Ellenzék, 1941. június (62. évfolyam, 125-147. szám)

1941-06-05 / 127. szám

19 4 1 1 u niu * S.

ELLENZÉK

wantwwn—MiM^ %^-T»H^3nynsTmpron«r wMac^aag .^^ggjCüT-:.:-.- ~"*í s^wnűüufmiBjrrxa mffld 'u.’^Aigc'T'r-. ■ iff

diák-száílá Us-z a J-ás-ika-fátt

Ax tűiéi y ivánii isnikUulíi cuifkiádcs ti Sídéig udndcy- feityatmáyvak Uaialmai ţt-itnd ítész miM oUfy pyZzi a munkát ax Id^tn^dmi Hí/aicd Uotozsviú UbenddUtyt

vi ,‘i/i plakátot mutálnak a Mátyás király szülőhazában levő. stílusosan berendezett irodában. Pályázatot nyert mind a kettő. Az egyiken mag.mos kalotaszegi lány all mögötte sudár tornvn kis templom, a másikon hegytetőn székely legény vezeti ickcle, lomha bivalyait, mögötte a kék eg s a mezők végtelenje. Kisdarah Erdély mind a keltő, pedig budapesti művészek munkai.

Kolozsváron egyébként az utóbbi hetekben rengeteg anyaországi utas járt csoportosan, vagy magánosán. Külföldi vendégünk volt ez itt járt német egyetemi lenárok

• tenni mányi csoport ja és a holland idegen forgalom egyik lelkes munkása, ti hágai Anita llnigen, aki Erdély idegenforgalmi lehetőségeit tunul' mányozta.

Érdekes terve az Idegenforgalmi Hivatal kolozsvári kirendeltségének, hogy Körüsfün Népművészeti Házat épít Kós Károly terve nyomán s ezt a házat néprajzi tárgyakkal rendezi be. Vendégszobák is lesznek a házban, ahol szövőasz- szony dolgozik majd s almi elsőkézból kaphatja rneg az utas Kalotaszeg népművészeti kincseit.

Júniusban egyébként Kalotaszcgen né-p- ruhahemutatót rendez a Hivatal, ahol a legszebb ruhát viselőnek magas pályadijat adnak. (M. L.)

Minden este 9 órától

éjjel 2 óráig nyitva.

A HIRES budapesti szórakozóhely SZENZÁCIÓS MŰSOR! TÁNCI

10 RAGYOGÓ SINGHAY-GÍRL. Directrice: Lö BELLA N0V0THA.

Budapest, Horthy Miklós-ut GO. HHHmi

Irak, a világforgalom csomópontja

Mii kell tudni Irakról?

Irak: történelmi föld. Az egykoriban oly hires Mezopotánia nagyobbrészt halárai között terült el. Ez a regi országnév görög eredetű és azt jelenti: „folyamköz“. Ez az a terület, amely az Eufrat és a Tigris folyók között terül el. A ké* folyó az örmény fennsikon ered és Irakon át folyik dél felé, hogy azután elérje a Perzsa-öblöt. Az Eufrat és Tigris közel torkolatukhoz egymásba ömlenek és azután közös névvel, mint Sat el Arab, magyarul Arab folyó néven ömlenek az Indiai-óceánba.

Történelmi adatok

Két világbirodalom virágzott az ókorban a folyamközben, vagyis Mezopotániá- ban. A tartomány déli rc&zén terült el Babylonia, északi részén pedig Asszyria. Az Eufrat mentén elterülő Babylon és a Tigris mentén Ninive világhírű városok voltak az ókorban. Később különböző népek uralma alá került( Mezopotánia. Perzsák, macedónok, rómaiak, arabok, mongolok és törökök uralkodtak terüle' tén. A régi kultúra megsemmisült.

A középkorban még egyszer feltámadt Mezopotánia, még pedig az arab kalifák korában, akiknek székhelye Bagdad volt. A világháború után. amikor szétbomlott a török birodalom Közelkeleten is, alakult a sok országalapitás között egy népszövetségi mandátumos ország, melynek Irak volt a neve. 1930-ban Ar^glia visszalépett mandátumától és ettől kezdve Irak független állam.

