Ellenzék, 1941. május (62. évfolyam, 99-124. szám)

1941-05-07 / 104. szám

ELLENZÉK Í9 4 1 május 7. JO&Hfti, to€4n tCHftl,, • e& üt a kledét! A vztytdi, diáU&ít ptá&áfyák U&'tnieieí is- — a cicid előadására is. játszó Társasát' elnöke -- minden lián­tól távol tartja magát, de éberen figyeli a nemzeti kérdéseket. Célunk csak egy lehet: magyar emberré iái junii, magyar emberré formáljanak minket, hogy hint az életben is egyéni érdekek helyett a közösség szempontjait, lassúk megvalósi- tundónak. Öntudatos magyar diáknemzedék van kialakulóban, melynek elve nem szinc- j székét és művészeket neveini, de társa- A vizsgák után Hamletiéi nagy komira | d(limunknak 0[y(m vezetőket, akik első­kéinek. Végig látogatják a magyai varo­sokat, sőt a most felszabadult Szabadkán elsőkként szeretnének magyar nyelven megszólalni a város színpadáról. Ját/oi a poiitikátát — Az ifjúság napi politikában nern vesz részt, — mondja Pakli Imre, a Szin­rendii szükségletnek tekintik a színház és művészet ápolását is. Az ifjúság joga, hogy megismerkedjék a legjobb széppel is és vájjon megismerheti-e jobban, mint­ha maga éli meg és mások élményévé teszi? A szegedi egyetemi hallgatóság meglette az első lépést a nemes célok felé. Megkezdték a gSrSg hadsereg leszerelését, mert négy hét múlva kezdődik az aratás KOLOZSVÁR, május \ (Saját tud.) A színház fénytelen délelőtti nézőteré­nek falai lelkes fiatalemberek szavait visszhangozzák. Súlyos gondolatok re- mekbeöntött mondatai viharzónák az üres nézőtér felett s mini magános titán, küzködik Hamlet önmagával. A csendet nagy ajtódörrenés zavarja meg, a hatal­mas, kifeszitett fekete körfüggöny hirte­len felcsapódik. Hamlet is félbeszakítja, mondanivalóját és percnyi pihenésre a lépcsőre kuporodik. A statisztéria ka­cagni, beszélgetni kezd. A Szegedi Egye­temi Ifjúsági Szinjátszó-1 ársaság Hamlef próbája folyik a Magyar Színház desz­káin. Éles hang töri meg ismét a csendet. A rendező .. . — Hamlet kezd. Kérek több fényt... sok a sárga . . . Ophélia kibontott szőke haja csillog a fényben. Lassan, de kitartóan készülnek a mai bemutatóra. Csendben húzódom meg a nézőtér sarkában és figyelem fe­gyelmezett munkájukat. Végre elhangzik az utolsó szó is s mint megelevenedett hangyaboly, ugrik szét a „színjátszó tár­saság.“ Ismét fiatal diákokká válnak . . . kdyzct d'átt Á tömegben elvegyüllen kezdődik meg a kérdés-felelet zuhataga. Milyen volt a helyzet itt és milyen volt otthon, Szege­den. Az itteni diákság nem volt képes szervezkedni a hatósági nyomás és egyéb tiltó rendelkezések miatt. Ott szétforgá- csolódott a diákság apró es semmit sem tevő csoportokba. Természetesen a Triar nont-szüntetö felderengő fény uj helyze­tet teremtett Szegeden is. A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem haza­tért ősi otthonába. Az uj helyzettel vi­szont a diákság megszervezését is uj ala­pokra kellett helyezni. Az egyetemi ifjú­ság nagygyűlésén egyhangúan megszün­tették a több, mint harminc klikkszerii csoportosulást, amik közölt zsidó egyesü­let is akadt és megalakították o SzEI t (Szegedi Egyetemi Ifjúságot), mely egye­düli hivatalos szerve most a diákságnak. A szervezet, kari csoportokra és munka­közösségekre oszlik, melynek