Ellenzék, 1941. június (62. évfolyam, 125-147. szám)

1941-06-23 / 141. szám

T

1941 Jva la* 23.

ELLENZÉK

IUBIM wn

Hitler bejelentet te ess @r@sx háborút:

fIlbben érában m világ legnagyobb mératü felvonulása indult meg ICelefen**

BERLIN, hullás 22. (DNB.) A Führer a következő felhívást intézte a német néphez: :

— Német nép! Nemzeti szocialisták!

— Súlyos gondok terhe alatt hónapokig tartó hallgatásra it élve, most elérkezett az az óra, amikor végre nyíltan beszélhetek:

— Amikor a Német Birodalom 1939 szeptember 3 án megkapta az angol

hadüzenetet, ujira megismétlődött az abrit kísérlet, hogy a kontinensnek min denkori legerősebb hatalma elleni harccal meghiúsítsa Európa megszilárdítását és ezzel felemelkedését. Anglia így egykor sok háborúval tönkretette Spanyolországot. Így viselt háborút Hollandia ellen, igy harcolt később egész Európa segítségével Franciaország ellen, most pedig a századforduló elején megkezdte az akkori Német Birodalom bekerítését és 1914 ben a világháborút. Csupán belső egyenetlensége miatt maradt alul Németoirszág 1918 ban, A kő vcíkezmények szörnyűek voltaik. Miután előbb álnokul kijelentették, hogy csupán a császár és kormányzata ellen harcoltak, a német hadsereg fegyverletétele után megkezdték a Német Birodalom tervszerű megsemmisiitését. Míg egy francia államférfinak az a jóslata, amely szerint Németországban húsz millióval kevesebb embernek kellene lennie, vagyis éhséggel, betegséggel vagy kivándorlással el kellene távolítani, látszólag szó szerint beteljesedett, a nemzeti szocialista mozgalom megkezdte a német nép egyesítését és ezzel beve zctte a Német Birodalom uj fellendülését. Népünknek ez a felemelkedése a nyomorúságból, ínségből és szégyenletes megvetettségbő! uj belső újjászületés jegyében állt. Ez az akció Angliát nem érintette és nem is fenyegette. Mind amellett azonnal megkezdődött az újabb gyűlölettől szított bekerítő politika Németország ellen. Az ország határán beiül és kívül létrejött előttünk jól is mert szövetkezés a zsidók és demkraták, valamint a bolsevisták és reakcioná riusok között azzal az egyetlen céllal, hogy megakadályozzák az uj német népi állam létesítését és ismét tebeteílenségbe és nyomorúságba döntsék a Birodalmat. A nemzetközi összeesküvés rajtunk kivül azoknak a népeknek >s szól, amelyek éppúgy nem részesültek a szerencsében és kénytelenek voltak a legkeményebb küzdelemmel megkeresni a mindennapi kenyeret, mindenek előtt Olaszország és Japán, számára tették vitássá, sőt megtiltották a világ javaiban való részesedést, éppúgy, mint Németország esietében. Ezeknek a nemzeteknek szövetkezése tehát csupán az önvédelem aktusa volt, a gazdagság nak és a hatalomnak őket fenyegető öníő viSágegyesülésével szemben. Azon ban már 1936-ban kijelentette Churchill az amerikai képviselőház egyik bi zoítságában — Wood amerikai tábornok szerint — hogy Németország ismét túlságosan hatalmas kezd lenni, ezért meg ke-'I semmisíteni. |

— 1939 nyarán Anglia úgy látta, eljött az az idő, amikor Németország ellen irányuló átfogó bekerítő politika megismétlésével megkezdheti Németország megsemmisítését. Az e célra indított hazugsághadjiárat abból állt, hogy más népeket fenyegetetteknek nyilvánítottak, angol kezességi ígéretekkel behálóztak, hogy azután mint a világháború előtt, Németország ellen vonultassák. Ily módon sikerült Angliának 1939 ben májustól augusztusig eltűnten! a világban azt az állítást, hogy Németország közvetlenül fenyegeti Litvániát, Észtországot, Lettországot, Finnországot, Besszarábiát, valamint Ukrajnát. Az állam egy része igy félrevezetve elfogadta az álhitekkel együtt felajánlott, kezességi Ígéretet és ezzel beállt a Németország ellen alakuló uj rendszerbe. Ilyen körülmények között úgy gondoltam, vállalhatom a felelős séget a lelkiismeretem és népek történelme előtt, hogy nemcsak ebeket az országokat és kormányaikat biztosítom a felhozott brit állítások valótlanságáról hanem ezenkívül kelet legerősebb hatalmát, még külön is megnyugtatom érdekeink határáról tett ünnepélyes nyilatkozatokká!.

