Ellenzék, 1941. június (62. évfolyam, 125-147. szám)

1941-06-18 / 137. szám

'S 1 /irwî- **waârj**;/ SZÍNHÁZ és zene «ahîniri^îgtjpgaaw nam^KSg^fry^g^TBSBggggagaBtStf*^^ Ünnepi es! kergteäen íei í zl íjs évadját a któszsvári színház első olyan úgy játszha­KOLOZSVÁR, június 18. (Saját tudj Junius végén kialszanak a lámpák a ko - lozsvári Színkör nézőterén, elnémul a színpadon a szó, kihunynak a reflekto>- rok, csönd lesz az öltözőkben, a folyosó­kon. Véget ér az 1940—4Tes sziniévad, az az év, amely elliGzta Kolozsvárra a magyar szó szabadságát, az színházi évet, amikor újra tott és énekelhetett a kolozsvári színész magyarul, hogy nem kellett félnie az ide­gen államhatalom örökké felette sütétíő árnyékától, cenzúra és betiltás rémétől, irredentizmus vádjától, szabadságvesztés­től. A más célra épült kerek, rosszaiiusz- tikáju Színkör — amelyből ősszel méltó otthonába költözik újra a huszonkét évig száműzött magyar színészét néma lesz éi* üres: emlékeztetője egy szomorít és er ötmegpróbáló kisebbségi sorsban töl­tött világnak, amikor a színház olyan so­kat jelentett nekünk, erdélyi magyarok­nak, mint talán senki másnak ezen a föl' dön. Templomunk, sajtónk, irodalmunk és iskolánk mellett szavunk, hitünk meg­tartója volt s úgy ]ártunk el oda magyar szót hallgatni, hogy néha még vidám és semmitmondó darab is magasztossá lé­nyegük csak azért, mert egy-egy alakja, jelenete, szava biztatott és erősített ben­nünket. Sorok között olvastunk sajtónk­ban, egy-egy szóból, szemvillanásból, gesztusból merítettünk erőt a színház­ban. S most úgy érezzük, a nagymultu er­délyi színészet legszomorubb, de talán legtanulságosabb, legtöbbet jelentő sza- liasza vök az, amely örökre bezárult bol­dog szeptemberünkben. A Színkörből tá­vozó színészet kora pedig nemcsak nehéz évek sora volt, de korszak is s ma már történelem. Hogy milyen emberfeletti munkatelje­sítményt, önfeláldozást és erőt követelt kisebbségi színház munkásának lenni, an­nak illusztrálására álljon itt ez a kis sta­tisztika: Temesvárra. 69 Brassóra s a többi kisebb városokra. Az előadásoknak hatvanszá­zaléka próza volt és népszínmű, a többi operett és zenés vígjáték. Volt olyan hét, mikor Kolozsvárott három premiert is tartott a színház, de heti két bemutató, megszokott dolog volt. Mit jelentett ez a tempó munkában, tanulásban, erőben, nem kell hozzá magyarázat. Mert nem is lehet megmagyarázni másképpen, mint azzal a hiitel és hivatástudattal, ami a legkiválóbb színésztől a legkisebb mellék­szereplőig is benne élt azzal az akarattal, ami huszonkét éven át fenntartotta és megőrizte a magyar színpadot. A kolozsvári Magyar Színház e hó vé­gével befejezi a szezont — mondja báró Kemény János, a színház elnökigazgató­ja. Az utolsó est ünnepi estje lesz a sün­háznak, mikor a teljes együttes díszelő­adás keretében búcsúzik el attól a közön­ségtől, amely a kisebbségi sorsba önzet­lenül állott a színház melleit és azáltal, hogy a felszabadulás után is szorgalmasan látogatta előadásainkat, tanúságot tett amellett, hogy a magyar színjátszás ügyét nemcsak az elnyomatás nehéz napjaiban, hanem a felszabadulás örömében is je­lentősnek, fontosnak és szívügyének te­kinti . . . Ezeket mondja Kemény János (táró. aki, mint a Thália elnökigazgatója s mint a szeptemberben nyíló kolozsvári Nem­zeti Színház főintendánsa és tb. főigaz­gatója, múltban, jelenben és jövőben is egész szivével állott és állni fog az er­délyi magyar színjátszás szolgálatában. Zsö^ösi Lenke Kolozsvárra szerződő t BUDAPEST, junius Itt. (MOT.) Zsögön Lenke, a kiváló drámai szopránénekesoő, aki legutóbb nagy sikerrel énekelte a Turandot címszerepét az Operaházban, Leszerződött ol- 6Ő drámai-szoprán szerepkörre Kolozsvárra, a kolozsvári Nemzeti Színházhoz. Zsögön Lenkét, aki kolozsvári születésűi, nagy Öröm­mel várják Kolozsvárra. Kétezerpengős férfi (Bemutató a Magyar Színházban) Amikor a szerző tiszteletben tudja tar­tani az egyes műfajokat elhatároló Írott és íratlan szabályok tömkelegét és nem törekszik — tárgyában és formájában, színben és hangban — másra, csak amit tolla és műfaja egyaránt könnyen elbír; a szerző ilyenkor kedves, gondfeledtető vígjátékot ir, mint Barabás Pál. A Két­ezerpengős férfi ilyen rövidlélegzetü tör­ténet századunk szülöttéről, a ,,pengős“ férfiről és a vénleányról, aki férjet vám­sáról magának, hogy általa mentesüljön a gúnytól. A házasságban rideg szive csakhamar felenged és kivirul. A szere­lem szépít, elbájoló fiatalasszony lesz, ki valóban meghódítja a pénzért vásárolt ügyvéd urat. A színészek igen jól játsszák a szerepe két. Fényes Alice vénleánya és a nyo­mába lépő, melegséggel telt asszonya igen kedves alakítás. Nélkülözni fogjuk tehet­ségét. Czoppán Flórit kell megemlíteni utána, aki pompás epizód-figurát teremt a morgó házicselédből. Kovács György passzív szerepében mértékadó és fegyel­mezett. Havady Ilonka, Kőszegi Margit, Hegyi Lili, Faludi Márta, Kiss Hona, va­lamint Tóth Elek, Csóka József, Herényi János, Senkálszky Endre részesei a teg­napi bemutató sikerének. Vasfüggöny volt. —e. ft legnagyobb viiiátéksiker! Kétezerpengős férfi Fényes ftlice-szal a főszerepben. A sziniévad utolsó újdonsága Hazajáró lélek Kovács György bucsufellspfe Zilahy Lajos egyik fegSzobb darabjában, a J resztül együk legnépszerűbb tagja volt a ko­llázs járó lélekben búcsúzik el f. hó 24-én, lozsvári színháznak, a fenti darabban érte kedden este a Magyar Színház kiváló fiatal | el pályájának egyik legszebb sikerét a cim- müvésze, Kovács György, a kolozsvári kö- | szerep kiforrott és művészi alakításával. zöuségtől. Kovács György, aki évieken ke- -------­GYIMESI VADVIRÁG — Qíctó helyára'xkal Hap G;u a vendégísíSáptéval a Magyar Színházban 1 A kisebbségi élet utolsó évében, ctz 1939—40-es színi évadban 802 előadást tartott színházunk együttese, 406 esett ebből Kolozsvárra, 140 Nagyváradra, 121 Rádió mtlsop CSÜTÖRTÖK, JUNIUS 19. BUDAPEST I.: 6.40 Ébresztő, torna. 7 Hírek, közlemények, étrend, hanglemezek. 10 Hírek. 10.20 „A hős‘‘. Pakots József el­beszélése. Felolvasás. 10.45 .,Külföldi hír­adó*1. Felolvasás'. 11.10 Nemzetközi viziel- zőszolgálat, 12 Harangszó, Himnusz, 12.10 A 15 honvéd gyalogezred zenekara. Vezé­nyel Seregi Artur, 12.40 Hírek, 13.20 Idő­jelzés, vízállásjelentés, 13.30 A Rádió Sza­lonzenekara., 14.30 Hírek, 14.45 Műsoris­mertetés, 15 Árfolyamhírek, piaci árak. élel­miszerárak, 15.20 Hanglemezek, 16.15 Ru­szin hallgatóinknak. Az ungvári állami ru­szin gimnázium énekkara és balalajka-zene- kara ruszin népdalokat ad elő, Vezésye] Ro- misovszky Vera. Hangfelvétel, 16.45 Időjel­zés, hirek, 17 Hírek szlovák és ruszin nyel­ven, 17.15 „Ki a Tisza vizét issza“, össze­állította Zakál Dénes dr. Közreműködik Utry Anna és Lontay-RajrpGr László. Kiséri Sárai Elemér cigányzenekara, 18 „Kréta, a bikai-sten szigete“. Révay Józ&ef dr. előadá­sa, 18.30 Soiymossi Lajos jazz-zongoraszámai, 18.45 „Gavallérosan megfizetett riportok“. Irta Béndek Zoltán. Felolvasás, 19 Hirek magyar, német és román nyelven, 19 20 Hanglemezek Géczy Barnabás zenekarának műsorából, 20 „A színpad ördöge“. Bodnár Jenő szinészitréfákat mond. 21 Külügvi ne­gyedóra, 21.15 Közvetítés a Császárfürdc-ét- teremből. Buttola Ede tanczenekara játszik, 21.40 Hirek, 22.10 Közvetítés a Hmgária- Száílóból. Bura Sándbr cigányzenekara mu­zsikál. 