Ellenzék, 1941. május (62. évfolyam, 99-124. szám)
1941-05-30 / 123. szám
♦ * O E3 Z A O 3 V - L t - i- öV V *Ait A Extern. cyDA.-'-j'i Orazishíztár Pui-lna-nt ÍJB 10 FILL'S Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, JéXal-utca IS., I. smeieí. Telefon: 11—09. Kvotnehn fBTetem-utca 8. szám. Telefon sz.: 29-23 ALAPÍTOTT!!: BfiRTHH MIKLÓS Kiadótnlaidanos: PfllliS R. T. Kolozsvár. Elétizetési árak: befonta 2.73, negyedévre 8, félévre IS, egész évre 32 díhií. LXII. ÉVFOLYAM, 123. SZÁM. PÉNTEK aunaaraaBBSBnoH KOLOZSVÁR, 1941 MÁJUS 30. Meghajtjuk a zászlót ÍZ) Zászlót bontottunk & minap,- pa- tyo'atos zászlót: a flata! Erdély zászlaját. Kettős, mély érteim« van a Zászlóbontásnak. Az, hogy a fiatalságé ós Európáé. Azé a fiatalságé, amely minden izében, minden gondolatában magyar és azé az Európáé, amelyben méltó hivatás vár a megnjhodott Magyarországra. De tudjuk, nem elég a zászlót kibontani. Követni is kell! És követése munkát, kemény, kérlelhetetlen, áldozatos munkát, a hétköznapok hősiességét, babértaian apró diadalokat és az ellenfelek ajkán hozsánnát fakasztó sikertelenségeket jelent. De úgy érezzük, mielőtt munkába és harcba vinnők, igry patyodatosan nxeg kell hajtsuk a zászlót a... múlt előtt. A mult előtt, amelyben mii •» éltünk, amelyben kibontakoztak akarattá izmosult vágyaink s amely mégsem a miénk többé. Mint amikor életünk egyetlen nagy napján, telve lobogó hittel bucsuzunk a szülői háztól és elindulunk a magunk utján, amely álmainkban a csillagok felé vezet. i A Redout történelmi termében ott voltak azok is, akik számára ez a muH a mát jelentette, minden felelősségével „a holnapokért:. Tanúi és áldozatai va gyünk, hogy milyen nehéz, milyen kiét len, milyen sorsteíjes volt ez a mulí. Látva láttuk, hogy hordozóik vállán milyen irtózatosan súlyos a kereszt, amelyet néha-néha mégis magasra tudtak emelni. Háború volt, irgalom nélküli fegyvertelen harc, amelynek egyforma részesei voltunk mi mindnyájan: erdélyi magyarok. De ők feleltek az eleset tekért és tőlük vártak gyógyulást sebesült je ink. Két évtized két stációja, ikét név, két fogalom: gróf Bethlen György és gróf Bánffy Miklós. Alagyar Párt és Nép- közosség. Kisebbségi múltúnk két történelmi periódusa. Előttük: amit je lentettek és fognak jelenteni, hajtjuk meg a zászlót. ^ °‘t u5?y a múltban, hogy mi is segítettünk tartani népünk hányódó hajójának kormánykerekét. Volt úgy, hogy egymáshoz simultak eszméink és volt, hogy éleden csattantak össze. De a hitünk, az akaratunk, az álmunk, a magyarságunk egy volt mindenkor. A mult után pontot, boldog, felszabadító pontot tett a történelem és pontot teszünk mi magunk is. Uj vizekre ért éltünk hajója és a mult árnyai többé nem kisérthetnek. Egy fejezet zárult Se és korszakot nyitnak meg az újonnan rótt sorok. Történelemnek tekintjük a tegnapot, amelyből csak tudást, erőt, hitet, bátoa-ságoí, okulást merítünk. A kortárs csalókán Ítélő szemével is visszatekintve, láíóan látjuk az értékeket és történelmiek akarunk lenni anv- ny!ra, hogy a história szemüvegén át tekintve, ne vegyük észre a hiányosságokat,^ ellentéteket, amelyek tegnap még fájtak s annyi és végre nem hajtott tett okozói voltak. Csak egyet^ jegyzőnk fe! kérlelhetetlenül: az erkölcstelenséget. Mert voltak kafiózai és haszonlesői is nyomorúságunknak. Ezeknek sem régi, sem uj lobogók alatt nincs mt keresniük. Ha mégis elömerészkednének, nem félünk s nem restelkedünk homlokukra sütni a bélyeget. Ez az egyetlen pont, amelyen „leszámol unk“! j A mi számunkra négy történelmi ér téket adott a műit. Az egyik a Alagyar Párt egységesítő és a kisebbségi életet tudatosító hatása voJL A Magyar Párt volt megvalósulása a megtiltott Alagyar Szövetségnek. Erdély magyarságának nagy összefogó legfőbb szervezete volt. A jog tűibe esi jlése talán sok meddő harcra és kísérletre késztette, de egyúttal nem adott fel egyetlen jo got &em. Talán avíttnak tiint fel a bizantin nagy román életben, de elnökének erkölcsi tisztasága, amely előtt nemcsak eLlenfelei, de ellenségei is meghajoltak, beragyogta és magasabb rendűvé tette az állammal szemben is, amelyben élni kényszerült. A jogoknak maradéktalan fenntartása és az erkölcs tisztasága az, amit gróf Bethlen György i örökének tekintünk Erdély magyarsága számára. Európa tektonikus katasztrófa jának első lökései elpusztították a Alagyar Pártot is és a lázas Nagyromániában a magyarság uj feladatokkal került szem be. A nemzeti eszmék mögül robbanásszerűen tört előre a népi gondolat és az Újjászületés Frontjába kényszerű Ive, Népközösségbe tömörült a kisebbségi magyarság. A fölényes diplomata reál politikája és a népi összefogás eszméje az, amit gróf Bánffy Miklós állított a kisebbségi sors maradandó tanulságául. ,Négy oszlop: a jogok teljessége, az erkölcs tisztasága, reális politika és a népi eszme az, amire országot és jövendőt lehet építeni. Patyolatos zászló a'att, uj utakon indulunk a jövendő felé, amelynek titokzatos tükrét csak hitünk fényesíti ki. Kiteljesedett bennünk a mult sok vágya és fennhangon mondhatunk szavakat, amelyeket tegnap még suttognunk sem volt szabad. Uj élet, uj Magyarország, uj Európa. Mindenképpen, mindenáron, mindenkor magyarok akarunk maradni. A tegnapokból négy oszlop ragyog felénk. Aíélyeu meghajtjuk előttük a zászlót. Menekülni igyekeznek az angolok m tengeren át Az olasz csdpaiok is elérték a partokat — Kréta heteti része is német-olasz csapatok kezébe került BERLIN, május 30. A német csapatok csütörtökön délelőtt elfoglalták Kréta sziget északi partján fekvő nagy várost: Herakliont (Camdia) és ott többszáz angol foglyot is ejtettek. A Kanea mellett fekvő angol hadállásoknak német részről történt áttörése hátrálásra kén y sz*er itette az angol okát. Az angolok minden intézkedést megtesznek, hogy a tengeren keresztül elmeneküljenek, | Kréta szigetén német hegyi csapatok üldözik a megvert ellenséget. Elérték Armini öblét és ismét nagyobb számú foglyot ejtettek. A Suda-öböi. amelyet az angolok tengerészeti támaszpontul használtak, megtisztult az ellenségtől. A német légi haderőnek erősebb harci és zuhanórajai hatásosan ütöttek rajta Kréta sziget északi tengerpart ján lévő angol hadállásokon és a szigetet környező vizeken elsiilyesztettek egy' kereskedelmi hajót és egy elöörs- naszádot. Légvédelmi tüzérségünk lelőtt két brit harc* gépet. Kréta szigetén olasz csapatok szálltak partra. A Kréta szigetén folyó harcokról szemtanuk jelentései azt mondják, hogy' ez a küzdelem a legfantasztikusabb, amely valaha is háborúban előfordult. Soha annyi kézitusa még nem fordult elő sehol, mint Krétán. Csütörtö kön még egyre érkeztek levegőn át német erősítések. (A1TI.) A Basler Nachrichten londoni jelentése szerint az angol fővárosban hangsúlyozzák, hogy' két napolj belül eldől a sziget sorsa. - - • Me sciuseEiüng a föl! Rémei dhölvivö fiiágüalM mm cfiicriigös nmsiaiaii nullttrtfâ&an ZÜRICH, május 30. (Bud. Tud.) 