Ellenzék, 1941. május (62. évfolyam, 99-124. szám)

1941-05-02 / 100. szám

ELLENZÉK 1041 ni h } ti 1 2. rao \ nag\ európai bobom eseményei pil­lanatnyilag mim! inkább a löhlköz i-teii" ger körül összpontosulnak. Minllia me gint f.Tii az európai tengeren in*!u!na­na k. meg az osírsz Földgömbié kisugárzó nagy változások. mrlyrknrk olőidr/.esr- ben az európai, afrikai és ázsiai loid- i éószel kapcsolatban a Földközi tender mar annyiszor nagy szerepet játszott. Közönyösen ezeket a változásokat senki sem nézheti, mert regi tapasztalat sze­rint mindig óriási szerepe yolt a ei'ili zált emberiség kulturális. politikai es társadalmi sorsában annak, ami ezen a tengeren történt. Hérodotosz már görög tengernek nevezi a Földközi-tengert. Caesar és Salustius e büszke Morc Nos' truin elnevezéssel illeti és valószínű, hosrv uralniuk idején az etruszkok es knrthagóiak is magukénak \ állották c/e- ki I a vizeket. A helyzet azóta sem vál tozott. A Földközi tenger szaggatott partjainak, öbleinek és szigeteinek turle nelme az emberiség hétezer év óta folyó, egyetlen nagy drámája. Szellemileg, gaz­daságilag, politikailag es katonailag annyi tanúságát adta az emberiség ezen a területen zsenialitásának, lelki jóságii mik és mindent lelipró önzésének, mint a föld egyetlen más területén sem. A Földközi-tenger vidékén fejlődtek ki a feliér emberek történelmében legnagyobb szerepet játszó millioszok, vall ás o l\ . I I lozófiák. művészetek, államelméletek és politikai rendszerek. S ma megint ezen a tengeren és partvidékein játszódnak le az elöltünk folyó nagy világdrámának talán döntő szerepre hivatott jelenetei. Â geopolitikai helyzet A Földközi-tenger kiterjedése a nagy világóceánokhoz képest szinte jelentek telennek tekinthető. Geopolitikai helyze­te azonban, mint bárom földrész között, óriási forgalmat lebonyolító belső ten* geré és két nagy világóceánt összekötő csatornáé, egészen kivételes. Érdekeltsé­gük ezeken a vizeken első sóban a parti államoknak van. A Földközi tenger fö­lötti uralmat hazonban most már több. mint egy évszázada nem a parti államok, hanem az európai szárazföldön kívül eső Anglia gyakorolja. Anglia világbirodalmi szervezetének a Földközi-tenger egyik legfőbb összekötő vonala. Fontosságára jellemző, hogy Londonban néha a brit birodalom fő ütőerének nevezték. Az an­golok álláspontja mindenesetre az, hogy birodalmuk biztonsága érdekében föltét­lenül szükségük van a Földközrtengerre, mert ez az ut vezet legrövidebben India ős más szélsőkeleti birtokaik felé. Mus­solini ezzel az állásponttal szemben vi­szont már a háború előtt hangsúlyozta, hogy ez az ut csak egyike azoknak, me­lyeket Anglia a Kelet felé használhat, Olaszország számára azonban „a Föld" közi-tenger maga az élet.c: A modern Róma, ugyanúgy, mint nagy elődje, a Földközi-tengerben olasz belső teug;rt, „Mare Nostrum‘"-ot lát, ahol akaratának érvényesülnie kell s ahol biztonságának tökéletesnek kell lennie. A fasiszta Olasz- ország ezenkivül biztosítva akarja látni jogait arra, hogy a Földközi-tenger és az óceánok között tetszése szerint ki- és be­járhasson. Az átjárás kulcsai azonban még mindig az angolok kezében vannak s a partvidéki országok tengeri erejénél jóval nagyobb hadi hajóraj védi ezeken a vizeken a brit birodalom érdekei*. ti nagy harc A háborús fejlemények következtében ma a Földközi-tengeren a lét vagy nem­lét kérdése fölött viaskodik az olasz és angol tengeri erő. Ha tisztán tengeri küzdelemről volna szó, az angolok két­ségtelenül jóval előnyösebb helyzetben volnának. A Földközi'tenger sorsát azon­ban, minden jel szerint, már nem a ten­geri erők viszonya, hanem a part vidé­kén lefolyó hadi események döntik cl. Ezen a területen tarthalatlan az angol stratégiának az a máshol érthető törek­vése, hogy kerülje a szárazföldi össze' ütközéseket s a döntést egyelőre a ten­geri és később a légi küzdelemre szorít­sa. A balkáni német győzelmek ugyanis ma már, a Földközi-tengerrel kapcsolat­ban, elég világosan elénk rajzolják az ez- ulán várható eseményeket, melyek az an­gol földközi'tengeri pozíció teljes beke­Uj 1941. évi kiadás. 1T. I. Kisatlasz (Földrajz és statisztika) fizejész világ térképedben és szánokban A vaskos, több, mint 500 oldalas kötet, iTó oldal remek, legújabb statisztikái", 32 kitűnő nyomdatechnikával kihozott térképet és részletes névmutatót tartalmaz. Ára tar­tós vászonkötésben 16 pengő. Zsebatlasz, kis kiadás, jó térképekkel 50 fillér. Kaphatók az Ellenzék könyvesboltjában, Kolozsvár, Mátyás király tér. Vidéki rendeléseket is azonnal intézünk. Kérje a konyvujdonságok jegyzékét. rilésére és a brit tengeri erőnek végle ges kiszorítására irányulnak. A küzdelem első sorban természetesen itten is a brit birodalom és a tengelyhatalmak közölt folyik. A kérdésben erősen érdekelt Franciaország legyőzelése óta már csak a szenvedő fél szerepét játssza, bár a föld­közi vizeknek továbbra is fontos szerepe van óriási kiterjedésű afrikai gyarmat- birodalmával való kapcsolatában, ahol még mindig jelentős erejű francia gyar­mati hadsereg áll fegyverben. A többi parti országok közül Spanyolország, To lökország az elsősorban érdekelt. Mind­kettőjükre alighanem nagy szerep vár a most következő eseményekben. Spanyol- ország testében majdnem két évszázada tövisképpen fekszik Gibraltár, a Föld közi lenger Atlanti-óceáni kijáratának an­gol kézben levő kulcspontja és a Fold" közi-tengeri brit érdekek egyik fontos csomópontja. I órökoiH/.óg területén %<■- /.el az ut a Földközi tenger másik kija rata, Szuez felé c ■, lorök szoiosok állal befogott vizeken át lehet csal; eljutni, Oroszország déli kikötőiből a Fii bll. özü- tengerre és a világóceánokra. A megvert Görögország, melynek szintén érdekei vannak ezen n tengeren egyelőre telje­sén kikapcsolható a vitákból. A nemzetközi viták gordiusiesornóju itt tehát elsősorban a hadban álló nagy hatalmak, Anglia és a tengelyhatalmak között alakul ki. de érdekeltségükkel be­leszólnak a vitába Spanyolország. Törlik ország és í. -■< gé elég jelentős joó dón Oroszország is. A két, eddig még háborún kivid álló nagyhatalom, az Fgy ■ sült Államok és Japán távol esnek érde­keikkel a Földközitengertől, de sok jel arra mutat, hogy távolról sem tekinthe tök érdekeletleneknek. A nagy világba talmi játék eseményei olyan szorosan kapcsolódnak a föld legtávolabbi pont­jain is, hogy földrajzi távolság érdekelt­ség szempontjából ma már alig jön szám­ba. Az Flgyesüll Államok és Japánnal kapcsolatban pedig ma már egész hatá­rozott jelek mutatnak arra, hogy a ké-t nagyhatalom szintén beleszól a Földközi­tengeri vitába. Amerika nem tekinti töb­bé hadi téridéinek a Vörös-tengert és egész Szuezig kiild balianyagot az Egyip­tom Palesztina sarokban a Földközi­tengerért küzdő Angliának. Japán pedig Szélsökeleten igyekszik lekötni azokat az angol-amerikai erőket, melyekre a brit birodalomnak F öldközi-tengeri küzdel­meiben is égető szüksége van. Valószínű­nek látszik az is, hogy Japán további magatartásában igen fontos szerepet fog játszani, hogy a közeljövőben mi törté­nik a Földközi-tengeren és hogy a Szuezi- kaput kiejti-e a kezeiből Anglia, vagy meg tudja magának tartani. A Földközi-tenger mci tisztán katonai terület A helyzet további alakulása mindenek előtt Gibraltár és Szuez sorsától függ. A Füllközi tenger helyzetét ma már tisz­tán katonai szempontból és a katonai lépéseket elősegítő diplomácia szempont­jából kell megítélni. Mint kelet felé ve­zető angol kereskedelmi ut ez a tenger, különösen az utóbbi idők hadieseményei után, többé bizonyára már nem szerepel a