Ellenzék, 1941. május (62. évfolyam, 99-124. szám)

1941-05-08 / 105. szám

1941 május 8. ELLENZÉK 5 Várad! Miklós Nagy művészt és igazi férfit gyászo­lunk. Várad' Miklós ravataiáná! eszünk be jut az erdélyi magyar színészet hős­kora, virágzása, kisebbségi szenvedé­sünk és minden titkon szőtt magyar reménységünk, amíg végre megérhet tűk a felszabadulást. Könny szök'k a szemünkbe és egész lényünket mély fájdalommal tölti el a részvét. Az, akit nemsokára utolsó útjára kísérünk, pél­daadásul szolgált minden erdélyi ma­gyar ember számára. Panaszkodást, vagy reményvesztettséget soha sem ie heteit hallani a szájából. Szinte legen­dáshírűvé vált az a mondása, amellyel a hogyléte iránti érdeklődőket hárí­totta el: „Ember már jobban nem is le hét!“ Soha sem voií senkinek a terhé­re. Ezért érintette tragikus hirtelen­séggel az erdélyi magyar társadalmat szerdán délután bekövetkezett halála is. Nem tudtuk, hogy a Majális utca*’ kis lakásban már napok óta vivődik a ha­lállá!. Törhetetlen büszkeségét a szen­vedések sem tudták legyőzni. Nem akart senkit sem megszomoritani pa naszkcdással. Kivételesen szép élet­korban történt az elmúlása és mégis úgy érezzük, hogy halála váratlanul következett be. Nehéz beletörődni abba, hogy E Kovách Gyula és Szentgyörgyi István barátja és pályatársa nincs többé. Hoz- zánőtt a szivünkhöz, úgy néztünk rá, mint a magyar színjátszás örök tanító­mesterére. Élményt jelentett elbeszél­getni vele a múltról. Régi, hires nevek viselői uj életre ébredtek Váradi Mik iós megemlékezéseiben. Erdélyi sziné szelünk hőskorának minden .szépségét átélte. Ennek a lapnak hasábjain szám­talanszor közöltünk tollából felejthe­tetlen epizódokat a magyar színészet múltjáról, amelyek megbecsülhetetlen adatok a kulturhistória számára. És alkalmunk volt megismerni meg alkuvást nem tűrő, büszke férfi joke­rnél. Nehéz napokat élt át a kisebbségi sorsban. Színházunk anyagi lehetőségei nem engedték meg, hogy olyan gondta­lan és könnyű öregkort érjen meg, ami íyent méltán megérdemelt. Sohasem fo­gom elfelejteni, hogy közel fiz eszten­dővel ezelőtt a Szinpáríoió Egyesület vezetősége egyik színházi szezon kéz detekor engem bízott meg: közöljem Váradi Miklóssal. hogy felemelték a fizetését. Meghatotían fogadta a hirt és az volt a válasza: fé', hogy a fize- tésjavitássit nem tudja megszolgálni. Azután pedig arra kért, hogy vigyek el 500 lejt az Ellenzék diákmenzáia ja­vára. Nem akartam elfogadni ezt az összeget, amely egész kis vagyont je­lenteti Váradi Miklósnak. Másnap el­küldte borítékban, egy levél kíséreté­ben, Ragaszkodott ahhoz, hogy fogad juk el hozzájárulását a magyar jövendő letéteményesei számára. Nemcsak jellemvonásaiban, külső megjelenésében is igazi ur volt Váradi Miklós. Nála valósággá vált az a hires megállapítás, hogy az eleganciához nem az uj ruha az első kellék. Váradi Mik­lós élete alkonyán is úgy jelent meg az emberek között, hogy megcsodálták. Kopott ruhában is tudott elegáns lenni, látszott, hogy kínos gondossággal vi­gyáz a tisztaságra és senkii sem mond háttá róla azt, hogy megtörte a kérlel­hetetlenül rohanó idő. Küencvenkét éves korában halt meg. Igazán nem lenne közhely azt írni róla: az erdélyi magyar színészet Nesztorát gyászoljuk benne. És mégis azt