— Nemzeti szocialistáik! Bizonyára ti is érettétek annakidején, hogy ez a lépés keserű és nehéz volt számomra. A német nép soha sem táplált ellenséges érzéseket Oroszország népe ellen. Két évtized óta azonban az uralmon lévő zsidó bolsevisták Moszkvából azon fáradoztak, hogy nemcsak Németországot, hanem egész Európái szétbomlasszák, j

 its^sskwcii ssidé bolsevisták Igyehe^feii uralmukat népünkre isinfsserlteni

— Nem Németország volt az, amely valaha is megkiséreite, hogy Oroszországban terjessze a nemzeti szocializmus világnézetét, hanem a moszkvai zpidó bolsevista uralmon, lévők igyeke ztek szakadatlanul rákényszeríteni uralmukat a mi népünkre és más európai népekre, mégpedig nemcsak szellemileg, hanem katonai hatalom utján. Én ezzel szemben két évtizedig azon fá radoztam, hogy a lehető legcsekélyebb beavatkozással és termelésünk min dennemü szétromboíása nélkül uj szociális rendet teremtsek Németországban, amely nemcsak a munkanélküliséget szünteti meg, hanem a múltból származó nyereséget mind nagyobb mértékben az alkotó embernek juttatja. Az egész világon egyedülállóak a népünk gazdasági és szociláiis újjá rendezése po litrkájával -élért sikerek és eiz a pol-tika az osztályellentétek tervszerű kikü szöboíésével végső célként az igazi népközösség elérésére törekszik,

— 1939 augusztusában éppen ezért nagy önmegtagadásomba került, hogy

Moszkvába küldjem miniszteremet azzal a feladattal, kíséreljen meg szembehelyezkedni a brit bekerítő politikával. Pusztán a német nép iránti felelőssé gém tudatában tettem ezt, mindenekelőtt azonban abban a reményben, hogy a végén mégis csak a feszültség tartós feloldásához jutok és csökkenthetem az áldozatokat, amelyeket talán egyébként hozni kellene. Miután Németor szág Moszkvában ünnepélyesen kijelentette, hogy a felsorolt országok Litvánia kivételével kivül esnek Németország mindennemű politikai érdekén, még egy rendkívüli megegyezés jött létre arra az esetre, ha Angliának sikerülne Lengyelországot háborúba uszítani Németország e'Ien. De itt is korlátozva lettek a német igények -s a korlátozás egyáltalán nem állt összhangban a né met fegyverek leijesitményévei. '-— Nemzeti szocalhsták! Eiz általam kívánt és a német nép érdekében meg kötött szerződés különösen az érintett országokban élő németekre járt na gyón súlyos következményeikkel. Jóval több, mint félmillió német néptátisunl arra kényszerült, hogy elhagyja előző otthonát, hogy megszabaduljon eg\ olyan uj kormányzattól, amely határtalan nyomorral, előbb utóbb pedig tel je,s elpusztulással fenyegette. Még igy is ezrek tűntek el a németek közül. Lehetetlen volt valaha is felderíteni sors ukat vagy akárcsak tartózkodási helyű két. Köztük több mint 160 németbirod almi állampolgár volt.

Oroszország zsarolásai többszőr megismétlődtek

i — Minderről hallgattam, mert hallgatnom kellett, hiszen az volt a kivánsá gom, hogy a feszültség végleges megoldását érjem el és ha lehetséges, tartós egyezségre jussak eza?el $2 állammal. A szovjetoxosz hatalmon tévők azonban

már lengyelországi előnyomulásunk idején váratlanul és. a szerződéssel ellentétben Litvániát követelték.