brit birodalom számításaiban. Viszont az angol tengeri erő még mindig eléggé tevékeny ahhoz, hogy a Földközi-tenger kereskedelmi szempontból a tengelyhatal­mak számára se jöhessen egyelőre tekin­tetbe. Az angol tengeri ut szabadsága Gibraltár és Szuez A tengelyhatalmak katonai útja, melv- I lyel a Földközi-tengeri angol haderő tel­jes kiszorítását érhetik el, Gibraltár és Szuez felé vezet. Gibraltár hatalmas erő­dítmény, melynek sikeres megostromlásá- ra ma kétségtelenül csak a német had­erő képes. Ehhez azonban Spanyolország beleegyezése és esetleg tevékeny támoga­tása szükséges. Bizonyosra vehető tbhát, hogy a spanyol állásfoglalás körül már a leghevesebb diplomáciai harc folyik. Spanyol kormánykörök kijelentették, hogy a Földközi-tengerre vonatkozóan teljesen azonos véleményen vannak Né­metországgal és Olaszországgal. Föltehe­tő tehát, hogy ennek az eszmei állásfog­lalásnak magában is gyakorlati követ­kezményei lesznek azon kívül is, hogy Spanyolország az európai ujjárendezés al­kalmával igényt is tart Gibraltárra, mely­nek angol megszállását olyan keservesen tűrte az utolsó két évszázad során. Angol részről viszont azzal operálnak, hogy a polgárháborún átment Spanyolországnak külföldről érkező élelmiszerekre van el­kerülhetetlenül szüksége s ezeket ten­gerzárral vághatják el tőle, ha a tengely­hatalmakkal nyíltan hangoztatott érdek- közösségét a háború sorsát befolyásoló lépésekig viszi. Ugyanilyen fenvegéletek­kel fordul Madrid felé Washington is, mely élelmiszerküldemények megvonásá­val fenyegeti a spanyolokat. Törökország állásfoglalása körül ha­Olaszország hadbalépése óta különben is már majdnem teljesen megszűnt. A Szi­cília és Tunisz közötti szűkület, különö­sen az ugyanitt fekvő olasz Pantellaria- sziget ezt eleve kizárta. Az angolok ezért Afrika megkerülésére utasították keres­kedelmi hajózásukat s a Földközi-tenge­ren át csak olyan küldeményeket irányí­tottak, melyeknek sürgőssége, mint a Görögországnak küldött katonai felszere­lés, vagy az Egyit,Kmba irányuló hadi­felszerelés, megérdemelte a kockázatot. Most ennek a lehetőségnek is vége sza­kadt. A Fölíközi-tenger tisztán katonai területté vált mindkét hadviselő fél szá­sonló küzdelem folyik. Mig az angolok, helyzete a Földközi-tengeren kedvezőbb volt, a törökök a brit érdekkör felé ha­joltak és készen állottak arra is, hogy a háború kitörése előtt kötött szövetségi szerződés követelményeinek eleget tegye­nek. Ezt az álláspontjukat fenntartottak Moszkva mérsékletet kívánó intelmei el­lenére is. A német haderő feltartózha- tatlan balkáni előretörése után azonban megváltozott a török álláspont is. Ma minden külpolitikai megnyilatkozás, mely xAnkarából érkezik, a legnagyobb óvatos­ság jegyében áll. Sőt. ismételten felröp­pennek a hírek egy német—török köl­csönös megnemtámadási szerződésről is, melynek jelentősége kétségkívül tul* menne a megnemtámadási kötelezettség­vállalás tényén. Ha Törökország végleg visszavonulna az angolokkal szemben vállalt kötelezettségeitől, akkor a tengely részéről rövidesen a Szuez körüli brit kulcspont bekerítésével lehetne számolni. Ez pedig már magában is döntő csapást mérne a Földközi-tengeri angolhelyzetre Mert Szuez nélkül Gibraltár sem ér so­kat az angoloknak és sok jel arra mutat, hogy Gibraltár maga is veszedelemben forog. S a tengelyhatalmak Földközi'ten­geri végső elhelyezkedése után sor ke­rülhet a nagy küzdelemre Angliában az Atlanti óceánon is, amit London egyedid döntőnek tart s amitől nyilvánvalóan nem riad vissza Berlin és Róma sem. (---) Kiutasították a Délvidékről a régi Magyarország teriilel n ilieiösérjgel nem rendelkező egyénekei ÚJVIDÉK, május 2. (MII.) A katonai pa­rancsnok" ág a/- alábbi rendeletéi adta ki: Mindazok a szerbek, bo-nyákok. monte nogróiak, cigányok, továbbá zsidók, akik J9J0 október 31. ebül Nagy-.Magyarország terüle­ten (Horvátország né kiii érrendő) törvény- ha! ósági i Dh-lőri ggcl nem bírlak, ví amint u/ ily egyéneknek leszárina/.olt'ii, azaz a beván­dorollak és betel* pidtek az or.zág területér <■ bó 28-án, reggel íi éráról kezdődően, három napon belül olbagyni kötelesek. Ezek érttk- 'árgyaik kivételiével esek azokat az ingóságo­kat -V ibr-tik magúkkal, amelyeket személyesen el tudnak vinni, készpénzben pedig annyit, amennyi kö tségeik fede/é-ére szüksége:-. A Szerbiába Távozóknak Péter váron át, a Horvátország területére távozóknak pedig Mitrovicán át keli', elhagyni az ország terüle­téi. Nem kell] eltávozni: 1 • A mugyiur és német egyének más nemze­tiségű házastársaiknak és ezek leszármazo'.- tainak. 2. A terhes nőknek két hétteü a szü­lés előtt vagy után. 3. A 75. életévüket be­töltött egyéneknek. Akik a rendéleitnek nem engedelmesked­nek, azokat karhatalommal Távolitják ti és meg is büutc'ik. ti katonai beidvotlak jog! helyzete A líivatásszervezet előadássorozata ke" rétében Vlossák Rudolf dr., a városi vil- lamosmüvek ügyészo a íegyvergyakorlat- ra hehivott munkások jogi helyzetéről tartott előadást. Kifejtette, hogy a tör' vényes rendelkezések érelmében a mun­kavállalókat két csoportba osztották. Az első csoportba tartozóknak járó illetmé­nyekről a munkaadó, a második csoport' jáéról az állam gondoskodik. Mivel az előadáson jelenlevők közül nem volt senki olyan, aki az első csoportba tarto­zott volna, Vlossák Rudolf dr. az utób­biak jogi helyzetével foglalkozott. Gsar I ládi pótlék fizetésére kötelezi a törvény az államot a legénységi állományban levő családtagoknak. Őrmesteri rangot viselő fegyvergyakorlatra bevonult katona hoz­zátartozói már nem kapják a családi pótlékot. A törvény tisztázza azután a családtag fogalmát. Családtagnak számit a feleség. Abban az esetben kap családi pótlékot, ha legalább egy gyermeke van, vagy hogyha semmi keresete nincs. Családtag a 16 éven aluli gyermek, akár törvényes, törvénytelen, örökbefogadott, eltartott, vagy nevelt gyermek. Családi pótlékot kap a fegyvergvakor latra behívott atyja, anyja, tizenhat éven. aluli testvére és testvérének árva gyer­meke, ha a behívott családfenntartó. Nem kaphat családi pótlékot az, akinek a családjának városokban legalább havi 80 pengő jövedelme van A családi pót­lék folyósítása úgy történik, hogy a fegy* vergyakorlatra behívott állomáshelyén elmondja családjának áliapotát, a csapat­test két példányból álló névjegyzéket küld az illető lakhelyére. A helység elöl­járósága meggyőződik a tényekről, a je­lentést elküldi azonnal a katonai egység­nek, amely az összeg folyósításáról azon­nal gondoskodik. A családi pótlék a fe­leség számára havi 12 P., gyermeken- ként havi 8 P. Nem kapnak családi nótlékot a szöke­vények, vagy a büntetésüket kitöltők hozzátartozói, vagy ha a fegyvergvakor latra behívott egy hónapnál nagyobb szabadságot kap. A munkaadók központ­ja, a GYOSZ, a maga jószántából ad se- gélyt a fegyvergyakorlatra behivottak hozzátartozóinak, amely rendszerint az állami segély 50 százalékát teszi. A fegy­vergyakorlat ideje alatt a behívott nem fizeti a betegsegélyzőt, de ennek kötele- zettségei továbbra is fennállnak. A fegy- vergyakorlatra behívott ügyében nem le­het tárgyalási tartani, ítéletet mondani, árverést kitűzni, lakást felmondani. A bevonult köteles fizetni a viz-, villany-, gáz-, biztosítási- és tartásdijat. A Hivatásszervezet következő előadása jövő szerdán lesz fél nyolckor. Ezúttal Forrai Tibor dr., a HSz értelmiségi tago­zatának titkára, előadást tart a legki­sebb órabérekről, Desbordes Viktor, az Alfa igazgatója pedig a szövetkezeti kér­désről beszél. KSíxeiefem «1 P©!dl«©xi-f ©ngerért

Next

/
Thumbnails
Contents