Ellenzék, 1941. június (62. évfolyam, 125-147. szám)

1941-06-20 / 139. szám

2 T r í ESZÉK 194 1 luni un 2 0. n‘ k< só hajtásai g\öu\örü virágokul n>uj toltak »> áldott g\üinöli’sökrt leromlók Mi hasukon élvezzük múzeumunk minis saurr oinlokoil. aiiu'kck gazdagságban na g\ohb múzeumokkal is sikerről veszik lei a versenyt. Mi dicsekedve ismerjük el, hogy Italia gazdug műveltsége a magyar fuellemet olyan nagy mértékben alakitol­la. hogy e műveltség nélkül a magyar szellem története értekeinek legjavát nél­külözné és a magyar szellem belső alkata elveszítené szánét és zamatét. És büszke a hazatért Ferenc József Tudományegye­tem minden tagja arra. hogy tisztelet- Ixdi doktorainak élére éillithatta hxceilen- aadat, az uj olasz szellem egyik legkivá­lóbb formálóját, az uj köznevelés veze­tőjét és az uj fasiszta jog egyik legkivá­lóbb művelőjét. , — Illő tisztelettel és igaz nagyrabe esütéssel köszöntőm Excellcnciúilut e ház­ban, amely az egykori első magyar nem­zet színházai volt. Faltjából alakították át s mikor megköszönöm, hogy megjelené­sével egyetemünket megtisztelni méltóz- tatott. kérem a Gondviselő latent, hogy áldja meg élete minden áldásával hazája javára és mindnyájunk örömére. fi diszdo'ítorrá-avatás ünnepi fermaságai A rektor üdvözlőszavai után fíuza László dr.. a jogi kar dékánja, terjesztette elő a ibszdoktorrá való avatás javaslatait és is­mertette annak előnyeit. Ezután Bottai miniszter tartotta meg doktori disszertá­cióját, majd az eskütétel következett és a kézfogással történő ünnepélyes diszduk- torrátt válás majd uz egyetem rektora Giuseppe Holtait, a Ferenc József Tudo­mányegyetem ui diszdoktorát üdvözölte |. Ia\ ;itusának alkalmából. A müjyar eyye emi ha tyatók tisztelgése íz Huni pél vés doktori tnavutéií után a vendétit k at vonultak az egyetem aulájá­ba. ahol Holtai miniszter u hűti halált /alt di kok nemreg leleplezel l emlék táb­láját koszoruzta meg. Ezután a miniszter fogadta a kolozsvári magyar égyeterni hallgatóság küldöttségét és a diákság ne­vében Kolozsi Márton ifjúsági elnök mondott olaiznyelvii üdvözlő beszédet, melyben a magyar ifjúság törhetetlen hű­ségéről és nagyrabecsüléséről biztosította az olasz nép miniszterét. A miniszter né­hány kedves szóval felelt az üdvözlésre Bottai és kísérete innen u város megte­kintésére indul kíséretének tagjaival s ennek során megtekintik a város főbb művészeti emlékeit, a Szent Mihály és a Farkas utcai templomot.-1 körséta után az Egyetemi Könyvtár­ban rne yilö olasz könyvkiá llifás meg­nyitására mennek, majd a Mariánumba mennek, ahol Kolozsvár városa ditzebé- det ad Bottai miniszter és az olasz ven­dégek tiszteletére. A délután folyamán részt vesz a vár­megye főispánja által adott teán a séta téri Kioszk helyiségében, ahonnan hat órakor a szamoefalvi repülőtérre hajtat­nak és repülőgépükön visszautaznak a magyar fővárosba. Egy igaz fascista pályafutása Az olasz baráti nemzet nevelésügyi miuisz- icre tartózkodik városunkban. Giuseppe Bottai élete tanulságos. Kora ifjúságától kezdve harcolt Mussolini O aszországának megteremtéséért és győzelméért. Megérdem i a Duce munkatársa, hogy életrajzával beha' tóbban foglalkozzunk lapunk hasábjain, mely egyúttal tanu’ságot is szolgáltat a tettrekész magyar ifjúság számára. Giuseppe Bottai 1395 szeptember 3-án, Rómában született. Hadnagyi rangban 1915 augusztusától megszakítás nélkül a fegyver- szünetig harcol a nagy háborúban. Résztvesz a Coldilana-i, a Carso-i, a Val Sugare-i és a Piave-i harcokban, majd a Vittorio Venetto-i ütközetben, először