Ellenzék, 1941. május (62. évfolyam, 99-124. szám)

1941-05-07 / 104. szám

Ankcaru dinfis elStt Törökország nagyjeientosegu aoiuéa kü­szöbén áll. Berlini jelentés szerint Papeu an­karai nagykövet, hosszabb berlini tartozko- dás után. most már visszautazik Ankarába. Nyilvánvalónak látszik tehát, hogy a török állásfoglalás tisztázása a Eö clközi-tengeren és a Közelkeleten lejátszódó eseményekkel ' szemben hosszasan már nem késhetik. Ezt a balkáni helyzeten kívül most már égetően sürgőssé teszik az iraki események is, me­lyekkel szemben Törökország épp olyan ké­véssé játszhatja tovább az áthatolhatatlan választófal szerepét, mint ahogy nem foly­tathatja ezt a politikát állandóan a Szuez felé irányuló eseményekkel szemben sem. A német haderő elhelyezkedett a Dardanellák bejárata és Kisázsta Égei-tenger felé néző partvidéke előtti szigeteken, amit az olaszok dodekanezosi birtokai úgy egészítenek ki. hogy egészen a Földközi-tengerig nagy fél kört alkotnak a török kisázsiai partvidék előtt. Ez teljesen uj stratégiai helyzetet je­lent a törökök számára. Ankarának katonai védelem szempontjábói igy többé nemcsak az eddig fenyegetettnek látszó Tráciára kell adott esetben gondolnia, hanem a kisázsiai partok nagyrészére is. Izmet Inönü államel­nök multheti szmirnai látogatása már ezzel a megváltozott helyzettel állott kétségtelenül kapcsolatban. Szmirna környékén folytak le Törökország legutóbbi harcai, amikor Musz- tafa Kemál és Izmet Inönii jelenlegi állam- elnök vezetése alatt sikerült az angol bizta­tásra támadó görögöket a tengerbe visszaszo­rítani. Most azonban súlyosabb lehetőségek­ről van szó. A Szmirna előtti szigeteken né­met hadsereg áll, melynek legyőzhetetlen csapatai az európai török határokat is körül­veszik a Fekete-tengertől egészen görög Trácia tengerpartjáig. Nem csoda tehát, hogy Ankarában is igyekeznek revízió alá venni eddigi magatartásukat. Snkara módosítja álláspontját, Hogy miben áll ez a revízió, azt még nem lehet világosan látni. Ankarai és isztambuli jelentések meglehetősen zavaros képet ad­nak eddig róla. Hol az a látszat, hogy török vezető körök ma már számítanak a reális adottságokkal és teljesen felhagyva eddigi angolbarát politikájukkal, hozzá alkalmaz­kodnak a győzelmes tengelyhatalmak által képviselt uj rendhez, hol olyan hírek érkez­nek, melyek a régi politikához való ragasz­kodásra mutatnak, katonai készülődésekről és ezzel kapcsolatos más intézkedésekről ad­nak jelentést. Annyi azonban elég világosnak látszik, hogy a török kormány Anglia szö­vetségesének és az eddigi háborút nem viselő álláspontnak szerepéről szeretne áttérni a teljesen semleges állam szerepére. Kérdéses azonban, hogy az események rohamos torló­dása miatt, melyek a török területet újabb fejlemények központjába állitják, lehetsé ges-e még ez az átalakulás. Törökországnak ma körülbelül az a helyzete, mint Jugo­szláviáé volt az ország katasztrófáját okozó belgrádi puccs előtt. Sőt bizonyos tekintet­ben még nehezebb a török helyzet, mert Jugoszlávia nem képezte feltétlenül szüksé­ges útját a háborús események keleti kisu­gárzásának. Ezt nem lehet elmondary a török területről is. Mit kívánnak a tegelyhatalmak? Papén német nagykövet visszaérkezése Ankarába