Ellenzék, 1941. június (62. évfolyam, 125-147. szám)
1941-06-09 / 130. szám
TM s / VERES PÉTER: Nép nélkül nincs többé politika pességet, így azután a folyton változó élet után csak kullogni tudnak. Ez nem volna olyan nagy baj, ha minden országban és minden népnél Így volna. Miután azonban némely országban egészséges kulturáranr ás. • szellemi mozgás és majdnem teljes kiválasz- / tás van, igy azok a népek, amelyekben <: mandarinizmus kialakull, könyörtelenül lemaradnak úgy gazdasági, mint szellemi, de végül még közigazgatási téren is. Mert ha egy rend a közösség tagjai e'ölt nem rokonszenves, nem ismerik és nem ismerik el a rendszer logikáját. ekkor az a rend nem rend, hanem anarchia. Azoknál a népeknél, ahol a nép és a vezetés között ősi bizalmatlanság van, azt ez okozza. Mi az oka annak — tesszük fel a következő kérdést — bogy oly sok a népi sorból kieme kedett Írónk és niucseuek hasonló politikusaink? — Az első kérdésre adott válaszban ez is benne rejlik: nép nélkül nincs többé politika. Az, hogy a népi ivók ilyen egyszerre, hirtelen és sokan kibújtak, az azt bizonyítja, hogy a történelmi pillanat elérkezett 4 rr v y/,",' rry.VAl vd'yrr: M k vi} •'.•Jtrrh.ksa — Az Írónak azonban könnyebb. Az iró egyedül s a legnehezebb körülmények között is alkothat, legfeljebb belebelegszik és felőrlődik a sikertelenségbe, a visszhangnélküliségbe és a szegénységbe A politikus azonban nem nevelődhet és nem juthat fe* szervezetek és politikai harcra képes tömegek nélkül. A magyar nép politikusai ott vannak szerte a falvakban, nem szerezhették meg sem a szükséges politikai műveltséget. sem a nélkülözhetetlen politikai tapasztalatokat, igy aztán nem is tudnak róluk. Mi akkor hát a teendő? — Az. hogy azok a becsületes emberek értelmiségiek, vagy bárkik, akik ezt az igazságot felismerték, csatlakozzanak a néphez, igyekezzenek a népet saját öntudatához és saját szervezeteihez segíteni, hogy velük együtt c. kellő történelmi pillanatban megcsinálhassák azt a népi politikát, amely nem csupán jelszavakból, hanem valóságos társa- daioniépitö cselekedetekből áll. Az erdélyi könyvnapokra Kolozsvárra érkezett Veres Péter is, akit az erdélyi magyar közönség ezúttal ismert meg személyesen. Balmazújvárosi kisgazda Veres Péter, a „parasztiró“, aki ma is kétkezi munkával folytatja az ősi életet. A magyar irodalomban laéhány évről ezelőtt tűnt feli és raagávalsod- ró erejű Írásai egy csapásra a népi irók élére emelték. Rendkívül nagy olvasottsága csodd- ilatos harmóniával párosul a magyar paraszt tiszta látásával és mélységes kultúrájával „Az Alföld parasztsága“, a „Számadás“ a „Szocializmus-nacionalizmus“, a „Gyepsor“, „Mit ér az ember, ha magyar“, ...Paraszt sors —magyar sors“, cimü müvei után legújabb könyvével, az „Ember és írás“ cimü kritikai könyvére! érkezett Kolozsvárra. Veres Péter nemcsak nagy iró, hanem a magyar életnek világos szemű meglátó ja. Kolozsvárra érkezése alkalmából rövid beszélgetést folliytattunk veilie és természetesen első kérdésünk, amit hozzá intéztünk, az volt, hogy mi a véleménye az utóbbi idők népi-politikai törekvéseiről. — Az még mindig csak politika nép nélkül — válaszolta Veres Péter. — Nemcsak mert a választói jog nem általános és nem titkos, hanem főleg, mert ,a magyar népnek nincsenek állandó és élő politikai szervezetei, sőt olyan gazdasági szervei sincsenek, amelyekkel országos nagy kérdésekben érvényesíthetné akaratát és erejét, ami már magában véve is politika. — Hogy mégis vannak jószándékú emberek, különböző pártokban, akik népi politikáról beszélnek és népi politikát hirdetnek, az azért van, mert elemi igazság, hogy nép nélkül nincs többé politika. Viszont a baj, hogy elkeverednek olyan rosszszánékú emberekkel és érdekcsoportokkal, amelyek népi politikát azért hirdetnek, hogy a saját politikájukat most már, miután mindlein, egyéb politikai je’szó lejárta magát, népi je'szavak alatt csinálják tovább. Ez azonban lehetetlenné teszi azt hogy a jószándékuak valóban népi politikát csinálhassanak a néppel együtt, mert a nép mindegyik iránt bizalmatlan. Bizalmatlan mindaddig, amig tetteket nem lát, tetteket viszont nép nélkül csinálni nem lehet. így hát circulus vitiosus forog fenn? — Hát olyasféle. A magyar élet megújulása a dolgozó nép, a parasztság és a munkásság nélkül nem lehetséges. A parasztságnak és a munkásságnak viszont megvannak a saját érdekei, vágyai és követelései, amelyeket természetesen csak a saját szervezetei és a neki felelős vezetőkkel együtt képviselhet és valósithat meg. Ebből következik, hogy aki népi politikát akar, azt csak a néppel együtt csinálhatja. Mi a véleménye az értelmiségnek népi utánpótlásáról? Ez a kérdés az előbbivel összefügg. Minden nép körülbelül annyi tehetséges embert szül, amennyi a saját vezetéséhez/ szükséges. Ha ezek a született, tehetséges emberek csupán azért, mert szegénynek, parasztnak és munkásnak születtek, nem jutnak el a tehetségüknek megfelelő helyre, akkor, mert az államközösségnek élni és működnie kell, a helyüket olyan átlagemberekkel töltik be, akiit ugyan ha nagyon jól megtanítják őket a megtanulható dolgokra, elvégzik azt, de miután bennük nincs semmi nem adhatnak semmit. Nem adhatnak tudást, leleményt, kivételes kezdeményező kéKihirdetiJk a kereskedelmi leányiskola első magyar érettségi yiisgasredményéí A tanulók 93 százaléka ment át KOLOZSVÁR, junius 9. (Az Ellenzék munkatársától.) Kolozsvár 13 középiskolája közül a kereskedelmi leányközépis" kólában — amint már megemlékeztünk — még pénteken megkezdődtek a> szóbeli érettségi vizsgák. Ennek eredményét szombaton hirdették ki. Az iskolában írásbeli érettségire jelentkezett 14 jelölt közül egy elbukott, akit javítóvizsgára utasítottak. A szóbelire bocsátott 13 jelölt mindenike átment és pedig kettő: Antal Bacsó Lenke és Ha- raclean Ilona jeles, hét: Géhl Margit, Grünvald Judit, Lapikás Márta, Máthé Etelka, Ornstein Ibolya, Szántai Mária és Vermes Ilona jó, négy: Karácsonyi Mária, Róth Magda, Salamon Aranka és Wagner Mária megfelelő eredménnyel. Az érettségi-bizottság elnöke ennél az intézetnél dr. Szentkirályi Sámuel, az egyetem közgazdasági karának dékánja volt. Az idei érettségi-vizsga a kereskedelmi leányközépiskolának, amelyet az egykori kereskedelmi tanfolyamból az elmúlt évtizedekben létesítettek csupán — első magyar érettségi vizsgája volt. „E! az örök magyar szellem“ äz Egyesü^hezi EgyliiMkodés nagysikerű eiőBdses je Beszámoltunk már röviden szombati számunkban arról a nagysikerű irodalmi estélyről, melyet az „Egyesületközi Együttműködés“ néven ismert csoport a legkiválóbb magyar irók részvételével rendezett a magyar fővárosban. Hírlapi cikkekben és egyéb programokban sokszor szó esik a magyar közélet „tu^szervezettségéről“, amit a sok „könnyű fajsúlyú“ egyesület létezése okoz. Jónehány évvel ezelőtt néhány egyesület és a történetesen élükön álló szőkébb baráti kör megkísérelte a szétfor gácsolódásnak indult erők egyesítését. Az alapító-szervezet célja nem egy „csucsszervezet“ létesítése volt, hanem, hogy kötetlen formában együttműködést kíséreljen meg komoly nemzeti erők egységesítése, öntudatos magyar társadalom- nevelés és egységes közvélemény kialakítása érdekében. így született meg az Egyesületközi bizottság“, amelyik már 1938 őszén szükségesnek látta az együttműködést szilárdabb és határozottal) alapokra fektetni. Jegyzőkönyvet Írtak alá az elvi álláspont tisztázása végett. Az első pont kimondja az együttműködés célját: a magyar birodalom hely- reállitása. Ennek a birodalmi gondolatnak alapja az osztatlan ország. Ebből a munkából kizárják azokat a fajokat és népelemeket, amelyek a magyarságra és az itt élő nemzetiségekre egyaránt károsak, elsősorban a zsidóságot. A második elvi alap az erkölcsi gondolat: magukénak vallják a keresztyén erkölcsöt, amely szerencsésen találkozott az őshazából magunkkal hozott magyar erényekkel. A harmadik elvi alap a szociális gondolat, mely osztályellentéteket nem ismer, az előítéleteket mellőzi és igazságos vagyon- és jövedelemosztást kíván s mint ennek gyakorlati módszerei: követeli az uj földreformot, az uj gazdasági politikát, messzebbmenő munkabérpolitikát és a szociális intézmények nagyobbszabásu kiépítését. Az együttműködésben természetesen csak olyan egyesületek vehetnek részt. melyek vallják a fenti alapelveket. Az együttműködés nem szól bele a tagegyesületek vezetésébe, sem tagjainak párt- politikai elhelyezkedése ügyébe. Ma már az „Egyesületközi Együttmüködés“-nek 22 tagegyesülete van. Végzett munkája sokféle volt. A közönség felé irodalmi- és vita-estek rendezésével szerepelt- Komolyabb ténvke dése azonban a nyilvánosságtól távol zajlik le. A tényleges együttműködést pedig a havonta összeülő „együttes ülések“ biztosítják. „Él az örök magyar szellem“ volt az uüpbbi estjük összefoglaló cime, melynek műsorán legnemzetibb Íróink vettek részt. Bartók és Kodály immár klasszi- j kussá vált népi zenéje után ICodolányi j János tartott elöljáró-beszédet. Igazi étet és mm kultúra Kodolányi hangoztatta, hogy az est ' irodalmi mértékét nem a közönség Ízléséhez, színvonalához mérték, hanem a közönség ízlését és színvonalát szabták az övékhez, ami merőben újítás a múlttal szemben, mert megszoktuk azt, hogy mértékül a közönség elsekélyesedeti nívóját vették figyelembe. Az eredmény... talán ne beszéljünk róla. Zenében Bar tókot és Kodályt adják s „költőink köMÍNDENT T3S2TIT karcolás nélkül, fe h á t festett és lakkozott UCZDC zött sem szerepelnek, mondta Kodolányi, a felfújt honfibú, a „szittya fergeteg“ és a sujtásos magyarkodás közszere te nek örvendő nagyjai. Helyettük az örök magyar szellem és a gyökeres társadalmi megújulás félreállitott hirdetőit szólaltatjuk meg, azokat a költőket, akik félkezükkel a magyar népmilliók kezét fogják, félkezükkel a csodálatos irodalmi mult nagyjainak szellemkezét.“ A műsoron szereplők egyrészéről sok* szór terjesztenek célzatos híreket s a „kettéhasadás“ újabb változatát tálalják fel személyükkel kapcsolatban. Van közöttük különbség, sőt ellentét vérmérsékletben, módszerben és gondolatokban, de „vérben és hitben, célban és életérzésben egyek vagyunk, ugyanazok vagyunk." A cselekedetben mit számit a származás? Kitért Kodolányi a különr böző irodalmi-társaságok és a magyar irók közt érezhető hasadásra. Közülük egy sincs egyiknek tagnévsorában sem. Az igazi hasadás fájó tünet: egyik oldalon a kultúra, másikon az élet. Keserűen kérdi: „vájjon mikor lesz a magyar földön az igazi kultúra: élet s az igazi élet: kultura?“ I Ez a csoportosulás összegező, szintéti záló kíván lenni a magyar életben, „mert Anyánk a nép, ő szült mindnyájunkat.“ Sokszázezer magyarban él már az örök magyar szellem s vájjon „kell-e félnünk akkor kénköves tűzesőtől, tatártól vagy akár a poklok kapuit is?“ — fejezte be Kodolányi megnyitóját. HüJég a néphez! Szabó Dezső novellája, Erdélyi József és Sinka István versei után Darvas József „Hűség a néphez" cimen tartott előadást. Darvas a faluról származott szemével méri fel az elhagyott ut nagyságát, „mert a valóság az, hogy ez a sze- geny-vidék, amelyből kdáboltam, kérdez, felelősségre von s nekem felelnem kell.“ Az elhagyott népet a „város peremén“ látta viszont a munkásban. A parasztságból jött szellemi ember látja igazán a paraszt , munkás- és értelmiségi-réteg elválaszthatatlan kapcsolatát a végső célban. Ez pedig: munkálkodni az összetalálkozás és egyiitfmaradás érdekében. A legfőbb parancs: „hűség a néphez, a dolgozó magyar milliókhoz, amelyből vétettél“ ! Parasztok — Illyés Gyula és József Attila versei után Móricz Zsigmond novellája, majd Németh László: „Debreceni kátéja“ hanzott el. Az előadáson Veres Péter „Parasztok — magyarok“ cimen a paraszti réteg „emberanyagában“ szunnyadó erők értékét vette bonckése alá és sajnálattal állapítja meg, hogy dacára erényeinek „elsodró erejű mozgalma a magyar parasztságnak eddig nem volt". pedig a magyar élet átformálásához szükséges erőtartalék bennük szunnyad. A közép- és főiskolákra alig pár százan kerülnek fel s mint „végrehajtó közegek“ múlnak ki szervező- és vezető tevékenység nélkül. A kivételek (1848) mitsem magyarok bizonyítanak. Az egész parasztságnak kell megmutatnia életrevalóságát a „mezei munka korszerű átszervezésében, az egészséges szabad társadalmi közösség megteremtésében." A parasztságnak van egyensulyérzéke s ha egyszer hozzájut, a magyar népből egészséges és vidám közösséget alkot. Aiz irodalmi estélynek hatalmas sikere volt. LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől <% íasztékosabb kivitelig, legolcsóbba» as ELLENZÉK könyvosztályában, Kolozsvár. Mátyás király-tér 9.
