Ellenzék, 1941. június (62. évfolyam, 125-147. szám)
1941-06-11 / 132. szám
ELLENZÉK 1941 j uni us 11. m. *3—spsww 5 Móricz Zsigmondi, Erdély Zsiga bácsija, az erdélvi magyar könjvnapok miatt félbesza- kitolta székelyföldi tartózkodását: és Kolozsvárra jött. Halomra gyiilt munkája ellenére is pontosan megjelenik a könyvárus' sátrakban, ahova „be van osztva“. Ahol megjelenik, nyomban tolongás, sőt csődület támad; a sátor előtt nagy tömeg verődik össze, mert mindenki látni akarja. Jönnek a diákok, kicsik és nagyok, hivatalnokok, katonák; jön mindenki, aki csak teheti, hogy könyvére kézjegyet kérjen attól az írótól, aki vér szerint nem erdélyi, de úgy jár-kel a kolozsvári utcán, mintha Bethlen Gábornak szemé'yes ismerőse volna. Itthon érzi ő magát. Szellemben, felfogásban, harcmodorban teljesen a miénk. Bebizonyította, hogy az erdélyi gondolat nem a külsőségekben, hanem a mélyben kiforró tartalomban jelent értékkülönbséget magyar és magyar között. Észrevétlenül behúzódunk mi is a sátorba. Elnézzük, hogy milyen szeretettel szól Erdély fiadhoz. A jövő kemény harcosait keresi bennük, akik az uj magyar eszméken fe'nö- ve. következetes küzdelemmel kényszerítik ki diadamas világnézetük győzelmét. Egy darab ideig várjuk, hogy lanyhuljon a tömeg ostroma a Zsiga bácsi könyvei ellen. De mikor látjuk, hogy a vásár szakadatlanul fo'yik tovább, szerényen és halkan megkérjük: mondana két szót az erdélyi magyar olvasónak arról, amit most, útja során, az é ö erdélyi magyarsággá’ való találkozásakor érzett és tapasztalt. Főként az a kérdés izgat, bogy az erdélyi magyar irodalmon keresztül milyennek képzelte s most mi yennek találta az erdélyi magyart, lelki alkatában, törekvésében. Szóval: hogy az erdélyi irodalom mennyire volt az erdélyi magyar lé’ek kifejezője. És ezen a téren még mit kell és mit lehet tennie. Zsiga bácsi egy darabig konokul hallgat, írja, egyre csak iija a nevét a könyvekre. Aztán két aláírás között csendesen megszólal: tam a Székelyföldet, a magam kopott, alföldi látásának mintha tu! sok lett volna, aminek pedig be ülről elvileg folyton őrültein, hogy a legkisebb házban is díszített, régifaj- táju bckálykancsókkak festéssel, faragással, különösen pedig sok hímzéssel találkoztam. Nem is hittem el az erdélyi irodalomnak, hogy ez van. Most azonban mái tudom, hogy van. És annviia vau, hogy itt még nem érzik szükségét az összegyűjtésnek, táró ásnak. Olyan szegény ember lakásában jártam, aki nem tudott naponta annyiszor puliszkát enni, ahányszor szeretett volna, de nyomorult viskójából ötven tárgyat leheteti volna rögtön gyűjteménybe vinni. — A erdélyi irodalomnak jót fog tenni, bogy most a nagy magyar közösségben sokkal iinlkáhb kénytelen lecâz kérdésekhez nyin ni, mint idáig, mert ha nékem meglepetés volt a székely nép intik ez a sajátosan dekorativ kiélési formája, a nagy magyar közönség számára amnál inkább az lesz. — Az erdélyi Íróknak tehát az erdélyi életnek a szerintem uralkodó alapvonásából kell uj erőt nyerniük az uj szárnyalásra. És ez- az erdélyi ember reális gondolkozá-mód- ja. a bed ne lévő pozitivizmus. Ez azt jelenti, hogy az eidélyi ,mber századok óta hozzászokott, hogy állandóan tiszta reá'poíitiká- ban éljen. Mert nemcsak most volt itt egy buszesztendős politikai rémuralom; mióta Erdély történetét ismerjük, minduntalan) kerültek elő ilyen korszakot:. A székely góbé- furfang valósággal szellemi páncél és fegyver. Ahogy az alföldi városok a török korban keritetlcniil állottak fenn másfél századon keresztül és alkudozásokkal, adófizetéssel védelmezték magukat, ez a kis székelység úgy építette ki a saját életét a maga várává, így tanulta meg, hogy mindennel szembe merjen nézni. — Azt mondta nekem egy erdélyi irotár- sam a napokban, hogy az erdélyi ember nem tud olyan kemény és féle'mes lenni, mint az én alföldi parasztjaim. Az erdélyi ember — azt mondja — előbb-utóbb mégis meghajol. Erre én azt mondom: az alföldi nomád sik földön, kerek ég alatt egyedül áll egész életén keresztül a nyáj mellett. A székely állandóan körül van véve hegyekkel, erdőkkel, szakadékokkal, medvékkel, fickándozó