Ellenzék, 1941. május (62. évfolyam, 99-124. szám)

1941-05-13 / 108. szám

önálló esgíiáz&srítfeíbs tömörült Kolozsvár harmadfélezer magyar evangélikusa Hz aíafenló feizaisüíés lelkésszé Városi Undort, Sei** ágselő-fögondnoíiká tír. Hintz ágörggöí, másodfel- figgelővé Remsnsik Sándort választotta meg 1941 május 12. ELLENZÉK KOLOZSVÁR, május 12. (Saját tud.) A protestáns hagyományokhoz híven, egy ­szerűségében Is felemelő keretek között ment végbe tegnap délben a kolozsvári magyar evangélikus egyházközség alakuló közgyűlése. A felekezet templomában megtartott közgyűlést ünnepi istentisztelet előzte meg, amelyen Járod Andor lelkész, teo­lógiai magántanár szolgált. Az Igehirde­tést Pál apostol II. korinthusi levelének egyik fejezetére épitette, mely igy szól: Krisztus nevelve szorongat minket. A Mindenható iránti hálával mutatott rá ar ra, hogy Istennek a Krisztusban megváltó szerelme mentette át a kolozsvári magyar evangélikusokat az elmúlt évtizedek ne­héz korszakán. Ennek a megváltó szere­lemnek szorongó, késztető szeretete kö­telezi el — mondotta — őt és híreit, hogy az uj egyházi alakulatban teljes odaadással szolgálják az evangélium ügyét, békességre és egyetértésre töre­kedve. A szépszámú, lelkes gyülekezet délelőtt negyed 12 órai kezdettel a magyar evan­gélikusok egyházközségének alakuló köz­gyűléseként ült össze Járosi Andor lel­kész elnöklésével. füegváíaszíottóft a vszelőségeí Elnöktársa Szentkirályi Sámuel dr., az egyetem közgazdasági karának dékánpro­fesszora volt, A helyi egyházközség megalakulása után megválasztották az egyházi tisztvi selők karát, a 32 tagú presbitériumot és | a képviselőválasztmányt. Az egyhangú szavazattal történt válasz­tás értelmében az újonnan megalakult egyházközség felügyelő főgondnoka Hintz György dr. gyógyszerész lett. A másodfel­ügyelői tisztet Reniényik Sáudorral, Er­dély nagynevű lírikusával töltötték be. Pénztáros Jászay Károly dr. Dermata- gyári főtisztviselő, ügyész Vásárhelyi Z. Emil dr. festőművész, lapszerk., gondnok Czirják Károly magántisztviselő, ellenőr Rohonyi Károly magántisztviselő, jegyző Sipos András lelkész-tanitó lett. Pres by terekké megválasztották dr. Ba­logh András vármegyei tisztiorvost, Ba­lázs János nyugalmazott vasúti felügyelőt, dr. Berényi Dezső orvost, Bertók Sándor vasúti műszaki tisztviselőt, Brandt József mérnököt, dr. Buna János pénzügyi taná­csost, Dezméri Gusztáv és Fehérváry Gé­za MÁV tisztviselőket, Garay Ödön si- ketnémaintézeti igazgat/ót, dr. Gündiscb Mihály orvos-tanársegédet, Hargitay Ber­talan bankigazgatót. Hutter Lajos keres­kedőt, Kalith András pénzügyigazgatót, Kessler Ede nagyszentmiklósi menekült lelkésizt, Kossuth András MÁV nyugdí­jast, dr. Krompecher István és dr. Kole- szár László egyetemi tanárokat, Lám Bé­la vasúti mérnököt, Matos Sándor pénz­ügyi főtanácsost, Moll Elemér városi fő­mérnököt, dr. Kneífel Pál orvos-tanárse­gédet, Koppándy Péter igazgatótanitót, Péter András egyetemi tisztviselőt, Póczy Mihály mérnököt, ifj. Pusztay János ke­reskedőt, Rohonyi Vilmos Dermata-gyári mérnököt, Rozsondai Zoltán tankerületi előadót, dr. Schneller Károly egyetemi tanárt, Seyfried Ferenc EGE főtitkárt, dr. Erdélyi magyar könvvsapsk fnnlus 9.10.11. Révai Test­vérek könyvnapi kiadványai Reményik Sándor Összes Versei (Lexikonalak, 700 oldíall, dkz­kötés) p 12. __ Tamási Áron: Magyari rózsafa (kötve) 5.50 Máraá Sándor: Mágia (köttveí 6.50 Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője. A vén gazember. (A két regény egy kötetben, 600 oldal) 5.— Már előjegyezhetők áz Ellenzék könyvesbaltjában, Kolozsvár Fenti árakcsakakönyvnapokon érvényesek Sólyom Sándor vármegyei tiszti főorvost, I dr. Szentkirályi Sámuel akadémiai dé­kánt és dr. Sövényházi Ferenc egyetemi tanárt. A presbyterek után a közgyűlés meg­választotta az egyházi képviselőtestület 50 rendes és 25 póttagját. A vezetőség megválasztásra után a köz­gyűlés megható módon fejezte ki elismerését az egyházközség magyarságának egyik leg­buzgóbb harcosával, Fritz László dr. táblia- biróval szemben, akit egyhangú lelkesedéssel tisztetóbeü péesbyterré választottak. Hason­lóképpen jutalmazták, az egyházközségét év­tizedeken át hűséggel szolgáló Andrásorszky Danid! köztiszteletben állló timárm'estert és városunk társadalmának egykori közismert tagját: Höntz Kálmán dr. nyugalmazott egyetemi tanárt. Járosi Andor lelkész meleg szavakkal em­lékezett meg az egyházközség volt lelkészé­ről, vitéz dr. Kendeh-Kirchikdaopf Gusztáv­ról, aki anuakidején menekülni kényszerült Erdélyből, továbbá néhai Sólyom János, né­hai Hantos Gyula egykori egyháztanácsosok • ról, kik a megszállás első időszakában dr. Fritz Lászlóval és másokkal egyiirt hűséggé1! és szeretette.) mentették át az evangélikus magyarságot ElismerőDeg szólott eddigi mun- katáreairól: néhai Reményik Károly, dT. Páter Béla és br. Mannsbeirg Sándor volt főgondnokokróií, valamint dr. Hintz György­ről, kinek a főgondnoksága alatt jutóit előre a magyar evangélikusok ügye. Továbbá kö­szönetét mondott az eddig vegvesajku egy­házközség utolsó presbytereinek: Balázs Já­nosnak, dr. Jászay Károlynak, Kossuth And­rásnak, Póczy Mihálynak, dr. Szentkirályi Sámuelének, özvegy dr. Nyerges Zsigmondié­nak, Puäztay Jánosnénak és Reményik Sán­dornak, úgyszintén tanitómunkatársainak: Özv. Hantos Gyulánénak, Kárpáthy Emilnek és DeÖly Szabó Gézának. Gyermeke fogai egészségiek maradhatnak egész életén át egy zs ODOL-iogpép has. űa folytán. Már a gyermek­évektől kezdve- ápolni keU1 a fogat meg kell akadá­lyozni a fogak odvasodását* ami sok fájdalmat okoz és így a szülők is.megóvják, (ragukat sok kínos naptól és éjszakától. Az ODOL- fogpép dús habja a gyer­meknek élvezetet szerez, erősiti gyenge feghusát és jókedvre deríti A közgyűlés ezután megállapította a lllelkész javadalmazását és az egyházi adókulcsot. A gyűlés berekesztése előtt dr. Szentkirá­lyi Sámuel akadémiai dékán fojezte ki a közgyűlés há'iájáit Járosi Andor lelkésznek, akinek neve — úgymond — egyedül maradt ki a felisorolt egyházközségi érdemes vezetők sorából, aki pedig 21 éven át szolgálta hűsé­ges igyekezettel, a legsúlyosabb viszonyok* között egyházközségét és az annyi próbára tett kolozsvári magyar evangéldkusság ügyét, A megválasztott vezetőség részéről dr. Sövényházy Ferenc egyetemi tanár mondott köszönését a közgyűlés bizalmáért, majd Já­rosi Andor lelkész áldást kérő szavaival az alakuló közgyűlés délután egy órakor bezá­rult. Szamosujvár utat mutai •.. SZAMOSÉJVÁR, május 12. A szamosujvári állami polgári leányiskola igazgatósága mélyreható szemlét tartott az intézet tényleges munkája és jövőbeli társa- daloína!lakitó hivatása fölött. Megáilapitotta, hogy a növendékek mai számbeli meg­oszlása bizonyos változásokat igényel a tan­terv összeállításában, va’amint az iskola jelle­gének kidomboritásában. Nem lehet figye'- men kiviil hagyni azt a körülményt, hogy a növendékek 22 százaléka a falusi értelmiség­ből, 27 százaléka a földműves rétegből1, 22 százaléka az iparos osztályból, 13 százaléka a kiskereskedő rétegből és nem kevsebb, mint 10 százaléka bizonytalan letalapu kisembe­rek családjából kerül ki. Ezek az összetevők kérlelhetetlen szigorral követelik, hogy az iskola még idejében vegye számba azt a nemzeti hivatását, melyet éppen a magyar szórványterületekbe való ékeltsége rótt reá. Feleséget és anyát nevelnek Az igazgatóság alapos terepszemle után arra a szilárd meggyőződésre jutott, hogy ennek az iskolának a hagyományos kötelessé­geken kivül olyan rendeltetése is van, mely­nek a rövid négy évfolyam munkájával le­hetetlenség megfelelnie. Ezentúl* többé már nem elégséges a szokványos oktatás és neve­lés, mert az előirt háztartási ismereteken túl a növendékeket arra is elő kell késziteui, hogy kifogástalan feleség és anya váljék be­lőlük. Ismerniük keli a gyermekgondozás és nevelés kérdésein kivül az egészséges lakás követelményeit is. De mivel nagyobbrészük olyan családi körülmények közé jut, hogy egyúttal munkabíró segítőtársa is kell legyen a férjének, ezért a könvvelésben, gép és gyors­írásban is jártasságot keÜ szerezniük, hiszen kisiparos és kiskereskedő élettársuknak nem­csak támasza, de badbavonulása esetén he­lyettese és a család fenntartója kell legyenek. A falusi környezet, de még a vidéki város is, parancsolóau kötelezi, hogy konyhakertészeti kérdésekben gyakorlati tapasztalatokkal ren­delkezzenek s emellett a gyümölcsös kert gondozása, rojtos és olajos ipari növények termesztése és feldolgozása., valamint gyógy­növények családi üzemben való felhasználása által megkönnyítsék a háztartást. Az iskola gondot fordit arra is, hogy baromfi és apró háziállatok tenyésztése, valamint varrás, fo­nás, szövés és hímzés által fokozza a családi szükségletek ellátásának lehetőségeit. {I tes edzís A szakmai és szellemi oktatáson és erköl­csi nevelésen kivül igen nagy gondot fordí­tanak a testedzésre. Külföldi példák mutat­ják. hogy az egészséges, izmos, de arányosan fejlesztett szép leánytest elsőrendű követel­ménye a fajta élettani feltételeinek megjaví­tására. Ezért fokozott mértékben alkalmaz­zák a szabad mozgást és tervszerű tested­zést. Ennek a részletes és észszerűen felépi- I tett tervnek keresztülvite'ére semmiképpen sem elegendő az a négy év, mely az eddigi polgári iskolák tanterve szerint éppen akkor bocsátotta ki növendékeit a szabad életbe, amikor sem ismereteik, sem jellemük nem 1 volt kellőképpen megalapozva. A zsenge kor j következménye legtöbbször az volt. hogy a I környezet hatása alatt a növendék nem ţ váltja be a neveltetéséhez fűzött reménye- j két, hanem észrevétlenül visszaidomul kör- ; nyezetéhez. J Ezekből a raeggondolkoztató okokból az j intézet igazgatósága föltétlenül szükségesnek j tartja, hogy az iskolát még két évfolyammal j hosszabbítsák meg. mint ahogy erre már ? nyíregyházi hasonló jellegű iskola kitűnő pél­dával szolgál. Főként e két utóbbi évfolyam alatt adnák meg a növendékeknek azt a kü­lönleges nevelést és oltanák beléjük azt a sa­játos hivatástudatot, mellyel egy szórványvi­déken élő magyar értelmiségi családanyának rendelkeznie kell. Most tehát nem csnpáu arról van szó, hogy a fokozott ütemű magyar élettel a magyar nőnek is versenyt kell ha­ladnia, hanem ez a minden erőt lekötő fel­adati még a nemzetiségi területek sajátos ne­hézségénél is súlyosbodik. Parányi mintagazdaság Érthető, hogy a magyar feladatokat elejé­től fogva felismerő tanintézet nem tud meg­birkózni a nagyszerű terv megvalósulásának akadályaival. Szüksége van arra a területre, ahol parányi miutagazdaságát berendezhesse Szüksége van a földművelésügyi kormányzat képzett szakembereire és a magasabb közok tatási szervek jóindulatú támogatására Jogo san bízik abban, hogy nemcsak az illetékesek hanem az egész magyar társadalom megérti az intézet célkitűzéseit: megértik, hogy az uj magyar női eszmény többé nem az önállóan dolgozó nő, aki munkáját öricéluságnak te­kinti, sem a magábsvonult nő, hanem a csa­ládiján egyenrangú munkát végző feleség. Ennek az iskolának legnagyobb hivatása az, hogy a vidék számára Öntudatos papnékat, tanitónékat, jegyzőnéket. iparos cs kereskedő feleségeket, sőt gazdálkodóhékat neveljen. Legyen ez a magyar asszonyok ikolája. Saj­nálatos. hogy a terv remélhető megvalósulása esetén is ma csupán a falusi társadalom ge­rincét képező nők mehetnek át az uj ma­gyar életnek az iskoláján, de sohasem szabad lemondani arról a törekvésről, hogy később minden egyes magyar asszony megkaphassa ezt a nevelést. Szamosujvár a leánynevelés megoldásával egyidőben a fiuipariskola létesítésével is számol. Az említett feladatok mellett még az a körülmény is ösztönzőleg lép fel, hogy a várostól mintegy húsz kilométernyire gazdag földgáztelepeket találtak. Tudjuk, hogy a szamosujváriak uem ma­radnak magukra^ nagy kérdésükkel, nemcsak ők és Erdély magyar társadalma érti meg a kérdés lényegét, de teljes bizalommal vár­hatják aţJc£zok,ţgtâsugyi kormányzat és a tan­kerületi tényezők legnagyobbmérvü segítsé­gét is, hiszen ma minden magyar világosan látja a' feladatokat s a bajok éppen annyira fájnak, mint azoknak, akiknek a magyar gond a kezébe adta a tollat, hogy kérő leve­lüket megírják. A vallás és közoktatásügyi miniszter, to­vábbá dr. Illés Gyula, a tankerület főigazga­tóin, aki a legrémesebb kisebbségi időkben a magyar oktatásügy egyik legfontosabb irá­nyitó tényezője volt, minden bizonnyal ma­gukévá teszik ezt az erdélyi magyar jövőt építő elgondolást. Megkezdőd ek a szóbeli éreitsági vizsgák KOLOZSVÁR, május 12. (Saját tud.) A ma egy hete megkezdődött rendkívüli érettségi- és képesítő-vizsgák Írásbeli ré­szét csütörtökön befejezték a Kolozsvá" ron működő mindhárom érettségiztető bizottságnál, tehát az állami főgimná­ziumban, a fin felsőkereskedelmi iskolá­ban és a tanitóképzőintézetben. A pén­teki és szombati napokat az írásbeli dol­gozatok felülvizsgálására fordították. A szóbeli érettségi- és képesítő-vizsgák ma, hétfőn reggel egynegyed 8 órakor valamennyi bizottság előtt megkezdőd­tek, még pedig elsősorban a multévi rendkívüli érettségin javítóvizsgára utalt növendékekkel, akiknek ez idén már nem kellett Írásbelizniük. A szóbelire felvonuló jelölteket ötös csoportokban vizsgáztatják. Egy-egy cso­port valamennyi tantárgyból egyfolytá­ban vizsgázik. A mai nap folyamán ter­mészetesen sor kerül az írásbeli érettségi eredmények kihirdetésére is. mivel a két tárgyból elbukotlak a szóbeli érettségin már nem vehetnek részt. Miskor, városa a síékeíy gyermekekért MISKOLC, május 12. (MTI.) Miskolc város törvényhatósági bizottsága Fekete Bertalan polgármester javaslatára elha­tározta, hogy magára vállalja 10 székely gyermek neveltetésének költségeit. Bor­sód vármegye kisgyülése egyhangú lelke­sedéssel csatlakozott ebhez a mozgalom­hoz és elhatározta, hogy öt székely gyer­mek neveltetésének biztosítására alapot létesít. A nemes példának kü\elői a mis­kolci pénzintézetek, amelyek szintén 10 székely gyermek neveltetését vállalják.

Next

/
Thumbnails
Contents