mint gyalogos, később mint gépfegyveres, végül az Aiditik soraiban. Csakhamar a Piazza San Sepolcro egyesület tagja lesz és a római fascio megalapítói ker zött szerepel, majd a futuristák csoportjában a fascizmus érdekében az első politikai tün­tetéseket rendezi a fővárosban. A világhá­ború végefelé megalapította és szerkesztette az Avanguardia lapjait: a „Roma Futurista“-t és a „La Fiamme“-t. Munkatársa ezenkívül1 még a „L‘Arditoba“ és a fiumei ..Testa di Ferro"' cimü lapoknak. Újságírói karrierje a „Popolo d Italia“, majd a ,-Resto di Carlino“ és a ..Mattino“ lapok szerkesztőségében és a „La Patria“, később a „Gicrnale di Roma“ és a „l'Epoqua“ cimü napilapoknál folytató­dik. Megalapította 1923-b au a „Critica Fascista“ és 1927-ben az „II Diritto del La­vor, o“ folyóiratokat, amelyeket a mai napig is szerkeszt. Négy évvel később alapítja és szerkeszti az „Archivio di Studi Corporativi“ cimü folyóiratot. Újságírói működésével egyidoben po’itikai pályáján is sorozatos sikereket arat. Jogtu­dományi doktorátusának megszerzése után 1925-#n, az évi választások idején, a fascista képviselőház tagjává választják, de fiatal korára való hivatkozással választását megsemmisítik. Egy évre rá a hetedik övezet főfelügyelőjévé nevezték ki, ame’ybe a Mar­sche és az Abruzzok tartoztak. Ebben a mi­nőségében vesz részt a nápolyi kongresszu­son és a Marciu su Roman, mint egy menet­oszlop parancsnoka, amelyik Tivoliban gyüle­kezett és a Szent Lőrinc-kapun vonult be Rómába. Az 1926"i választáson újra a nép képviselőjévé választják és most végleg be­kerül a parlamentbe. Munkásságának elisme­réseképpen 1926-ban a corporatiók miniszté­riumának államtitkára lesz. A minisztérium vezetője ebben az időben a Duce, aki felis­meri a még fiatal Bottai képességeit és be­vonja minisztériumának szervezési munká'a- j taiba és a „Carta del' Lavoro“ (A munkaal­kotmány) szerkesztésébe is, amely az olasz corporatios rendszernek alapvető okmánya. Időközben a Dúcéra más feladatok várnak, 1929 szeptemberében eltávozik minisztériu­mának éléről és a corporatiok miniszterévé Bottait nevezi ki, akinek első tevékenységei közé tartozik a corporatio nemzeti taná­csának újjászervezése és működésbe lépteté­se. Három éven át vezeti a corporatiok ügyeit, amikor meghívják a fascista nagyta­nácsba. Nemsokára a társadalombiztosítási pénztár elnöke lesz, amelyet rövid időn belül a fascista szociális gondoskodás nemzeti in­tézetévé alakit át. Két év múlva, 1935 január 28-án, Róma kormányzójává lép elő« Eg esz élete nemzete szolgálatában áll. Az abessziniai háború idején, mint önkéntes gyalogsági őrnagv a harmincadik gépfegyve­res zászlóalj, a „Si'anak" parancsnoka, Am- ba Aradain meghódítása alkalmából az ezüst vitézségi érmet nyeri el. Kiváló katonai ké­pességeinek felhasználása céljából Badoglio tábornagy az Africa Orientale parancsnoksá­gához osztja be s ebben a minőségében vesz részt az Addis Abeba-ba va’ó bevonuláson amelynek polgári kormányzójává is kineve­zik. A harcok befejeztével visszatér Róma kormányzói székébe. Császára és királya nem­sokára a pisai olasz királyi egyetemen a cor­poratios tudományok főiskolájának igazgató­jává. később a római Atbeneum rendes ta­nárává és az olasz királyi Akadémia tagjává hívja meg. A Duce birodalmának mega'apitásakor kü­lönös fontosságot igényelt az ifjúság uevelé* se. Bottai Giuseppe munkásságát ezen a té­ren sem lehetett nélkülözni. A király és a Duce 1936 november 15-én a nemzetnevelés­ügyi minisztérium vezetésével bízzák me%. Ebbeni működésében cé kitűzése az volt, hogy az olasz iskolázást ez uj Mussolini- korszak magaslatára emelje Olyértelmü klasszicitásra törekedett, amely a történelmi és éppen ezért az o'aszok legmagasabbfoku öntudatával egyértelmű, de ugyanekkor be­illeszkedjék a ma életébe is, azaz a fascista életstílusba, tág teret biztosítva az ifjúság részére azoknak a problémáknak, amelyekkel a fascista élet mindenkor szembenéz é3 ame­lyeket győzelmesen megold, úgy erkölcsi, po­litikai, mint gazdasági téren. Éppen ezért Bottai nevelésügyi miniszter nemcsak az is- ko'ai szervezet átalakításához kezdett, hanem mindenekelőtt a tanítási módszerek szellemé­nek megújhodására törekedett: a serény szorga’om szellemét honosította meg az elemi iskolákban, erőteljesebbé teszi az intuitiv ké­pességeket a középiskolákban, gyakor'atias- ságre fekteti a hangsúlyt a műszaki iskolák­ban és a jelenkor szellemétől áthatott huma­nizmust a főiskolákban. Ezt a munkásságát a közoktatás kii’önböző ágaiban egész sor intézkedéssel fokozta. Az iskolával kapcsola­tos ügyintézési leendők biztonsága és rend­szeressége érdekében uj módszert és uj esz­méket vezetett be. A katonai felkészültség és műveltség fokozására bevezeti a középis­kolákban három egymást követő évre, az egyetemeken pedig két évre a katonai okta­tást. Ezzel párhuzamosan Bottai miniszter a leányok részére gyermeknevelési és gyermek­egészségügyi tanfolyamok látogatását teszi kő telezővé. Meghonosítja miniszteri működése alatt az olasz iskolákban a rádiót és a moz- góképszinházat, mint tanítási segédeszközö­ket. A vezetése alatt álló hatóságok külö­nös gondot fordítottak a tankönyvek kido - gozásának rendszereoségére Ó3 ál andó bi­zottságot létesített a különböző tankönyvek összeállitása, beosztása, nyomása és szétosz­tása fennakadás nélküli menetének biztosítá­sára. Uj intézkedésekkel szabályozza az ok­tató személyzet helyzetét és e’őmenetelét. Megoldja az iskolaépületek kérdését. Bottai miniszternek volt kezdeményezése az is, hogy az elemi iskolai oktatók számára elrendelték a kötelező biztosítást tüdővész ellen. Felis­merte a gyorsírásnak a mai életben való nél­külözhetetlen voltát, egységes rendszert dol­gozatott ki í* kötelezőié ti-f/i tanítását a különböző ibko atipiisokbuu. Megteremti u tunoiielegvclemie vonatkozó törvényeket, a munkústovalibkép/ö tanfolyamok kereteit es kötelezővé teszi tiilinikai intézetekben az arab nyelv oktntá«t. Megfelelő módosítások­kal kibővítette a Itrölokii oktatásról szóló törvényt, számtalan tij tanszéket állított fel az olasz egyetemeken, szabályozta a vizsgá­kat, tandíjakat, egyetemi segélyeket. Az olasz kultúráiét egyéb vonatkozásaiban is felbe­csülhetetlen értékű intézke(leseket tett. Az 1939 es év küUmo-en tevékeny és t- niékcny volt. Legkieme'kedöbb intézkedem a f-.Uobb mutematikai nemzeti intézet inepihkbs*-„ Rónia székhellyel. A bölcséi- itudr-i »n U társaságot bölcsészet tudomány] iutéie'ii* »!«r kitolta át; zenetörténeti intézete*, lei-, fitelt, hogy a kii ünbüő intézeteken és szoknak tagjain át az oíu-z ént bekapcsolódhatok a világ kulturális megmozdulásaiba. Az óla ■ kulim élet fellendítése érdekében ol 1 •- v •*11«■ i tünteti ki azokat, akik az 0L1 /. m u ' ll *ég ne fi műve zet év műkincsek védelme teren • mI< nicket szereznek. Kitünteti azokat a tanító­kat, tanárokul és profci>zorok :it, akik érd1' ineket szereznek a tudomány, irodalom < • művészet müveié, e által. Veyeté e iéatt ke bzilik el az olasz iskolázás ulapköuyvéül szol gáló „Carte della Sciio)a“-t. Bottai pedagó­giai, politikai és törvényalkotási inuukássú- gon kívül irodalmi tevékenységet is folytat. Számos munkája jelent meg s ma is főszer­kesztő j e több oIa«z folyóiratnak. Az olas-z nemzetnevelésügyi miniszter ha- z.í.ik régi barátja és minden o asz—magyar kulturális megnyilvánulásnak jóakaratu tá­mogatója Élete útmutatás; a kitartó munka és a nemzet szeretet mintaképe. Az ősi olasz-ma var lüsiiurfcgpcsolatek fényes bizc- nyiléka a kiinyvkiáliitás KOLOZSI AH. június 20 (Az Ellenzék tudósítójától.) Erdély történelmi múltjá­ban erős kapcsolatokat tartott fenn az olasz néppel, az olasz műveltséggel. Már a felszabadulás örömének pillanataiban felmerült illetékes körökben az a gon­dolat, hogy Erdély és az olasz nép kap csolatait tükröző dokumentumok, nyom­tatványok, könyvek kiállíttassanak egy nagyobbszabásu könyvkiállitás keretében. Az eltelt idő alatt azonban más kérdé­sek megoldása vált szükségessé és ennek a kiállításnak a megrendezését őszre ha­lasztották. Guiseppe Bottai, clasz királyi nevelésügyi miniszter Kolozsváron való tartózkodása időszerűvé tette ezt a gon­dolatot. Az egyetemi könyvtár kiállító termeiben összegyűjtötték a magyar, főleg az erdélyi magyarság és az olasz nép bensőséges kapcsolatát tükröző anya­got. A múltbeli magyar—olasz kapcsolatok­ra vonatkozó anyag meglepően gazdag. Beszédes bizonyitéka annak, bogy Ko­lozsvár városa az erdélyi mágnások, de müveit középosztályunk is milyen szoros viszonyban volt az olasz kultúrával. In- kunabulák, ősnyomtatványok nagy száma bizonyítja, hogy az 1500. év előtti olasz szellemi termékek utat találtak Erdély magyarságához. Hihetetlen gazdagságú anyag áll a kolozsvári egyetem könyvtá rában rendelkezésre. Egészen csodálatos az, bogy a XVI., XVII., XVIII-ik század irodalmi alkotásainak első kiadásai van­nak birtokunkban. Nem egy Tasso- és Ariosto-kiadás finom kivitele, gyönyörű kötése által ragadja meg figyelmünket. De még régibb olasz klasszikusok mun­káinak velencei kiadásában ott találjuk az erdélyi magyar előfizetők és tulajdo­nosok neveit, amely ujdonságszerüen hat, mert a magyar és olasz kulturkapcsola tokát tárgyaló kézikönyvek és tudomá­nyos munkák nem jegyezték még fel eze­ket az adatokat. A kiállítás gazdag anya­gát jórészt az erdélyi vidéki kúriák könyvgyűjteményei és az egyetemi könyv­tár tulajdonai képezik. A múlt század olasz irodalmi munkái­nak legfőbb érdekessége az. hogy az olasz szerzők kézjegyeit és kedves ajánlásait tartalmazzák erdélyi magyar hiveik és j tisztelőik részére. Közismert az a ben­sőséges kapcsolat például, amelyet Kuun Géza gr. tartott fenn az olasz irodalmi KOLOZSVÁR, junius 20. (Az EUenzck tu­dósítójától.) Giuseppe Bottai olasz királyi uemzetnevelésügyi miniszterinek a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen történt diszdoktorrá avatása alkalmából az egyetem vezetősége gyönyörű kidolgozású diezdoktori oklevelet nyújtott át. Az oklevelet Szily Kál­mán kuhuszminisztériumi államtitkár ren­delte Vásárhelyi Z. Emil festőművésznél, aki a művészi kivitelű oklevéllel a napokban ké­szük el. A dokrori oklevél valódi kutyabőr­ből készült 50—75 nagyságban. Stílusa erdé­lyi virágos renaissance. Dusmintáju kereté­ben képmezők alakjában ábrák vannak. Kö­zepén a pápaság szimbóluma, jobboldalán az Anjou királyi ház tagjainak, baloldalán Tol­dinak. mint a magyar rabság jelképének mi­niatűrjei. Az oklevél keretének két sarkában Szent László és Szent István királyunk, majd Szent Imre és Szent Coliért, alól pedig Mátyás király; kisebb mezőkben pedig Vi­téz János, Janus Pannonius, GelKatfo Martio, és