pisztrángot és erdei bogyót szed. Ez annyira átalakítja a jellemét és fizikumát is, hogy kénytelen ügyes lenni, ezerféle módon keresni a mego’dást. — Most már az az erdélyi irodalom dolga, hogy ennek a népnek a jebemét kibányássza, feltárja és érzékelhetővé tegye. Ez aztán sokkal több lesz, mint a külső szinesség. Ez óriási feladat. A belső, az életbéli szingazdag- ságot kell megteremteni. Ez lesz az igazi erdélyi irodalom. Nemcsak közvetíteni, hanem tárgyi létezéssé kell változtatni azt, ami ma i lélekben van. Uj iiók kellenek. Uj neveltetésre és társadalomszemléletre van szükség, hogy a felszínre vetült létkérdéseket szép sorjában s az egész magyarság hasznára kibogozzák. j Mikor Zsiga bácsi kimondja az utolsó bölcs ! szavakat, egy szemvillanás alatt arra gendo- I lünk, hogy ime, az erdélyi magyar nemcsak 1 jókora önbizalmából meríti az erőt sorsa viselésére. Van benne valami, amiben lehet hinni, amire lehet építeni. Mert a kivül álló, a figyelő ember is észreveszi. S ő is hisz benne, jövőt vár tőle — s joggal — mint mi magunk. Parajéi lncze Lajos. Maid a V í T O em!o!<ozfeli, ha valamelyik fogásról netán megfeledkeznék A .kettős zár" lehetetlenné teszi, hogy egy és ugyanazt a fiimezőt másodszor is megvilágítsa vagy, hogy felvétel nélkül továbbítsa a filmet. Ké r]en ismertetőt folokereskedőjétóf, vagy a vezérképviselettől. SOLC TESTVÉREK 3udapeit, IV. Kecskeméti-utca 8/17. Vegyen részt az ezévl 1 500.— pengős BE3SAPAN pályázaton. 3á darab 24x36 mm felvételre,-. Ára ?. 180. Flagiarország hármas feladata A német külügyi államtitkár budapesti látogatása Bárdossy László miniszterelnök olasz országi látogatására kitérve, a sajtóban ismert nyilatkozatot adta. Budapesti sajtóorgánumok az utazással kapcsolatban olyan híreket hoztak nyilvános ságra, hogy a miniszterelnök római tárgyalásai után nem vitás, hogy Magyarország Susák tengeri kikötőt is mét arra a nevezőre hivja, amelyen már a háború előtt volt. Az odavezető útra vonatkozólag, a hirek szerint, a magyar kormány közvetlen tárgyalásokat kezdett a horvát kormánnyal. A je lek szerin/t ezek a tárgyalások jó mederben haladnak, úgy, hogy *a közvet len tárgyalások eredményeképpen szá miiani lehet a közvetlen magyar vasúti összeköttetés megteremtésére. Magyar vonatkozásban meg kell említeni br. Weizsaecker, német kii'- iigyi államtitkár budapesti látogatását, amely a kiadott h vatalos jelentések szerint kimondottan magánjellegű. A német külügyi államtitkár kedden meg látogatta Bárdossy László miniszterei nököt. Ma, szerdán Bárdossy László minisztere!nők ebédre látja vendégül szűk körben a német államtitkárt. Horvátország első budapesti követe, br. Pe.ialics, akinek a neve már politikai körökben ismert, nemsokára Budapestre érkezik. | Az általános magyar külpolitikai helyzettel foglalkozva, a kormányhoz közeiéi!ó helyen kijelentették, hogy Magyarországnak a jelen helyzetben hármas feladatot kell betöltenie. Az első feladata az, hogy megőrizze az or szágban a legteljesebb rendet. Másodsorban, hogy módot nyújtson a zavartalan termelésre, hogy zavartalan gazdasági körülmények között éljünk, végül, hogy a fenti körülmények következtében Európának erős támasza le gyen. Közvetlen bekötés várható Németország és Francia írsiág között A sziriai eseményeket magyar politikai körök figyelemmel kisérik. Magú kévá teszik a német álláspontot és1 rámutatnak arra, hogy Franciaország csak saját gyarmatait kívánja védeni és eíért Németország fegyveres segítséget nem nyújt, és> egyelőre csak po lit kai támogatásban részesíti a franciákat. Nagy feltűnést keltett a „Pest“ cimii budapesti napilap cikke, mely szerint szó van arról, hogy a közeljövőben német—francia béketárgyalás kezdődjék. Ezt a htirt eddig illetékes helyen nem erősítették meg. Az amerikai repülőgép és hajóépítő ipar sztrájkját sem pro, sem kontra nem szabad túlozni. A kár, melyet a sztrájk okoz. nem több, mint a munkateljesítmény 5—10 százaléka. Ami azonban súlyosabb probléma, az az, hogy & munkásság hangulata feltűnően rossz és ezt a körülményt a békepártiak ági tációkra használják fel. Az