Ellenzék, 1941. június (62. évfolyam, 125-147. szám)
1941-06-28 / 146. szám
„ 2 TllVHTCK TÎ?J la II ti IB. A vitas poman- szovjet területek: A Fekote tCDgcrtol a Jeges-tengerig húzódó uj harcvonal menten a nemzeti es határproblémák hosszú sora vait ismét időszerűvé. Terepszemlénket a déli sz ír nvon kezdjük el, Besszarábiával és a vele szomszédos többi vitás román szovjet területtel. Re-sszarabia már a 14. századtól kezdve az akkor alakult moldvai hoszpodárság része volt és annak sorsában osztozott a török hódoltság hosszú évszázadai alatt is. Oroszország az JHI2. évi bukaresti békében szerezte meg a 1 örökbirodalomtól. Megszakítás nélkül, több mint száz éven át állott orosz uralom alatt, kiv< vc délnyugati szegélyét, melyet az Időó. évi párisi béke Moldvának visszaadott és csak az 1878-as berlini kongresszus juttatott ismét Oroszországnak. Besszarábia csatlakozása A világháború alatt Oroszország összeomlása már 1917 áprilisában Besszarábia politikai önkormányzatúnak követeléséhez es egy moldováu nemzeti párt alakításához vezetett. ÍNemsokára, november 2-án, Kiscnevbcn, egy általános kongresszus határozatokat hozott a területi autonómiára, saját országgyűlésre és külön hadseregre nézve. Ezen a kongresszuson egyidejűleg megválasztottak a képviselőket is az országgyűléshez (Sfatul láriij, mely december 4-én ült össze Kiscnevbcn és december 15-én kimondta a Moldova» köztársaság megalakulását a demokratikus orosz államok egyetemes kötelékében. Ezalatt a bolsevizanus került uralomra Oroszországban és Besszarábiában is kezdett alharapódzni, úgy bogy az országgyűlés a román hadsereget hívta segítségül. mely Brostoeanu tábornok vezetésével 1918 január 26-án vonult be Kisenevbe és megszállta egész Besszarábiát. Ennek közrvetlen következménye volt a moldvai köztársaság országgyűlése által február 6-án kimondott függetlenségi nyilatkozat és végül április 9én a Romániával való egyesülés, habár mindenekelőtt bizonyos fenntartásokkal. Az országgyűlés december 10-én utóbbiit feltételnélkiili összeolvadásra változtatta át és egyidejűleg feloszlatta önmagát: amivel az 1918-06 év forradalmi eseményei, legalább bizonyos értelemben, lezárultak Besszarábiára nézve. A Szovjet nem egyezett bele Besszarábia átengedésébe. A besszarábiai kérdés megoldására irányuló közvetlen román—szovjet tárgyalások 1921. októberében Varsóban és 1924. tavaszán Bécs- ben sem vezettek eredményre, úgyhogy Besszarábiára nézve, különösen a Dnyesz- ' ter-menli sávon, a hadiáliapot egy fajtája volt érvényben, ami a két ország között minden gazdasági forgalmat is lehetetlenné tett. Csak 1934-tol kezdve javult meg, legalább bizonyos fokig a szovjet—román, viszony. A határforgalom helyreállt anélkül, hogy a besszarábiai kérdést egyértel- müleg tisztázták volna. Nemzetiségi és népesedési viszonyok Nemzetiségi szempontból ősidők óta átmeneti jellegű terület volt Besszarábia, mert mindig újabb bevándorlók akadályozták meg, hogy különféle eredetű la-* * 1 kossága teljesen egybeolvadhasson. A nyugat felől terjeszkedő románok a 13. század elején kerülhettek többségbe, de már körülbelül ezzel egyidőben megindul észak felől az ukrán nép is. Mig a románok főkép az ország közepén telepedtek le és keleti irányba haladva, messze túljutottak a Dnyeszteren, az ukránok kezdetben csak az északi részt szállották meg, de később, a 17. és 18. század folyamán bőven jutott a déli végekre is a lengyel és az orosz üldöztetés elől menekülő fajtestvéreikből. A háborúk és járványok bosszú sora azonban — mindezek ellenére — évszázadokon át megakadályozta Besszarábia kellő benépesülését. Az 1812-es bukaresti béke idején orosz részről csak 240.000 lélekre — alig 5.2 négyzetkilométeren- kint — becsülték lakosságát. Az orosz uralom tág kaput tárt minden beköltöző elé és igy oly erős nép- hullámok zudnkak Besszarábiára, hogy száz év alatt lakosságának száma megtízszereződve, több mint 2 és fél millióra nőtt. Mindez azonban az évtizedek hosszú sora után sem ingatta meg a románok erős többségét. így még 1891-ben is az 1,641.559 re nőtt népességből 66.4 százalék volt román szökött fel a tényleges szaporodás, tehát, bár a lakosság születési többlete is megfelelően emelkedett, a bevándorlók száana ennél jóval magasabb lehetett. Az 1897. januári orosz népszámlálás az anyanyelvet kérdezte, de a románok rovására befolyásolták az eredményt. Ezek ellenére a románok aránya az 1897. évi népszámlálás szerint is 47.6 százalék volt, tehát az 1.935.412 főnyi összes népesség felét megközelítő viszonylagos többség, mig az ukránok és az oroszok együttes hányada a fehérorosz töredék ideszámitásával is csak 27.8 százalékra rúgott. A romin nemzetségi statisztika Román részről csak 1930 december végéről áll rendelkezésünkre nemzetiségi statisztika. Ez a népszámlálás párhuzamosan kérdezte a népi eredetet (neamul, origine et* uique) és az anyanyelvet. A közbeeső 34 év közül több mint két évtizeden át még az orosz uralom befolyása érvényesült, de az államfordulattól a népszámlálásig eltelt ennél rövidebb időszak alatt bizonyára mégis aránylag jóval jelentékenyebb mértékben formálódott át Besszarábia lakosságának nemzeti összetétele az ilyen nagy változásokkal együttjáró katonai és polgári (tisztviselők, vasutasok stb.) őrségváltás következtében. A román népszámlálás 2.864.402 lakosból 1,598.573 (55.8 százalék) román anyanyelvűt mutatott ki 701.295 (24.5 százalék) orosz, illetve ukrán anyanyelvűvel szemben. A 206.958 főnyi zsidóságból 201.278 jiddis anyanyelvűnek vallotta magát, ez az összes népesség 7 százaléka. Jelentékenyebb kisebbség még itt a bol gár, 1930-ban 164.551 fő (5.8 százalék), a gagauz-török: 101.356 (3.6 százalék) és ilyen volt a német is 80.568 (2.8 százalék). Az 1940. junius 26-i szovjet ultimátum következtében Románia kénytelen volt a Szovjetuniónak átengedni egész Besszarábiát, Bukovina északi részével együtt. Az egész átengedett terület kb. 54.000 km.* volt, lakosságának száma pedig mintegy 4 millió lehetett. Nagyobb felük kétségRYfíKHLJOn BHLflTOR-näl ÉS HÉVIZíiÍRSŐn Felvilágosítást nyújt a BfíLATORI IRODA Andrássy-ut 29. Tel. 225-40 és minden utazási iroda. fmrmrrrmnirift mrny marfifWirr '»TiiTíí zmmmibbkb kivid román anyanyelvű volt. A németeket néhány hónap alatt átköltöztették innét a Németbirodalomba bekebelezett területekre, a románok túlnyomó többsége azonban ottmaradt. Maga a Szovjetunió is tekintetbe vette, hogy a Romániától elvett terület nagyobb fele román jellegű. hiszen Besszarábia kilenc megyéjéből Itat megye lakosságának nagyobb fele román és közülük négyben a románok aránya a 70 százalékot is meghaladja. Viszont az orosz és ukrán anyanyelvűek együttesen is csupán a Bukovinával szomszédos Ilotin megyében vannak abszolút többségben, mig a másik két délbesszaráhiai negyében (Cetatea Alba és Ismail) viszonylagosan túlsúlyúk a 40 százalékot sem éri el. Ezért csak az utóbbi három megyét és Észak-Bukovinát kebelezték be. Szovjet I Jkrajnába, mig Besszarábia többi hat román többségű megyéjéből megalakították a Szovjetunó legújabb — Moldván — tagállamát, azzal az alig leplezett céllal, hogy ezúton Románia többi részét is bolsevizáliák. A Szovjetuniónak ez a politikai módszere nem uj kfdetii. így az Ukrán tagállam keretén belül már jóval több, mint egy évtizede megszervezték az u. n. mold vai tanácsköztársaságot, mely azonban a Dnyeszter középső szakasza mentén elhúzódó zár román—inoldován nyelvterület mellett Balta várost és túlnyomórészt ukrán környékét is magáhafoglalta, mesterségesen kisebbségbe szorítva azt a né pet, amelynek nevét viselte. így az 1926. évi 6zovjetorosz népszámlálás szerint a moldovai tanácsköztársaság 572.339 lakosa közül csak 30 százalék volt „moldo- ván‘\ illetve román anyanyelvű. Besszarábia hat román többségű megyéjének az 1930. évi román népszámlálás szerint 1.905.287 lakosa volt, köztük 1,337.106 (72 százalék) román anyanyelvű a mindössze 260.039 (13.6 százalék) orosszal és ukránnal szemben. Az uj moldován tagállam területe 52.700 km*, lakosságának száma pedig ma már megközelíti a 2 és fél milliót. M. E. iskolázott ember Öregember dolgozik a kertben. Megpihen, kezefejével törli az arcút. — /Vem fáradt, János bácsi? — kérdezem. — Nem én — feleli büszkén. — Hány éves? — Ueivennyócat fölöttem — 5 kihúzza a derekát — de úgy tessen — s kihúzza a derekát — de úgy tessen engem megnézni, hogy nem vótam én soha beteg az életben. Még a fejem se fájt- Három feleségem, meg tizennégy gyermekem vót nekem s mind eltemettem őket. ügy mondja