különböző osztályai foglalják egybe a sport, ének­kar, színjátszók, cserkészek, stb. iránti érdeklődőket. Már a közeljövőben meg­alakul a hungarológiai társaság is. A SzEI tagjai, csak tényleges egyetemi hallgatók lehetnek, de tiszteletbeli tagok a taná­rok is, akikkel együttesen igyekeznek uj. magyar szellemet bevezetni főiskolájuk falai közé. A hivatalos rendiség gondola­ta testet ölt Szegeden. SuUmitlcH támadásait Igen sok támadás érte a fiataloftat a SzEI otthonnak megteremtésével is. Az otthon kényelmes és üdítő volta valóban pihenést és üdülést kíván. adni. A komoly munkát nem akadályozza kicsiny esk ed és és széthúzás. Szerteárad mindenfelé a barátságos szellem, mely embereket akar nevelni a volt hangoskodó és vezérkedö diákságból. ! Ennek a megujhodó gondolatnak leg­szebb gyümölcse a bemutatásra kerülő Hamlet. A választás két okból is erre a darabra esett: először, mert Arany Já­nos fordításában a magyar nyelv múlha­tatlan értékeire találhatni benne, másod­szor pedig, mert sok szereplőt kíván. Ily módon lehet elkerülni az egyéni dicső- ségaratásra törekvéseket. A darabban az összes szakok diáksága képviselve van és hogy az együttes a közös eredményért dolgozik, — nem egyéni dicsőségvágytól fűtötten — példázza az, hogy közel húsz diák áldozta idejét a számtalan próbára, holott hangtalanul vesznek el a statisz­tériában. Az egységes munka gondolatá­nak eredményei fognak a jövőben is meg­nyilatkozni, mikor további tervek bonta­kozhatnak ki. így készül a Színjátszó Társaság egy görög tragédia bemutatása­ra és Sik Sándor: Zrínyi cimú, a magyar sorskérdéseket tárgyaló nagy müvének ZÜRICH, május 7. (Bud. Tud.) A görög­országi német katonai parancsnokság a gö­rög hatóságokkal gyetértően elrendelte a gö­rög hadsereg leszerelését. Erre főleg azért van szükség, mert Gö­rögországban 4—6 hét múlva már meg­kezdődik az aratás. Egyidejűleg a német katonai hatóság rende­letét adott't ki, amelynek értőimében a némát birodalmi kincstári pénztárjegyek törvényes BUDAPEST, május 7. A református Egyetemes Konvent kedden Budapesten összeült. Az Egyetemes Konventen 23 év óta először vettek részt az erdélyi és királvhágómelléki református egyház kép­viselői. Az erdélyi egyházkerület részé­ről Vásárhelyi János püspök, Tavaszi Sándor püspökhelyettes, Teleki Aretur gróf, Bánffy Miklós gróf, Bethlen György gróf főgondnokok, a királyhágómelléki részek követeként Sulyok István püspök, Thury Kálmán főgondnok, nagyváradi táblai elnök vettek részt a konventen. Ravasz László püspök imája után Ba­logh Jenő főgondnok megemlékezett ar­ról a fokozatos történelmi folyamatról, amelynek következtében már a negyedik A Magyarországon átutazó német kato­náktól származó márka fizetési eszközö­ket, feltéve, hogy azok f. évi április 30 ig jutottak a tulajdonosok birtokába, a Ma­gyar Nemzeti Bank beváltás céljából le­tétbe átveszi. A letétbehelyezés előfelté­tele, hogy vagy a polgári közigazgatási hatóság, vagy a tekintetbe jövő hatar- vagy átmenő állomások katonai parancs­nokai igazolják a szóbanforgó márkaösz- szegeknek az átvonuló német katonaság­tól való származását, a Magyar Nemzeti Bank általában csak márka-érmeket, vagy pedig 10 márkánál kisebb cimletü márka-bankjegyeket fogad el letétbe, valamint ugyancsak 10 márkánál kisebb cimletü u. n. ,,Rentenbankscbein44-eket és „Reichskassenschein“ eket. 50 márkás, vagy ennél nagyobb cim­fu’ptéri eszköznek tekintendők. A drachma árfolyamát kéí pfennigben állapították meg. A görög hajóhad sorsáról az aábbi hiva- j t.íftos jelentéit adták ki: i Görögország tengeralattjárói Alexandriába i mentek és ott csatlakoztak a brit hajóhad- ’ hoz. Tiz görög torpedóromboló közül három | ©Isülyedt. A 13 torpedpnaszádbóí csak két- j tőnek sikerült Alexandria kikötőjében hor­gonyt vet'ni. (MTI.) rész tér vissza a leszakított országrészek közül. Elismeréssel szólt a hős honvédek­ről, majd különös melegséggel köszöntőt- ! te az erdélyi és királyhágómelléki kikül­dötteket. Ezután bekebelezték a konventi tagok közé az erdélyi és királyhágómelléki testvéreket, majd egyhangúlag elnökke újra Ravasz László püspököt és Balogh Jenő főgondnokot választották, Balogh Jenő székfoglalója után Vásár­helyi János erdélyi püspök hangoztatta, hogy az erdélyi református egyházkerület boldog örömmel kapcsolódik az egyete­mes református egyház munkájába. A konvent ezután megválasztotta bíró­ságait és bizottságait. letü bankjegyeket csak egész kivételes esetben vesz át. A letétbehelyezés Írásbeli bejelentés kapcsán történik, mely bejelentésnek tar­talmaznia kell azt a beváltási árfolya­mot, melyen a márkaösszegek átvétele történt és ezt lehetőséghez képest nyug­ták melléklésével kell igazolni. A beje­lentésből továbbá ki kell tűnnie annak is, hogy a márkaösszeget a német kato­naság milyen szolgáltatások ellenértéké­képpen, illetve milyen árukért fizette ki a beszolgáltatónak. A polgári, vagy katonai hatósági iga­zolás legegyszerűbben a bejelentéseken történhetik. Bejelentéseket és márka-Ietétbehelyezé- seket a Magyar Nemzeti Bank fiókinlé- zet pénztárórái alatt (S- --12) legkésőbb f. hó 8 ig fogadja el. fl Ra. R. fl. Sz. havi ftérleíjeggsorsoIásdRak eredméflga A „Ra. K. A. Sz.4* Rapid Kolozsvári Autóbuszvállalkozók Szövetkezete az 1941 ápril is hóban eladott jegyekből sor­solás utján 10 drb. J hónapra érvényes vonalbérletet bocsájt utazó közönség rendelkezésére. A sorsolás eredménye a következő: 10 filléres jegy Rapid 55. Sz. 7078. 10 filléres jegy Rapid 19. Sz. 350. 16 filléres jegy Rapid 45. Sz 2894. 16 filléres jegy Rapid 58. Sz. 3596. 22 filléres jegy Rapid 42. Sz. 2182. 22 filléres jegy Rapid 67. Sz. 1870. 26 filléres jegy Rapid 3. Sz. 155. 26 filléres jegy Rapid 15. Sz. 21. 26 filléres átszálló Rapid 29. Sz. 656. 26 filléres átszálló Rapid 32. Sz. 1015. A Szövetkezet kéri a fenti számú je­gyek birtokosait, szíveskedjenek bérle­tük átvétele végett Honvéd-utca 119. sz. alatti irodánkban 1941 május 15-ig bezá­rólag jelentkezni. Későbbi jelentkezések nem vehetők figyelemben. A jövőre vonatkozólag a Szövetkezet kéri a tisztelt utazóközönséget, hogy je­gyeiket ne küldje be, hanem őrizze meg, mivel a sorsolás eredménye a napilapok­ban idejében közölve lesz és csak a nyer­tes számokkal kell jelentkezni. Nusi Nusi a kerítésnél áll, az üres telek előtt. Fején, vállán kendő, derekán rongyos, hosz- szu szoknya, lábán ráncos, lyukas harisnya és hatalmas fiucipö. S az egész Nusi fejebuh- -jától sarkáig