amerikai kormány igyekszik megnyugvást teremteni. I — Az erdé-yi irodalom az erdélyi népművészetből nyerte ihletét és formáját. Túlságosan szép és dekoratív. Mi odahaza sajnálatosan puritánok vagyunk. A magyar ház fehérre van meszelve kivül-belül és a magyar sem a lakását, sem szerszámjait nem díszíti. A beszédjét is — mihelyt a legmélyebb rétegbő1, a pásztori elemből kilépünk — engedte ellaposodni. Ezért az iró odahaza nem tudott olyan népi stüáris elemeket hozni magával, még ha a népből jött is, ami a külsőségre irányítja a figyelmet. Én azt hiszem, ez az oka annak, hogy nálunk a legnemesebb irói törekvések mindig a lényegre irányultak. Ezért lett annyira komor, kemény és végzetesen tragikus a parasztfigui a. — Az erdélyi irodalom — mindig a kisértés van bennem — ez alatt a húsz év alatt ott kapta a népet és a népművészetet, ahol Szigligeti, Lisznyai Kálmán. Tóth Ede a népszínmű-korszakban a magyar irodalmat és a magyar népet. Miéri nem lett a népszínműből soha semmi? Azért, mert akkor még volt népviselet. Volt egy megfogható és megfogalmazható népélet. Nálunk már csak a vidéki tárcairók elégülnek ki a csárdajelenetek, parasztfurfang, a bíróság előtti körmönfont vallomások és a családi élet furcsaságainak ábrázolásával. Ellenben az erdélyi irodalom a legmagasabb törekvései mellett is igen fontosnak tartotta, hogy — mint valami néprajzi múzeum — megmentse a nyelvnek, magának a zártságban kifejlődött erdélyi népművészetnek ragyogó megnyilatkozásait. , — Jól U tette. Mert itt most, hogy bejárSzékesfővárosi iskolák láiogmíása Kolozsvárom LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a Uuztékosabb kivitelig, legolcsóbb*e» tu ELLENZÉK könyvosztályában, Koiauxér* Mátyás király-tér 9. A székesfővárosi iskolák központi ve zetősége régi elhatározását valósította meg, hogy Erdélyben és Erdély városaiban látogatást tegyen. Ennek az intézménynek a neve Központi Tanulmányi Kirándulási Csoport, amelynek jelenlegi vezetője dr. Farkas László gimnáziumi igazgató. A csoport hétfőn este érkezett meg bárom nagy autóbusszal. A kiránduláson résztvevő diákok száma körülbelül 300. Minden 20 diák után 1—1 tanár is részt’ vesz ezen a tanulmányi utón. Megkérdeztük dr. Farkas László igazgatót, aki röviden tájékoztatott bennünI két a kiránduló-csoportnak útjáról és a Központi Csoport Tanulmányi Intézményéről. Magyarországon ezt az intézményt körülbelül 8 éve alakították meg. Eddig 60.000 gyermek utazta be a csonka Ma gyarországot és jelenleg Erdély valamennyi nagyobb városát tűzték ki kirándulásuk céljául: Kolozsvárt, Marosvásárhelyt, Székelyudvarhelyt, Nagyváradot, stb. Meglátogatják Kalotaszeget, Bánffy- hunyadot, Nagy- és Kis-Kőrösfőt, Szolnokot. A Királyhágónál a diákok egy ünnepélyt fognak rendezni, megemléke zésül az elesett magyar bősökért. Minden egyes csoportot egy magasran- gu tanügyi tisztviselő és egy orvos kisér el a kirándulásra. Ez a nagyarányú és szociális intézmény a diákoknak részben ó0?ö-os kedvezményt nyújt, részben pedig ingyen engedi a diákoknak a kiránduláson való részvételt. A nyár folyamán különböző csoportok fognak látogatást tenni az ország városaiban. Minden városban körülbelül 3 napot töltenek a kirándulók. A csoport elutazása előtt megkoszorúzza Mátyás királynak a szobrát. A osopor tot Gál Erzsébet gimnáziumi tanárnő kalauzolta. Meglátogatták a város valamennyi nevezetességeit, kiránduló helyeit. Dr. Farkas László igazgató a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott a Diákjóléti és Diákvédő Hivatal elnökének. György Lajos egyetemi nyilvános rendes tanárnak a jóindulatáról, mellyel a csoportot támogatta és az Egyetemi Diákasztalnál a csoport élelmezését vállalta. A csoport ma délben utazik vissza Budapestre. —Z— g urAmís mozgó Csak ICrom napig látható még az idény legjobb vigjátéka: Szerelemből nősültem Főszerepekben: ERDÉLYI, RáüflY, KUEQS, MöLY, VăSZÎHY és CSCRTOS GYULA. Előadások kezde'e hé'köznapokon 5, 7 s 9 órakor. Szombaton éi vasrnap 3, 5, 7 és 9 órakor. ""«iasBesassaai KEK, ■■■ mi ITtlTUWM—■ I ' ' -----------Móricz ZsiigBiîOira J Erdélyiol és az iroJaioisiroi