igy kétségtelenül újabb döntő tár­gyalások kiinduló pontja lesz. Nem kétsé­ges, hogy török részről a tengelyhatalmak gazdasági kívánságai elé akadályokat nem gördítenek. A német és olasz követelések azonban, a háború mai szakaszában, kétség­telenül túl fognak ezen menni. Kérdés te­hát, hogy a mai török kormányzat, mely egész múltjával az angolbarát politikához van kötve, képes lesz-e olyan irányváltozást végrehajtani, mely ezeknek a követeléseknek megfelel. Az elmúlt napokban különböző európai hírforrásokból, sőt Isztambulból és Ankarából is többször érkezett olyan bir, hogy Németország és Törökország között kölcsönös megnemtámadási szerződés áll kü­szöbön. Aligha kétséges, hogy ilyen német ajánlattal szemben a mai ankarai kormány sem merne visszautasító álláspontot elfog­lalni. De mi történik akkor, ha a megnem­támadási kötelezettségek vállalása és Török­ország függetlenségének garantálása mellett, ezek a kívánságok a csapatok szabad átvonu­lásának megengedésére is vonatkoznak? \ kelet felé irányuló harc eddigi menete ugyanis logikussá és valószínűvé teszi ezt a követelést. Ha Törökország ezt a kivánságot elfogadja, teljesen meg kell változtatnia ed­digi külpolitikját, szakítania kell Angliával és kimondottan csatlakoznia kell a tengely- hatalmakhoz. Az Ankarából érkező eddigi táviratok viszont erre a hajlandóságra török részről még nem engednek, következtetni. BUDAPEST, május 7. A Délvidék visszafoglalásában oly fontos feladatot betöltött gyors gépesített seregtest kedden reggel érkezett vissza a főváros­ba. A gyors hadtest bevonulását ünne­pélyes külsőségek között rendezték meg. A bevonulási utakat nemzeti színű zász­lókkal diszitették fel. Az útvonalon tíz­ezrek álltak sorfalat, hogy láthassák és méltóképpen ünnepelhessék a délvidéki harcokból hazatérő hős katonáinkat. Az ünnepség a Hősök-terén folyt le. A hatalmas teret a nemzeti-szinü zászlók és a főváros szineit képviselő zászlók er­deje diszitette. Az ünnepségre mintegy 50.000 ember gyűlt össze, hogy tanúja legyen a Délvidék visszaszerzésében elől­járt gépesitett seregtest és páncélos csa­patok hazatérésének. A harcból hazatérő honvédek fogadására diszszázad vonult ki. Vitéz Dálnoky Miklós tábornok fo­gadta tiszti küldöttség élén a hazatért gépesitett seregtest és páncélos csapatok parancsnokának jelentését a diszszázad előtt, majd a Himnusz hangjai közben hatalmas koszorút helyeztek el a Hősök emlékkövén. A tulajdonképpeni ünnepség ezzel vé­gétért. A seregtest-parancsnok ismét fo­gadta a diszszázad és a küldöttségek tisz­telgését, majd az Aréna-ut vonalában, a Hősök-tere közepén helyezkedett el törzskarával, hogy fogadja a Budapestre érkezett seregtest diszmenetét. A felvo­nuló csapatok élén felderitő páncélos század halad, ezt követték a többi csa- paírészek. Az összegyűlt közönség lelkes éljenzése és tapsa között vonultak el a katonák. A hernyótalpas és páncélos ko­csik virágmezőn vonullak fel. Megható jelenetek játszódtak le, amikor az anyák felismerték fiaikat a bevonuló katonák között. Mindenki igyekezett, hogy egy- egy szál virágot hinthessen a bevonulok elé. HÚSZMILLIÓ P. ALAPTŐKÉVEL ALA­KULT MEG A KELET M AGY ARORSZÁ GI VILLAMOSSÁGI R -T. Budapesti ól jelentik: Az iparügyi minisztériumban a napokban tartotta meg alakuló közgyű­lését a Keletmagyarországi Vilhcn-stági r.