csupa sár: olyan a sártól, mint egy foltos jaguár. S a szeme is jaguárszem, csillogó, nedves, sötét s szép, mint egy kö- lyökmccskáé. Hároméves cigánylány Nusi. Öléi benn dol­goznak a telek mélyén, házépítésnél. Sűrűn beszélgetnek egymással cigányul, többet, mint. amennyit dolgoznak. Ezalatt Nusi sárból ba­bát gyúr, aztán a babát megmosdatja. Ezért olyan szép sáros. Kora reggel szólít meg először. Olyan ked­ves a kis maszatos, fekete képe. hogy meg­állók vele. — Naccságám — szól — adjon válámit — s hozzáteszi büszkén: Mán tudói: lopni. — Igazán? És hogy hívnak? — Nusinák. Elmondja, hogy nincs anyja s egy „néni“ neveli. A néni nagyon rossz, veri. Nusi mu­tatja, hogy hol szokta verni öt a néni. — Csípőm se vól — panaszolja — úgy fázstam. Egy naccságától kaptam ezst itt az* uccsában. Nusinak igaza lehet a verést dletöen, mert ebben a percben is felharsan a „néni“ hangja, aki pokoli átkokkal sújtja az egyik kőmives- legényt, aki csak nevet rajta. Indulnék, de Nusi visszatart. — Naccságám! Adjon egy kis kenyeret! — Majd. ha visszajövök. — Jó. de ne üjjön sokat, — tanácsolja —* mert éhes lesek! Délben csakugyan ott vár a kapuban. Meg­ismer s úgy nevet, hogy szikrázik a szeme, foga. Tapsol is örömében. — Itten várom égés nap — teszi a szem­rehányást —, miért ült olyan sokáig? Kap ízes kenyeret s igy kezdődik a barát­ságunk. Azóta Nusi minden reggel vár, illet­ve várja a kenyerét. ízeset, meg vajasat, ami : van. Egyszer sonkásat is kapott. Szép kövér j cigánygyermek, más is eteti. Van itt a kör­nyéken vagy 8—10 „naccságájla Tegnap azt mondta: — Naccságám engedjen be, nagyon álmos vagyok, magánál akarok aludni. — Piszkos vagy te, Nusi. — Igen, én is látom — nézi sajálmagát. — Egy kicsit piskós vagyok. De azsért engedjen be. mert fázsok. Majd megmosom a lábamat. A szomszédban hét édes kis iskolásleány teniszezik, ha kisüt, a nap. Nusit. ők is szere­tik. behívják, tanítják labdát szedni. Csak a neve nem tetszik nekik, cinevezték Sáriká­nak. — Labdát sedttm két nar.cságának — új­ságolja — kaptam izses kenyeret A tízéves kislányok is naccságák Nusinak. Már olyan jó dolga van itt Nusinak, hogy ha reggel kiáll az ucca közepére és elkezd tor- kaszakadtából ordítani, hogy „naccságá“ min­dig jelentkezik egy darab kenyérrel valame­lyik a tiz naccságája közül. Mivet ennyire el­kényeztetik. már másokat is protezsál. Egy csúnya, sovány cigánygyerekkel járkált teg­nap, megállít s azt mondja: — Naccságám. ma ennek a segény gyerek­nek adja az izses kenyerei, nekem vajasat adjon, amin sonka is van! Ennek adja az izseset- mert ezs éhes és fázsik és beteg és nincsen neki se apja, se anyja, senkije se nincsen. — Ki ez a gyerek? — A testvérem — feleli Nusi. (M. L.) URÜHUI-niozgó Ma és a következő napokin üé!féséf|@s it isüsszöBif A legmulatságosabb magyar vígjáték. Főszerepekben: S eleczky Zila, Básflay lalos, ftály Osrö és Csortjs G/uls. Összeült Budapesten az egyetemes református ftonvent A Nö FEJES HHSREGERERflTOR Gyártja : Molnár Bertalan és Tsa Budapest, XIV. Nürnberg-utca 55. SCHREEWEISS visszaadja a fiai eredeti színét. Május 8.-ig téliét beváltani a Magyarországon átutaló német katonáktól származó márka fizetési eszközöket

Next

/
Thumbnails
Contents