A NÉMET BIRODALOMNAK SOHA SEM VOLT SZÁNDÉKÁBAN LITVÁNIA MEGSZÁLLÁSA, MÉOjs ELEGET TETTEM ENNEK AZ UJ OROSZ KÖVETELÉSNEK A Ml AZONBAN CSAK KEZDETE VOLT ÚJABB ÉS ÚJABB ZSAROLÁSOKNAK, AMELYEK AZÓTA IS MEGISMÉTLŐDTEK.

A lengyelországi győzelem, amelyet kizárólag a német csapatok vívtak ki, arra indított, hogy újabb békeajánlatot intézzek a nyugati hatalmakhoz. A nemzetközi é<s zsidó háborús uszítok közbelépésére elutasították. Az elutasítás alapja azonban már akkor is az volt, hogy Anglia még mindig reménykedett, hogy európai szövetséget mozgósíthat Németország ellen a Balkán és a Szovjet bevonásával. Ezért határozták eJ Londonban, hogy nagykövetként Crippaet küldik Moszkvába. Azt a világos megbízatást kapta, hogy minden körülmények között vegye fel újra a kapcsolatot a Szovjetunióval és hogy az angol—szovjet viszonyt brit értelemben fejlessze tovább. Ennek a küldetésnek eredményeiről beszámolt az angol sajtó addig, amíg c&ak taktikai okok nem késztették hallgatásra.

— 1939 őszén és 1940 tavaszán már valóban jelentkeztek az első eredmények. I

MIKÖZBEN OROSZORSZÁG HOZZÁFOGOTT, HOGY LECSAPJON FINNORSZÁGRA, A BALTí ÁLLAMOKAT IS KATONAILAG LEIGÁZTA. ELJÁRÁSÁT EGYSZERRE AZZAL AZ UGYANOLYAN HAZUG, MINT NEVETSÉGES ÁLLÍTÁSSAL OKOLTA, HOGY EZEKET AZ ÁLLAMOKAT IDEGEN FENYEGETÉSTŐL KELL VÉDELMEZNI. EZ ALATT AZONBAN CSAK NÉMETORSZÁGOT ÉRTHETTE, MERT MÁS HATALOM EGYÁLTALÁN NEM HATOLHATOTT BE A KELETI TENGER VIDÉKÉRE, SEM HÁBORÚT NEM VISELHETETT. ÉS MÉGIS HALLGATNOM KELLETT.

— A Kreml' urai azonban máris továbbmentek. Miközben Németország

1940 tavaszán haderejét az úgynevezett barátsági szerződés értelmében keleti határától nagy távolságra visszavonta, sőt e területekről nagyrészt teljesen elvitte, az orosz erők olyan felvonulása kezdődött, amit csak Németország tudatos fenyegetésének lehetett tekinteni, Molotov akkori személyes kijelentése szer'nt >

MÁR 1940 TAVASZÁN 22 OROSZ HADOSZTÁLY ÁLLT EGYEDÜL A BALTI ÁLLAMOKBAN. /

Mivel a szovjetorosz kormány maga mindig azt állította, hogy az ottani lakosság hívásának tett eleget, a csapatok jelenléte csak Németország elleni tüntetésre szolgálhatott.

Az orosz felvonulás a határon egyre fenyegetőbb lett

— Miközben csapataink 1940 május 10-től kezdve nyugaton megtörték a francia—brit hatalmat, az orosz felvonulás a keleti határunkon mind fenyegetőbb mértékben folytatódott. 1940 augusztusától kezdve úgy gondoltam, hogy a birodalom érdekében nem vállalhatok felelősséget azért, hogy a bolsevista hadosztályok ilyen haralmas erejű felvonulásával szemben védtelenül hagyjam amúgy is már sokszor elpusztított keleti tartományainkat. Ezzel azonban bekövetkezett az, aminek elérésére a brit—szovjatoTosz együttműködés törekedett: Keleten olyan nagy erőket kötöttek le, küiönö&ien légi erők szempontjából, hogy a német hadvezetés nem felelhetett nyugaton a háború gyökér befejezéséért. Ez azonban nemcsak a brit, hanem a szovjetorosz politika céljának is megfelelt, mert mind Angliának, mind a Szovjetnek az a szándéka, hogy ezt a háborút addig nyújtsa, ameddig csalt lehelt, ami által egész Európát meggyengiti és még mélyebb ájulásba dönti.