-t., amely húszmillió pengő alaptőkével a keleti és erdélyi részeken erőműinket, különösképpen vizi erőmüveket és nagy­feszültségű villamoselosztó-be rendezéseket fog létesíteni. A vállalat elnökévé dr. Kállay Miklós nyugalmazott minisztert, az igazgatóság elnökévé pedig dr. Cemlti Vittorio olasz királyi nagykövetet válasz­tották meg. Az alakuló közgyűlés után Varga József iparügyi miniszter kihall­gatáson fogadta az igazgatóság jelenlevő tagjait. M®nsfre>isyiiü|y tárgyalását kezdte meg a kolozsvári törvényszék KOLOZSVÁR, május 6. (Saját tud.) Valóságos monstrebünűgy tárgyalását kezdte meg tegnap a kolozsvári törvény­szék büntető főtárgyalási tanácsa. A per­ben tiz vádlott szerepel, akik tagjai vol­tak az utóbbi évek legnagyobb erdélyi hetörőbandájának. A betörök ma már valamennyien lakat alatt vaunak' az ügyészségi fogházban, de veszélyességük­re és merészségükre jellemző, hogy egye­sek közülük már többször szökést kísé­reltek meg. A betörőbanda szervezettsége egyéb­ként szinte bámulatos volt. Működési szinterük kiterjedt Északerdély összes nagyobb városaira és a merész bűnözők összeköttetésben állottak az országrész valamennyi közismert orgazdájával, akik megkönnyítették számukra a betörések­ből származó holmi értékesítését. Műkö­désüket már az impériuraváltozás előtt megkezdték, de különösen a mult őszi hónapokban hajtották végre legjobban sikerült betöréseiket. Működésűk és munkamódszerük való­sággal villámgyors volt. Ha ma még Ko­lozsváron fosztottak ki valamely lakást, másnap már Désen, harmadnap Szatmá’ ron, Nagybányán, vagy Szilágysomlyón. esetleg Nagyváradon hajtottak végre jól­sikerült betöréseket és negyednap mar ismét Kolozsvár valamelyik külvárosi csapszékében főzték ki legújabb bünter- viiket. A tegnapi törvényszéki tárgyalásra szuronyos fegyőrök közölt vonultak fel a főbünösök: Pocsai Jenő székelyhídi la­katos-segéd, Kohn Tibor kolozsvári mű­szerész, Szilágyi Zoltán kolozsvári kala­pos-segéd és Lebovits Béla máramarosre- meteá illetőségű cipofelsőrészkészitő. Az orgazdák: Lebovits Henrich kolozsvári szabó, Bodó Árpád piaci árus. Mesesan Katalin napszámos, Indig Henrich ko­lozsvári kereskedő, Sándor György és Sándor Lászlóné kolozsvári lakosok sza­badlábon védekezhettek. Kihallgatásuk alkalmával a betörő­banda tagjai tizenötrendbeli betöréses* lopást ismertek be, amelyek során sok ezer pengő értékű ruhaneműt, értéktár­gyakat, ékszereket és pénzt zsákmányul' lak. A bünügy érdembeli tárgyalására ez­úttal még nem térhetett ki a törvény­szék, mert a károsultak uagyrésze, akik­nek lakhelyük nem Kolozsvárt van, nera jelentek meg a tárgyalásra. A bíróság ezért elővezetés terhe mellett elrendelte újbóli megidézésüket és a tárgyalás foly-< tatását a hónap végére halasztotta. Megalakít az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület kolozsvári osztálya KOLOZSVÁR, május 7. Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület kolozsvári osztálya hétfőn délután 6 órakor tartotta alakuló gyűlését a kir. Ítélőtábla díszter­mében dr. Vékás Lajos kir. ítélőtáblái elnök elnöklete alatt. A gyűlésen a ko­lozsvári ítélőtábla, kir. főügyészség, kir. törvényszék, kir. ügyészség és kir. járás- bíróság, valamint a bánffyhunyadi és a hidalmási kir. járásbiróságok biroi, ügyé­szi és fogalmazói kara teljes számban megjelent. Dr. Vékás elnök megnyitó beszéde után dr. Farsang Endre kir. ítélőtáblái tanács­elnök ismertette az egyesület múltját, szervezetét és célkitűzéseit. Azután dr. Vékás Ítélőtáblái elnök felszólitására az egyesültek egyhangúlag kimondották az egyesület kolozsvári osztályának megala­kulását. A megalakult osztály tisztikarának megválasztása során elnökké dr. Farsang Endre ítélőtáblái elnököt, társelnökké Szenczer József törvényszéki tanácselnö­köt, titkárrá pedig dr. Szacsvai László királyi ügyészt választották meg. A vezetőség megválasztása után dr Farsang Endre, az osztály első megvá­lasztott elnöke, megköszönte az iránti tanúsított bizalmat és rövid beszédben ismertette az egyesület feladatait, ame­lyek között első helyen áll az egyesület évi közgyűlésének Kolozsváron való meg­rendezése. Előadta, hogy a közgyűlés iránt országszerte nagy az érdeklődés s azon a jogász társadalom legkiválóbb képviselői vesznek majd részt. AGYONLŐTTE MAGÁT A VOLT NAGY­VÁRADI VEZETÖÜGYÉSZ. Nagyváradról jelentik: Dr. Sovrea Valér, aki a román megszállás kezdetén a nagyváradi ügyészség vezetője volt és később a temesvári táblá­hoz, majd a bukaresti sémi ni lő székhez került, ideérkezett hir szerint a román fővárosban vadászfegyverével agyonlőtte magát. Az 5() éves embert Nagy varadon sokan ismerték. Dr. Sovrea azok közé tartozott, akik román­ságuk ellenére is mindig megértéssel voltak a magyarság iránt. DIADALMASAN FUTNAK MÁR EGYETEM-mozgóban a SZÖKEVÉNYEK. Jegyekről a pénztár előtti nagy torlódás miatt tanácsos előre gondoskodni! Fősz.-ben: PRISCILLA LANE, JQHK GARFIELD. tíLlVNZ ÉK Pfrágesővel fogadta Budapest a Délvidék visszafoglalásáról hazatért honvédeket I A török kormány, 'így látszik, bizonyos i manövrirozási szabadságot még lát maga előtt. Ez a szabadság azonban sem időbeli- leg, sem a cselekvési lehetőségeket illetőleg, nagyon kiterjedt már nem lehet. Törökország katonai lehetőségei a tengelyhatalmak had­erejével szemben bizonyára Ankarában sem becsülhetők sokra. Az angol segítségben a görögországi példa után kétségtelenül a tö­rökök sem bíznak már túlságosan. Az iraki események arra mulatnak, hogy a Moszkva által hetek előtt adott nyilatkozat, hogy Tö­rökország háborúba keveredése esetén Orosz­ország barátságos megértéssel viseltetik a tö­rökökkel szemben, nem védi egészen Török­ország ázsiai határait sem. A döntés lehető­ségei igy tehát meglehetősen szűk határok között mozognak. Valószínűnek látszik te­hát, hogy Ankara ezt a számára igy adódott határok között végső elhatározását elsősorban Moszkva tanácsától fogja függővé tenni. A török külpolitika az egyideig tartó angolba- rátság után most vissza akar térni az ezt megelőző oroszbarátság politikájához. Ez az ut azonban a feltornyosuló veszélyek között még nem jelent megoldást A tengelyhatal­mak gyors és határozott választ kívánnak a törököktől. Ankarának ezt a határozott vá­laszt kell megadnia, ha nem akarja, hogy a balkáni események saját területén folytatód­janak tovább. (—)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents