Ellenzék, 1941. június (62. évfolyam, 125-147. szám)
1941-06-19 / 138. szám
1941 Jaa tu 8 19. ELLENZÉK âe emge küzgyü és €§2 EMUI ése elé Vasárnap a közgyűlések napja lesz: az Erdélyi Muzeum-Esyesültet mellett két legrégibb társadalmi szerveztünk, az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet és az Erdélyi Magyar Közművelődési Egylet hirdette meg évi nagy zsinatját, a felszabadulás óta első közgyűlésé*. Az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet hatalmas. több, mint 100 lapos jelentése kezünkben is van s áttekintve azt, megállapíthatjuk, hogy a jelentés cime nem hivalkodó: na könyvszámba menő beszámoló minden adata „az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet munkájáéról beszél s bizonyságul szolgai ama megállapításnak, hogy „az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet az az erdélyi magyar ■intézmény, mely nyereséggel zárta a román uralom alatt töltött két évtized mérlegét: az anyagi veszteségekért busásan kárpótolta a szervezeti terjeszkedés, a gazdasági akciók és a népnevelő munka anyagi és erkölcsi javakat egyaránt teremtő sikere.'4 Valana, 19o6 tavaszán, még csak 537 tagja volt az EMGÉ" nek, ma — annak ellenére, hogy 5795 tag Romániában maradt — a taglétszám 22.825 « hason’ó méretű a gyarapodás a gazdakörök mozgalmában is. Ennek száma — eltekintve a Romániában maradt 188 gazdakörtől — 583 s a gaizdaköri tagokkal (26.587) együtt az EMGÉ-ben megszervezett magyar gazdák csak Észak-Erdélyben félszázezres tömeget jelentenek. De az adatok arról is beszélnek, hogy az utolsó négy „kisebbségi" esztendőben az EMGE közel hétmillió Lej értékű mezőgazdasági akciót bonyolított le, nemesitett vetőmaghoz s telivér tenyészállatokhoz juttatva megszervezett gazdatagjait. És gondoskodott az EMGE tagjainak művelődéséről, a mezőgazdasági tudományokban való előrehaladásáról is azzal a 205 téli gazdasági és női háztartásiam tanfolyammal, amelyeken 7327 gazda, illetve falusi leány és asszony nyert módszeres oktatást. Bízvást írhatják a jelentés bevezetőjében: „Az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet munkája 1940—1941, öntudatos lépés: nincs benne panasz és siránkozás, de annál több biztatás. Beszámoló ez küzdelmes múltúnkról, melyben annyi nehézség ellenére is céltudatosan dolgozni és jelentékeny alkotásokat létrehozni tudtunk. Jelentés ez most folyó munkáinkról, amelyek a régi hagyományokat híven követik. Betekintés ez a jövőbe, melynek jelszava ugyanaz, mint a múlté: munkai Az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet két évtized óta első szabad közgyűlésének jelentősége már ez adatok áttekintése s a jelentésben részletezett munkamódszerek és tervek megismerése után is nyilvánvaló1 ez a közgyűlés Öntudatos és hálás megemlékezés lesz mindazokról, akiknek ez az eredmény köszönhető, elsősorban dr. Szász Pál elnökről, döntés lesz a felvett irány folytatásáról és a megindított mozgalmak továbbviteléről, s egyhangú helyeslés lesz ama elvek és tervek mellett amelyeket az egyleti je’entés bőven megindokolva tár az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet, de az erdélyi magyarság nagy nyilvánossága elé is. A vasárnapi koz* gyü'és egyike lesz az EMGE em'ékezetes közgyűléseinek, olyan, amilyen az 1853. cvi volt, amikor gróf Mikó Imre kihirdette a szabadságharc után újjászervezett EGE munka- programját, vagy amilyen az 1936. évi virág- vasárnapi közgyűlés volt. amikor dr. Szász Pál a kisgazdatársada’mat ál itotta a megújítandó EMGE törekvéseinek tengelyébe. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület vasárnapi közgyűléséről mit mondhatunk? Szűkszavú ujságközleményből tudjuk, hogy a közgyűlés e napon meglesz, a tb. alelnök- örökös főtitkár nyilvános panaszából azt is tudjuk, hogy a nagymultu EMKE anyagi zavarokkal küzd és tapasztalatból tudjuk, hogy az EMKÉ-nek legfönnebb az első világháború előttről van beszámolni valója. Zavartan álunk e másik közgyűlés kapujában s lopva tudakoljuk magunktól: nem azért vagyunk-e zavarban, mert szég'yeljük magunkat. Az EMKE múltját könyvek s alkotások hirdetik, eszmei hagaytéka a nagy Wesselényi gondolataiból, a ..népnevelési kormány" kívánalmából bontakozik ki —- és mégis kopárak e közgyűlés falai, kiüresitve kong az EMKE szellemi hajléka a az elhangzó szavak bizonyára alig lehetnek többek, mint sirámok, panaszkodások, mentegetőzések, hasztalan menekülés a lelkiismeret szava elől. Mert az EMKE — akár az eltelt két évtizednyi időszakot, akár munkaterületét tekintjük — csak részben volt megbénítva; működési engedélyét még időben visszakapta ahhoz, hogy most a „kisebbségi“ esztendőben kifejtett tevékenységéről1 is beszámolhasson, t az utolsó ţiz évben legalább is Erdély minden gondolkozó magyarja megegyezett abban, hogy az EMKÉ-nek a népnevelés teren mula-szthatatlan feladatai vannak é9 lehetőségei is arra, hogy Wesselényi örök eszméjét, a „népnevelési kormány“*» valóra váltsa. „A különböző' egyesületek és szervezetek — fejtegeti Márton Áron a Hitel 1937. évi 3. számában — sajátos céljaikat saját terveik szerint szolgálják, de mindenkinek a munkája részben közművelődési, népnevelő munka is. S nálunk közművelődési egyesületünknek, az EMKÉ-nek lenne feladata, hogy ezt a mindenkinél közös katexuhén népnevelői munkát irányi toiag kézbevegye, az egyetemes érvényű szempontokat világosan megfogalmazza, a tennivalókat felmérje, terveket készítsen, végrehajtáshoz eszközöket adjan és a munkát számonkérje. Erdély magyarlakta területének minden vugában vannak egyesületeink, több is, mint amennyi életképes lehetne. Újabb egyesületek támasztása vagy régiek feltámasztása csak növe'i az agyon* szervezés nyomán előállott eddigi zavart, amire tehát igazán kár pénzt és munkát fordítani. Az EMKE volna hivatva, hogy a különböző kereteknek tartalmat, munkájuknak egységes célt adjon, az egymástól függetlenül mozgó törekvéseket függetlenségük sérelme nélkül tervszerűen dolgoztassa, vagyis az legyen, aminek helyzetünkben lennie kell: az erdélyi magyarság életét hordozó jelentősebb tényezők bevonásával köztemüködésünk irányítója.“ És az EMKE mégsem lett az, aminek hely^ zetünkben lennie kellett volna. Bár nem Márton Áron az egyetlen, aki ezidőtájt síkra szál! a fenti gondolat mellett. Egymásután nyilatkoznak többen, hogy hiányzik az intézmény és az irányítás, az egyéni és a társulati gőg fölé emelkedő közösségi akarat, erz erdélyi magyar közművelődési központ, mely a külön utakat egy célba vezesse, a meglévő kezdeményeket tapintattal, de mégis kellő eréllycl »összefogja, a hiányzó munkakörök építését felelősséggel munkálja, szóval: közművelődésünk gondját vállalja és lelkiisinetettel viselje. Hiányzik ez, mert az EMKE süket és vak, vagy ha nem az, akkor kényelmes vagy ha 3 Szép fogak- egészséges fogak — üde lehellel-' ODOL FOGFÉR 1/1 tubus ára P. 1.15. 1/2 tubus ára P. —.74. sem lett, ami volt, nemhogy az lehetett volna, amivé lennie kellett volna. S mégegyszer azoknak, akiket illet, figyelmébe ajáljnk Wesselényi száz év előtt megjelent Szózatának vonatkozó sorait: A műveltség és az ezzel karöltve járni kellető nemzetiség terjesztése leginkáhb a neveléstől s főként a népneveléstől függ. Niucs eaért tárgy mi ennél fontosabb, buzgóságot » áldozatot igénylőbb lenne. Erkölcsi testületet azonban nem lehet felelősségre vonni, csak azt, aki az erkölcsi testület bizalma folytán a munkáért vagy a munkátlanságért felelős. Tudjuk ezt s éppen ezért azt kívánjuk az EMKE első szabad közgyűlésétől, hogy vezetői közül részrehajlás nélkül, semmi befolyásnak nem engedve, vonja felelősségre azt, akit a mulasztás terhel s aki felelős azért, hogy az EMKE még az az sem, akkor tehetetlen. Páratlanul gyors ütemben végzi honvéd vezérkar a birtokba vett Délvidék kérdéseinek rendezését Befejezés előli áll a nagy áttelepítési akció A Magyar Országos Tudósitó jelenti: A Bácska, a Muravidék és a baranyai háromszög birtokbavétele rendkívül nehéz feladat elé állította a legfelsőbb katonai vezetést. Gondoskodni kellett min den előkészület nélkül a birtokba vett területek, biztonságáról, közellátásáról és a közigazgatás megszervezéséről. A honvédség vezérkara ugyan rendelkezett bizonyos gyakorlattal a felvidéki, kárpátaljai és? erdélyi megszállások tapasztalatai révén, de más volt a helyzet ezeknél, miután a Délvidéket nem döntőbíráskodás juttatta vissza az anyaországhoz, ha nem azt a magyar honvédség fegyvereinek elsöprő ereje szerezte vissza. Magunknak kellett megoldani a felmerült számtalan problémát. A legfontosabb rész a katonaság hatalma alá került területek közigazgatásának előkészítése. A honvéd vezérkar főnöke intézkedett a mindennapi élet minden megnyilvánulására vonatkozóan. A csetnik és dobrovoljác támadásokra nem lehetett előre számítani és a helyzet, amely honvédeinket fogad ta, azonnali intézkedéseket tett szükségessé. A csetnik- és dobrovoljác-szerve- zetek el nem menekült tagjait őrizetbe vették és a lakosságtól elkülönítették. A Délvidékre telepitett ó-szerbiaiak nem tudtak gyökeret verni a megszállás alktt és megindult kivándorlásuk az óhazában, amelyet a katonai közigazgatás elősegített. Elrendelték az 1919 október 31. után letelepedettek, az önként távozni kivánók és a dobrovoljácoknak te kinthetők összeírását. Ezek kitelepítése már diplomáciai tárgyalás anyaga lett Jugoszlávia, Olaszország, Horvátország éi Bulgária kormányaival. Ezért kezdeményezte a honvéd vezérkar főnöke az országon kívül élő magyarok hazatelepité>ct. Hazaszállította a belgrádi magyarokat is, a Szendrő várá ban történt robbanás következtében hajléktalanná vált 150 magyart és megkezdte a Szerbia egyéb vidékein élő magyarok hazahozatalának előkészítését is. Általában a gyakorlati élethez alkalmazkodik a katonai közigazgatás igazságos és gyors intézkedéseivel. A katonai közigazgatás vezérelvnek tekinti, hogy a nemzet akarata minél gyorsabban és mi nél tökéletesebben érvényesüljön, megteremtse alapjait a polgári közigazgatásnak és biztosítsa a termelő munka folytonosságát. Péufsfeeu @sfe intézőbizottság! ülést tart űz Erdélyi Párt kolozsvári tagozata KOLOZSVÁR, junius 19. (Saját tud.) Az Erdélyi Párt kolozsvári tagozatának intézőbizottsága junius hó 20-án, pénteken este 7 órakor Nyirő József tagozati elnök vezetésével, fontos ülést tart, melynek tárgysorozata a következő: 1. Az Országos Elnökség üdvözlése, a pártprogram és szervezeti szabályzat tudomásulvétele és beiktatása. 2. A tagozat munkarendjének megállapítása. 3. Az állami tisztviselők és alkalmazottak párttagságának kérdése. Az intézőbizottsági gyűlést a Farkasutca 7. szám alatti párthelyiségben tart ják meg. Ugyanitt írjuk meg, hogy az Erdélyi Párt országos elnöki tanácsa legutóbbi URÁNIA M2ZGÖ Ma, csütörtökön móljára : ______ Budai cukrászda Híinap, pénteken Egyetem és Uránia egyszerre veiili Aki az i§psaztág@f keresi francia filmremakel. Főszerepekben : RfllMU és JACQUELINE DELUBAC. »«toil.., tP* luxus gyermekotthon csak egészséges gyermekeknek. Subaipln levegő. Gyermek- strand. Vezető : dr. Szckelyné Bulyovszky Sári. Orvosi felügyelet. Telefon 168*603, Be- - dapeit, XII* Bürök-u. 27. 2*es ás 3-as autobuszvégállomésnál. éf budapesti ülésén megválasztotta a szükebb vezetőségét, illetve kilences tanácsát, amelyben Kolozsvárról Ó3 a megyéből László Dezső és Vita Sándor képviselők, továbbá Nyirő József kolozsvári és Gallus Viktor kolozsuaegyei tagozati elnökök kerültek be. Az elnöki tanács egyébként megállapította a párt jelvényét is. Albrecht Dezső képviselő javaslatára Erdély védőszentjét, Szent-Lászlót fogják a piros- lehérzüld jelvényén szerepeltetni, fehér lovon ülve, csatabárddal a kefében, fejő mellett a székelység ősi jelvényeivel, a nappal és holddal.