K5zelkeli egyifc leggazdagabb országa

A kormány Bagdadban székel. Bagdadnak kétszázezer lakosa van és ilySí összes magyar

NYVNAPI

könyvek karaték és ms^rsmleilietöÁ:

könyv-és zeiemükerssíiedáséSisn Kolizsvár, BlJbr\É;iy Mátyás király-tér 15. sz. — Telefon 21—12.

képp legnagyobb városa Iraknak. Nagy a különbség Bagdad és a többi városok között, mert a legnagyobb utána következő iraki városnak csak hatvanötezer lakosa \an. Ennek Kerbela a neve. Ezután következik Mossut hatvanezer lakossal, Basra ötvenezerrel, Suleirauije harmincezer és Nedjef huszonötezerrel. De a kisebb városok, mini a 17 ezer lakosú Kerkuk, a 15.000 lakosú Hilla és a 8000 lakosú Hit, iraki szemszögből nézve, igen nagy gazdasági jelentőségű városok.

A Közelkelet országai között Irak egyike a leggazdagabbaknak, mivel óriási talajkincsekkel rendelkezik. Északme' zopotániában aszfaltot, sót és ként bányásznak, Mossul vidékén pedig kimeríthetetlen mennyiségű olaj buzog elő a földből. Kerkuk, Karakut, Nasrisirin és Kifilrobat között hatalmas fúrótornyok, teszik jellegzetessé a vidék arculatát. Haditától délkeletre az Eufrát keleti partján Hit vidékén alakult ki a második petróleumközpont. Az Eufrát folyó, amely Hit, Bagdad és Kerbala között a nyugatsziriai pusztából hatalmas felhő- szakadások vizét veszi fel és igy vízállása gyakran váltakozik az árvíz és a kiapadás között, most szabályozás alá került. Állítólag egy modern ültetvény létesítésének keretében szabályozzák a folyót. Ramadi, Hamadije, Bagdad, Felud' zsa, Musejib és Kerbela mellett gátakat akarnak építeni az irakiak és öntözéssel akarják újra termékennyé tenni az Eufrát völgyét, amely valaha tudvalevőleg hires volt termékenységéről.

lejáró ország

Irak egyike a legfontosabb átjáró országoknak a Földközi-tengei, India és a Távoikelet között. Az Egyiptomot India val összekötő légi ut Basrán vezet keresztül és Bagdad is helekapcsolódott a Ila- madijei repülőtérrel a nmezetközi légiforgalomba. Közelkelet összes táviróvona- lai vagy Basrával, vagy Mossullal vannak összekötve. Irak déli csúcsán Fao- nál tengeri kábelt horgonyoztak le, amely egész Indiáig nyúlik. Noha Irak ilyen- módon a világforgalom egyik csomópontja. közlekedési uiai mégis igen sok kívánnivalót hagynak maguk után.

Az országnak forgalmi főütőere az úgynevezett bagdadi vasút, mit négy évtizeddel ezelőtt német v/eté* alatt épi tellek. Ez a vuhiil Bunráhól északin Ke; belát és Bagdadul köti öté ze > onnan tovább visz, a rnobbwli olajvnbkre Bag • búiból néhány -zárnvvonal halod az oi- sz.ag belsejébe, (dijnikinbe, Kerkukba »■

Knt el Amarába, amely a régi Babilon közelében fekszik és nagy hírnévre tett szert a világháborúban, mivel ott kapitulált egy angol hadsereg a szövetséges, né met török sereg elölt.

Az. Irakon átvonuló utak, néhányezáz kilométer utat kivéve, csak karaváuutak. Egy autóút vezet hosszában keresztül az országon, amely Damaszkuszi az iráni íeheránnal köti össze és igy Bagdadnak is összeköttetést teremt a két szomszédos országgal. A folyamhajózás az Eufráton és a Tigrisen igen korlátozott, mivel Dél- mezopotániában sok a mocsaras terület és igy e vizeken kis és lapos jármüvek kel lehet közlekedni. Az egyetlen jelentékeny iraki kikötő Aberdan, a Sat el Arab torkolatánál, a Perzsa öbölben. A háború előtt évente 4—5 millió bruttó regisztertonna árut raktak itt át és ilyenformán az utóbbi években Aberan az Indiai-óceán egyik legjelentősebb kikötője lett.

Irak a legutóbbi eseményekkel kapcsolatban az egész világ érdeklődésének előterébe került és könnyen lehetséges, hogy ennek a gigászi mérkőzésnek, amely a tengelyhatalmak és az angolszász erők között végbemegy, igen nevezetes szerepet fog játszani. (F. E.)

Szegedi Hid

Rége».régen leszoktunk már arról, hogy magyar szellemi életünk bármilyen megnyilatkozásakor nemzedékről s ne egységről szóljunk. Következménye ez annak, hogy utóbbi két évtizedünk károsan túltengett nemzedéki kiáltványokban, melyek az újabb csoportosulások számára igyekeztek helyet biztosítani az életben. Messze távolból vetődött idegen méltán jegyezné fel utinaplójában; „a magyarok irodalmi- lag nemzedékekre tagozódnak . . .“.

Tagadhatatlan tény ez. És mindezek oka s nem okozata kárhoztató. Sokáig úgy látszott, hogy e nemzedékek nézetei eíkii* lönühen vívják harcukat s nézeteik gyökerei nem nyúlnak a lelkek mélyére. Forrongó kornak eszméi és irányzatai állították magyarjainkat különböző „nemzedéki1* magaslatokra, kevés reménnyel a végső győzelemre....

Az idő gyakran vigasztal... Most újabb nemzedék kopogtatott szellemi életünk ajtaján. Ezuttal a legfiatalabb. Első sajtóterméküket tartjuk magunk előtt. Szegedi Hid a cime és az újjászervezett szegedi egyetemi ifjúság eszméinek hordozója. Volt alkalmunk megismerkedni velük itt tartózkodásuk idején. Komolyak és törekvők. Ezt írják magukról. „A legifjabb magyar nemzedék először ad életjelt magáról a mi hasábjainkon. Az a legifjabb nemzedék, melynek Németh László a Kisebb- ségbent ajánlotta. Az a nemzedék, melyre ő, Veres Péter és mások már mint középiskolásokra felfigyeltek. Az a nemzedék, mely az Erdélyi Józsefek nemzedékének szellemi irányításával nőtt fel11. Sokat mond e pár sor és benne vigasztalódnak azok, akik kissé szorongva nézik a feltörő nemzedék számos téves kalandozásait.

A Szegedi Ifidban Szimbólumot látnak. Hidat emberek, közösségek, felekezetek, társadalmi osztályok, népek között; azonban ugv, hogy Németh Lászlóéi-: talaján érzik megvetve szellemüket. Tamási Áron látja el őket időszerű tanítással, melynek következménye nem lehet más, cSak a munka. A szellemi ember számára a kitartás a versenyben a győzelemig; a kétkezi munkás számára a lelki és anyagi erőgyűjtés sorsának javítására és a földműves számára bölcs türelmének további ápolása, hogv nehéz sorsát a történelmi időkben viselhesse és kötelességét teljesítse1-.

Üdvözletünkben szeretnénk bátorítást sugalni a „legifjabb nemzedéknek11, amelyik már n£m uj megoldásokban töri a fejét, hanem a megkezdett utón dolgozni és tisztogatni akar. Indulásukban csengjen költőnk szava:

..Ha minket is elfú ä sors zivatarja.

Nem le«z Istennek soha több magyarja11.

Kívánjuk méltó utódjai legyenek azoknak. akik előttük jártak . . . (sze.)

LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a legválasztékosabb kivitelig, legolcsóbban fiz ELLENZÉK konyvosztályában, Kolozsvár* Mátyás király-tér 9. 1 ‘

Lepereg az ssS a„ treacb átjár întregi» «ást,

rí« * ve ■* ír kelmefestő- és vég,'tisztító vizhatlamtást £j{ Cílflfe Kolozsvár, Dézsma-utca 5.

f ilelőssággel

szám.- — Telefoa 30—35.

KOLOZS\ itt. június (Sajat unt.) Hetek óta hatalmas MW tarsasgepko- esik érkeznek Erdély lovátosáha. Ott áll nak ezek a kocsik a a áros lőtéren s el \ iszik utasaikat Kolozsvár minden neve zetes épülete elé. Kiváncsiszcmü. boldog iskolásgyerekek szállnak le a nagy ko- esikbók aliitattal s lelkesen nézik a város ősi köveit, regi történelmi házait. Mátyás király szobrát s érzik azt a kife- jezhetetlen hangulatot, amit ez, a város jelent. Az anyaország kisdiákjai a tör- íéiíclemküuvveken túl, most a valóság ban ízlelik Erdély éles és tiszta levegőiét. Ismerkednek ezzel a csodálatosan szép es gazdag főiddel, amelyet huszonkét évig mesterséges határ választolt el tőlük. És úgy mennek el innen, hogy megőrzik ennek a földnek szeretetét, amelyet életük során minél jobban és igazabban akarnak megismerni.

Azt mondja Horváth Elek, az Országos Magyar Idegenforgalmi Hivatal kolozs vári kirendeltségének fiatal vezetője•

— Rendkívüli az az érdeklődés, ami az anyaországban a felszabadult Erdély iránt megnyilvánul. Nem győzünk felelni az érdeklődőknek és sajnos, nem tudjuk rendesen elhelyezni az ideutazókat. Nyolc'tiz naponként érkeznek például azok a tanulmányi csoportok, amelyeket a budapesti iskolai tanulmányi kirándulások vezetői hoznak hatvanas-nyolcvanas csoportokban Kolozsvárra. A közép- iskolásokat nem tudjuk szállodákban elhelyezni, mert ehhez nincs megfelelő száanu szoba. Legutóbb például a Maria- num növendékei voltak segítségünkre, akik a kisvárdai Orsolyita-rend növendékeit saját otthonukban láttak vendé'

gül.

— Hogy akarnak ezen a hiányon segíteni? .

— Mivel a vendégeket nem tudjuk megfelelően elszállásolni, a lehető legrövidebb időn belül diákszállót építünk a régi Jósika-féle házban. Ezenkívül szállók épülnek Máramarosszigelen, Csíkszeredán, Sepsiszentgyörgyön és Hargifafür- dőn. Ellenőrzi ezenkívül az Idegenforgalmi Hivatal a vendégipari üzemeket, gondoskodik az árak ellenőrzéséről, a szállók színvonaláról is. Propagandával készíti elő a hivatal Erdély vendégforgalmát. Idegenforgalomról, mig a háború tart, természetesen nem beszélhetünk. Fontos nemzeti érdek ez, hiszen a csőn* kaországnak volt olyan éve, hogy az idegen- és vendégforgalom töbmillió pen" gőt jelentett számunkra, mint búzaexportunk.

gondoskodás

Á kereskedelemügyi és közlekedésügyi minisztérium gondoskodik arról, hogy Erdély vendégforgalmában ne legyen fennakadás. Nagy megértéssel és szeretettel kezelik Erdély vendégforgalmi ügyét s a visszatért 45 ezer négyzetkilométernyi területen szállók, turistaházak építését s általában a vendégforgalom minél élénkebbé tételét segítik elő. Természetesen egyelőre számolni kell azzal is, hogy az anyaországból Erdélybe vezető vasút forgalma korlátozott, hiszen a visszacsatoláskor az itt közlekedett vonatok román területen maradtak, úgy, hogy most az egész megnövekedett forgalmai a régi szánni magyar kocsik lát jak el. Ha ellenben megoldják a megfelelő Aonaliáralok kérdését, ezen a nyáron zsúfolva lesznek az erdélyi fürdők, különiürn Szorálu, Borszék, l'nsnád és n Cvilknstó állanak az anyaországiak érdeklődésének középpontjában. Ide készülnek legtöbben az istenáldotta erdélyi begyek gyógyerejii, fenséges szépségű vi »lékeire.

ftar/ty ttwik

Az Idegenforgalmi Hivatal ezenkívül is minden lehető eszközzel szolgálja a vendégforgalom és idegenforgalom nemzeti fontosságú ügyét. Színes filmet készített Erdélyről, amelyet Kolozseáron juniiis r>. (> és 7-én mutatnak be. Ezenkívül újság" propagandával, plakátokkal, fényképek kel dolgoznak a cél érdekében. A fényképek és plakátok elsősorban a külföld számára készülnek, de belső forgalom számára is fontosak. Két gyönyörű, mii-