Bonfini miniatűr képmásai vannak. A Nos Rector iniciáléja a rózsát nyesegető rectort jelképezi. Kormányzó Urunk kezdőbetűjé­ben pedig az erdélyi jelvények, között a Kormányzó Ur fehér lovon ülő alakja látható. és művészeti világgal. A mult század utolsó évtizedeire jellemző, hogy az egye* tem megalapításakor milyen nagy gon­dot fordítottak az olasz irodalmi és mű­vészeti termékek gyűjtésére. Nem is cso­da, hogy ezeknek az évtizedeknek fel­mérhetetlen könyvanyaga gyűlt össze, Imz az egyelem szellemi életében igen jelentős sy.-repet játszott Imre Sándor, Menj, Hugo ér ('s. Papp József, akik szenvedélye» barátai \oltak az olasz nép­nek cs az olasz műveltségnek. A legújabb olasz irodalmi künyvterme- lést az egyetem olasz tanszékének könyv­tári anyaga szolgálja, amely ugyancsak azt bizonyítja, hogy a magyar tudomá­nyos élet a jelenben is a mult nyomdo­kain halad. A legújabb irodalmi kutatá­sok és irányzatok nem is nélkülözhetik az (dasz szakmunkák alaposságát és ki­válóságát. Az uj olasz irodalom újabb hiveket szerez Kolozsváron is az olasz népnek. A kiállítás gazdag anyagát ki­egészítik még az egyetemi könyvtárunk­ban lévő pápai bullák, oklevelek, kézira* tok, levelezések, az olasz—magyar baráti ságot feldolgozó kézikönyvek, az olasz utazók erdélyi és az erdélyi utazók olasz- országi feljegyzései, utinaplói, beszámo­lói. Számtalan kolozsvári polgár vett részt a Garibaldi szabadságharcában, akik igen értékes élményekkel és emlékekkel tértek haza. Ezt a nagysikerű kiállítást a kolozs­vári Olasz Intézet rendezi, amelyik úgy­szólván napok alatt hordta össze ezt a felbecsülhetetlen és szép kiállítási anya* got. Készséggel állt a rendezőbizottság szolgálatára az egyetemi könyvtár veze­tősége, de különösen értékes volt Kele­men Lajosnak, az egyetemi könyvtár fő­levéltárnokának közreműködése, aki tu­dásával és értékes útmutatásaival járult hozzá a rendezés munkájához. Meg kell említenünk Várady Imre dr. egyetemi ta­nár, az olasz nyelv professzorának lelkes és odaadó munkáját is, akinek oroszlán- része van a kiállítás megrendezésében, úgyszintén sikerében. Az olasz—magyar nép bensőséges és baráti viszonyát bemutató kiállítást pén­teken Guiseppe Bottai olasz királyi ne­velésügyi miniszter ünnepélyes külsősé­gek között nyitja meg, azután eddig még meg nem határozott ideig lesz nyitva és áll a közönség rendelkezésére. A keltezés K betűjében Kolozsvár iátkép'O tükröződik. A latin nyelvű díszoklevél való­di arany berakással készített tokiján van. Dí­szítése a kuni vitézt üldöző Szent László. Az oklevél és a tokja pompás kivitelű művészi munka. amiért a Tudományegyetem veze­tősége őszinte elismeréssel adózott Vásárhe­lyi Z. Emilnek, aki ezt a művészi munkát tervezte és elkészítette. HATEZERPENGŐS ALAPÍTVÁNYT TETT EGY CSIKSOMLYÓI ÖREGDIÁK. Csíksze­redái tudósitónk jelenti: A régi. alapítvány­iévá ősök nemes szelleme, fajukért és a ma­gyar művelődésért minden áldozatrakész lel­ke szólal meg abban az alapítványban, me­lyet dr. Fodor Antal budapesti kir közjegy­ző, csiksomlyói öregdiák tett a csikszeredai róm. kát. főgimnáziummal kapcsolatos fiúne­velőben. Az alapitolevélben a nemesszivü adakozó többek között a következőket mond­ja: „Hálából az igazságos Isten iránt, drága szülőföldemnek kétévtizedes idegen megszál­lás rabságából va'ó felszabadulásért, az anya­országhoz való visszatéréséért.“ Az alapít­ványra már a jövő tanévre pályázhatnak az, arra iogosu'íak- „ , > fr Vásárhelyi Z. Em i készítene e! Soltéi miniszter diszdoktori sMeve'ét I

Next

/
Thumbnails
Contents