Ellenzék, 1941. május (62. évfolyam, 99-124. szám)
1941-05-31 / 124. szám
— # 194 í május 31. ELLENZÉK 3 « Egy közgyűlés elé Ünnepélyes külsőségek között ii! össze a «apókban Marosvásárhelyt szövetkezőink parlamentje, hogy beszámoljon két évfized végzett munkájáról és ölért eredményeiről, a jövőre pedig uj célokat, feladatokat tnz/.oa ki. Megemlékezés törtéuik bizonyára axoiv- ról a jzöv.etkeaeti munkásokról, vegarőkrői,, akik elhunytak a kiét évtized alatt — Rohay, ;t ászlóról, Dnexfer Béláról, Fodor Emilről e a ti'bbiekről, valamint azokról, akik itt dolgoztak hosszú éveken át szövetkezeti ügyünkért, de sorsuk közben másfelé vezérelte őket — mißt Vaikó Gvniár, Harmaith Jánost, Petro- vay Tibort, Ferenc Józsefet. Munkájuk nélkül bizonyára más volna ma szövetkezeti életünk képe. A kisebbségi életben megvoltak a telki fel tételei annak, hogy erős, lüktető, a legszélesebb néprét&gekxe támaszkodó, faji öntudatA nemzetközi miniavásáron kiállított Kisüli-Függönye ágyterítők öröké elii tiszta cáriüból kívánt méretben még kaphttó DER- BESZK füígönyszalonban, Kolozsvárt, Wesselényi Mtelós-utca 11. félemelet. tói fiirőtt magyar szövatkiezeti szervezetek alakuljanak ki Erdélyben. A kisebbségi élet arra sarkalt, bogy magunk erejéből igyekezzünk magunkon segiten«. Gazdaságpolitikánkat. a szoros osszezárkózás és önvédelem alapjára kéllett hegyeznünk. Ennek a gazdaságpolitikának legjelentősebb eszközei kellett hogy Hegyenek a szövetkezetek, amelyek a nemzeti szolidaritás és kölcsönös támogatás gondolatának köztudafba vitelét is szolgálták. Mégis közel másfél évtizednek kellett eltelnie kisebbségi sorsban, amig a szövetkezeti gondolat megkapta méltó értékelését. Sokáig még mindig csak valami kegyes jótékonysági törekvést látnak bennük, lelkes papok és tanítók népm'entő kísérletét, nem pedig nemzeti politikánk és gazdasági önrendelkező jogunk kitűnő eszközeit. A harmincas éveik gazdasági válságának, legszélesebb rétegeink ebizégényedóséoeik keilt tt elkövetkeznie, bogy maguk a szövetkeze - t:. élet élén állók is rájöjjenek a mozgalom igazi jelentőségére és lehetőségeire. De ekkor a hitelszövetkezeteket már tönkretette a konverzió s uj erőre kapni a román uralom ’.égéig sem tudtak, igaz, ismertünk olyan hitelszövetkezetet, amely minden külső támogatás nélkül, viszomtleszámitol'ás! hitelek teljes hiánya mellett uira talpra tudott állami s maga iránt helyreállította a bizalmat, az ilyen eredmény azonban szórványos eset voit. A hitelszövetkezeti élet hosszú éveken át halottnak volt tekinthető. Jobb volt a helyzet ebben az időben a fogyasztási szőve tkezieteknél. de ezek többsége sem tudott a kis szatócsüzlet színvonalán felülemelkedni, uj feladatokat nem akartak vállalni s legtöbbjük létalapját a szövetkezeti korcsma képezte. Nem annyira a nemes cél, mint inkább az eredményes mérleg lebegett a vezetők szeme előtt. Nem sokkal kedvezőbb voh a helvzet-e a többi szövetkezeti típusoknak sem, különösen a tejszövetkezeteknek, melyeknek nagy többsége csak névleg volt szövetkezet, a tagok azonban maguk közt éppen úgy tejcsarnekinak tekintették, mint bármelyik magán tejcsarnokot. A bajok egyrésze az állammal, illetve a bukaresti központtal való viszonyból származott, Különösen az utolsó években csorbult meg erősen a magyar szövetkezetek önkormányzati joga, egyre nehezebbé vált uj szövetkezetek létesítése, a vidéki hatóságok mind sűrűbben zaklatták a szövetkezeteket, a>: ellenőrzési jog a bukaresti központra szállt át s igy azon az utón voltunk, hogy szövetkezeteink jelentősége a magyar njc.m- zeígazdaságra megszűnik. Nem tagadható azonban, hogy a magyar szövetkezeti életinek sok belső hibája, gyengesége is volr s az eUmvomó politikán, rossz gazdasági viszonyokon kívül ezek a hibák akadályozták mteg, hogy nálunk is olyan erős szövetkezeti szervezet alakuljon ki, mint a finnek, dánok, hollandok 'Szövetkezetei. De nem értük el a lengyelországi ukránok szövetkezeti életének színvonalát sem, sőt a galántai Hanza is felette állott gazdasági erőben, szövetkezeti demokráciában az erdélyi szövetkezeteknek Szövetkezet csak ott keletkezik, ahol a gazdasági szoiongatottság összefogásra kényszeríti azokat, akiknek ugyanazok a gazdasági érdekeik, tudatában vannak gazdasági helyzetüknek s azon együttesen is akarnak segíteni. A finn, dán, holland mozgalmak valóban a nehéz helyzetben élő parasztság köréből indultak ki s ina is a parasztság mozgalmai. Nálunk azonban annakidején a mozgalom felülről indult dl, néhány nemes- lelkű föur népsegitő akciójaként s mai napig is sínyli azt, hogy nem a parasztság saját erejéből és akaratából teremtette meg ötL’védelmi szervezetiként. A magyar szövetkezeti éleit később sem fejlődött abban az irányban, hogy a felülről indított mozgalmat igazi, alulról felfelé épülő népi mozgalommá alakitsa. Az állami gazdaságpolitika mono póliumot ad a szövetkezeti központoknak s igy ezek lassan gazdasági nagyhatalmiakká válnak. A kis, falusi szövetkezetek viszont egyre inkább elvesztik autonómiájukat * aligha gondolhatnak arra, hogy vezetőik utján a nagy központok irányításába is belefolyjanak. Erdélyben is a magyar szövetkezeti élet félévszázad előtti indulásának hibái érezettték hatásukat. A szövetkezeti nevelés és a szövetkezeti szellem hiányzott. A huszais évek konjunkturális ideje Eltakarta a belső hibákat és hiányosságokat. A hitel- szövetkezetekbe a tagok csak kölcsönért léptek be, mert kölcsönt csak úgy kaphattak, ha szövetkezeti tagok voltak. A kapcsolat így nem válhatott bensőségessé a tag és szövetkezete között, az adós és hitelező viszonya uralkodott, egy materiális szeBem, amelyet nevelés utján kellett volna megváltoztatni, de a hitelszövetkezeti életben csak a legutolsó években bukkan fel a szövetkezeti nevelés és eszmjetierjesztés goiudolata. Nevelés nélkül pedig nincs szövetkezet. A fogyasztási szövetkezeteknek virágzása függ attól, milyen szoros a kapcsolatuk tagjaikkal s igy nem hanyagolják el a szövetkezeti nevelés kérdését sem. Itt erősebb az érzelmi közösség, kevesebb a széthúzó törekvés. De itt i* kifért a legnagyobb baj, a tőkeszegénység s ebből kifolyólag a szövetkezetek a kelteiénél jobban kénytelenek a központokra támaszkodni s eladósodásukkal! együtt jár ön- kormányzatuk csorbulása is. De maga a kisebbségi helyzet is könnyen hat abban az irányban, hogy eltérítse a mozgalmat a tiszta szövetkezeti elvektől és valóságos, vagy vélt nemzeti érdekből kapitalista jellegű üzleti tervek, vagy minden realitást nélkülöző elgondolásuk érdekében szövetkezeti keretet létesítsen. A széles közvéleményt sorozat indul. A fiatal értelmiség belátja hogy magának kell a maga gazdasági lehető ségét megteremtenie, átépitve vidéke gazdasági életét úgy, hogy abban népe felemldlke- dést, ő maga elhelyezkedést találhasson. Szövetkezet alakul a tiszta keresztyéni elvek alapján, kamatmentes kölcsöneiből) a szász városkába szakadt székely munkásság számára számos ház épül. A székely szőttes terjesztését szövetkezeti alapon magyar főiskolásuk veszik kézbe s nehezen indult szövetkezetük komoly gazdasági vállalkozásnak bizonyul. Mennyi uj elgondolás, ügyes, célszerű kezEGYETEM-mozgó Ma, szombaton premjet! Köszönöm, hogy elgázolt A iegmulatságosabb magyar vígjátékok egyike. Főszerepekben : Tora?, Jávor Pál, Habos, Páger, Erdélyi és Gézen I—Bmmm meg kell nyerni a szövetkezeti gondolatnak, propagandára van szükség, ez pedig a külső sikerek túlzott hangsúlyozására vezethet, a kiszélesített mozgalom pedig elsekélyesedik, látszateredményekkei elégszik meg, megfeledkezik igazi céljairól!, érdekleiről s igy munkája nem jelent valódi társadalmi reformot. Ezek a bajok a mi két magyar központunknál is jelentkeztek, egyszer s egyiknél kisebb, másszor másiknál nagyobb mértékben. De maga a magyar társadalom lassan mégiscsak fogékonnyá vált a szövetkezeti gundolatral szemben. Az leiredményekeit nem szabad túlbecsülnünk, mégsem indokolatlan a bizalom, amellyel azt figyeltük, hogyan alakul a szövetkezeti mozgalom a kisebbségi élet szükségletei és követelései szerint uj irányban s hogyan termeli ki a praktikus, józan látású, népükért dolgozó gazdasági vezetőket. Úttörő jiellegü szövetkezeti mozgalmak keletkeznek, példájuk különösen a fiatal ság körében vonz. Egyik helyt a város magyar fogyasztóit igyekeznek a falu magyar termelőivel közvetlen kapcsolatba hozni, másutt szövetkezeti alapon népnevelő köuvvd’eményezés, amely megszületését a kisebbségi helyzetnek köszönheti s az uj helyzetbe szakadt magyar életrevalóságának, akaratának, felelősségtudatának biztató jele. Az igazi szövetkezők ezek a falusi, városi kisemberek, akiknek uj szemlélete és akarata lassan kiaílakilja, megteremti az igazi magyar szövetkezeti életet. Igaz, sok a balsiker is az uj kezdeményezéseknél s ezek távol állanak attól, hogy egész népi életünknek alapját és gerincét képezhetnék, mégis szélesebb távlatokat nyert a kisebbségi életben ez a mozgalom, erősebben érvényesült egy szociálisabb társadalom kialakítására való törekvés cs az az elgondolás, hogy a nép szélesebb rétegei vegyenek részt gazdasági sorsuk irányításában. Sok hibával, mulasztással, kicsinyességgel, néha naivitással, könnyelműséggel folyt a szövetkezeti munka, de mégis maga a nép erősödött általa. Nem lehet ma nyugtalanság nélkül elmélkedni azon a kérdésen, vájjon ugyanaz a hatóereje lesz-e a jövőben is szövetkezeti mozgalmunknak, niegőrzi-e azt a hagyatékot, amely a kisebbségi magyarság gazdasági, erkölcsű és szociális haladásának egyik fontos tényezőjévé tette? Megörzi-e a nehéz időkben kifejlesztett erényeit? Kik fogják csinálni a jövőben s mit akarnak majd általa elérni? Nem kerül-e újra előtérbe a társadalmi bajok gyökeres orvoslása helyett a kisemberek gyámolitásának gondbte.fca? Nem válik-e politikai eszközzé a mozgalom? Használ-© fejlődésének, a központok egvmáskö- zötti kapcsolatának az, hogy nem külön ellenőrző intézményre, hanem egyik központra van bízva az egész erdélyi szövetkezeti élet felügyélietie, irányítása? Az idő adja meg majd ezekre a kérdésekre a választ. De első szabad közgyűlésükön nem tudunk szebbet ki várná erdélyi magyar szövetkezőinknek, mintha azt kívánjuk, legyen erejük és bátorságuk tovább menni azon az utón, amely a széles népi rétegekre támaszkodó, azok érdekeit védő, maga által kitermelt vezetők által irányított, igazi magyar szövetkezeti élet megteremtése felé vezet. V. S. PÜNKÖSDI ISTENTISZTELETEK AZ EVANGÉLIKUSOKNÁL. Az evangélikus templomban Pünkösd vasárnapján délelőtt 9 órakor úrvacsorával egybekötött istentisztelet lesz. Pünkösd hétfőjén délelőtt 10 óra^ kor urvacsorai istentisztelettel egybekötött konfirmációi istentisztelet lesz, melyen 9 fiú és 9 leány fog konfirmálni. Delly Szabó: Emlékezzél! konfirmációi dalát B. Moldováa Melinda énekli. PÜNKÖSD ÜNNEPI ISTENTISZTELETEK RENDJE A BELVÁROSI REF. TEMPLOMBAN. Pünkösd elsőnapjáu délelőtt 10 órakor. Igét hirdet: Vásárhelyi János püspök, urva- vaesorai ágendát mond: László Dezső lelki" pásztor. Délután 6 órakor Jgét hirdet: dr. Mezey Mihály lelkész-tanfelügyelő, urvacsorai ágendát mond: Dósa Albert s. lelkész. Pünkösd másodnapján délelőtt 10 órakor Igét hirdet: László Dezső lelkipásztor. Délután 6 órakor Igét hirdet: Dósa Albert s. lelkész. Pünkösd harmadnapján délelőtt 10 órakor Igét hirdet: Sipos Géza főiskolai lelkész. Délután 6 órakor az ünnepzáró istentiszteleten szolgál: Dósa Albert s. lelkész. Az iskolás gyermekek számára ünnep elsőnapján reggel pontosan 9 órai kezdettel a templomban gyermekistentisztelctel tartunk. Kérjük a szülőket, hogy elemi iskolás gyermekeiket küldjék el erre az istentiszteletre. A Petveán- telepen ünnep másodnapján urvacsoraosztás- sal egybekapcsolt istentisztelet lesz délelőtt 10 órakor. Szolgál: Dósa Albert s. lelkész. Írógépek Mindenféle gyártmányú Standard, Portable és aktatáska-írógépek beszerezhetők legolcsóbb árban, kedvező fizetési feltételek meilett. Speciális javítóműhely iró-, számoló-, sokszorosítógépek részére. Körmend? Mihály Kolozsvár, jDeák Feresc-utca 24. Telefon: 25—83