22.30 „ötéves a soproni Nyári Egye­tem“. Vargha Ferenc dr. előadása,. 23 Hirek Démet, olasz, angol, francia és eezDerantó nyelven. 23.30 Magyar openettszámok. Hang­lemezek, 24 Hirek. ü ssfeSsás tóUsöf® Szerda este 8: KÉTEZERPENGŐS FÉRFI. Csütörtök este 8: KÉTEZERPENGŐS FÉRFI. Péntek este 8: Filléres előadás! ILYENEK A FÉRFIAK. Szombat erte 8: KÉTEZERPENGŐS FÉRFI. Nagy Gyula, aki a kolozsvári Magyar Színháznak éveken keresztül volt népszerű és ünnepelt tagja, jelenleg Kolozsváron tar­tózkodik és f. hó 22-én, vasárnap délután négy órakor Géczy Istváa örökbecsű nép­színművében, a Gyimesi vadvirágban lép fel mint vendég a kolozsvári Színpadon. KOLOZSVÁR. A NB I.-ért folyó selejtező küzde'mek elérkeztek a döntő fordulóhoz. Mint ismeretes, a döntőbe a Kolozsvári AC és a Nagybányai Sport Egylet kerültek. A labdarugószövetség elhatározása szerint a döntőméiközést semleges pályán játsszák és e mérkőzésen fog eldőlni, hogy melyik csa­pat játszik jövőben a NB. I.-ben. A szövetség a mérkőzés színhelyéül Nagy­váradot jelölte ki. A nagy érdeklődéssel várt mérkőzést vasár- nap bonyolítják le és arra az érdekelt csapa- tok erősen készülődnek. Mindkét csapat tu­datában van a mérkőzés elhatározó és döntő jellegének és minden erejüket latba vetve készülnek a nagy találkozóra. Nagybányán a vezetők és szurkolók egyaránt elégedettek voltok a csapat vasárnapi játékával és egvrc nagyobb bizalommal tekintenek a KAC elleni döntőmérkőzés elé. A bányai csapatban egy sérült van, a középcsatár Szőke, de vasár­napra már ő is harcképes lesz. A közkedvelt „Gyula bácsi“ egyik leg­pompásabb szerepében fog újra föllépni. Az öreg Gsura Marci harangozót játsza és bizo­nyos, hogy ezzel a mulatságos és elsőrendű művészi alakításával újra magával fogja ra­gadni a közönséget. A KAC minden előkészületet megtesz arra, hogy Nagyváradon kivívja a győzelmet. A csapatot nagyszámú szurkoló fogja elkí­sérni és buzdítani CSÜTÖRTÖKÖN VÍVJÁK A MAC „HŐ­SÖK“ EMLÉKVERSENYÉNEK BUDAPESTI ELŐMÉRKŐZÉSEIT. Mint már megiruk, a „Hősök1 emlékversenyét Kolozsváron és Bu­dapesten rendezik a hét folyamán. Csütörtö­kön a fővárosban előmérkőzéseket, szomba­ton Kolozsváronn az erdélyi vivők az elő- mérkőzésfkét, vasárnap pedig a 12 döntőbe jutott vivő fogja a döntőmérkőzéseket meg­vívni. Az idei versennyel már huszad ízben tarják a „Hősök“ kardvivó versenyét. Ezen az ország legjobb vivői indulnak és igy vá­rosunk közönségének a'kalma lesz izgalma? összecsapásaikban gyönyörködni. KISS, A KAC KITŰNŐ ATLÉTÁJA, BU­DAPESTEN INDUL. A KAC kiváló atlétája betegsége miatt az elmúlt vasárnap nem tu­S PO Rí Semleges páígdn Nagyváradon iáisszák a KAC-NSE döntő mérkőzési dott iridu'rii a MAC atlétikai versenyén. Idő­közben állapota annyira javult, hogy vasár­nap, junius 22-én résztvehet a fővárosban rendezendő atlétikai versenyen. LABDARUGÓMÉRKŐZÉST RENDEZNEK A JÁTÉKVZETŐK. Ma délután 6 órakor a ko'ozsvári játékvezetők egymás között barát­ságos mérkőzést játszanak a városi kispályán, ame yet nagy érdeklődéssel vár a közönség, amely ki< áncsi, hogy a játékvezetők a lab­dát is ugyanolyan jól kezelik, mint — a aipot Éiárkezeíí a Kolozsvári Refor­mats Rőszöveíség Tűrka „Tarka Nap“-nak nevc-zte el a Kolozsvári Református Nőszövetség azt a minden évben megismétlődő, egész napon ál tartó színes, kedves, bitietekben gazdag ünnepségét, ame­lyet évek óta mindig júniusban &zokotr meg­rendezni. Évről-évre ezen a napon találko­zott Kolozsvár egész felnőtt és gyermek- társadalma, hogy az akkori nyomasztó han­gulat alól felszabadulva 'Egy napon át pihen­jen, szórakozzék és felejtse ed mindennapi gondjait. Az 1941. juniu? hó 22-iki Tarka Nap nemcsak szórakozása lesz, hanem belső nagy ünnepe is a Kolozsvári Református Nő­szövetségnek. Az első szabad Tarka Napot jelenti ez a junius 22-tki vasárnap, amikor mindenkit, Kolozsvár egész társadalmát sze­retettel vár egész napon át tartó nyári mu­latságára. Ez évben a Tarka Napot a Refor­mátus Kollégium udvarán, Farkas-utca 16. szám alatt tartják, ahol rossz idő esetén al­kalmas helyiségek lesznek úgy a műsor meg­tartására. mint ebéd, uzsonna, vacsorához. Színes elárusító sátrak díszítik a Kollégium udvarát és kedves műsor várja a látogatókat. A Tarka Nap már délelőtt 11-kor kezdődik és éjfélig megszakítás nélkül tart. A Tarka Nap védnökségét szentgyörgyvári Stirling Lászlóné, altábornagyné Kolozsvár haditiestparancsnokának neje vállalta nagy szeretettel és a Kolozsvári Református Nő­szövetség tagjaival vállvetve fáradozik és szervezi meg az első Magyar Tarka Napot. A részletes műsort a lapokban közli a Tarka Nap rendezősége. Filmbemutatók Ä kegyelmes m rokona (Játssza a Capitol-mozgö) Szitnyai Zoltán regényének főeleme: az elmés, okos, gúnyolódó kedv nem hiány­zik ebből az uj magyar-filmből sem, amely jóval felülmúlja ötletben, rende­zésben és szellemességben a szokásos ma­gyar filmeket. Igaz, hogy a Kegyelmes ur rokona is lefényképezett; színdarab, amelyben csak néhány tehetséges fotog­ráfiai ötlet jelent filmszerűséget — de azért a film szórakoztató, leköti a kö* zönséget és eleven típusokat mozgat. Me­rev Mária, a magyar filmek egyik legér­dekesebb jelensége: minden jelenetében különös, izgalmas jelenség. Csortos Gyu­la pompás inasa és Rózsahegyi Kálmán kedves öreg hivatalnoka igen mulatságo­sak, de jó Greguss Zoltán, a rokonszen­ves Szilassy László és a szép Simor Erzsi is. Köváry Gyula mulatságos, kár, hogy minden egyes filmjében egyformán da dog. A közönségnek nagyon tetszik az uj film. (—n) iteil sím CAPITOL: KEGYELMES UR ROKONA. Szatirikus, ötletes, sziporkázó vígjáték. Mezey, Simor, Szillassy, Csortos. Som- lay, Rózsahegyi. Előadások hétköznap 5, szombat, vasárnap 3 órakor kezdőd­őik. A film előtt úgy a legújabb magyar, mint a Legfrissebb UFA hiradó L ve­títve van. EDISON: „KÉT FOGOLY“. Zilahy hires regénye után. ROYAL: „NICK CARTER NEM TÉVED.1 A legmerészebb detektivregénv Kisérő műsor: ..JÉGTÜNDÉREK." Magyar és Lu- ce-hiradó. RIO: SOK HŰHÓ EMMIÉRT. Aszlinyi Ká­roly nagysikerű regénye filmen. Fősze­repben: Szeleczky Zita. Jávor Pál, Csor­tos Gyula, Makláry Zoltán, Pe-thes Sán­dor. Rendezés és zene: Szlatinav Sándor. Műsor előtt: Laguiabb hiradók. EGYETEM: AKI AZ IGAZSÁGOT KERFSL A francia filmek gyöngye, főszerep­ben: Raimu, Jacqueline Dellubac Elő­adások kezdete: hétköznapokon 5 7 és 9 órakor, vasár- és ünnepnapokon 3, 5, 7 és 9 órakor. Csak 16 éven felülieknek. URÁNIA: BUDAI CUKRÁSZDA. Nagyszerű magyar vígjáték, főszerepekben: PetcztL Kabos, Perényi, Sonilay. Előadások kez­dete hétköznapokon: 5, 7 és 9 órakor, vasár- és ünnepnapokon 3, 5. 7 és 9 órakor.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents