Ellenzék, 1941. május (62. évfolyam, 99-124. szám)

1941-05-28 / 121. szám

19-41 májul 28.

BLLBNZÉK

Az Erdélyi

Párt programja

I.

Az ezeréves Magyarország testéről leszakított és két évtized idegen uralmának tiizpróbáját kiállott erdélyi magyarság megtanulva, mit jelent a magyar hazán kivid élni, a kisebbségi sors megpróbáltatásaiban megacélozódott erkölcsi erejét és elszánt akaratát az erős és füg getlen Magyarország felépítésének szolgálatába kívánja állítani, hogy az méltóképen tölthesse be a földrajzi adottsá gait és történelmi múltja folytán öt megillető hivatását a Duna völgyében.

A most dúló háborúban a magyar honvédség ereje egymásután hódította vissza Szent István birodalmának elszakított darabjait. Semmi áldozattól sem riadunk tehát vissza, hogy a minket felszabadító honvédségünk Magyarország örök jogainak érvényesítésére irányuló történelmi feladatainak eleget tehessen.

II.

A Kárpátok koszoruzta ezeréves magyar földet magyar élettérnek tekintjük és legelső kötelességünknek azt tartjuk, hogy ezen a földön minden magyar számára otthont, munkát, kenyeret és magyar műveltséget biztosítsunk.

1. Testvéri ragaszkodással gondolunk a kisebbségi sorsban velünk együtt szén" vedett délerdélyi magyarokra és nem nyugszunk addig, amig sorsuk végleges megoldást nem nyer.

2. Az otthonukból kiűzött és hozzánk menekült magyar véreinkkel a magyar kenyeret testvériesen meg kell osztani.

3. A Kárpátokon tuli magyarokat sür- •

gősen haza kell telepíteni. j

4. A visszacsatolt magyarság számára uj honfoglalást követelünk s a két évtized alatt anyagi és erkölcsi javaiból kisemmizett magyarságot az őt megillető jogaiba akarjuk visszahelyezni.

5. Magyarországon belül minden épitő magyar erőt össze kell fogni, meg kell szervezni és olyan nemzeti munka szol' gálatába kell állítani, amelynek eredményeképpen megszületik a minden magyar életet és értéket magábanfoglaió védelmező és megtartó megújult magyar állam.

III.

Minden magyar ember annyit ér, amennyit erkölcsi magatartása, nemzetéért végzett munkája és a magyar közösségért hozott áldozata jelent.

Mivel nemzeti erkölcs, munka és áldozat nélkül nincs megújult magyar élet, követeljük:

1. Korszerű szociális szellemet az államvezetés minden ágában. Közigazgatási rendszerünk reformját, az öncélú bürokratizmus felszámolását.

2. A hivatásbeli felelősség elvének az állami és nemzeti élet minden pontján való teljes érvényesítését.

3. Az egészséges kiválasztás elvének alkalmazását a közhivatalok és tisztségek elnyerésénél és az ezt megbénitó protekciós érvényesülés maradéktalan megszüntetését.

4. A közéleti tisztaság érdekében mindenre kiterjedő legszigorúbb összeférhetetlenségi törvényt. ,

5. Akarjuk a társadalmi és hivatali élet formáinak egyszerűsítését, visszatérést az egyszerűbb, ősi magyar életformákhoz. Kisebbségi sorsban megtanultuk címek és rangok nélkül egymásban tisztelni az embert és a magyart. Ezért felemeljük szavunkat a cimkórság beteges kinövései ellen.

IV.

Szilárd meggyőződésünk, hogy Magyar- ország csak akkor lehet erős és függet' len, ha tiszta és keresztény erkölcsi alapokon nyugvó, kiegyensúlyozott és egységes nemzeti társadalmon épül fel.

1. A kiegyensúlyozott nemzeti társadalom megvalósulásának alapfeltétele a népi és munkásosztály intézményes meg* erősítése és védelme, az élet lehetőségeitől visszaszorított iparos- és kereskedő- társadalom fejlesztése és a népi elemekből utánpótlást nyerő értelmiségi rétegnek a nemzettársadaiom szolgálatába ál" litása.

2. A nagy magyar család minden egyes tagjának el kell nyernie az emberi élet

erkölcsi és anyagi feltételéit. Ennek következtében hathatós családvédelmi intézkedéseket szorgalmazunk, hogy a csa. ládalapitásnak anyagi akadályai ne le* gyének.

3. A nemzet jövője szempontjából létkérdésnek tekintjük a gyermekszaporodás fokozását, a mindenkire kiterjedő intézményes megszervezését, a gyermekek felnevelésének biztosítását.

4. Követeljük a sokgyermekes családok megsegítését és előnyberészesitését az elhelyezkedés, az adózás és a nevelés terén.

ő. Fontosnak tartjuk a nyugdíj és aggkori biztosítás minden foglalkozási ágra való kiterjesztését s a nemzet becsület- beli kötelességének tekintjük a hadirokkantak és a munka rokkant jóinak méltó gondozását6. Az állam szociális gondoskodását olyan igazságos, méltányos és egyszerit adórendszerrel kell alátámasztani, mely az arányos közteherviselésen. kisemberek védelmén, megfelelő létminimum biztosításán épül fel és különös tekintettel van a sokgyermekes családokra.

7. Az örökösödési adórendszer reformját sürgetjük. Az örökösödési adónak még inkább a gyermekek számához kell igazodnia, tehát minél több gyermeke van az örökhagyónak, annál kevesebb örökösödési adót kell az örökösöknek fizetniök. Sokgyermekes és szegény falusi lakosoknál az örökösödési adó el- törlendő, a gyermektelen vagy egykés örökhagyók vagyona viszont a mainál súlyosabban megadóztatandó.

8. Kívánjuk az igazságszolgáltatás meggyorsítását és olcsóbbátételét, hogy a kisemberek ne zárassanak el a maguk igazának érvényesítése elől azért, mert a bírósági illeték meghaladja anyagi erejüket.

V.

Nemzeti vagyonnak tekintjük a földet és a tőkét. Ennélfogva mindkettő megoszlásában és használatában a nemzeti szempontoknak keli érvényesülniük.

Nemzeti értéknek tekintjük a munkát és a szellemet s ezért szabadságot és megbecsülést követelünk számukra.

1. A magyar nép túlnyomó többsége őstermelő és megélhetését a föld biztosítja. A magyarellenes román földbiríokrc" form felülvizsgálata Erdélyben elsőrendű feladat. De egyetemes magyar viszonylatban is a földreform és telepítés segítségével olyan birtokrendszert kell kialakítani, amely a termelés mennyiségi és minőségi fejlesztése mellett lehetővé teszi a mezőgazdasági társadalom szociális kérdéseinek gyökeres megoldását.

a) Kívánjuk tehát az önálló létalappal rendelkező kisgazdák számának nagyarányú gyarapítását s ezért a nagy- és kis- birtokok között fennálló aránytalanságok eltüntetését, a törpebirtokok méltányos kiegészítését, a földnélküliek föklhözjut- tatása céljából uj kisbirtokok létesítését (a sokgyermekes családok előnyben részesítésével), mindezt az egyes vidékek sajátosságának megfelelő olyan birtokupusok megteremtésével, amelyeknek népességeltartó ereje és termelőképessége a legnagyobb.

b) De hogy biztosíthassuk a birtokpolitikai intézkedések hatékosságát. kívánjuk az örökösödési jog olyan reform iát, mely lehetetlenné teszi a kisbirtokok további egészségtelen elaprózódását Kívánjuk a földhitelpolitika további fejlesztését, hogy a szorgalmas gazda birtokát gyarapitliassa.

c) Végül kívánjuk a gazdasági népnevelés kiszélesítését és elmélyítését, meit népünk földhözjuttatása csak akkor járhat eredménnyel, ha a magyar gazdaréteg tudása, szelleme és technikai felkészültsége képesíti a rá váró nemzeti és gazda- sági feladatok vállalására.

2. A munkáskéz alkotó tevékenységét a tőke hideg anyagiassága felett állónak tartjuk, helyeslünk tehát minden olyan intézkedést, amely a tökét eszközként illeszti be a nemzeti termelés rendjébe. Kívánjuk a tőke és munka viszonyának sürgős, gyökeres és igazságos rendezését, a munkaidő és hér méltányos szabályozását, megfelelő munkaalkalmak teremtését, a munkanélküliség megszüntetését. Különös

siilyt helyezünk a munkásjóléti és egészségügyi intézmények létesítésére. A munkásság jogos érdekei felett minden tekintetben őrködni kiváltunk.

3. Az évszázados erdélyi hagyományokkal rendelkező és az idegen uralom alatt magyarságáért mindvégig helytálló tisztes magyar kisipar és kiskereskedelem számára hathatós támogatást igénylünk; részesedést a közszállitásokból és közter- heink enyhitésél, hogy társadalmunknak ez az értékes rétege a városi magyarságnak továbbra is alapja maradhasson.

4. Biztosítani kívánjuk a felsőbb iskolákból az életbe kilépő értelmiségi ifjú* ság elhelyezését, az első fizetési fokozatok lényeges felemelését, hogy a közalkalmazottak minél fiatalabb korban családot alapíthassanak, magukat tovább képezhessék és anyagi gondok nélkül élhessenek hivatásuknak. Követeljük az állashalmozás megszüntetését. A tudományos pályákról idegen uralom alatt kiszorult erdélyi magyar értelmiség számára a tudományos kutatás anyagi és szakmai előfeltételeinek megteremtését sürgetjük és polgári megélhetést akarunk biztosítani az irodalom és művészet munkásainak.

VI.

A magyar mult nagy hagyományaiból és népi műveltségünk értékéből táplálkozó, a nemzetnevelés céljait szolgáló magyar művelődéspolitikáért küzdünk, mely a magyar nép széles rétegeinek művelését és szellemi-erkölcsi felemlését hivatott szolgálni. Meggyőződésünk, hogy történelmi hivatásunkat csak akkor tudjuk betölteni, ha a népi és történeti magyar műveltségünk határozza meg a nemzet tanult rétegének is a gondolkozásmódját, érzésvilágát és erkölcsi magatartását s ugyanez a népi és történelmi műveltség érvényesül iskoláinkban és az iskolauki- vüli népnevelésben.

Egyébként kívánjuk:

1. a legszélesebbkörü magyar népneve- lés gyors és bürokráciamentes megszervezését. Ebben a szolgálatban különleges szerep biztosítandó az egyházaknak és az arra alkalmas társadalmi szervezeteknek. A sajtót, a színházat, a mozit és a rádiót is célszerűen és fokozottabban a uépne- velés szolgálatába kell állitani.

2. Mivel a szakoktatás az utóbbi években tett sikeres kultúrpolitikai lépések ellenére is még mindig aránytalanul kismértékben szerepel a magyar közoktatás rendszerében, kívánjuk újabb mezőgazda sági, ipari és kereskedelmi elemi, középiskolák és otthonok olyanarányu és gyors felállítását, amely megfelel annak a ténynek, hogy Magyarország agrárállam és annak a követelménynek, hogy legsürgősebben életerős magyar iparos és kereskedőtársadalom nevelődjék.

3. A magyar nevelés minden fokán céltudatosan keresztül kell vinni az állampolgárrá és közösségi lénnyé való neve lép elvét. Az uj nemzedékeket a magyar katonai hagyományoknak megfelelő, fegyelmezett, bátor és vitézi szellemben kell nevelni. Szükségesnek tartjuk az ifjúság számára a kötelező munkaszolgálat bevezetését.

4. A nevelésügy terén az erdélyi magyar egyházak, hitvallásos iskoláink több évszázados múltra tekintenek vissza Az ősi hitvallásos iskolák voltak történelmünk folyamán a magyar művelődés és tudomány fáklyavivői, az idegen uralom al£tl pedig ezekben talált otthont az állami iskolákból kiűzött magyar nyelv. Éppen ezért azt kivánjuk, hogy ezek az iskolák ne szorittassanak háttérbe, hanem ellenkezőleg: bőséges állami támogatással megerősítve és tovább fejlesztve az erdélyi magyar közművelődési politikának ezután is gerincét alkossa.

VII.

Keresztény Magyarországért küzdünk.

Ezen nemcsak a nem keresztény elemeknek a nemzeti és állami élet bizonyos területeiről való kizárását, hanem a toiténelmi magyar egyházak mindenirá- nyu megeí-ősitését is érti. Kisebbségi sortban világosan felismertük az egyházak erkölcsépitő, társadalomszervező és nemzeti műveltséget ápoló döntő hivatását Az egyházaknak ezt a szerepét az * ege&z országban támogatni és biz4ositani

kívánjuk. Féltve őrizzük az erdélyi magyar egyházak közötti hagyományos jó- viszonvt és elősegítjük azok szerves együttműködését minden nemzeti és társadalmi munkában.

VIII.

A román uralom alatt az, erdélyi magyarság testéről önként levált zsidósággal szemben helyeslünk és sürgetünk minden olyan törvényes és kormányintézkedést, mely a kérdés általános európai rendezéséig a zsidóságot a nevelés, közvéle- ményalakitás és jogszolgáltatás területé ről teljesen kizárja, a gazdasági életben pedig sürgős módot nyújt arra, hogy helyűket magyar szakemberek foglalhassák el. Mivél a termelő tőkét nemzeti vagyonnak tekintjük, a tőke és a termelés irányítása nem maradhat zsidó kézben. De ugyancsak felemeljük szagunkat a ,.strohmann“-rendszerrel szemben, amit merényletnek tartunk a kereszt ny és nemzeti gondolat ellen.

IX.

A magyarság dunavölgyi hivatástuda ta arra kötelez, hogy a hazánk földjén évszázados múlttal rendelkező nemzetiségekkel a szentistváni gondolat szellemében éljünk együtt.

1. Az erdélyi németség sokévszázados munkájával bebizonyította e föld iránti hűségét. Királyi privilégiumok helyett ma nemzetközi megállapodás biztosítja népi fejlődésünket. Ezt annál is inkább tiszteletben kivánjuk tartani, mivel meggyőződésünk, hogy az uj középeurópai elrendeződésben a magyar és német népre vezetőszerep vár.

2. A magyar állameszmét magáévá tevő rcmán nép számára biztosítani kivánjuk nyelve használatát a közoktatásban, köz- igazgatásban és a bíróság előtt, egyházai megbecsülését, a munka szabadságát, nemzetiségi érzése védelmét, politikai jogai gyakorlását, de mindezeket csak olyan mértékben, amilyenben a romániai magyarság jogokkal rendelkezik.

X.

Két évtizedes kisebbségi sorsunk, alatt súlyosan éreztük a múltban Erdéllyel szemben történt mulasztásokat.. Ezért az anyaországhoz visszatérve, megragadjuk a történelmi alkalmat legfontosabb erdélyi létkérdéseink megoldására.

1. A Székelyföld szerves bekapcsolódását sürgetjük az anyaország testébe. Meg akarjuk akadályozni, hogy a székely népfölösleg a Kárpátokon túlra csapódjék le és a belső Erdélybe akarjuk letelepíteni az elvándorlókat. Azonnal meg kell kezdenünk a székelyföldi vasúti hálózat kiépítését, utak és viziutak fejlesztését, repülőterek létesítését, a Székelyföld iparosítását és gazdasági kérdéseinek megoldását. A keleti magyar határ biztonsága érdekében a székely halárőrvidék szervezetének felújítását sürgetjük.

2. A magyarság már a világháború előtt tömegesen elvérzett és felszívódott az erdélyi szórványokban. A szórványoknak a székely népfelesleggel való etnikai megerősítése mellett lehetővé kell tenni, hogy a szórványokra a legjobb magyar vezetőemberek kerüljenek. Ezért a szórványokban élő magyar papok, tanitók. orvosok és az egészségügyi személyzet számára megfelelő kedvezményeket kell biztosítani, hogy hivatásukat anyagi gondok nélkül végezhessék.

3. Nem életképes az a társadalom, amelyik minden feladat megoldását az államtól várja. Erdélyben román uralom alatt a magyar gazdasági és társadalmi mozgalmak eleven ereje tartotta össze a politikai védővonal mögött a magyarságot. Azt kivánjuk, hogy az erdélyi magyar gazdasági és társadalmi szervezetek továbbra is fenntartassanak és működésük minden tekintetben megkönnyittes- sék, mert csak igv végezhetnek el maradéktalanul minden olyan magyar feladatot. ami az állam hatáskörén kívül :sik.

VASZY VIKTOR LESZ A KOLOZSVÁRI OPERA KARMESTERE. Amint felvidéki lapokból értesülünk, a kolozsvári Nemzeti Színház operatársulatához Vaszy Viktort, a kii'áló zeneszukértőt, az egyesített egyetemi énekkarok karmesterét szerződtették vezető kar térnék. Easzv Viktornak a kolozsvári Nemzeti Színház operatársulatához való szerződtetése nemcsak Kolozsvár, de egész Erdély zenei életének nyereséget jelent.