Ellenzék, 1941. június (62. évfolyam, 125-147. szám)

1941-06-09 / 130. szám

ELLENZÉK

1941 Junius 9.

«■a

Intézményesíteni keil

szórványmunkát

Nagyjelentőségű határozatokat hozott a Beszies cetiaszód és Szoínokdoboka szórványtizoltságaínak értekezlete

SZTE11CE. június 9. ' Iz Ellenzék ki

küldött munkatársától.) A szórvány vidék magyar népe egyre többet haiial magúról. elmúlt kisebbségi időkben rádöbbent a való ságra s kiuy i'atkozlatta, hogy amennyiben nem pótoljak a háború előtti magyar vev..- terógeket. amiket aitán betetőzött u/ idegen uralom, ugv a houtvgialó nép szava idővel végleg elueiuul ezeken a tájakon. \ szói- ványgondozo papok es tanítok mai regen kongatják a vészharangot, de a/ utóbbi evek Leu csak igen szerény lehetőségek nyíltak a komoly munka számára. ^ isszatérésünk kilencedik hónapjában azonban már elétkezetl az ideje annak, hogy a segeiy kiáltások visszhangra találjanak es megkezdődjék az intézményes jüvőépitő tevékenység.

Ez a gondolat hozta össze szombaton délelőtt a vármegye székhazának dísztermébe llcsitcrctuüs/.eil es Szoliiokdoboka szurvánv- gondozóit, amelyen meghívás folytán képviseltette magát az. Erdélyi Part központja és az Erdé'vi Magvar Gazdasági Egylet is

Az értekezleten a következők vettek részt: Gyeuge György dr., a uagvsaiói ref egyházmegye esperese, Léstyán József, bejsőszol- noki róna. kát. főesperes. Mikola János zselvki magyar evangélikus lelkész, Sigiuond János egyházmegyei főjegyző, Beszterce, Gergely Ferenc naszódi. Kese Attila sajóudvar helyi, Bodi György sajószentandrási, Butyka Kálmán tacsi. Ferenci Gyula eegőtelki, Adorján Antal tekei. Dósa Dániel uagvsajói, Orbán József komlódi, Máthé István sófalvi, tSilay István magyarneiuegyei. Török Lajos szentmátéi, Kováts László ujőrsi, ref. lelkészek, Bereczkv Klára besztercei és Nagy János somkereki ref. segédlelkészek, Fejérváry Károly egyházmegyei főgondnok, Sajószent- andrás. Borbély Kálmán gondnok. Lornpér. Albrecht Dezső képviselő, az Érdél vi Párt ügyvezető alelnöke. dr. Páll György főtitkár, Demeter Béla EMGE ügyosztályvezető, Graur Albin, a2 Erdélyi Párt helyi szervezetének

ügyvezető alelnöki rs Szövérdi S. Károly, nz |;M(;|. i i i i • ” v • ■ i k ircude 11 se genek vezetője.

Di. Gyenge György esperes meleg szavak kai köszöntötte az igybcgyültrket. az Erdélyi Párt és a/ I'.M(iI, képvise'öil. majd <1 mondotta hogy a visszatérés után a/.ok a férfiak, akik a s/.órvauyiigynek a kisebbségi időkben dn/.etlen íuunkaloi vo lak, iajlajuk iránti kötelességüknek tartják, hogy szabad hazában. akadály nélkül, állam és társada- lom hiánytalan támogatásával t e I jesi I»élv hi' válásukat. A mai értekezlet feladatú az, hogy for múl adjon a különböző elgondolásuknál. és felhívja az illetékes tényezők figyelmét az ügy halaszllialat'anságára.

Az elnök ezután Gergely Ferenc nuszódi missziós le késznek adta meg a szót. aki, mint ismeretes, évekkel ezelőtt elsőnek hívta fel közvéleményünk figyelmét a pusztulásra ítélt szórvány magyarság válságos helyzetére.

Előadásában rész eteren ismertette .. szór- váuvgondozók eddigi munkáját és a kérdés

mai helyzetét —'-»»I ....."• - — v

j%i’{ *mţ‘J rj:A- v

Vi’é.vd.'í'ti’i viV í-tV, -I.', J:i

< <yt /r>A, »fi1,',' Reméli azonban, hogy a felelős helyen levők is meglátják, hogy a szórványügy nem egyszerű közigazgatási kérdés, hanem ennél jóval több.

— őszintén meg kell azonban vallanunk, hogv rengeteg nehézséggel találkozunk. A magyar pap és a magyar tanító nélkülözi a nemzet érdekében kifejtendő murikéihoz szükséges anyagi blapot. ftV.t V* k*- *.yA V .jW., z/c.íjj k /' ».**." t’ü'.f '.2r. '»f t,r:

y/j* . V.** s « ngj ’• í> •'

.■Jr- . 4s,'Sii'r.t,'j+ ri

Beszéde végén a szórvány vidék niagyarsá ga nevében komoly megelégedésének adott kifejezést afölött, hogy az Erdélyi Párt programiéiba vette r. szórvány-kérdést. Ezzel a nagyhorderejű ügy az ország kormányzati érdeklődésének egyik sarkalatos pontját kell, hogy képezze.

Földet a szó! vány ma gyárinak!

Borbély Kálmán lompérdi földbirtokos, egyházmegyei gondnok, az adatok tömkelegével mutatott rá a szórvány magyarság lehe- tet'eu helyzetére. Mindenekelőtt gondoskod- ni kell arról, hogy a szórvány magyarság megfelelő számú pappal és tanítóval rendelkezzék. Ők azonban nem lehetnek előnytelenebb helyzetben, mini azok a román tani- >Aók, akik fajtánkat két évtizeden át tudatosan gyöngítették és akik ma 220—500 pengő havi fizetéseket hoznak az. á lamtól. A magyar gyermekeket magyar pap és magyar tanító kell hogy nevelje. Eseteket hoz fel vidékének szórvány viszonyairól. Falujában pl. a román uralom alatt kisajátították a magyar a'truista hank nég-yezerlioldas birtokát. Az igényjogosultak mellett — egy sereg protekciós dusgazdag román ember jutott földhöz. Éppen ezért egyelőre a szórvány vidéken múlhatatlan a földkisajátitás oly értelmű haladéktalan felülvizsgálása, amely lehetővé teszi, hogy a protekciósoknak juttatott magyar földeket a szórvány nép használja.

Siginond János besztercei ref. lelkész, egyházmegyei főjegyző javasolta,, hogy a kormányzat a szórványgondozókat részesítse vasúti kedvezményben.

Kese Attila sajóudvarhelyi lelkész, a ve- gyesházasságok ügyét tette szóvá. A papot és tanítót nélkülöző, gazdasági alapjában megrendült szórvány magyarság soraiban igen nagy a vegyesházasságok száma. Ennek meg- e'őzése végett kívánatosnak tartja, hogy a jövőben a vegyesházasságoknl miniszteri engedélyhez kössék.

Dósa Dániel. Máthé István és Szövérdi '. Károly hozzászólásai után Léstyán József róm. kát. főesperes adott helyzetképet a gondjaira bizott szórvány magyarságról.

— A közös ügy érdekében örömmel dolgozunk együtt — mondotta. Nagy baj azonban, hegy tizenhét plébániával több, mint ketlöszázhnrmine községben élő híveinkkel ke l f.oglaikóznunk. Több papra és több tanítóra volna szükség, i letőleg olyan tanítókra, akik ezt a munkát elvégezhetnék. A magam részéről csak helyeselhetem azt az elgondolást. hogy a tanítói, sőt köztisztviselői kinevezéseknél vegyék tekintetbe a lakosság felekezeti jellegét is.

Fs millió piniől a szórvány-akcióra

Demeter Béla felszólalásában utalt arra, hogy a papoknak, tanítóknak és a többi falu- gendozóknak továbbra is biztosítani kel! a szórvány nép életének irányítását.

Senki ne áltassa magát azzal, bogy a magyar közigazgatás puszta jelenléte már megoldja Erdély összes belső problémáit. 1914 előtt is mi igazgattuk önmagunkat és inf-rift többszázezer hold föld jutott idegen kezekbe, amit aztán a román uralom milliókra emelt. A magyar tűzhelyek sokasága aludt ki már azokban az időkben és halt ki a magyar szó ősi letelepülésé helyeinken. Senki a faluvezetők közül tehát ne áltassa magát azzal, hogy most a «nemzetnek nincs szüksége rájuk. Az ő munkájukat senki és semmi sem pótolhatja.

' — A szórvány kérdést csak intézményesen

és alaposan kigondolt rendszer alapjául lehet megoldani. Három csoportra tagozódik; egyházira, kulturálisra és gazdaságira. Mind a háromhoz pénz kell. A papnak és tanítónak lehetővé kell tenni a munkáját, hogy többé ne emlegessenek olyan akadályokat, mint pld. az utazási kedvezmény, hogy nincs miből egy vasúti jegyet megváltsanak. A kulturális kérdés nevelést, illetőleg könyvet igényel. Gazdasági vonalon meg kell állapítani, hol és hogyan jöhet az alátámasztás. A szórvány-ügynek azonban felelős gazdára is szüksége vau, hogy egyszer már tudjuk, kihez is tartozik. Pénzben sem lehet hiány. Nem lehet akadálya annak, hogy már szeptember elejétől ötszázezer pengőt folyósítsanak erre a célra is.

„R szórvány-kérdés a párt saria!atís programpontja“

Albrecht Dezső orsz. képviselő, az Erdélyi Párt ügyvezető alelnöke általános érdeklődés közepette ismertette a Pártnak a szórvány-kérdésben elfoglalt álláspontját.

— A zErdé'vi Pártot — mondotta — az erdélyi magyarság történelmi jóvátételének szükségszerűsége Hívta életre. A : Jörtémelmi

jóvátételre irányuló elgondolásainkban pedig a Székelyföld sorskérdései, a társadalmi öntevékenység biztosítása é? továbbfejlesztést, továbbá a szórvány probléma szerepelnek. Teljes mértékben átérezzük tehát a szórvány-ügy »ulyps voltát. Az Erdélyi Párt már a kezdet kezdetén érintkezést keresett a

szórvánvvidékek vezetőivel és u velük törtem megbeszélések alapján fordult u kormányzathoz. A szórvány magyarság me.Sa/e- menő gazdasági és kulturális támogatását lioz.tu javaslatba. Bizonyos, hogy ennek egyik elengedhetetlen feltétele a papság és tani.óság gazdasági helyzetének mielőbbi es a természetes követelményeknek megfelelő rendezése.

— A közeli napokban — feje/ii be he:/é- dét — kormányzatunk ölé visszük a mai értek« zlet határozatait is.

Gyakor aii e’pndalások

Dr. Páll Cyürgv, az Erdélyi Párr főtitkára konkrét javaslatokat terjesztett elő. Több: k között a szórványhi/oltságok megalakítását, központi szórványszerv létesítését. a szük-é* ges anyagi segítőeszközök biztosítását, megyei szórvány-előudók beállítását, a papoknak, illetőleg tanítóknak e kivételes munkájuk külön díjazását, vándortanitók alkalmazását, az egyetemi hallgatók rendszeres bevonását u szórványok látogatására falu-í könyvtárak, lapok, képeslapok, újságok • osztását, stli.

Végül dr. Gyenge György esperes a/ > hangzott felszólalások alapján a következő hutározati javaslatot terjesztette elő. amit . / értekezlet egyhangúan magáévá tett

1. A ^zárványmunka intézményesítése cg) házi, kulturális és gazdasági alapon.

2. A falu ölállói továbbra is önmagukat tekintik a magyar ügy helyi legfőbb gondozóinak.

.1. A pupoknji és tanítóknak az ügy érdekében szükséges anyagi támogatás biztosítása.

4. A szórványok gondozására njabb parókiák: létesítése.

5. A tanítói kinevezéseknél legyenek tekintettel a szórvány vidék magyarságának felekezeti huvntarlozandótágára. A szórvány- vidék re kiküldött tanítóknak külön e célra történő kiképzése.

6. A szórvúnyvidéken jogtalanul elvett és nem igény jogosultuknak juttatóit földeknek e célra való sürgős igénybevétele.

7. A vegyes házasságoknak miniszteri engedélyhez való kötése.

H. A szórványügynek az összes hivatalos szervek• és közegekkel való megismertetése.

9. Magyar ember csuk saját felekezctének papjait vegye igénybe.

A határozati javaslatot felterjesztik az egyházi főhatóságokhoz, inig az. Erdélvi Párt révéri a kormányzat illetékes tényezőihez.

Az értekezlet megválasztotta a megyei szórványbizottságot s ezzel az ülés végétért.

Beszélő számok a ilomániákan maradi magyar római katolikusok helyzetéről

KOLOZSVÁR, junius 9 (Saját tud.) A kilencszázéves egyházmegyét most el- sőizben szakította két részre a bécsi döntés. A papság, tanítóság, plébániák, iskolák körülbelül egyharmadu rekedt to vétbbra is Romániában. Az egyházmegye székhelye, a székeskáptalan s az egyházmegye püspöke, Márton Áron szintén Ro* mániában maradt. Innen igazgatja Sárr dór Imre püspöki helynök utján az egyházmegye magyarországi részét, de ő az apostoli kormányzója inég ma is a szatmári nagyváradi egyesitett egyházmegyéknek is, ahová szintén helytartókat nevezett ki. A nagyváradi egyházmegye Romániában maradt kilenc egyházkozsé gének vezetésére dr. Hauler Pált nevezte ki a püspök kormányzói helytartónak.

Az egyházmegye plébániái

Az egyházmegyének a bécsi döntésig tizenhat kerülete, főesperessége, 249 plébániája és 394 904 hivő je volt. Ebből Magyarországhoz visszakerült 163 plébánia 308.955 hívővel, mig Romániában maradt 86 plébánia és 85.938 hivő. A gyulafehérvári egyházmegye Romániában maradt részében jelenleg 105 lelkész végez lelkipásztori munkát, akik közül 28 szerzetes. Az egyházkerületek vezetői a következők: Hegyalján főesperes dr. Ká- szonyi Alajos, gyulafehérvári prelátus* kanonok, a sepsimiklósvári kerületben főesperes Vasvári Aladár, brassói plébános, a nagyszeben—fogarasi kerületben főesperes Badilla János nagyszebeni plébános pápai káplán, az erzsébetvárosi kerületben főesperes Fuchs Gusztáv erzsé betvárosi plébános, a vajdahunyadi kerületben főesperes Hoboth Á. József piskii plébános, a kiiküllői főesperes Bencze István diesőszentmártoni plébános, a tor- daaranyosi kerületben Kacsó László fel- vinci plébános.

Az egyházmegye központi vezetősége

Az egyházmegyei irodát Nagy Jenő szentszéki tanácsos vezeti Imre László foszámvevő és Birton István lelkész segítségével. Az egyházmegyei püspök mek lett maradt székeskáptalan bat tajjja: Zomora Dániel nagyprépost, apostoli pro- tonotárius, dr. Fején Jenő, Boros József, dr. Kaszonyi Alajos, Buday János és dr. Maczalik Győző kanonokok. A központi papság tagjai még dr. Tróján Károly és dr. Jénáki Ferenc teológiai tanárok, Jakab László hittanár és Jellmann Gyula, az Alapítványi Hivatal és Batthyanura igazgatója.

A szerzetesrendek közül Romániában maradtak egyházmegyénkből a Ferencrend összesen 13 házzal (Gyulafehérvár, Brassó, Nagyszeben, Torda, Fehérsebes, Kő rösbánya, Kőhalom, Fogaras, Medgyes,

Déva, Vajdabunyad és Szászváros.) Á minoritáknak egy: Nagyeuyeden, a Ferenc- rendi nővéreknek bét: Gyulafehérváron, Brassóban, Nagyszebenben, Déván, Hátszegen, Petrozsényban és Vulkánban, a Vinecnővéreknek kettő: Gyulafehérváron, Nagyszebenben, a szociális testvéreknek Gyulafehérváron van egy rendházuk, Nagyszebenben pedig a Szent Orsolya apácák intézete működik.

A férfi szerzetesrendek plébániákat vezetnek, a lelkipásztorkodásban kisegítenek, a nőszerzetesrendek pedig nevelői és ápolási munkákat végeznek. A hívek gondozása terén mindenikre most fokozott munka is bárul.

A gyulafEhérvár) egyházmegye hitva lásos iskolái

Az 1940-és iskolaév végén a gyulafe* bérvári egyházmegye iskoláiban 689 tanerő-tanár, tanitó és tanítónő működött. Katolikus óvodába járt 470, elemibe 15.929, középiskolába 3.237 tanuló, szóval közel 20 ezer gyermek. A többi 34.453 iskolaköteles katolikus tanuló nem a felekezetek iskoláiba járt a tavaly.

A bécsi döntés után 207 iskolából 55 maradt a Romániának hagyott területeken és pedig: bárom óvoda (2 Nagysze benben, 1 Fogarason), 44 elemi iskola (az ötvenötödik Gyergyószentmiklóson, a tanitó távozása miatt nem tudott roeg- nyilni), 5 leánygimnázium (Gyulafehérvár, Segesvár, Brassó, Nagyszeben, Petro- zsény). 2 fiufőgimnázium (Brassó, Gyula* fehérvár) és egy gazdasági iskola (Rad- nót).

Az előző év 15.929 növendékével szemben az idén csak 2881 iratkozott katolikus elemibe. Jelentősen csökkent a katolikus növendékek száma Nagyenyeden, Brassóban, Nagyszebenben, Gyulafehér váron, Tordán, Segesváron, Medgyesen, stb.

A tanítást 102 tagú nehezen összeverődött tantestület végzi, sok helyen egv- tanerős falusi iskolákban kiérdemesült tanitók, vagy lelkes vállalkozók végzik a magyarság érdekében a fontos nevelőmunkát. De hasonló lelkesedéssel folyik katolikus épitőmunka a többi tanintézetben is, amiben tevékenyen támogatja az intézetek vezetőségét a püspök mek lett a róm. kát. igazgató-tanács az odaát maradt számos munkás tagja is. élükön dr. Gyárfás Elemér világi elnökkel. Ennek a tanácsnak tagjai az egyházi rendből Zomora Dániel nagyprépost, dr. Jénáki Ferenc előadó, a világi rendből Be- tegh Miklós ny. kormánybiztos, báró Jósika Gábor földbirtokos, dr. Kolosy Márton ügyvéd, gróf Haller István földbir tokos és Boér Richard.

(—a.)