálbüntetést rónak, tekintet nélkül arra, hogy a merénylet eredménnyel járt vagy sem. A felségsértést előkészítő cselekményeket a javaslat öt év tői 15 évig terjedhető fegyházzal. sőt. ha az előkészítő cselekmény a királv vagy Kormányzó élete ellen irányuk életfogy- tig tarló fegyházzal sújtja és felségsértés előkészítésének nyilvánítja az állam és a társadalom rendjének erőszakos fel forgatására vagy megsemmisítésére irányuló mozgalmat vagy szervezkedést, valamint az ilyen mozgalom vagy szervezkedés előkészítését vagy előmozdítását is. Jellegzetes ujitása a javaslatnak a további rendelkezése, hogy nemcsak fentartja a felségsértés esetében a feljelentési kötelezettséget, hanem a tervezett felségsér* tóiról értesülő személyre azt a kötelezettséget is rója, hogy ha a hatóságok köz* belépésére nincs idő, a felségsértés elköm vetésének megakadályozására minden lehetséges módon törekedjék. rendszabályok a lázadókkal szemben A lázadásról szóló második fejezetben a javaslatnak a törvényhozás vagy a kormányzat és társadalom békéje ellen intézett támadást helyezi büntetés alá. A lázadást előkészítő cselekmény büntetése öt évig terjedhető börtön, ha pedig a tevékenység az államot irányitó főszervek ellen irányuló vagy fosztogatással és hasonló közönséges cselekménnyel összekötött lázadás előkészitését célozza, öt évig terjedhető fegyház. Fontos ujitása a javaslatnak a halállal vagy fogházzal büntetendő büntettek előkészítésének általános szabállyal való büntetés alá vonása, amit a javaslat harmadik fejezete valósit meg. Az előkészület büntetése általában öt' évig terjedhető fogház, gyilkosság vagy gyújtogatás esetében pedig öt évig terjedhető börtön. A javaslat negyedik fejezete a vegyes és átmeneti rendelkezéseket tartalmazza. Tilos napjaink üzleti cégér* ként való basziálaia A nemzet, valamint az egyházak nagyjaira utaló megjelöléseknek az ipari és kereskedelmi tevékenység körében való használatáról szóló törvényjavaslat meg akarja szüntetni a nemzeti etikát sértő, évtizedek óta elharapózott azt a szokást, amely a nemzet nagyjainak, úgyszintén a szenteknek és egyházak nagyjainak nevét vagy rájuk utaló egyéb megjelölést alkalmazzák az ipari és kereskedelmi tevékenység körében, igy különösen cégszövegben. cégtáblán, üzleti jelzőben, véd jegyen, szabadalom cimében, árubélyegeu. árumintán és áru jelzésében, iparjogosit- vány szövegében. A javaslat szerint a jövőben ezek használata csak az ügyköre szerint illetékes miniszternek a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel egvetértően megadott eugedélye alapján lesz lehetséges.
