Ellenzék, 1941. június (62. évfolyam, 125-147. szám)

1941-06-28 / 146. szám

/ Fekete kolostor IWíiány nnp előtt, 24-én. Kuncz Aladár halálának tizedik évfordulója pergett le. /U újból tevékennyé vált világtörténelem » közfigyelmet érthetően esel; önmagára vonta s a közelmúlt érdekének egy időre mély hall­gatásba kellett merülnie. Csak a bizalmas bá­rétól: meghitt beszélgetésekben és magányos emlékezetekben foglalkoztak c herei. évfor­dulóval és clmulhatlan hősével. De a hétvég- zés hasábjaira idézzük drága barátunkat, mint művelődési vezetőségünk leghatásosabb és tisztább tegnapi őrleikét. /ír elmúlt évtized alatt, sokszor feleleveni~ tettük naşry emlékeinket. Még többször kiál- toltunk Kuncz Aladár után. midőn kezdtek torlódni a súlyos és sokágú nehézségek. Am itt ö ék és (dobb az Ellenzék, majd az Erdélyi Helikon talapzatáról kitervelte az erdélyi tu- dornár.y és irodalom ütközeteit, addig nem volt semmi ltom oly baj. Az elkerülhetetlen válságoh többnyire lefolytak, mint a termc- benyitó áradatok, iszapos medrükbe. Ende' liczsiinh csak lapunk híres vasárnapi mellek~ léteinek felvirágzására. ..hőskorunk'' magán­kezdeményezéseire utalt könyvkiadásának sze­lesen szervezkedő z'állalkzoásoltba való átveze­tésére. a kisebbségi kor első futtkd nemzedéké­nek hirtelen sorompóba való állításéira, a Pász­tori űz megtámasztására, végüt az uj Szépmi- vés Céh, a tnarosvécsi Helikon, az Erdély. Helikon e. folyóirat át- ás megszervezésére. Mindez Kuncz Aladár irodalom- és ludo' mánypolitikájának’, szellemi világképének és széptanának s nem utolsó porban diplomata művészetének és emberi bájának üdvös ha­tása volt. íme, tömérdek eredmény, mely azonban lassan-lassan romlani kezdett. midőn meghalt Kuncz Aladár, pótolhatatlan űrt ha' syott maga után. Azóta számos szeplő és hasadéi: támadt az ő intézményein. A hagyatékán osztozók nem bírták megakadályozni a romlást. Nemcsalt emberi és egyéni hibákon mult a dolog egye' dűl és nemcsak a Kuncz Aladár-i örökség lassú elkallódásán. hanem az idő és tér ha­tásún is A kisebbségi élet elvesztette kezdeti sebességét, erejét, lelkiségét, erkölcsiségét. Az ősi magyar és erdélyi mcghas.onlások jelent' bezieh. 1940-ben Kuncz Aladár borús sze­mekkel nézett volna hagyatékára. Most pedig komoly gondokkal, érthetően elkerülhetetlen óriás szellemi s igy irodalmi érdekek is ve­tődte kiöl. amc'yel.nel: « 22 évhez méltó megoldásúra valóban Kuncz Aladár kellene. Ha érthető, hogy nz elmúlt évtized alatt sok szór szerettük volna visszahívni öt az őrük­ké valóságból, még inkább érthető, ha most akár kikaparnák a föul alól mind a két ke­zünkkel, hogy most aztán ugyancsak segW sen. Mert senki sem tagadhatja, hogy szelle­mi hagyatékunk az álhasonulás szükségessé­gében válságba került, s amikor az erdélyi szellemet annyian emlegetik okkai és ok nélkül, vájjon irodalmi, művészet:, tudóméi' nyos intézményeink — a 22 év becses alko­tásai vMgy távolabbi muh emlékei, megma- radnak'e és ha megmaradnak, a 22 év szel­leménél: leljes hordozásával maradhatnalc-e meg? Fájdalmas kétség gyötör például, mi­kor tna kell gondolnunk az Érné're is, amely hétfőn h'QZgyiilcsez: halkan, szerényen iinne- piség nélkül, mintha Erdély tudományos ele­iénél: vezetését ál kellene