'A Neue Züricher Zeitung értesidése szerint Max Schmehling, a volt német ökölvívó világbajnok, aki mint ismeretes, ejtőernyős vadászunk vonult be, a krétai harcok sorún elesett. A tudósítás szerint Schnieliling a küzdelem során ujzélandi csapatok fogságába került és amikor az ujzélandi csapatok az újabban leszálló ejtőernyősök elől menekülni kezdtek, SchmehLing meg akart szökni, hogy társaihoz csatlakozzék. így érte a halálos lövés Derűn lenesen naplrenűrc lérí ttoosevelf föijelcnfései íomii Ö3'f28t nem yáftozotf, az Egggsálí-ftilamok elnöke csak a régi áííiídsaíí isméíelíe“ I BERLIN, május 30. (MTI.) P,ooseveh beszéde csaknem teljesen lekerült a berlini politikai körök napi beszélgetéseinek tárgysoráról, tekintettel arra. hogy a korlátlan nemzeti szükségállapot bejelentésén kívül semmi uj mozzanatot nem tartalmaz, csupán ismétli a jól ismert gon dolatmeneţet és a be nem bizonyított állításokat, ugyanakkor pedig tele van rágalommal. Válasz nélkül maradt a kérdés, hogy az EsyssiilLÄ lantok belepnek-e a lábamba Washingtonban Taft köztársasági párti szenátor kijelentette rádióbeszédében, hogy tekintet nélkül Rooseveltnek az Egyesült-Államok politikájáról tett nyilatkozatára, válasz nélkül maradt az a kérdés, vájjon az Egyesült-Államok be lépnek'e, vagy sem a Németország ellen folyó háborúba. Roosevelt csak arra utalt, hogy a további lépések az ő mérlegelésétől függenek. Az elnök célzott arra a lehetőségre, hogy diktátorként, az Egyesült-Államok népének megkérdezése nélkül fogja elbírálni a hadbcdépés kérdését. Ha elutasítják Rooseveltnek e támadó háborúra irányuló óhaját. úgy nyomban helyreáll a nemzeti egység. Taft azon a véleményen van, hogy ha Roosevelt megkérdezné a népet és kongresszust, kiderülne, hogy a túlnyomó többség a ká~ borúban való részvétel ellen foglalna áh lást. (MTI.) ( Roosevelt elavultnak tart a a hajókaravin-reniiszert WASHINGTON, május 30. (KH.) Roosevelt elnöknél szerdán lefolyt rendkívüli sajtóértekezletről még további érdekes részleteket közölnek a lapok. így Roosevelt többek között azt is mondotta, hogy a haravánrenszer elavult a mai háborúban és az amerikai flottának sokkal fontosabb dolga lesz ennél. Jólértesült amerikai körökben úgy tudják, hogy az Egyesült-Államokban rövidesen felállítják „a gazdasági hadviselés minisztériumát", hogy a hadüzenet nélküli háborút eredményesebben folyt at kassáit. Az uj minisztérium felállítására már megtörténtek az előkészítő lépések. A minisztérium irányítaná a termelést is. igy mindenekelőtt az acélipart állítanák át hadi erősségbe. Minden olyan szükségletet, amely nem kimondottan hadviselési célt szolgál, csak a hadianyaggyárak szükségletének fedezése után elégítenek majd ki. Roosevelt az őrszolgálat kiterjesztése kérdésében nyomatékosan kiemelte azonban. hogy a semlcgességi törvényt nem Í°SÍa felfüggeszteni, sem megszüntetni és ezért szóba sem jöhet az amerikai hajóknak angol kikötőkbe való küldése. Francia tiltakozás Londonban VICHY, május 30. Sfax tuniszi kikötő Lombázása miatt a francia kormány éles tiltakozást jelentett be Londonban. Á jegyzek hangsúlyozza, hogy a nemzetközi jog szerint semmiféle jogi érvvel nem indokolható az angol repülőgépek támadása a tuniszi kikötő ellen. LÓN DON. május 30 Hivatalos helyen beismerik, hogy a Sfax kikötőt angol repülőgép bombázta.
