Ellenzék, 1941. május (62. évfolyam, 99-124. szám)
1941-05-25 / 119. szám
J99 I ai i fas 26. TzLltUN Z QR mmm 4 kolozsvári Henazeii Szisakáz átszervezéséről f(B.) Frdély, főként Kolozsvár közön I fié^ét érthető érdeklődéssel tölti el' a kérdés: m1 lesz a kolozsvári szín házzal, vagy ahogyan hűsítőnkét éven át nevezték: a Magyar Színházzal, mi tesz színészeivel és egész személyzetével? Kemény János báró. aki e színház áldozatkész fenntartója vodt s aki különösképpen ismeri ott e falak között minden ember értékét és érdemét, vaj jón m-nt a magiujhodó kolozsvári Nemzeti Színház tiszteletbeli főigazgatója érvényesítheti e tapasztalatait és jószándékait a szervezkedés személyi ügyeiben és vájjon Táray Ferenc, akit a Nemzeti Színház teljhatalmú igazgatójává neveztek ki, miképpen egyezteti össze ebben az átszervezésben az ér demesség és értékesség nehéz problé máját, hogy közben szolgálja iisi az egy üt t m ü k ö d é s h a r irtó n i áj át. A feladat, amelyet most Táray Fe rencnek keli megoldania, nem egyszerű. A cél az ö szemében semmiesetre sem lesz más, minthogy művészi szempontból a nemzeti és tradicionális követelmények teljes figyelembevételével minél inkább biztosítsa az igazgatására bízott intézmény színvonalát. Hogy a kolozsvári Nemzeti Színházat valóban az ország második színházává tegye. Ezzet a kérdéssel egyidejűén érzéke nyen érint azonban itt mindenkit a második kérdés is: mii lesz tehát egyen kint és összesen azokkal a művészekkel, akik a román megszállás idején itt közöttünk hűségesen kitartottak, akik egye-egy, szivünk felé 's magyarázható mondat, vagy szó hangját a nyílt színen jelentették, akik eizt jelenteni merték s akik a legprimitívebb operettje lened egy-egy mozdulatától kezdve a legnehezebb dráma allegorikusán is felfogható mondatáig el nem mulasztották sohasem, hogy magyarságunkat, nemzeti öntudatunkat minden szigu- ranea ellenőrzés kereszttüzében is vállalják és megváltják? Nem először szólunk nyilvánosan erről ä kérdésről. É« nem tudjuk elkép zelfii, hogy felfogásunkat, mely Kolozsvár közvéleményének is felfogása, ne osztaná a legmesszebbmenően az uj igazgatóság abban a tekintetben, hogy a felszabadulás ténye, a mostoha sorba kényszentett magyar színjátszás kolozsvári tényezői közül — legyen az színész, vagy di<s^ letimunkás — egyetlen ember számára sem jelenthet hát rányí, kárt, vagy ami rnég súlyosabb lenne: kenyértelenséget. Nem hisszük, hogy Táray Ferenc addig egyetlen együttest, egyetlen előadást is megnéz ne bárhol az országban szerződteriési szándékkal, am'g a kolozsvári színház minden egyes tagjának képességéről megfelelő szerepkörben a legszeretöbb szándékú vizsgálódással meg ne győző dött volna. Mert hisszük, hogy ha Tá ray Ferencet sorozatosan itt látjuk majd a színház nézőterén és e vizsga lódás legjobb szándékait is ott érezzük majd szivében és szemében, önmagától szűnik meg minden ilyen aggodalom. Akik, szeretnek zavart csinálni fontoskodó értesüléseikkel, természetesen ebben a kérdésben sem mulasztják el az egyenetlenségek elültetését. De kérdjük, ki tételezheti fel tisztességgel a felszabadított Kolozsvár Nemzeti Színházának vezetőiről, hogy bárhonnan, bárkit is e színpadira kívánnának hozni mindaddig, amíg azt, akinek a szerepköréről szó van, előbb jóakarat u tárgyilagossággal meg nem nézték. Senki sem lehet annyira elfogult, hogy egyrészt ne kívánja szabad Ma gyarországon a színművészet tökéletesebb színvonalának biztosítását, mint amennyire azt a megszállás nehezebb körülményei között meg lehetett valósítani, Természetes, hogy többet és még művészibbet várunk az egész szí nen a Nemzeti Színháztól, mint »menynyit a Magyar Színháztól — minden hősi erőfeszítése mellett is — kaphattunk. Természetes, hogy az érdem, ha nem párosul elég művészi értékkel, nem lehet elég szempont Táray Ferenc szemében sem egy művészileg többet biztosító személyi megoldás elszaíasz tására. De az ilyen megoldás nem képzelhető el másként, csak úgy. ha a személy, kit magasabb művészi célok szolgálata miatt ér mellőzés, vagy hátrány, a pálya, vagy az élet egyéb vonalán legalább egyenrangú kárpótlást kap. És ha ez már nem is a Nemzeti Színház igazgatóságának a dolga, feltétlenül kell hogy e fontos szempontnak felelős gárdája legyen, mielőtt a színház művészi szempontjainak érvé válik nyesitésére kerül a sor. Különösen hangsulyozottá azonban a személyi megoldások ügye olyan esetekben, amikor a Magyar Színház bármelyik olyan tagjáról van szó, akinek a helyére művészi érték többletet egy esetleges uj személy szerződtetésével nem is biztosíthatnának. És gondolunk itt elsősorban azokra a tehetséges kolozsvári művészekre, akik a román uralom kényelmetlen életkörülményeit kitűnő pesti ajánlatokkal sem cserélték fel akikor, amikor mások ezt a cserét álmatlan éjszaka nélkül percek alatt ügyesen megcsinálták. I Nem mondunk tán vele semmi disz- barmonikusat, ha azt állítjuk, hogy a kolozsvári közönség is érzékeny. Okos és közérdekű dolog ezt az érzékenységet olyan intézkedésekkel megjavítani, melyek fokozzák és nem csökkentik az intézkedések iránt a bizalmat. A kolozsvári Nemzeti Színházba .ugyanaz a közönség iár majd, remél jük igen lelkesen, mely a kolozsvári" Magyar Színházat látogatta. És amely az el bitorolt román állami operát mindenkor messze elkerülte. liedJeü véglegesen megállapifiák §s szerdán már a nagygyűlés elé terjesztik Erdélyi Párt programját Áz Bpdélyi Párt nagygyűlésére meghívták a magyar társadalom valamennyi vezető személyiségét KOLOZSVÁR, május 26. (Az Eililelnaék munkatársának jelentése.) Bárdossy László ininiszttereilnök és a kormány tagjainak az Erdélyi Párt parlamenti csoportjánál tett látogatása után a párt törvényhozó tagjai Budapesten kétnapos értekezletet tartottak, amelyen megbeszélték a párt programjával és a szervezeti szabályzattal kapcsolatos kérdéseket. A párt parlamenti csoportjának tágjai hétfőn érkeznek Kolozsvárra és kedden délelőtt értekezletet tartanak a párt kerületi elnökeivel, valamint a leendő intézőbizott-sági tagokkal!. Ez alkalommal kerül megbeszélésre a pártprogram, valamint a szervezeti szabályzat, amelyet szerdán terjesztenek a Kedj^t nagytermében tartandó nagygyűlés elé. Értesülésünk szerint a párt nagygyűlésén a kormány képviseletében megjelenik báró Bánffy Dániel földmüveléöiigyi miniszter, aki a gyűlés során fel is fog szólalni. A pártvezetőség a nagygyűlésre meghívta az erdélyi magyar élet valamennyi vezető személyiségét és közigazgatási, valamint katonai hatóságok vezetőit is. A nagygyűlésre Kolozsvárra érkező delCgáSB Önzetlen támogatást önzetlen támogatást kér az erdélyi magyar közönségtől á jobb forsra és főleg jobb munkára hivatott EMKE számára a Keleti Újságban tett nyilatkozatában Sándor József. Elmondja, hogy az EMKE vagyonának 90 százaléka ,,odaát“ maradt és horribile dictu, neki a fel nem vett fizetések fejében 233.000 pengővel tartozik a nagymultu intézmény, amelynek adminisztrátora. ügyvezető alelnökc, főtitkára, pénztárosa ő maga egy személyben és egyben legnagyobb alapitója. Valóban vigasztalan a kép, amit Sándor József fest, de a tények talán még vigasztalanabbak. Az erdélyi közművelődés fellegvára, legfőbb irányító Szerve és központja kellett volna, hogy legyen az elmúlt 22 esztendő alatt is az EMKE. Erdélyi embert azt hisszük felesleges megkérdezni, hogy ezzej tezmben mi volt és mit végzett. Pedig akkor a vagyon még rendelkezésre állott. Tizenkét tisztviselő irányította az adminisztrációt. Azokban az időkben r.z EMGE és a Szövetkezetek sem dolgoztak több tisztviselővel. És mégis próbáljunk meg csak egy kis összehasonlítást. Nem tudjuk, hegy pirulnunk, vagy bosszankodnunk kellene-e miatta. Erdélynek éppen az az ereje, jövőjét biztositó géniusza, hogy akadtak emberek, akik úgyszólván a semmiből teremtettek nagyot és maradandót. Az EMKE programja ugylátszik fordított volt. Pejig milyen végheletleniil sokat tehetett volna. De hagyjuk a múltat. önzetlen támogatást kér Sándor József a közönségtől. Az erdélyi magvar közönség sokat és sokfélét támogatott és támogat ma is önzetlenül. De talán Sándor József is belátja, hogy ez az elszegényedett közönség csak ott támogathat, ahol áldozatkészségének gyümölcseit is látja. Erdélyben leszoktunk arról, hogy vizet hordjunk a Dunába és csak azért hozzunk áldozatot, hogy a nemes hagyományok pora belepjen egykori piramisokat, vagy arra kényszeritsen előkelő férfiakat, hogy lemondjanak az önzetlen adakozás nemes tettéről. És még egyet. Tiszteletünk Sándor Józsefé. De nem azokc a férfiaké, akiket maga köré gyűjtött, hogy emeljék a par- nasszus felé. Ezek az urak egy kissé túlságosan hívei voltak annak a demokráciának (igen finom kifejezést használunk), amelyen a kisantanj nyugodott, amelynek köszönhettük Trianont és amely oly „liberálisan“ bánt átívelünk kisebbségi sorsunkban. Tiszteljük az elveket és a meggyőződé- seket, de ha azok szemben állanak nemzeti érdekeinkkel, legszentebb törekvéseinkkel, akkor szem beszállunk velük. És tiszteljük a nagy kort és a magas méltóságát is, de csak ha ereje és tekintélye munkát teremt és gyümölcsöket hoz. Meggyőződésünk, hogy az Crdélvi magyar közönség 22 év csendjét elfelejti és velünk együtt önzetlenül siet az EMKE támogatására, ha megjelenik az első kiadvány és elhangzik az első előadás . . . magyarán, ha munkát és eredményt lát áldozata nyomán. „Minden népi egyesinek joga van saját néni életét folytatni" tusok c6 vendégek elszállásolásáról máris megfelelő intézkedés történt. A párt központja a vendégeket részben szállodákban, részben magánlakásokban helyezi el. Mint jólértesült bdlyen kijelentik, a nagygyűlést. amely reggel kilenc órakor kezdődik a szokásoktól eltérően nem követi közebéd. hanem a megválasztott elnöki tanács és az intézőbizottság tagjai rövid ebédszünet után azonnal tanácskozásra ülnek össze, hogy a napirenden lévő kérdéseket letárgyalják. A pártvezetőség ezzel is kifejezésre akarja juttatni azr a szellemet, amely mindenek elé a munkár helyezi. kormányzói biztos társaságában. Ä díszközgyűlésen megjelent Ugrón Gábor v. b. t. t., Sztojka Sándor püspök és más előkelőségek. Amikor a miniszter az ülésterembe lépett, a jelenlevők lelkesen megéljenezték. Hodinka Antal nyugalmazott egyetemi tanár mondott ezután magyar és ruszin nyelvű üdvözlő beszédet s háláját fejezte ki Koznia Miklós dr.-nak a Kárpátaljai Tudományos Társaság életrehivá- sa körül kifejtett tevékenységéért. A kormányzói biztos válaszbeszédében elmondta, hogy a ruszinok hozzá fordultak, hogy a társaság megalakítása iránti óhajukat a kormánynál tolmácsolja. Boldoggá tesz — mondotta — hogy a kormány olyan I nagy megértést mutatott a kérdés iránt. Ezután Hómon Bálint % állás- és köz- oktatásügyi miniszter mondott beszédet s hangsúlyozta, hogy a n-agy magyar életközösségben a ruszin nép külön népi egyed, élete szerves kiegészítője a magyar Szent Korona országában éló magyarságéval, de joga van u népi életre. Idézte az elhunyt Teleki Pál mondását, amely szerint minden népi egyednek joga van saját népi életét folytatni. A kormány ma is ezen az álláspontén van. A díszközgyűlés közönsége lelkesen megéljenezte a minisztert, majd Hodinka Antal mondott köszönő beszédet. A Kárpátaljai Tudományos Társaság végül Kómán Bálint vallás és közoktatásügyi minisztert és Kozma Miklós dr. kormányzói biztost tiszteletbeli taggá választotta. HALÁLOZÁS Schuller Lajos kereskedő /. hó 24-én elhunyt. Temetése 26-án délután 5 órakor lesz a temetői kápolnából. (Muniyán P. Fiai vállalat.) UNGVÂK. május 26. (MTI.) Az un0 _0,, ........................ v^ri művészeti hetek alkalmából Kárpát- I résztvett a Kárpátaljai Tudományos Tí aljára utazott Hóman Báliul közoktatás- saság diszközgviiléséu Kozma Miklós ügyi miniszter is és vasárnap fél 12-kor árdr.