ezt, mintha leverte volna a síkfutásban Nurmit, vagy valami hasonló világrekordot követett volna el. Aztán megered belőle a szó. — /Vem vótam én akárki — oskolá- zott ember vagyok én, kérem. Kijártam a felső oskolát mind, ahány csak van. Nem az én hibám, hogy idejutottam, hogy így napszámba járok. Erre nem lehel másképp felelni, csak közmondással: — A munka nem szégyen. — Tudom — mondja — nem is szégyellem. Meg aztán nem tehetek róla. „ ___________ hogy egyedül maradtam. Mind meghaltak 1891—97 között újból évi 3 százalékra ® a feleségeim, a gyermekeim... Tuggya, üásoeSík légitámadás iularest ellen: négy !ialott,tizeaS«ét sebesült BUKAREST, junius 28. A Bukarest ellen intézett második repülőtámadás atkaimával a szovjet repülök több kisebbsulyu bombát dobtak Bukarestnek arra a negyedére, amelyben tulajdonképen semmiféle katonai, vagy hada szati célpont nincs. A bombák a Metropolita dombon fekvő épületek körül robbantak fel. Egy lakóházat telitalálat ért. A lakók közül valósziniileg többen a romok alá kerültek. A másik bomba az úttestre esett és megrongálta a vízvezetéket. Csütörtök éjjel 11 óra 50 perckor egy óráig tartó, maid egyórás szünet után körülbelül reggel 5 óráig tartó légiriadó volt Bukarestben. Az ellenséges gépek azonban nem tudták a fővárost megközelíteni. A félhivatalos Or'ent Rádió közli: Csütörtökön fél 6 és 7 óra között el' lenséges repülők 14 bombát dobtak Bukarestre. Négy ember meghalt, 12 megsebesült, hat épület összedőlt, három pedig megrongálódott. (MTI.) Egyetlen ütközetben negyven szovjetpáncéios pusztult el német légi fegyvernem azonban megállítom 3 szovjet páncélkocsikat és bombázta és gép- puskatüzzeH árasztotta el őket. Az ütközet után megállapitotrák, hogy összesen negyvei szovjet páncélos semmisült meg Most vált ismeretessé, hogy a hadtestek mellé beosztott politikai bizrtosok a szovjet kCerődök legénységét sok esetben bezárták a kísérődbe, így a szovjet katonák az erődök elfoglalásakor kivétel nélkül életüket vesztették. tfeö*:,'» Moszkvában elrendelték, hogy éjféltől haj. nali négy óráig senki eem tartózkodhalik aí utcán. A városba sem szabad kivülről belépni, csak kivételes küldetésbein. (MTI.) BERLIN, junius 28. A keleti német légi fölény most Finnországban is érvényesül. Mig junius 26-án többszáz szovjet repülőgép támadta mCg a finn mögöttes országrészek számos helységét, a junius 27-ére virradó éjjel nem vo&t már semmiféle berepülés. Junius 25-re nagyszámú szovjet páncé'lko- esi egyik felvonulási ut mentén támadást1 készített elő a német előretörés oldalába. A nac^sága, például eccerre halt meg három szép kicsi gyerekem. Nem vót azoknak semmi bajuk. Osztón egyszerre csak meghaltak. — Nem volt semmi bajuk? — Nem hát. Csak a torkuk fájt s nem tudtak nyelni. Osztón egyszer csak végük vót... Meg a második feleségem. Azt sze' rettem a legjobban. Nem vót az se beteg, csak fájt a hasa. Másfél évig fájt szegénynek a hasa, folyton feküdt s panaszolt, osztón nem evett, csak csipegetett, mint a madár. Meghalt a végin, persze, hogy meghalt, ha eccer nem akar enni... — Aztán mit mondott az orvos? 1 — Orvos? Nem vót annál orvos. — Dehát miért nem hivott? — Isten dóga — legyint fölényesen — híjába hívtam vóna az orvost, ha az Isten el akarta őket venni. Akit az Isten clszólit. azzal nincs mit csináljon az orvos. Elvette mind a három feleségem, mind a tizennégy gyermekem. Én pedig hetvennyolcéves vagyok, engem nem akar elvenni s most is itt vagyok... Ezzel marokra kapja az ásót s dolgozik tovább elégedetten... (M. L.) Eídéty is képvlscileli magái a hadi- rokkantak országos szükségének közgyűlésén KOLOZSVÁR, junius 28. (Saját tud.) A hadirokkantak országos szövetsége, a HONSz. vasárnap, junius 29-én, tartja közgyűlését Budapesten. A felszabadulás után első Ízben jelennek meg a közgyűlésen az erdélyi vármegyékben megalakult fiókszövetségek kiküldöttei az erdélyi csoport vezetőivel, dr. Bartha Ignác elnökkel. Krémmel Miksa igazgatóval és Bloch Kázmér titkárral az élükön. Erdélyben mintegy 30.000 világháborús hadirokkantat tartanak nyilván a megyei szövetségek a kolozsvári alközpont utján. Ezek a hadirokkantak 90?o-ban magyarok, mert közülük a román nemzetiségűek tulnyomórésze a bécsi döntéssel megvont magyar határon túlra távozott.
