Ellenzék, 1941. május (62. évfolyam, 99-124. szám)

1941-05-06 / 103. szám

J'd3Z A G V üLÉo K Ö Y V Î A a a Extern. BUDAPEST Orszá^háztór Parlament Ara 10 FILLÉR Smkesztfiség és kiadóhivatal: Kolozsvár. Missolioi-ú! 4. Telefon: 11—09. Syomda: Egyetem-utca 8. szám. Telefon sz.: 29—23 ULIlPíTÖTTfl: B1RTHI MIKLÓS LXII. ÉVFOLYAM, IO3 SZÁM. KEDD Kiadótulajdonos: P ti L L fi S 8. T. Kolozsvár. Előfizetési árak: havonta 2.73. neeyedévrs 8. félévre 16, egész évre 32 pengő. KOLOZSVÁR, 1941 MÁJUS 6. Színházi ünnep vihart látott színházunk holnapi estélyét. Azok után is, amiket illetékes fiatal toll méltóképp elmondott már lapunkban a közelgő HamLet-játék érdekes előzmé­nyeiről, e nemzedéki teljesítmény kitűnő elemeiről s a színjáték szempontjából je­lentős és irodalomtónéneti tekintetből fontos hatásairól. E fejtegetések egész­ben „magunkévá tesszükholott más körülmények esetén bizonyára vita kere­kedhetett volna erről az egész művészeti „kalandról“ és ifjúsági erőfeszítésről, mint ahogyan csakugyan volt kisebb-na~ gyobb vita hasonló teljesítményekről a kisebbségi kor problematikájában. Pörös- ködtünk, vájjon van-e jogosultsága és jo­gosultság esetén mekkora sugárkörben a műkedvelő színjátszásnak, mikor az a hi­vatásos művészet életébe mélyen belevág és ha igen, szabad-e akárcsalt néhanap­ján is (dkalmat keresni, hogy a hivatásos életünkben s a színházi válság fel-feléle­dése ideiben küzködő sziámii vészetünk anyagi gondjait fokozzuk? Mindenki egyetértett, hogy mindenütt, ahol nincs állandó színészet vagy ahová a vándor- társulatok csak elvétve s rövidke tartam- j ra érkeznek, mindenütt, ahol a dal- és j gazdakörök mintájára összefoghatjuk a f falusi közéletet vele, ahol pedig van ál- i landó színészet, de a falusi játék behoza­tala paraszt-mozgalom, falu-ismeret, nép­művészet dolgában hasznot hajt vagy a tnunkás- és ipari réteg játéka — ősi ösz­tönök és szenvedélyek érthető kielégülé­se — nem zavarja meg a hivatás művé­szet köreit, ott csakugyan helye van u miikedvelésnek és ezért ezt szellemi éle­tünk támogassa is minden lehetőséggel. Ezért láttuk szívesen a Kecseti Kaláka szereplését, a kalotaszegiek a Csáki bí­róéit balladájával történt kőrútjait, a szé­kelyudvarhelyi értelmiség egyszer ván­dorútra kelt játékosait, örömmel hallot­tuk a Csíkszeredái nagyhírű műkedvelők inkább ottkoríra szorítkozó rendszeres tevékenységét, a György falvi lakodalmat, a fenesiek nagy!gyekezetü játékos társu­latát s úgy szólva minden város helyes irányzatú mükedvelését A hivatásos mű­vészet ugyan keserűségei érzett, ha ne mes túlzások fenyegették, mégis szívesen sietett segítségre színpaddal, rendezővel s egyéb módon. ha szükséges volt Titkos vágy is fakadt a műkedvelés dédelgeté- séhez: hátha kivirágzik belőle idővel uz erdélyi vagy székely „Kék madár.“ A holnapi estély más területről és tö­rekvésekből érkezett. Ahová vita nem ér fel. Ez nem szokványos műkedvelő-játék alkalmu lesz. Sokkal több ennél. A sze­gedi egyetem ifjúságából kiválogatott jó- tehetségű s magas tanulmányozásra érett elemei szövetkeznek, hogy alapos tanul­mányok alapján s szaktanári bírálat pil­lantásai között f ölold janal: újból egy színjáték, irodalom, bölcselet, sőt iroda­lompolitika s ifjúsági politika szempont­jából egyaránt nagy és rejtélyes feszült­séget: Shakespeare hamleti kérdéseit. Nem különcködés, hanem rendkívüli tö­rekvés jogán és indítékán. Röviden szól­va, eltűnődtek rajta, hogy Shakespeare és Hamlet újabb és újabb tanulmányt érde­mel s az egyetem ifjúsága jól teszi, ha belemerül, a rendesnél mélyebben az idők és helyzetek mindenféle korlátái fölött uralkodó nagy szellem világába és izgató müvébe, de kapcsolatosan maga­sabb távlatok felé biztatja közönségün­ket, amelynek Ízlése mindinkább romlik és feltüzeli a színjátszást, amely a ham­leti feladatokból mindjobban elvonatko­zik, viszont a tanulmány értékeit és ered­ményeit most készen kapja. Hogy az iro­dalom el nem évülő alkotásainak uj ér­vényt kell szerezni és előre vinni, Ham­let rejtélyének megoldását s amely soha ennyire nem illett be a történelmi nagy időkbe, mint most, a titkok, eltakarások, töprengések, bölcseleti tanok, szent őrültségek súlyos évadjába. Hogy jó lesz az irodalompolitikát komoly és igazi me­zőkre visszaterelni és az ifjúság, melynek feje és szive fő az erők túlságos bőségé­től, az ilyen és hasonló teljesítmények iránt vágyódásokra késztette, elvonja fö­lösleges vagy kínos mozgalmaktól, me­lyek fájó sebeket ütnek másokon és rossz emlékeket ültetnek a holnap férfiúiba. Erre uz utóbbi törekvés:e a szegedi egye­tem ifjúsága néhány igen szép és hatásos példát már nyújtott, irodalmi és művé­szeti tekintetből a múltban is, mikor ma- gát még a kolozsvári folytonosság egyik szereplőjének tekinthette. De a hagyo­mány ápolása most sem szűnt meg. Mi­kor a nagy célok szolgálatában Hamlet eljátszására kis társulatot szervezett és ezt „készen“ elküldi Kolozsvárra, hol 1792-ben jobbára tanuló if jakból állt ősz- sze az első erdélyi nemes színjátszó tár­saság és ahol az ország első kő színházát úri műkedvelők avatták föl a nagy köz­érdekeltség biztosítására. A szegedi Hamlet istákat is történelmi izii jelentőség fonja körül. Rendkívül nagy várakozás és érdeklődés készülődik fogadtatásukra. Szinte felcsigázva, még pedig önkéntelen felcsigázva. Nemcsak az ifjúság, hanem valamennyi nemzedék részéről, mert irodalmi és művészi for­dulatot sejthetünk. Az ős kolozsvári szin­házrajongás érzéseivel és az ötszáz éves egyetemi szellem nagy gondolataival. Es szól ez a nagy várakozás nemcsak a ne­mes akarásu és törekvésű ifjú játékosok­nak, de nagy vezetőiknek is. ügy látszik, szerencsétek lesz a nagy SzentGyörgyi Al- berthez, az erdélyi származékhoz, a láng­eszű tudóshoz és nemes emberbaráthoz, akit hálája, sajnos, Szegedhez kötött egé­szen, mikor a kolozsvári egyetem haza­tért. És biztosan szerencsénk lesz a nagy pap-költőhöz, Sik Sándorhoz, aki szinten a szegedi egyetem egyik nagy büszkesége maradt, holott az irodalmi tudomány és az irodalmi nevelés sóvúr érzete ugyan­csak várta itt ki nem elégített feladatok helyén. Ily ifjak és ilyen tanárok méltóm lázba hozzák egyébként hideg és bizaU matlan közönségünket. De olyan Hamlet- szerűség is, mint amelyről már sokat és szépet hallottunk. Reméljük, nagyon szép, jótékony, emlékezetes lesz ez az este. Megszépül az életünk és a jövő uj lehetőséget fogad magába. ! (Sp-1 Szent bábom* hirdetett Andiid ellen a feruzsdleml lűmuiti Elpusztították Nyagatangtia gazdasági központját, Liverpooli á német repülők v Olaj nélkül maradt a Földközi-tengeri angol flotta, mert az irakiak elzárták a mos sut olajvezetéket Macitoké: Ha Amerika beavatkozik a háborúba, Japán azonnal támad Az iraki helyzet változatlanul Súlyos Angliára nézve. Egy Reufer-jelentés szerint kairói illetékes angol kórok kijelentették, hogy Habbaniya repülőtér kórüli helyzet, ahol iraki csapatok a petróleumvezetékek ellenőrzésére ott állomásozó angol repüiőkü- lóniíményt körülkerítették, „kissé kényesnek és nehéznek“ mondható. Egy másik kairói jelentés arról akar tudni, hogy az angol repülők elhallgatatták a Habbaniya repülőtér ellen tüzelő iraki ütegeket. Ezt a jelentést azonban Szírián át érkező más jeleurések cá­folják. E beyruthi távirat szerint ez iraki csapatok sikerrel verték vissza a damaszkusz —bagdadi útvonalon fekvő Rutbah sivatagi erőd elien intézett angol páncélos táma­dást. Az angolok állandóan csapatokat tesznek partra a Perzsa-öbölben Basranál, ahon­nan iraki csapatokkal való harcok közben cVöíletetf menetekkel igyekeznek még idejé­ben elérni Bagdadig és a mosSuü petróleumforrásokig. A mintegy 800 kilométeres ut megtevésére azonban hosszabb időre van szükség és közben erősen szervezkedik az iraki ellenállás. Az iraki kormány határozottságára jellemző, hogy beszüntette a petróleumszolgál­tatást az angolok Haifa feló vezető fővezetéke számára, mely fűtőanyaggal látja el a Földközi-tengeri angol llottát. Az angol repülők csoportja megfenyegette az iraki kor- rr.ányt, hogy Bagdad kormúnyépületeit fogja bombázni, ha az ellenállás meg nem szűnik. Iraki részről erre rádió utján azzal válaszoltak, hogy ebben az esetben túsznak fogják tekinteni a Bagdadban élő angolokat. Anglia visszautasította a török közvetítést Legújabb jelentés szerint Törökország felajánlotta közvetítését az, angol—iraki viszályban. Angol részről azonban az ajánlatot visszautasították. A viszály el­intézése tehát most már elkerülhetetle­nül csak fegyveres utón fog megtörténni. A bagdadi kormány eddig cáfolta azt a londoni birt, hogy segítségért Németor­szághoz fordult volna. Most már azonban kétségtelennek látszik, hogy nem fog töb­be vonakodni ettől a lépéstől. Berlinben hivatalosan még nem foglallak állást. II­Németország természetesen a legteljesebb mértékben helyesli a bagdadi kormány állásfoglalását Angliával szemben. Erre- vonatkozólag különben — amint ugyan­csak Berlinből jelentik az ott időző Papén ankarai német nagykövet már megfelelő utasításokkal utazik vissza ál­lomáshelyére. A német kormány most már az angol—iraki harcok révén kiala­kult uj közelkeleti helyzetet veszi kiin­dulópontul azoknak a feladatokiiak kitű­zésénél, amelyek az Ankarába visszautazó letékesek azonban hangsúlyozzak, hogy Papén nagykövetre várnak. Lázong az arab világ Az iraki szabadságküzdelem különben mind szélesebb hullámokat ver az egész arab világban. Különösen sziriai arabok rokonszenve nyilvánul meg nagy meleg­séggel Irakkal szemben. Tegnap több Szí­riái városban tüntetések voltuk Anglia ellen. Darnaszkuszban bö ezer főnyi tö­meg megtámadta az wigol konzulátus épületét, amelyet rendőrséggel kellett megvédeni. Több városban bizottságok alakultak arra, hogy pénzsegélyt gyűjtse­nek az iraki szabadságharc számára. A palesztinai arabok szintén minden alkal­mat felhasználnak az Irakkal szembeni rokonszenviik megnyilvánitására. Egvip' tómban pedig, az ottlévő nagyszámú an­gol katonásáé: nyomása ellenére is, állan- dóak az 1 rali-barát tüntetések. Az egyip­tomi ifjúsági párt Khaiiani iraki minisz- lerelnöknek felajánlotta, hogy tagjai haj­landók rendelkezésére bocsátani életüket és vagyonukat. A Bagdadban száműzetés­ben élő jemzsále.mi főmufti szent hábo­rút hirdetett Anglia ellen. „fi nemei győzelem feözeísbb van, mini sokan gondoíidk“ BERLIN, május 6. (MTI.) Bizonyos kül­földi körökben Ilider vasárnapi beszédének ama kijelentését, hogy a német katoua a jö­vő évben még a mostaninál is jobb fegyver­rel lesz felszerelve, ellentétben állónak vél­ték azzal az illetékes német helyről többi/.- ben hangoztatott kijelentéssel, hogy ez az év meghozza Németországnak a döntő győzel­met. Ezzel kapcsolatban a Wilhelmstrassen. hangoztatják, hogy nem uz a lényeg, hogy « német nép mikor bivja ki a győzelmet, hanem az a fontos, hogy biztosan győzzön. A német népben szilárdan él a biztos győ­zelem tudata és bogy az a győzelem mikor következik be, csak niásodrangu kérdés. Né­metország a háborúban már sok meglepetést okozott a világnak, a döntő győzelem talán közelebb van, mint sokan gondolják.-vív* I I »' a Ci

Next

/
Thumbnails
Contents