érez­zük, nem lehet az öreg kornak ezt a klasszikus kifejezését használni Váradi Miklós ravatalánál. Elmúlhattak az évek, de Váradi Miklós lelke megma­radt fiatalnak. Valamikor egész Magyarország ünne­pelte a hires népszinmü-bonvivanf. Vendégszerepelt a császárvárosban 's és a régi Bécs kényes ízlésű színházi közönsége is szeretetéhe fogadta. Száz­szor játszotta Bécsiben a Falu rossza Göndör Sándorát. Blaha Lujzának és Pálmay Ilkának volt méltó partnere. Fogalom volt a neve apáink és nagy­apáink előtt. A fiatalság felette is el­múlt, de mégsem lett belőle megrok­kant aggastyán. Pedliig sok megpróbál­tatáson és szenvedésen ment keresztül. Gyula fiát, aki huszárkapitány volt, mindjárt a világháború elején elvesz­tette. Feleségét, a kolozsvári színtársu­lat hires komikáját, az összeomlás után ragadta el a halál. Látnia kellett, hogy forrón szeretett hazáját szétdarabolta az igazságtalan békeparancs. Váradi Miklós mégsem vesztette el reményét a jobb magyar jövendőben. Kegyelmes volt hozzá a sors. Megérhette, hogy mégsem ömlött hiába fának vére a harcmezőn: újra magyar hajnal virradt reánk és Váradi Miklós örömkönnyek között mondhatta a felszabadulás után: „Most már igazán mondom: Ember jobban nálam nem is lehet.“ Váradi Miklós emlékei között van egy diszfokos. Ezt vitte magával Bécs- be, amikor Göndör Sándor szerepében fellépett és ezzeli a fokossal jelent meg Bartha Miklós kortesei között, hogy nagynevű barátja érdekében, ha kell, kézT'usában is megállja a helyéi. Egyik sajtónyilatkozatában kijelentet­te: végrendeletileg meghagyja, hogy ezt a fokost tegyék a koporsójába. Vájjon maradt e utána végrendelet ? Vájjon rendelkezett-e arról a sok em­lékről, amelyeket napokon keresztül rendezgetett nővére segítségével, aki­vel együtt osztotta meg az öregség napjait? Ha múzeumot rendeznének be az erdélyi magyar színészet emlékeiből, bizonyosan Váradi Miklós hagyatéká ból kerülnének ki a legértékesebb da rabok. Anyagi javak nem maradnak utána. Be a lélek kincsei mindennél értékeseb­bek. És Váradi Miklós lelke itt marad közöttünk. Hatvanegy esztendőn ke resztül volt megszakítás nélkül a ko lozsvári Nemzeti Színház tagja. Biisz kétségéire, becsületére vált mindig a magyar színészetnek. Amig csak egész sége engedte, fellépett a színpadon. Első volt a próbán és a legkisebb sze­repet .fis páratlan kedvvel játszotta. Tanított, lelkesített és meleg szeretet tel zárta a szivébe azokat, akik tisz­tességet szereztek a magyar szónak. Színházunk saját halottjának tekinti Várad! Miklóst, akit pénteken temet­nek a színház előcsarnokából. Nála iga zabb és becsületesebb magyart nehezen találunk majd. Legyen a pihenése csen des a felszabadult magyar földben! És ha kétségeik rohannak ránk az életben, ha békétlenkedünk a sorsunk ellen, ha azt hisszük, hogy tűrhetetlen súllyal nehezednek ránk a gondok, zarándokol­tunk majd el a sírjához. Jusson eszünk be a jelmondata: „Ember máir jobban nem is lehet,“ Merítsünk Hitet abból a b zodalomból. ameiy Váradi Miklóst ki­tartóvá és erőssé tette. Nemzedékek fogják áhitatta! emlegetni a nevét, mert becsületes és igaz magyar művész volt, akit szeretettel fogadnak a túlvi­lágon is, hiszen rosszat senkinek sem, tett és sohasem békétlenkedett. V ég h József. KOLOZSVÁR, május 8. A bukovinai csán­gók menekülése szülőföldjükről március kö­zepén megkezdődött. Az első szállítmány, mint arról annakidején részletesen hirt ad­tunk, március 25-én utazott át Kolozsváron azóta naponként újabb és újabb menekülő- csoportok haladnak át a ko’ozsvári pályaud­varon. Március 24-től május 6-ig 2327 buko­vinai csángó részesült ellátásban a kolozs­vári Átmeneti Menekült-Otthonban, amely a pályaudvar szomszédságában levő Energia­gyár üzemenkiviil levő te'epén van elhe­lyezve. Az éjszaka folyamán 35<i menekült érke­zett Kolozsvárra. Délután 1 órakor érkezett a hir, hogy a menekülők a dési állomáson vesztegelnek, Kolozsvárra csak az éjféli órák­Mindan este 9 órától FOLTOS Mindé"kit érdeke', akinek pénzre van szüksége, hogy junius 5-ére esik a magyar Imátyi jótékcnycélu áliamj sarsjá ék húzása, amikor húzásra kerül a 40.000 Pengős főnyeremény és több szép nyereményösszeg is !! ! 11 sorsjegy kaphat) a; összes sorsjegy* iöá. usiióHnál ós doíiánytözsdétbÉni! \ Az i Két hónap alatt 2327 fences vikiai csángó menekült utazott át Kolozsváron ban érkeztek. Az állomásfőnökség szerelvé­nyüket az Energia-gyár elé vontatta, ahol kiszálltak, a Menekült-Otthonban megvacso­ráztak és megpihentek. A gyár konyhája dél­után 3 órától éjjel 12 óráig melegítette a részükre elkészített ételeket, amit nagy ét­vággyal és jóízűen fogyasztottak el. A rnene- kőitekkel temérdek gyermek és csecsemő Íg­érkezett. Amig a felnőttek étkeztek, a cse­csemőket meleg vízben megmosdatták és megfürösztötték. Háromórai pihenés után to­vábbfolytatták útjukat az anyaország felé. A menekültügyi kormánybiztosság utasitására a bukovinai menekült csángókat ezentúl Szege­den át Szabadka jelé irányítják s hir szerint az elmenekült dobrovoljácok birtokain fogják őket leteleijiteni. éjjel 2 óráig nyitva. KOLOZSVÂR, május 8. (Saját tud ) Az Erdélyi Párt általános népszerűségét jellemző levél érkezett ma Egeresről a kolozsvári tagozat vezetőségéhez. A levél küldője az egeresi ref. Nőszövetség, amely bejelenti, hogy május 3 án gyűlést tartott, amelyen jelen volt Bulla Mihály ref. lelkész, az E. P. kerületi elnöke, Krénier Gyula kér. titkár és a Nőszövet­ség tagjai teljes számban. A gyűlésen fel­vetődött a terv, hogy Egeresen alapítsák meg az Erdélyi Párt női tagozatát. Ezzel kapcsolatosan az egyesület kimondotta, hogy a Nőszövetség testületileg belép az Erdélyi Pártba, csoportvezetőjének meg­választotta Balta Mihálynét és utasította vezetőségét, hogy erről az elhatározásá­ról értcsitse a párt megyei tagozati el­nökségét. Ez most szabályszerű jegyzó~- könyv alakjában meg is történt. Az ege­lesi ref. Nőszövetség eljárásával példát mulatott arra, hogy a különböző feleke­zetek Nőszövetségei hogyan kapcsolód­Gépkacsivezeti tanfolyam kezdődik haladók és kezdők részére. Gyakorlatok személy és teher gépkocsikon történnek. — Jelent­kezni naponta hatóságilag engedélyezett Seföriskoláíian, árjiáá-iil 32 síim alatt. Telefon 23-43. KOLOZSVÁR, május o. Az Erdélyi Párt Országos Központjába újabban az árvízkárosultak javára a következő ado­mányok folytak be: , A szolnokdobokamegyei tago­zat gyűjtéséből: Galgói ta­gozat (Nagy György kör­jegyző) gyűjtése kisebb té­telekből 1 Blenkemezöi tagozat gyűjtése' (Simó Lajos megyei elnök 10 pengős adományával és kezdeményezésére) l (A gyűjtés érdekessége, hogy az adományozók közölt igen sok román név is szerepel a kisebb tételek adományo­zói között). Dési tagozat (Móritz István nyug. táblabiró) gyűjtése: Gazd. Ip. és Kér. Bank és 26.20 33.72 A HIRES budapesti szórakozóhely SZENZÁCIÓS MŰSOR! TÁNC! 10 RAGYOGÓ S3NGHÜY-GIRL Directrice: LA BELLA NOVOTHA. —B—M Budapest, Horthy Miklós-ut 60. Az egeres! Hőszövefcég testületileg belépeti az Erdélyi Páréba hatnak bele abba a lelkes és tevékenyen épitő munkába, amelyet az Erdélyi Párt Erdély egyetemes magyarsága érdekében kíván szivvel-lélekkel elvégezni TISZTVISELŐ KAMARÁT KÉRNEK A KERESZTÉNY MAGÁNTISZTVISE­LŐK. Budapesti jelentés szerint a ke­resztény magántisztviselők országos szövetségében mozgalom indult meg abból a célból, hogy a gazdasági élei irányítását a keresztény magántisztvi­selői tábor vegye át. Ezzel kapcsolato­san felvetődött a terv, hogy a magán- tisztviselők kamarájának felállítását kérjéic a kormányzattól, hogy' munka­adó és munkavállalók érdekeit igv könnyebben tudják közös nevezőre hozni. Elhatározták azt is, hogy a kor Hiányt a magánalkalmazotti törvény betartásának szigorú ellenőrzésére ké­rik fel. A budapesti központ a mozga­lomba az erdélyi magántisztviselői tá bort is be kívánja vonni és ilyen irány ­ban már m,eg is kezdte tárgyalásait. Dési Malom r.-t. P 50.— Kolozsvári Takarékpénztár és Hitelbank r.-t. dési fiókja P _ 25.—­Móritz István ny. táblabiró P 19.—• Kisebb 3 és 5 pengős tételek­ből (együttesen) ' fí 56.— Dési tagozat (Szabó Gáspár) gyűjtése: Császár Ernő és dr.Kuthy 10—10 Pf 20.— ’Andrási Zoltán, Gogoman Fe­renc és Lázár Miklós (5‘5 P.) P 15.— Felőri tagozat (Czirjáh Ká­roly ref. lelkész gyűjtése) Pj 31,— A rettegi tagozat gyűjtése (Köblös Albert földbirto~ kos): Dr. lncze János, Lé- vinger Lipót és Hermann, Adler Samu, Edelheim Mó­zes, Kohl Hermann 20-20 P. P 100.—■ Clemens Béla, Farkas Test­vérek, Lévinger Emil, Zabu- lik Sándor, Sipos Ernő, Má­tyás Adolf, Kepes Dezső,- Nagy Sándor és Köblös Al­bert 10—10 P. Összesen P 90.— Szöllősy Gyula P 8.— Apróbb tételekből P 144.— Olahláposi és lőkési tagozat (Kiss János földbirtokos) gyűjtése I P 29.—­Nagyilondai tagozat (Fiilóp Lajos ref. lelkész) gyűjtése P 117.04 Szamosujvári tagozat (Lörincz János ref. esperes) gyűjtése P 9 — P. Hegyi Péter rám. kát. plé­bános gyűjtése P L — Magyar Társalkodó Kör gyűj­tése I P 5.—• Magyar iparosegylet, gyűjtése (Szőke Béla 10 pengős ado­mányával) P 51.70 Dr. Heller József orvos P 10.— Az Ellenzék által újabban be­folyt P 51.33 Az Erdélyi Párt kolozsvári ta­gozata által: Bon fért Mihály P 10.— Müller Euald nyugdíjas P 5.— Előző gyűjtésünk végösszege P 13.074.55 Az Erdélyi Párt gyűjtése a mai napig P 13.981.54 A gyűjtést- a Párt tovább folytatja. * Az árvízkárosultak javára szerkesztő- ségünkhez az alábbi újabb adományok érkeztek: Szűz Mária nevében P 3.33 Neumann Zoltán férfkdivat- iizlete P 5.— Terkál Alajos P 4.— Túrós István P 6.— Dr. Sáry István ügyvéd P 20. — Összesen; P 38 33 Előzőleg befolyt és az Erdélyi Párthoz beszolgáltatott összeg P 2376 16 összes eddigi gyűjtésünk'- P 2414.49 azaz kot t ő e zeni egyszáz! izennégy pengő és 49 fillér. A gyűjtést tovább folytatjuk

Next

/
Thumbnails
Contents