adnia s Hamupipő­kének a háttérbe vonulnia. De a halottakat nem idézhet tűk vissza tel­jesen. Elegendő hatással is csak úgy. ha leg' alább tömegünkben méltók vagyunk vagy cd:arunk lenni hozzájuk. Ha majd hagyatékuk legjavát. valóban követjük és megőrizzük vagy végrehajtjuk. A halottak szavaznak', de a határozatot az élőknek egész lélekkel és igaz szellemmel kell kimondaniuk, aztán izzó kitartással végrehajtani. Az erdélyi tudo­mány- és irodalompolitikát, az erdélyi lelki­ségei és szellemet, az áthozott intézménye­ket. amelyekre Kuncz Aladár halálának tize' dik évfordulóján és a Helikon marosvécsi ülésezése küszöbén gondolni kell. csak úgy menthetjük meg és restaurálhatjuk most már megfelelően, ha Kuncz Aladár hagyatékához ragaszkodunk. Ez nemcsal: lehetőség, hanem kötelesség is Erdély iránt, önmagunk iránt, Kitncz Aladár felséges életműve s elmúlhatni- lan emléke iránt való kötelesség. Most pedig legyen ez a nemes szellem továbbra is mind­örökké áldott! Ezúttal talán szabad a meg­szokott halotti szólamokat igy módosítani: ekünk. yj Kolozsvár i&eltségvetfése a polgár­ság tefierlílrőicépességéii épült fel“ Heí?en3fszázaíákos feaíf « KOLOZS\ AR, junius 28. A város ez- évi költségelőirányzatát — 22 év után az első magyar költségvetést — tegnap kapták meg a törvényhatósági bizottság tagjai. Összeállítása kemény próbára tet­te a számvevőség tisztikarát, amely majd­nem egy félév óta dolgozott azon, bogy Kolozsvár háztartásának mérlegét elké- szilié. A főérdem azonban Vásárhelyi László dr. polgánnesterhelyettes, pénz­ügyi tanácsost és ]tincsó Sándor számve­vőségi főtanácsost illeti meg, akik kiváló szakértelemmel vezették be a város szám“ vitelét a magyar pénzügyi jogrendszerbe. fí pótadó Mint tegnapi számunkban röviden már jelentettük, a költségvetés szükséglete J.648.865 pengőt, fedezete 3.699.286 pen­gőt tesz ki, a hiány tehát 1.949.579 pen­gő, amit a számítások szerint 75 százalé­kos pótadóból kell fedezni. A költségve­tésben a városi tanács előirányozta mind­azokat az igazgatási, közegészségi, köz­oktatási, kulturális, szociális, közélelme­zési, városfejlesztési és vagyonigazgatásí szükségletek kiadásait, melyek az év fo­lyamán előreláthatólag felmerülnek. A szükségletek megállapításánál a tanács messzemenően figyelembe vette a városi polgárság teherbír óképességét és ezért a hitelkeretet korlátozta. Szemelőtt kel­lett tartama a fellélenül megoldásra váró közfeladatokat, úgy azonban, hogy a vá­ros pénzügyi mérlege egyensúlyban ma­radjon. Tény — és ez megnyugtató — hogy szociális és városfejlesztési célokra tekintélyes összegeket irányoztak elő, azonban ezek a hitelek csak egyrészét ké­pezik annak a hatalmas munkaprogram­nak, mit előbb vagy utóbb meg kell ol­dani. Össze kellett egyeztetni a szükség­leteket a lehetőségekkel s ezért az elő­irányzott lendületesebb városépítési ter­vet egyévi költségvetésbe nem lehetett beállítani, hanem több évre kellett el­osztani. Általában a kiadások előirúny *4 uiuuga ibue&ui zásánál a teljesítőképesség felső, a bevé­telek kimunkálásánál pedig a valószínű­ség alsó határát tartotta a városi Umács szem előtt. Szükséglet és fedezet A szükséglet és fedezet csoportok sze­rinti megosztása a következő: I. Általá­nos igazgatás 2.064- 187 p., a költségvetés 37 százaléka. A fedezet 1.817.100 p., a költségvetés 49%-a. II. Egészségügyi szol­gálat: Szükséglet 954.611 p. (17%), fe­dezet 485.020 p. (13%). III. Közoktatás, közművelődés: Szükséglet 442.650 p. (8%), fedezet 88.200 (2%). IV. Szegény- ügy és népjólét: Szükséglet 460.500 (8%), fedezet 35.200 (1%). V. Közélelmezés: Szükséglet 244.483 (4%), fedezet 431.000 (12%). VI. Városépítés, városfejlesztés: Szükséglet 1.148.150 (20%), fedezet 141.100 (3%). VII. Vagy önigazgatás: Szükséglet 308.710 (5%). fedezet 646.666 (18%). VIII. Hitelügy: Szükséglet 25.619 (1%), fedezet 55.000 (2%). A szükség­let összege tehát 5.648.865 pengő, a fe­dezet 3.699.286 pengőt tesz ki. Személyi kiadás: 1,380.000 pengd Az összkiadásokból a személyi Iciadás 1.380.000 pengőt, vagyis a költségvetés 23%-át, a munkabér 397.000 pengőt, vagyis a költségvetés 7%-ót., a beruházás 990.000 pengőt, a költségvetés 18%-á.t a beszerzés 399.000 pengőt, a költségvetés 7%-át, a szociális természetű segélyezés 460.500 pengőt, vagyis a költségvetés ELÁSTO az ideális padlóburkolat gyárüzemek, raktárak, iskolák, kórháza!:, fürdők, konyhák, mellékhelyiségek, stb. részére hézagmentes, rugalmas, lábmeleg, hygiénikus, hő és fagyálló, vízzel mos­ható, zajtalan, tönkretehetetlen. Vezlrképviselet: Appán Kolozsvár, Szenleyyház-utca 2. Telefon 24-23. i 80%-át teszi ki. A háztartás az alapokhoz 183.649 pengővel járul hozzá. A viz- és csatornamű a beruházási tőke törlesztésére 140.000 pengőt irányzott elő, az üzemnél az év folyamán végre­hajtandó létszámcsökkentés és illetmény- rendezésből előálló megtakarítás a tar­talékalap gyarapítására fordittatik. A közegészségi üzem és a gázmű jövedel­mezővé tételére a lépések már megtör­téntek. E két üzemnél is az év folyamán végrehajtandó létszámcsökkentés és illet ményrendczésből előálló megtakarítást a tartalékalap gyarapítására használják lel. A költségvetéssel általánosságban a városi polgárság meg van elégedve, mert az a tényleges helyzetnek felel meg. Ör­vendetes, hogy bár városépítésre a ta­nács 1.148.150 pengőt; majdnem három­szor annyit irányzott elő, mint a vissza­tért városok bármelyike, mégis a pótadó nem több, mint a többi városokban. KOLOZSVÁR, junius 28. (Az Ellen­zék tudósítójától.) Pénteken délután mu­tatták be a sajtónak a Vármegyeháza üvegtermében a Budapest Központi Gyógy- és Üdülőhelyi Bizottság által ren­dezett első vándorkiállitási propaganda­anyagát. Budapest Fürdőváros múltja több, mint kétezer esztendős, ami már önmagában utal arra, hogy gyógyvizei mindig kere­settek voltak a betegségben szenvedők részéről. Hadrianus katonái, de maga a császár is szívesen kereste fel az akkori Aquincumot, a mai Óbudát. De a keresz- tesháboruk korában a budai hévvizeknek éppen olyan hírneve volt, mint az ókor­ban, vagy a XX. században. A vándor­kiállítás anyagából azonban nemcsak Bu­dapest Fürdőváros gazdag történelme, de vizeinek gyóvgitó erejére is pontos ada­tokat kapunk. Mint üdülőhely is, egyike a legalkalmasabbnak a főváros, mert te­rületi elhelyezkedése oly szerencsés, hogy a nagy város zajából a fürdőző úgyszól­ván semmit sem érez és mégis élvezheti a világváros lüktető, szines életének min­den változatosságát. A gyógyforrások bemutatásával és az üdülőhelyek megismertetésével a vándor­kiállítás kétségtelenül eléri e célját: nem kell külföldi fürdőket felkeresnünk, mi­kor kiváló hévvizeink vannak a főváros­ban. A keserű és egyéb melegforrások európai, de világviszonylatban is elsőran- guak. Szakemberek részére pedig tan­folyamok, ösztöndíjak és gyakorlati be­mutatások állanak rendelkezésre, hogy betegeik gyógyítására és a testvérforga­lom fellendítésére természeti kincseinket fel ha szitálhassák. A kiállításon megisme- ünk egymilliós lakosú metropolist, amelv egyúttal a világ legnagyobb fürdővárosa is. A főváros területén 14 helyen össze­sen 115 hévviz-forrás napi 55 millió li­ter vízhozammal és több, mint 400 ke serüvizí orrás található. Ezek a számok önmagukban beszélnek. A kiállítás szemlélteti a gyógyvizek osztályozását, kémiai összetételét, a Lii- lömböző gyógymódok hatását és számos ezzel összefüggő statisztikai adatot. A ki­állítás megtekintése díjtalan. Felhívjuk a közönség figyelmét a vándorkiállítás ta­nulságos anyagára. A kiállítás három na­pon át tekinthető meg a Vármegyeháza üvegtermében. 3u'ías elsejétől a Hiííer-íér lesz a Kifli? szem leszállító gép­kocsik állomása KOLOZSVÁR, junius 28. (Saját tud.) A MÁV szeméiyszállitó-gépkocsik kolozs­vári állomása eddig tudvalevőleg a fő­posta mögött volt az évekkel ezelőtt erre a célra emelt épületben. Most július 1-vel a vasúti társasgépkocsiknak uj állomása lesz Kolozsváron a Hitler-tér 2. szám alatti házban, ahol ^ éssev Ernő vasúti főmérnök tervei szerint pompás, modern helyiségeket rendeztek be erre a célra. Két nagv termet padokkal, székek­kel, asztalokkal bútoroztak be és egy külön kis irodában vasúti tisztviselő ál! a zutazóközönség rendelkezésére az eset­leges elővételi jegyváltás céljából. Julius 1-től kezdve minden MÁV autó a Hitler- térrol iog kiindulni és ugyanoda érkezik be az eddig megállapított indulási és ér­kezési menetrend szerint. A főposta mö­götti térségen levő régi autóbnszállom.i' ettől függetlenül továbbra is megmarad s a magántulajdonban lévő többi vidékre járó személyszállító társasgépkocsik ez- í után is onnan fosnak kiindulni és oda ha beiratkozik a gépkocsivezető tanfolyamra. Ai íar/°‘yaiíl kezdők részére julius hó elsí felében kezdldik snksterii oktatás meljett. Vezetes személy is teher gépkocsikon történik a váiosi for- ga'omban. Érdeklő.íni és beiratkozni naponta lehet Szász Károly ssfőriskolájában, flrpád-ut 32. szám. Telefon 28—46. Ha ósáfiílafi vizsgáztat. Claritfge Pensfó Budapest, Bécsi-u. 5. — Tel. 1S2-S27. A belváros szivében legmodernebbül beren­dezett csa’ádi otthon. Minden szobában telefon, kitűnő konyha, mérsékelt árak. A magyar-német mezőgaz­dasági bizottság befejezte tanácskozásait BUDAPEST, junius 28. (MTI.) A magyar —német mezőgazdasági kapcsolatok c'iné’.vi- téíére kikiddött bizottság, amelv a vetőmag ügyekben hivatott az együttműködés bizto­sítására. befejezte tanácskozásait. Teljes megegyezés jött létre, amely a szerződéses vetőmagtermeléet és a nemesitett növényfaj­ták kicserélését kölcsönösen biztosítja. Nyaralás elölt ne felejtse ruháját festetni, tisztittatni Czinknéí. Tslefsi : 30—35, ■ Budapest Fürdőváros kiállítása a vármegyeház üvegtermében

Next

/
Thumbnails
Contents