— A Románia ellen indított fenyegető orosz támadás végeredményben «zinfén csak nzt szolgálta, hogy kézbe kerítse nemcsak a

■német, hanem az egész európai gazdasági élet egyik fontos pontját és bizonyos körülmények között legalább is elpusztítsa. Éppen a német birodalom már 1933 óta végtelen türelemmel fáradozott azon, hogy megnyerje a délkeleteurópai államokat. Legfőbb érdekünk volt ezért belső állami szilárdságuk és rendjük fenntartása. Szovjetoroszor- szág betörése Romániába, a görög csatlakozás Angliához, rövid ideig ezeket a területeket is azzal fenyegette, hogy általános harctérré válnak. Elveinkkel ellentétben az akkori ezekért az eseményekért felelős román kormány sürgős kérésére azt tanácsoltam, hogy a béke érdelvében engedjenek a Szovjet zsarolásának és adják át Besszará- biát. A román kormány saját népe előtt csak azzal a feltétellel vállalta a felelősséget, ha Német- és Olaszország kárpótlásként legalább kezességet vállal azért, hogy Románia területét már megkímélik a razkódtatástól. Ezt nehéz szivvel megtettem. Elsősorban azért, mert ha a német birodalom kezességet vállal, akkor helyt is áil. Ne'm vagyunk sem angolok, sem pedig zsidók, ügy gondoltam, hogy az utolsó óraban szolgálatot tettem a békének.

Molotov négy kérdése Németországhoz

— Ezeknek a kérdéseknek végleges megoldása érdekében azonban és azért, hogy a birodalommal szemben tanúsított szovjetorosz állásfoglalásra is világosság derüljön, valamint a keleti határunkon egyre erősödő mozgósítás nyomása alatt, meghívtam Molotov urat Berlinbe. A szovjet külügyminiszter a következő négy kérdésben kívánta Németország álláspontjának tisztázását:

— A Romániának adott \német kezesség Szovjetoroszország Románia ellen intézett támadása esetén Szovjetoroszország ellen is érvényes-e. Válaszom: A német kezesség általános és feltétlenül kötelez bennünket. Oroszország azonban ßoliasem közölte, hogy Be^áz arab ián kivül is vannak még egyáltalán érdekei Romániában. Már Eszakbukovina megszállása is megsértése vólt enmieik a biztosítéknak. Nem gondoltam arra, hogy Oroszországnak most egyszerre további szándékai lehetnének Romániával szemben.

— Molotov második kérdése igy haingzott: Oroszország ismét fenyegetve érzi magát

Finnország részéről, ezért elhatározta, hogy nem tűri ezt. Készbe arra Németország, hogy semmiféle támogatást nem ad Finnországnak, főleg pedig, hogy a Kirkertesbe« leváltásra átvonuló csapatokat azonnal visszavonja. Va- la*zom: Németországnak változatlanul nincsenek politikai érdekei Fiiunországban. Oroszország uj háborúját a kis finn Dep elita azonban a német birodalmi kormány cens tekintheti többé elviselhetőnek, annál is inkább, mert sohase hihet abban, hogy Finnország fenyegeti Oroszországot. De egyáltalán nem akarjuk, hogy a Keleti-tenger még egyszer harctér legyen.

—• Molotov harmadik kérdése ez volt: Iíajlandó-e Németország beleegyezni abba, hogy a Szovjet kezességet adjon Bulgáriának é,: szovjet csapatokat küldjön Bulgáriába. Molotov kijelentette, nem szándékszaaak ez alkalommal például a királyt eltávolítani. Válaszom ez voü: Bulgária önálló állam- Nem tudok arról, hogy Bulgária hasonlóképpen, mint Románia, Németországot kérte-e

ll