Ellenzék, 1941. június (62. évfolyam, 125-147. szám)

1941-06-11 / 132. szám

Szerkesztőség és kistfóblvata!: Kelszsvár, Jókil-flíea IS., L sineSel. Telefon: 11—G 9. nyomda: ÍSVetem-Btca 3. szém. Telefon sz.: 29-23 LXíl. ÉVFOLYAM, 132 .SZÁM. ALQPÍTO TTfí: BRRTHI MIKLÓS SZERDA liadótBlaidonos: PSLtflS R. T. Kolozsvár. Előfizetési árak: Havamé 2.79. negyedévre 8. félévre IS. egész évre 32 pengő. KOLOZSVÁR, 1941 JUNIUS 11. ErJély i „rongyos gá rJa ££ TiázieU Cím! A mai possával vettem alábbi Sorait: Kiadóvállalatunk rövidesen sajtó alá ren­dezi az Erdélyi magyarság hőskora“ c. mü­vet. Ez a kÖuyv hü tükre kiván lenni az ide­gen megszállás sötét éveinek. Végtelenül le­kötelezne bennünket, ha e történelmi jellegű és önmagában történelmi tanulságokat hor­dozó könyvben megírná az erdélyi rongyos gárda tevékenységét. Az írás terjedelme egy nyomtatott ív s annak beküldését f. év julius 1-ig kérjük. A tiszteletdijat illetőleg“ stb. T. C.! Nyers őszinteséggel válaszolom, hogy a kért tanulmányt nem küldöm be. Elhatáro­zásomnak pedig igen mélyreható okai van- uak. Mindenben osztom azt a nézetet, hogy mielőbb fel kell dolgozni azt a bizonyos hu­szonkét esztendőt. Sőt ennél Is tovább me. gyek í áMitani kívánom, hogy a kisebbségi idők magyar életeseményeinek csoportosító- *a múlhatatlan magyar állami érdek. Addig nem lehet történelmi jóvátételről beszélni és történelmi jóvátételre irányuló elgondoláso­kat megvalósítani, mig kellő alapossággal valójában fel nem mérjük előző életünk va­lamennyi tanulságát. Ez a munka viszonl az állam feladata, hiszen az uj Európa rende­ző- során még akkor is, ha nem volna rá kifejezetten Szükség — igazolnunk kell egy­kori éieíf élté teleinket. Hadd lássák a jövő rendjének megteremtői, hogy a Paris kö- rüh békeszerződéseknek milyen korlátob élettartalmuk volt. Addig éltek, mig az alá­írás megtörtént. Utána pedig úgy elfelejtet­ték, mintha sohase jönne el a számadás órája. Ha most az erdélyi történelemnek eme tgyik legbeszédesebb korszakát sietve apró üzleti vállalkozásokba helyezzük, felületesen elsiklunk a lényeg mellett. Ehelyett tehát Szívesen működném közre az olyan hivatalos és intézményes adatgyűjtő és feldolgozó munkában, amely a már említett gondolatot valóra is váltja. De elutasító válaszomnak nem ez az egye­düli indoka, Bőven akad más is. így pld. Er­délyben a rongyos gárdisták neve is más fo­galmat takar. A mieink nem fegyverrel, avagy golyószóróval küzdöttek, mint felvidéki, avagy kárpátaljai vértestréreink , —- akik a magyar ifjúság elszánt akaratát vitték bele a haza megnagyobbodásáért folyó küzdelem­be. Számuk azonban mégis jóval nagyobb. Olyan sokan vannak, hogy nemzetszolgáló te­vékenységüket aligha tudnám megörökíteni tizenhat nyomtatott oldal terjedelemben. Kikét is nevezhetnénk Erdélyben rongyos gárdistának? Ha a kortárs ismét levetíti önmagának a ,,fiagy filmet“, ezt a jelzőt az erdélyi ma­gyar papnak, tanítónak és újságírónak aján- Î d< kozná —- u többi sok másfajta névtelen mellet». Az eltelt időkben ugyanis ők állot­tak legközelebb a néphez s igy nekik kellelt váDalniok leginkább a magyar népréte« sor­sának felelősségét. És ezt a feladatot úgy teljesítették, ahogyan a népi szükségletek megkívánták, avagy egyenesen megparan­csolták. Alku nélkül — Dsday Lóránt Sza­vaival élve. A megélhetési lehetőség viszont, ami munkájuk fejében őket is megillette, — neveiségftsnek mondható. Az egyik a szószé­ken és a családok hajlékaiban állt a nép mellett, a másik a betű erejével ojtotta a magyar gondolatot és erősgette a nemzet friss hajtásait, a palántákat. A harmadik á1- landó éber figyelemmel, sasszemmel vizsga!. ta a terepet és feljegyezte a történéseket. Mutatott jelet és szabott irányt. Támadott és védekezett. Mindezt pedig a második, eset­leg csak a harmadik vonalból s többnyire névtelenül cselekedte. Ők mindannyian sze­mélytelenek maradtak s igy nem lett belőlük közéleti nagyság, kiknek neveit ismerni szu­kái. ízzel izemben »eveket gyártottak és neveket adtak a közösségnek, mert nevekre volt szükség, hogy a nép tudja, kire is kell tulajdonképpen hallgatnia. És ezek az erdélyi férfiak ténylegesen ron - gvooak voltak. Nélkülözést&H sorsuk és sze­génységük fogalommá vált. A kopott ruha. az egyre súlyosbodó életviszonyok, mind cSak a belső tüzet, a megingathatatlan hitet és a fojtott életerőt leplezték, Az emberek nemes tulajdonságait, azokat az értékeket, amelyek nélkül n£m lettek volna képesek ösGzhangzatos együttműködésben az életfel­tételt, a népi egységet gondozni. A tizenhat nyomtatott oldal igy aligha örökítheti meg az erdélyi rongyos gárda te­vékenységét. És ezt annál is inkább kevésbé teheti, mert a hőskor még nem zárult le. A hőskora tulajdonképpen csak most van kifej­lődőben, amikor érvényt kel! szerezni az egészségesebb és tisztultabb magyar élet- szemléletnek. Amikor tovább kell ápolni, -őt terjeszteni a társadalom önálló alkotó­készségét s amikor vigyázáHáíiban kell őil- állani a társadalmi összhang valamennyi szel­lemi vonalán. Kérdés azonban, hogy az a ma­gatartás nem ütközik-e meg egy olyan fel­fogással, mely azt vallja, hogy miután álla­miságunk jelentkezik az élet összes formái­ban, szükséges-e még az önálló társadalmi alkotás és a belőle kialakuló alkotókészség? Mit tagadjuk: itt-olt felüti fejét az az irányzat is, mely azt hirdeti, hogy mindéirf kevésbé van szükség, mert mindez a kineve­zett tisztviselők hatáskörébe tartozik. Ez az álláspont ta»áH védelmezőre legutóbb u szór­ványvidék papságának dési és besztercei ér­tekezletén is. De az értekezlet tagjai kinyi­latkoztatták, hogyha a nemzet kívánatosnak látja további ily irányú erőkifejtésüket, úgy gondoskodás kell történjék a szükséges anya­gi előfeltételekről. Pap, tanitó és újságíró egyaránt birtokában kell legyen azoknak a gazdasági adottságoknak, amelyek lehetősé­gét képezik a legértékesebb hazaszolgálat­nak. T. C! Szives elnézését kérem, hogy az Önök üz­leti vállalkozása ezeknek a szempontoknak megírására indított, de mentségemet abban találom, hogy Önök közérdekű ügyet vetet­tek fel. Ez pedig valóban a nyilvánosság elé tartozik. (d b •.) Mussolini történelmi jelentősein niilaf kozatttf tett Magyarországról léséről szóló törvényjavaslatok feksze­nek. Az elnök javasolta, hogy a törvény- javaslatokat, amelyek a háború első évé' ben elért területnövekedéseket juttatják kifejezésre, a kamara közfelkiáltással fo­gadja el. A nemzeti tanácsosok felemelkedtek helyükről és a két törvényjavaslatot köz* jelkiáltással fogadták el. 1 A Duce 17 óra után öl perccel lépett be az ülésterembe, ahol a nenzeti tanácso­sok viharos tapssal és „Duce“, „Duce“ kiállással fogadták. Mussolini felment az emelvényre és miután Grandi elnök har­sány hangon bejelentette, hogy a Duce szólani óhajt, elkezdte beszédét. Mussolini 5.5 percig beszélt. Szavait igen gyakran szakította meg tayjs és he­lyeslés. Meleg taps zúgott fel Magyaror­szág nevének említésekor is. Amikor be­fejezte beszédét, a képviselők felemelked­tek helyükről és percekig éltették Musso­linii, majd vele együtt elénekelték a Giovenezziát„ Mussolini beszéde a háború okairól — Ma van egy éve, — mondta — hogy be­léptünk a háborúba. Eseményekkel és vszédii- leles történelmi fejleményekkel terhelt év volt Oz, amelyben Olaszország katonái hő­siest n küzdöttek az angol birodalom ellen a sok hadszíntéren. —• Olaszország és Görögország között szükségképp leszámolásra keherr, hogv ke­rüljön a sor. Már 1940 augusztusában bizo­nyítékok voltak arra nézve, hogy Görögor­szág niég csak látszólag sem őrzi meg sem­legességét. Görögország valóban kulcsh'C'Jyze- tet jelentett Anglia számára és Jugoszlávia is kétes magatartást tanúsított. Olyan helyzet volt ez, amelyet feltétlenül ki kellett küszö­bölnünk, ha nem akartuk kitenni magunkat félelmetes meglepetéseknek. A tények, amelyek egyedül jogosítanak fel a történel­mi fejlemények megítélésére, teljes mérték­ben megerősítették, hogy álláspontom heiyes volt. így tehát október i5-én egyhangúlag elhatároztuk, hogy tovább 'mein késlekedünk és október végén hadi) ássál lünk. SzáUáscsi- i'ái'ó szervezeteinktől szükségképp nagy megerőltetést kívánt az a körülmény, bogy a hadjáratot október végén kezdtük meg, csa­patainknak pedig elébe kellett nézniök az időjárásból folyó súlyos megpróbáltatások­nak. Ezeket azonban az olasz csapatok a no­vember, (íecembör, január és február folya­mán fegyelemmel, mondhatnám sztoikus fe­gyelemmel viselték el. Jugoszlávia azonnal bebizonyította gyengeségét Mussolini ezután részletesen ismertette a görögországi és albániai hadjárat esemé­nyeit: — Október 28-átó1! május 31-ig a Görög­ország elleni hadjáratban elesett 1.3.502 em­berünk. Ez a szám még nem végleges mind­addig, amig nem ismerjük pontosan, mi tör­tént az eltűntekkel és a hadifoglyokkal. A sebesültek száma 38.769 volt. A görögök veszteségeit nem ismerjük pontosan, de min­den jel arra mutat, hogy sokka.ll .nagyobbak a mieinknél.-— Jugoszlávia az úgynevezett államcsíny utján kimutatta igazi érzelmeit. Elkerülhe­tetlenné vált teliár, hogy a tengely háborút iolyiassoin Jugoszlávia ellen. A tengelyhatal­mak haderői vilíámsebe&séggel csaptak le. Ami Jugoszláviát i'leri, ez az állam azonnai bebizonyította belső gyengeségét és azt a tényt, hogy igazi állami szerkezete nem is volt. Mint a harmadik Versaillesi mozaik- állam, amelyet kizárólag o!a«zellenes hivatás­sa! létesítettek, az első csapásra darabokra hullott. Magyarország kiszélesítette haláras!, a fiumei kiköti a horvát és a magyar hátteret szolgálja — E következmények megváfíoztat- ták a vidék térképét. Bulgária maga hoz csatolta Macedóniát és a Nyugat- Trácia folyosót, amely megakadályozta Bulgáriát abban, hogy kijusson a? Éget­tengerhez. Albánia északon a rigómé zői vidékkel, délen ped’g Camuriáv?il fog bővülni. Montenegro visszaszerezte függetlenségét és belép Olaszország ér dekkörébe, Magyarország, amelynek Olaszországgal való politikai megálla­podásai 1926 ra nyúlnak vissza, kistélé sitette határait, Németország pedig te­rületét egészen a Dráva partjáig tér jesztette ki. Szlovénia többi része olasz tartomány lett, különleges rendeltetés sei. A legfontosabb tény azonban az, hogy t:z évszázad után ismét feltá­madt a horvát állam. A Horvátország gal kötött politikai és területi megái lapodások ismeretesek. Fiúménak ma háttere van és a Kvarnero vaalmennyi szigetének elfoglalása révén ugyanak­kor ahhoz az előtérhez 's hozzájutott, amely mindig hiányzott neki. A Humei kikötő biztos jövő elé né? és feladata a1 lesz, hogy a horvát és magyar hátteret szolgálja. A Duce ezután bejelentette, hogy a német főparancsnoksággal létrejött megállapodás értelmében csaknem az egész Görögországot, beleértve Athént :s, olasz csapatok fogják megszállni. — Az angolok Keren után Amba Aladzsiba ütköztek, ahol az olasz ellen­állás másodszor is époszi magaslatokba emelkedett. Az ao'Sfai herceg sokezer kilométeres hegyi és sivatagi hadszín­téren lefolyt csatában nagy vezérnek bizonyult. A harc tovább folyik. Körül­zárt csapatniuk három helyen folytat nak még ellenállást. Hogv meddig tart­hat ez, azt még nem lehet megmonda­ni, de bizonyos, hogy az emberi lehető ségek végső határáig fog tartani. Az angolok legfőbb előnye techiikai fölé nyűkben, korlátlan utánpótlási lehető légiikben és abban volt, hogy gyarmati csapataink csaknem az egész vonalon felmondták a szolgálatot, minthogy nem volt még elegendő időnk megfele lö módon megszervezni őket és nem voltak felkészülve a gépekkel és főleg RÓMA, junius 11. (MTI.) A fosciók és a testületek kamarájának kedd délutáni ülése nagy ünnepélyességgel folyt le. A kamara ülésterme zsúfolásig megtelt fe' kele fascista egyenruhás- nemzeti tanácso­sokkal. Az ülésen jelenvoltak a diplomá­ciai páholyban a háromhatalmi egyez­mény államainak diplomáciai képviselői. Grandi elnök pontosan öt órakor nyi­totta meg az ülést és bejelentette, hogy a Ház asztalán a ljubljanai, spalutói és a kattarói tartományok megalakításáról és u fiumei és zárai tartományok kiteriesz•

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents