Ellenzék, 1941. június (62. évfolyam, 125-147. szám)

1941-06-06 / 128. szám

* I97J Juni ut 6. J3LCBNZÉK. Kórság V Mâr a visszatérés ©Isö napjaiban, mi­kor az önszervezkedés újra megkezdő dött az erdélyiek folytatólagos közéle tében, akadtak a kisebbségi kor vezer egyéniségei közt, akik ai esetleg benyo­muló ci/n- és ranigjkórság eilen tiltakoz­tak. Ez a fölfogás nem fulladt meg esi rajában. Mikor a behívott erdélyi kép­viselők nevében az első felszólalás meg­történt a magyar törvényhozásban, ál talános meglepetést, kedvelő meglepe­tést okozott, hogy a szónok uj címek és rangok Erdélybe hurcolása ellen nyilat­kozott, nyilván féltve a még be nem fejezett, de nagyon előrehaladott egyen- lősitési s társadalmi falbontást ered­ményező folyamatot, mely a kisebbségi létből — az egyenlő katasztrófából — érthetően serkent elő. Most, hogy az Erdélyi Párt megalakult, a cim és rang­kór ellen érződő erdélyi hangulat híva talos kifejezést is nyert a Párt elv- és tárgysorozatában. Az újonnan megvá­lasztott elnök, már gyakorlati utasítást is adhatott, mikor a közgyűlési üdvöz letek során a főnemesi címzés mellőzé­sét kívánta és a polgári hivatásra való utalást ajánlotta e helyett. így csele kedett elődje is az EGE újjászületése, után zajló közgyűlés elnöki székében, mikor a kisgazdák tömegén alapuló nagyszervezetü intézményből az első alkalommal kitessékelte a fölösleges címzést. Ez természetesen leginkább azoknak tetszett, akik a történelmi Magyarországból áthozott címüket és rangjukat feledfetésbe merítették, ab­ban a meggyőződésben, hogy eiz is kö­vetni tartozik az elveszített méltósá­got, vagy hivatalt a bukásban. És tét szett azoknak, akik a román magatar­tást a címzés és rangosság tekinteté­ben rokonszenvesnek Ítélték, viszont harsányan muiattak magyar testvérei ken, ha régi módon megcímezték a ro mán hatalmasokat és ezek talán soha sem tiltakoztak az ókíráyság külső cini telenségének e súlyos megsértése ellen Jól esett az Erdélyből kikerült minisz tereknek, hát még az alminisztereknek a „kegyelmes“ megszólítás, a prefek tusnak a főispáni rangszó juttatása é; bizony a magyar cimerfestok jövede lemhez jutottak, meri a nemességünk be jutott tornán hatalmasságok uj siZer zemén3'ii házaikban, kastélyaikban, pa íotáikban kifiiggeszették a heraldika bizonyítékokat. Szó volt arról, hogt már az egész Románia lelkét kezdi! megzavarni a feudális kor emlékei : ezért helyre fogják állítani a vajdái udvarában és görög fanarióták sora ban dívott címeket és rangokat, hiszer néhány hercegi cim úgyis' átvészelt és a bojár vagy csokoj fogalom sem ve szett ki még aiz emlékezetből. Ez az uj erdélyi magatartás több ok ból okozott feltűnést. Mindenekelőtt t Magyarországot immár senyvesztő kór ság miatt, mely ősi dolog, hiszen Mon tesquieu. aki nem sokat hal ott a ma gyarokról, megjegyezte, hogy ebben i betegségben sínylődnek. Hátha most av erdélyi hang véget vet a bajnak? Tud juk, hogy eddig hiába volt minden tár sadalmi és államhatalmi ellenállás, í hiúságnak és szabadalom vágy nyoma sának soha sem lehetett ellenállani : az osztrák politika is leszögezte a nem zetnek ezt a gyöngeségét, hogy így ér dekeit könnyűszerrel megvalósíthassa íme, most ex orient© lux! De feltün* volt az erdélyi magatartás, mert meg lepett. A „magyarországi“ köztudatbar Erdély úgy élt, mint egy fajlagosai cim-, rang , méítóságszerető országrész Jól tudták odaát, hogy az önálló érdé Iyl fejedelemség bukása után Becs va lósággal elárasztotta címekkel és ran gokkal Erdély jelentékeny családjait é; amelyjk pedig valamiképpen kimarad1 ezek sorából, külső cim nélkül is főne mennek számit, sőt rokonsága mim fertálymágnás vagy enélkül is méltó ságozfatja magát. A jólértesü'tek szi vesen hangsúlyozták, hogy a demokrá ciárá hagyomány és helyzet követkéz tében hajlamosított székelység is elkii lönitéseket alkotott a pr’mor és lófi fogalommal, amelyek éppen ma, nemes előnevek és címerek sűrűbb használa tavai együtt uj virágzásra kapnak. Éí mégis mindezek ellenére a kisebbség tüzből meguju’tan előlépő erdély i elfá tyolozza főnix* fején kisded koronáit ; nem akarja tüntetőén hordozni a diva fos cím és rangjelzéseket. Ennek oki van és bizonyára hasznos követkézmé nye lesz ... I De az elmúlt huszonkét ©seiend, után érthető ez az erdélyi magatartás A múltban hozott áldozat és a jövőér verejtékező munka r.em tett kiilonbsé get köztünk a közös és egyenlő szenve dés idején, most pedig a közös é: egyenlő boldogság korában joggal kér­hetjük, hogy lehetőlég ne bontsák meg ezt az egyszínű, de sokféle tartalmú spektrumot. Mi jól tudjuk, hogy ez ne­héz körülmény. Az ártatlan hiúság az erdélyi tömegben is lappang, mint min­denütt a világon, de a kettő határokba szorítható vissza, mint a virágzó és munkás államokban, amelyek mondjuk a tehenekről vagy iramszarvasaikról híresek. Tudjuk, Hogy a hivatalok jog­szerűen kapcsolatosak címzésekkel s hordozóik nem igen fogják megakadó Ivozni, hogy ne illessék őket velük a cimtelenek. Tudjuk, hogy a nemesi ha gyományok mily erősek itt is. De nem ez adottságok ellen fordulnak, nem for radalmi követelésről van szó, hanem csak a társadalmi egyensúly őrzéséről, a címek és rangok öncélú versenyfutá­sának és elfajulásának megakadályozá­sáról, a kisebbségi testvériség teljes biztosításáról, melynek jelzésére vala mikor a feledésbe merült egyrang ősi szó feltámasztását hasztalan ajánlót tani. az üres hiúságok legyezgetéséveI szemben való társadalmi magatartás­ról, mely ha kell, amugy is hat fiigget lenül. Minthogy ujjászülettiink, önkén­telenül és tudattalanul fölébred ben Iliink az emlék, hogy valamennyien egyformán meztelenül jutottunk e vi­lágba. És a természet valójában csak egy Ipkülönbséget létesített: a szellem különbségét, mert minden egyéb olyan különböző, hogy n'nes már két egyenlő falevél a világon. És ne felejtsük: ren geteg tennivalónk van. Ha lelkiismere tesek leszünk, időnkből sem futja tö mérdek rang- és cim alapos megtanu­lása és pontos alkalmazása. Legyen bár­miként, az erdélyi társadalom bizonya ra megteszi a magáét. Nem játszik a maga részéről a felnőttek játékával, az emberi hiúságira és hatalmaskodásra vezatö fölösleges külsőségekkel. (Sp.) Olaszország és Magyarország kiziu a legtisztább az összhang Oárdossy üszíó miniszterelnök rádiónyilatkozata RÓMA, június 6. (MTI.) Bárdo6sy László miniszterelnök csütörtökön az olasz rádió és sajtó számára a következő nyilatkozatot tette: — Boldog vagyok, hogy bármilyen rövid időt is a baráti Olaszország földjén tölthet­tem. Alig találok méltó szavakat azoknaJi a hatalmas benyomásoknak kifejezésére, ame­lyek itteni tartózkodásom alatt engem lenyű­göztek. Olasz földre való lépésem első pilla­natától kezdve magam körül éreztem a leg­am átságosabb vendéglátás folytonos megnyil­vánulását. amely Rómában érte el tetőfokát, ahol a legmelegebb és legközvetlenebb fogad­tatásban részesültem. A régi Capitoliiimból az Olasz Birodalom e jelképes központjából a Fórum Romanum büszke maradványait megpillantottam, a múlt emlékei összeolvad­Uiabb tanügyi kinevezések Erdélyben BUDAPEST, junius 6. (MTI.) A in. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter Kandray Géza, Bakk Péter, Nagy István kolozsvári, Koncz Lajos (megbizorr igazgató), Kiss Elek, Bene József marosvásárhelyi, Bertalan Lá­zár, Balás Zsigmond, Kiss Zsigmond székely- keresztúri állami tanítóképző intézethez, Mí- halikné Gyúró Erzsébet, dr. Váczy Margit kolozsvári, Kiss János (megbízott, igazgató). Wildt Erzsébet, Pappné Varga Bona magy- váradi állami tanítóképző intézerhez beosz tott tanárokat ideiglenesen az állami tani- j tóképző intézeti rendes tanárok létszámába 1 rendes tanárokká, Venczel Lászlót, Pálffy j Zoltánt, Árkbssy Sándor kolozsvári, Asztalos j Imrét, Adorján Istvánt, Birtha Imrét, Ko- I vács Lászlót, Mátyás1 Fej-eneeţ a marosvásár- I helyi, Simo Lászlót, Kivel] Zoltánt a székel y- i keresztúri állami tanitóképzőintézeti, Kri-S- ; tóf Saroltát. Borosch Editet, Fosztó Olgát, ButtingCr Rozáliát, Kostyák Imrét, Roósné 1 tai) alkalmazta. Fekete Margitot a kolozsvári, Juricsko Vil­mát, Lukács Lászlót, Dirmayer Mariennt a nagyváradi állami tanítóképző intézethez be­osztott tanárokat ideiglenesen az állami ta­nítóképző intézeti helyet!as- tanárok létszá­mába helyettes tanárokká, Antony Mária nagyváradi állami tanítóképző intézethez be­osztott állami tanítónőt ideiglenesen az álla­mi gyakorló iskolai tanítói létszámba readies tanitóvá, Sedené Kovác& Erzsébet kolozsvári állami tanítóképző intézethez beosztott taní­tónőt az állami tanitóképzőintézeti tanárok létszámába, elemi iskolai tanítói intézmé­nyekkel egybekötött nevelői teendők ellá­tására állami helyettes tanitóvá. Sturek Emil, Mikovits Béla, Pataki József, Ferenc József marosvásárhelyi r. k. tanitó- képzőintézeti, Remetyásiné Szamos Erzsébet szatmárnémetii r. kát. tanitóképzőintézeti, OLert M. Alacoque, Dőry Jrén M. Leonthia, Nagy Mária M. BertiÜa, Rottar Mária Leona, Malasi Mrrgit Chrysela, Heinrich Mária, Aló- zia szatmárnémetii r k. tanitóképzőintézeti szerzetes tanárnőket, dr. Váryné Csató Gab­riella, Csató Jolán, Weress Margit, Szabó Ju­dit, dr. Lévai Lajos, Borné Leger Margit. Scprődi Ilona, Boér f. Rezső székelyudvar- bí'lyi református tanitóképzőintézeti rendes tanárok részére, Harmath Sándor marosvá­sárhelyi r. k. tanitóképzőintézeti, Barabás Ibolyka, Darázs Erzsébet, Dobi Judit l‘Auné Emma kolozsvári r. k. tanitóképzőintézeti. \isay Ibolya székelvudvarhelyi református tanitóképzőintézeti helyettes tanárnők részé­re, Páll Béla marosvásárhelyi r. k. tanilókép- zőintézeli, Farsang M Firmina, Nasa INT. Evangela kolozsvári r. k. tanitóképzőintézeti, I lek lelkemben azokkal a hatalmas megtoló- sitásokkal. amelyeket a mostani Olaszország ért el Ducejának zseniális vezetése alatt. Azokban a percekben éreztem leginkább, hogy a régi római birodalom szelleme újra­éledt és újraéled Mussolini Rómájában. Eze­ket a lelki benyomásaimat megerősítették és kiegészítették mindazok a megbeszélések, amelyeket a Dúcéval és Ciano gróffal alkal­mam volt folytatni. Örömmel láttam, hogy Olaszország határozott és biztos lépésekkel halad nagy jövője felé és különös megelége­désemre szolgál annak utólagos megállapítá­sa, hogy Olaszország Magyarország célkitűzé­sei és felfogása a két országot kölcsönösen érdeklő kérdésekben a hagyományos olasz — magyar barátság és a háromhatalmi szerződés szelleméhez a legtisztább összhangban állnak. Turay Terézia, M. Hil'árina, Király Erzsébet. M. Blanda szatmárnémetii r. k. tanítóképző intézeti szerzetesnők gyakorlóiskolai tanítók részére ideiglenes fizetéskiegészitő államse­gélyt engedélyezett. filliszíi k ne/ezéseka kolozs­vári egyetemen BUDAPEST, junius 6. (MTI.) A vallás- és közoktatásügyi miniszter a Ferencz József Tudományegyetemen műszaki altisztté Biró Pétert és Winkelmayer Zoltánt, szakaltisztté Német István honvéd helyőrségi kórházi röatgensegédet. elsőosztályu altisztté Csáp Józsefet, Soltész Jánost és Szombati Györ­gyöt, másodosztályú altisztté BaUa Lajost, Molnár Árpádot, Nedelka Károlyt és Sinko Istvánt kinevezte és végül kisegitő szolgává Ács Ferencet és Kovács Jánost (nagyszalon­..............................3 _ Első dijat nysrt a kolozsvári Erzsébet dalárda a siófoki országos daíosinnepségen KOLOZSXÁR junius 6. (Az Ellenzék tu« dósilójától ) Szép dicsőséget szerzett Kolozs­várnak az Erzséhet-énekkar. A Siófokon most megrendezett ötödik országos balatoni dalo»- iinnepségen a vegyes csoportban szereplésével megnyerte a>. első dijat, az országos verseny művészi ötvözetű nagy ezüskupáját cs babér- koszorút is kapott. Tagjai egyenkiul is disz :■> da osje'vényt kaptak, karnagya, hezik Ká­roly pedig díszes kivitelű emlék jelvényt. Az ünnepségen mintegy bármin* dalárda vett részt az ország minden részéből. Köztük több aranyérmes dalkör is. Erdélyből a székelyud­varhelyi Ref. Énekkar, a kolozsvári Ma­gyar Dalárda, az Erzséhet-énekkar és a nagy­váradi Ká'viu Ref Dalkör jelentkezett, való­jában azonban csak az Erzséhet-énekkar ve­hetett részt a versenyen. Az Erzsébet-ének- kart, amelynek elutazását Kolozsvár város vezetősége tette lehetővé, meleg szeretettel ünnepelték. A dijak kiosztásakor Ripka Fe­renc nyug. budapesti főpolgármester, a Ma­gyar Dalegycsületek Országos Szövetségének elnöke nagy elismeréssel köszöntötte a ko­lozsváriakat, akik 22 év után elsőizben jelen­tek meg az anyaországi dalosünnepélyen és nagyszerű szereplésükkel csoportjukban mind­járt az első dijat szereztek meg. Ugyancsak teljes elismeréssel adóztak a dalárda tagjai­nak és vezetőjének, Rezik Károly karnagynak a zsűri tagjai is, akiknek sorában ott volt Bárdos Lajos, Lányi Viktor. Országh Tivadar és több más neves zeneszerző. A kolozsvária­kat a verseny befejeztével balatoni sétahajó­zásra vitték és mindvéaig a legszeretőbb ven­déglátásban részesítették. A dalcsüunepség- nek egyébként is igen gazdag programja volt, a versenyen kívül sportverseny, diszfelvoou- lás, a hősök szobrának megkoszorúzása, zenés ébresztő, dalos szerenád, stb., tették felejt­hetetlenné a siófoki napokat. A kolozsvári dalárda sikeres szereplése, amelyről az egész magyan sajtó melegen em­lékezik meg, érhetően kedvező benyomást keltett egész Erdélyben is. Kétszáznegyven vagon lisztet utal ki a kormány a székely vármegyéknek MAROSVÁSÁRHELY, junius 6. (MTI.) Báró Bánffy Dániel földművelésügyi minisz­ter legutóbbi marosvásárhelyi tartózkodása alkalmával közölte gróf Tholdalagi Mihály főispánnal, hogy a kormány a négy székely vármegye közellátásának biztosítására 240 vagon lisztet bocsát rendelkezésre- Tekintet­tel arra, hogy Maros-Torda vármegye közel­látási kérdései sürgős elintézésre szorulnak, Tholdalagi Mihály főispán csütörtökön dé- után repülőgépen Budapestre utazott. Pén­teken tárgyalásokat folytat Laky Dezső köz­ellátási miniszterrel a vármegye közellátási kérdéseiről. KSnţvnapi Sókat: Kárpáthy Zoltán, 400 lap, kvnapra fve 4 ?, kve 5.20. József J.: József Attila élete, 460 lap, kvnapra fve 5 P, kve 7 (7.50—9.50 h.b Móricz Zs : Rózsa Sándor, 384 lap, kvnapra kve 5.80. Petőfi- Úti rajzok 1.40 P. Zilahy: Csöndes élet 1 P. Versekben tündöklő Erdély, antológia 344 lap. 3.80 P. Nyomban jegyezze elő Lepagenál, Kolozsvár. Kérjen könyvnapi jegyzéket. Életben marad a maparlónaí szerelmi dráma negyedik áldozata KOLOZSVÁR, junius 6. (Saját tud.) Az izgalom, amelyet a pünkösd harmad­napja éjszakáján lejátszódott véres sze­relmi dráma okozott Magyarlóna község lakossága körében, még mindig nem csil lapodott le. A faluban temetésre készül­nek. Közben az egyik gvászbaboritott házban halvány kis örömhír köszöntött be. x\ szerelmi dráma negyedik áldozata, a kis Muszka Erzsi, akit tudvalevőleg sú­lyos sebesülésével a kolozsvári Park-sza- natoriumban ápolnak, a kezelőorvosok véleménye szerint, ha csak valami uem várt komplikáció be nem következik, túl van a veszélyen. Az eszméletre tért fa­lusi kisleány már percekig el tud beszél­ni az orvosokkal és ápolónőkkel s kihall­gatása csak azért nem történhetett még meg, nehogy az átélt esemény elbeszélése újabb izgalmat váltson ki belőle, ami könnyen súlyosbíthatná állapotát. A drá­ma másik három halálos áldozatának te­metése egyébként ma délután lesz Ma­gyarlóna községben az egész falu részvé­te mellett. it bolgár király és a horvaf áliamvezető Németországban BERLIN, junius 6. A Délkelet európai Hírszolgálat jelenti Bécsböl: Itteni értesülés szerint Boris bolgár ki­rály szerdán Becsben tartózkodott. Boris király magánlátogatásra érkezett Német­országba. Édesatyját, Ferdinand volt bol­gár cárt kereste fel, aki — mint ismere­tes —a napokban ünnepelte nevenapját szlovákiai birtokán. Magánérlesidés sze­rint Boris király Hitler vezér és kancel­lárt és Göring birodalmi tábornagyot is meglátogatta. A Délkeleteurópai Hirszolgálat zágrábi jelentése szerint Pavelics dr. horvát ál­lamfő csütörtökön a német birodalmi kor­mány meghívására A énielországoa uta­zott. (MTI.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents