Ellenzék, 1941. május (62. évfolyam, 99-124. szám)
1941-05-22 / 116. szám
2 ELLENZÉK 1941 mi] ui 21. ESM3HBBSBMBBIB£îlSBiSîflD3MX* lSCSliIIBBK£BH' Franciaország és Amerika viszonynak siszíázásáí már nem halosziltaiiák sokáig \/. Igyesült-Államok ős a Irngelyhntai- mak között a ft s/ii't-n-g hí zit mind erősebben átterjedni az Egyesült-Államok óh l'ran- i u«ország viis/ony ára. INómrt tá\iratok. ma* l.< aliv amerikai nagykövei visszahívásáról adnak liirt. Amint később kiderülj, erre még itt iu került tor, dv- Roosevel t és Hull kijelentése után minden pillanatban szuniitjui lehet rá. A francia—amerikai viszony ilyeu súlyos elhidtgülése annál feltűnőbb, mert a két hatalom között több, mint egy évszázada a legjobb volt a barátság. Ei a barátság érzelmi alapokon nyugodott s talán ez volt az oka. hogy eddig mirid'ön tcherprobának ellenállott. Amióta az amerikai szabadiság- barcbau Franciaország segítette Angliával -zeniben a felkelő amerikai gyarmatokat, azóta megszakítatlanul tart a barár»ág ege-'Z a mai zavaros időig, b ranciaorszagbaui a fegyverszüneti szerződés utáu is meg voltak győződve arról, hogy változatlanul számitlut- uak az Egyesült-Államok rokouszenvere. Meg alig mult e) e'gv éve, hogy Reyuaud Iránná miniszrerelnök az ueAszeoinlä» pillanatában pat etikus hangú srCgélykiáJtátisal fordult Roo- sz'velthez, de ő akkor a segélykérésre m\n akart vagy nem tudott kielégítő választ adni. A Permin marsall vezetésével alakult francra kormányzat ii tovább folytatta Washingtonnal szömlit’n a tradicionális barátság politikáját. Amikor Rooseveát Dcahy tengernagyot küldte Vicliybe nagykővenoek, őt ott a legnagyobb m»ge légiedével fogadták. A kinevezésben az uj francia kormányzati rendszer elismerését látták az Egy «sült-Áll am ok részéről. A vichyi kormány azt reméJte^, hogy áz Egy**ült-ÁHamok különbé» élelmezési kérdésekben segítenek a francia nép nehéz helyzetén. Ez azonban nem történt na-g. Washington, mely tel fessen magáévá tettJe az angol blokád-politikát, csak húzódozva küldött a franciáknak egy-egy hajórakomány gabonát, vagy’ más éleim mert. Ezeket a köl- deményeket is igyekezett mindig politikai Ifeltértredektől függővé tenni. 1941 eUő napjaiban megegyezés jött létne: Franciaország havonta két hajórakomány gabonát vásárolhat az Egyesült-Államok' területén. Washington ezzel szemben azt a feltétéit támasztotta, hogy Vichy Némer ország t&imájra semmi olyan újabb engedményt nem tesz, amely veszélyeztetné az angol érdekeket. E megállapodás alapján eddig négy hajórakomány gabona érkeaeit Franciaországba. Az utolsó két hajórakományt már visszatartották az amerikaiak, mert kifogásolták a német— francia megegyezést. Ilyen körülméywek között Washington és Vichy vLzonva mind feszültebbé vált. Roosevelt elnök a vichyi kormány feje fölött intéz ellenállásra rzóló felhívásokat a francia néphez és külpolitikai körökben komolyan számilanak Franciaország és az Egyesült-Államok között • diplomáciai viszony teljes megszakad ás ára. Franciaország visszautasítja az amerikai beavatkozást A francia álláspontra minden esetre jel- lemző a vichyi kormány külpolitikai véleményét képviselő ,,Temps“ egyik nemrég megjelent vezércikke. Ez a cikk udvariasan, de határozottan visszautasítja az Egyesült- Államok beavatkozását Franciaország külpolitikájába és fenntartás nélkül állást foglal a német vezetés alatt kialakuló uj európai rend mellett. Nehéz megérteni Amerika állá sfoglalátsát — írja a lap —. Európa újjáépítéséről van szó s a francia nép sem tudja és mean is akarja kivonni magát ez alól a kötelezettség alól. Semmiesetre cem vonhatja ki magát az amerikaiakért, vagy az amerikaiak barátságának megőrzéséért. Németország az európai szárazföld legnagyobb része fölött uralkodik. Ez olyan tény, amellyel szemben a politikai ellentétek erőltetett érveinek semmi ereje sem lehet. Uj közösségi rendszer felépítéséről van szó é# e« az európai szárazföld minden országát a legnagyobb mértékben érinti. Fcanciaorsszág európai hatalom s az akar naaracUd abban is, hogy őszintén hozzájárni az uj Európa felépítéséhez. Az amerikai politika — mondja a Temps vezéreik ki rója — annál meglepőbb, mert íz Egyesült-Államok is hosszú é© szívós egyesülési küzdelem eredményeképpen alakult ki és Washington eddig mindig Európa szétda- rabtdását és balkánizálódását kifogásolta. fi német-fronc’a mepgyezés katonai Isién őségs A vichyi kormány érvei azonban teljesen süket fülekre találnak Washingtonban. Roosevelt és környezete ugyanis ma már nem államjogi szempontból nézi az eseményeket. hanem a maga elfogult szempontjai szerint. Elsősorban az angol katonai érdekek szempontjából. Ebből -a szempontból pedig a német—francia megegyezés meggyorsítja az angol katonai tervek összeomlását. A németek a franciáknak adott engedményekkel izemben hadviselési téren várnak ellenszol* g.i i tat ást. Ebből n szempontból jelentőd el«ö- tvorba.ii a francia afrikai gyarmatok m a francia mandátum alatt ulló S/uiu otíatcgiai helyzete. Jelentős tényező Németország oldalait a francia flotta is. Szíttá határos Imikul Trariszjordániáva! es Palesztinával 7 e- r ál ele a át lellát egyaránt lehet búdat viselni ,i Perzsa-öböl és <i Szuezt csatorna felé. Amint a sziiiui hadsereg légi támaszpontjait elfoglalták a nemetek, megindulhat a német légitámadás Szuez környékén és az iraki angol állások ellen. Innen érvényesítheti a német haderő u nemrég bejelenti ti blokádot a Vörös-tenger ellen is. Ez pedig a Vörös tenger felé megindulI amerikai hcdianyagszálli- tust veszélyesteti. A Földközi-tenger másik fontos francia gyarmati pontja Tunisz pedig német kézben mái Szicília és Tunisz között az angol hajózás teljes elzárását jelenti. Az Atlanti-óceán felé pedig Dakar francia kiköCSIKSOMLYÚ, május 21. Vasárnap a 6zékcly*ég messze vidékről seregszemlére igyekezett Csiksomlyóra az ottani kegytemplomba, amely előtt Sándor Imre püspöki általános helytartó mondott tábori misét az egyhegyült székelyeknek. Mise után P. Nagy Töhötöm az ősi népi kultúra forrásairól beszélt, majd a szentmise után megkezdődött az ünnepség. Lőrincz József dr. ditrói plébános a székelysé>g szenvedéséről és diadalmas feltámadásáról beszélt. Rámutatott a KÁLÓT székelyföldi munkájára, amelynek gyümölcse h seregszemle. A székely megyék legényszónokai tettek ezután kit vallást a KÁLÓT eszméi mellett és a teljes székeJy összefogást sürgették. P. Kér kay Jenő a feltámadt székely ifjúságot KOLOZSVÁR, május 21. (Az Ellenzék tudósitójától.) A tárgyalóterem parázsló napfényben fürdik. Percekkel a zuhogó májusi zápor után. Az emelvényen szigorú birák. Előttük apró-cseprő mindennapos bűnesetek, kisebeb vétségek ügye. A padsorokban egy-két érdeklődő és ne' hány már kihallgatott tana. — Utolsó ügy, — szól most a tárgyalást vezető elnök és a teremben halk zsongás támad. A hallgatóság villanyütcs- szerüen rezzen fel, még a birák, ügyvé dek, ügyész is felfigyelnek. 1 — Lakatos János jöjjön be, — hangzik — és hirtelen feltűnik az ajtóban a sötétarcu, koromfeketehaju, toprongyos, megbilincselt vádlott, akit szuronyos fegyőr kísér. — Vegye le a bilincseket róla, — utasítja a fegyőrt az elnök — maga pedig jöjjön közelebb, kihallgatásra. A kérdések sűrűn peregnek a jegyző ajkáról, a vádlóit folyékony hangon mondja adatait: — Felesége neve? — Rostás Mari. — Csak nem a híres Rostás-dinasztia hói, csodálkozik az elnök. — De igen, Rostás az apósom, — felel a vádlott és sunyin pillant hátra, ahol mégsotétebb képű, karvalyarcu vén cigány szorong a balgatóság között. — Itt van az apósom is... 1 ■I—w awPMC—ana—B———w tő katonai k/impontliól a t<-iif.',rlyhutalinak számára unnyiru főúton luárin, hogy azt a/. Egyesült Államok „maga ellen irányuló revolvernek“ nevezi. Amerikai parlamenti beszédekben és a sajtóban ezért mind gyakrab ban merül föl az óhaj, bogy Dakart, rnelv 6/erintiik a “()-ik széleshégi fokig terjedő amerikai érdekkör lei illetőre <«ik, mielőbb meg kell azállani. Ezekre az óhajtásokra adta meg nemrég válaszát Delb'iiion, a vichyi kormány párisi nagykövete. I>“kart mondta nyilatkozatában a nagykövet — természetesen az Egye- siilt-Álhtrnokkal szemben is megvédjuk. A frunda tengeri haderő legnagyobb csatahajó jut. a Ö5-D00 tonnás Richelieirt. mely a fegyverszünet után egy angol tor palától súlyosan megsérült. már ki is javították. A vichyi kormány időnkint olyan nyilatkozatot iá tesz közzé, melyek igyekeznek a feszültséget enyhíteni. Az események azonban még erősebbek a ri\ ilatknzátoknál is és a háború helyzete már föltartóztathatatlanul megköveteli rövid időn belül Franciaország és az Egyesült-Állmok viszonváuak tisztázását is. (—) köszöntötte és kiadta a jelszót: Nem pi- henünlc addig, amíg a székelységet és az egész magyar népet lelkében, műveltségében, társadalmi és gazdasági erejében újra talpra nem állítjuk. A mozgalom országos jellegének bizonyításaképpen alföldi, dunántúli és felvidéki legény- szónokok tolmácsolták a maguk fiától- ságának köszöntését, végül a Csíkszeredái diákok adtak elő énekszámokat, a falusi gyermekek, pedig népi táncokat. Délután hatalmas tömeg özönlött a Somlyói lejtő felé. ahol a szabad téren mutatták be a székely legények az ősi határkerülőbucsut, majd ezután több szép tánc, ének és előadás következett a műsoron. — Na, úgy látszik, maga sem esett messze a család többi tagjától, — mondja az elnök — maga is pénzhamisítás miatt került a törvény elé. — Dehogy is naccságos főbíró ur. nem is vagyok hibás, — méltatlankodik a vádlott, — haragszik rám a szomszédom azért jelentett fel. De még a sellemek is haragusnak, a ros.sollemeh . . . A szomszéd különben szintén ott sze rénykedik a vádlottak padján, szabadláb ról védekezik, de alaposan feltarlsznyál va jött el hazulról, ugylátszik, számit ar ra, hogy nem kerül haza hamarjában. A tárgyalás során lassan fény derül a titokzatos ügyre. Lakatos János füzes- szentpéteri patkoló kovácssegéd, a hosz- szu téli esték unalmában elhatározta, hogy önállósítja magát. Apósától tanult fortélyos ügyességgel maga is ,,gépel“ szerkesztett, amely .,varázslatosan“ működött és valósággal ontotta az „ara nyat.“ A csodálatos mesterművei egy unalmasabb este beállított szomszédjának: Zseton László földművesnek a házába és rö vid rábeszélés után rávette: társuljon vele a „csodagép“ üzemi kihasználására. Zsecan hitt a varázslatos mesében, de kézzelfogható bizonyítékokat akart. A feltaláló bizonyítékokká] is szolgált. Nehány percnyi hókusz-pókusz után valódi „hamisítatlan“ ötrenfilléres perdült Zseton tenyerébe. A sikeres bemutatót ál dorn ás követte és mert a korcsmám« is minden vonakodás nélkül hajlandó v • •! t elfogadni a pénzdarabokat, a niegbüv.dt fzoms/é-d azonnal betársult az iiz'-mbe. Csupán száz pengőt adott „anyagra“, de « zzcl szemben a cigány aranyhegyeket Ígért számára. A mese vége már szinte banális ég megszokott. Zsecan a pénzéért néhány érdesebb tapinLalu ólomdarabot kapott, melyeket azonban még a legbutább vén- asszony sem volt bajlandé) pénz helyett elfogadni. A kárvallott gazda azonnal a csendőr ségre sietett, ott azonban nemcsak a ri- gúny, hanem büurészesség miatt a feljelentő ellen is megindították az eljárást Most sunyin szoronganak mindketten a biróság előtt. Es néhány tagadási kísérlet után vallanak, mint a karikacsapás Az iteletet meglepő nyugalommal f >- gadják. Lakatos örömmel megnyugszik a kilenchavi fogházbüntetésben. Mi ez neki?! Családjának tagjai tőbbszáz évet iil tek már együttesen ugyanezért az iparért ___________J______________________________________(n. K a U<U%yveitközött Az erdélyi magyarságot a könyv iránt érzett szeretete és tisztelete vonzza a napokban megnyílt Német Könyv és Folyó■ ratkiállitás gazdag anyagának megtekintéséi e. A tágas termekben sokun bolyongd nck olyanok, akik mélységes hittel ragaszkodnak a nyomtatott betűk r enge tőből áradó szellem örökérvényű törvényeihez és akik ezt a szellemet óhajtják n nemzeti felemelkedés és öntudatosodás eszközéül felhasználni. Rég tudjuk, hzgy a könyv n nemzeti élet tükre, ennek ezernyi óuabo- gával egyetemben. A rendezőség nagyon is ügyeit arra, hogy a korlátolt lehetőségein belül megjeleljen ennek a megállapításnak. A kiállítás hiten tükrözi elrendezésében is a mai német birodalom szellemi pezsdülé- sének minden megnyilvánulását s olykor a szemlélődés gondolkodóba ejt. Nem mintha nekünk nem tolnánál: pazar kiállítású könyveink és folyóirataink, melyek alul maradnának a nagy nemzetek versenyében, sőt szakirodalmunkkal is büszkén kiállhatunk bárhol és bármikor, mégis megdöbbent az a módszeresség, mellyel a németek szellemi, politikai és gazdasági életük minden egyes részletét oly bámulatos odaadással kezelik. A hatalmas kiállító terem egyik sarkában a mai birodalom szellemi felépítése tárul a nézők elé. Hitler, Gob- bels és Göring beszédei, a nemzeti szociá- lizmus nemzeti eszméinek boncolgatásai, a német ifjúság megszervezésének kézikönyvei mindmegannyi, a mai diadalmas Németország alapja. Sokan állanak itt és egyik politikai rétegünk öntelt meUdom- borítással kíváncsiskodik lapjaik között. A megjegyzések sem hiányoznak, melyek politikai álláspontjuk erejének mindent elsöprő voltát a maguk kis házi cégére felé érthetetlen és bombasztikus frázisokba öltöztetve kürtöli széjjel. A csendes szemlélő közben megfordul, ök nagyhangosan továbblépegetnek. Pedig... ha megfordulnak, megismerhették volna a birodalom igazi erejét magában foglaló kincsek gyűjteményét. Átél lenben a politikai és eszmei kitűzéseket tárgyaló könyvekkel észrevehették volna azokat a vaskos kézikönyveket is, melyek az általános eszmei megállapításokat porcikákra bontják és verejlékes munkával a mindennapi eredményeke a világ ámulatára feldolgozták. Az általánosság mit ér a részlet nőikül? Hübele Balázs törekvése is megfeneklett a kérdések napi elrendezésén. A paraszt földhöz jut tatását könnyű programbeszédek keretében sikerre vinni, de amint itt a valóság mutatja, a kötetek ezres lapjai szükségesek ahhoz, hogy a szándék törvénnyé emelkedjék. Es miért soroljuk fel a jogok és kötelességek kuszáit rengetegét tisztázó munkák tömegét? E párhuzamosan kiállított könyvek mellett mindenki megérzi és megérti az igazi erő kutforrásait, melyek nem a könnyed és nagyhangú általánosságokban gyökereznek, hanem abban a fáradságot nem ismerő munkában, amely ebben n másik sarokban halmozódik fel. Milyen eredményesen gondolkodhatnának néha egyes politikusaink e két könyvcsomó előtt. A nemzet igazi hivatáséiról és a nemzet helyesen kijelölt útjáról, vezetéséről — mondjuk ki — létkérdéseiről?! Két ut, amely között mi is ezt a dolgosabbat választottuk ... Alföldi, dunántúli és felvidéki legény-szónokok szólaltak fel a csiksomlyói székely-napon I Ä német kényvkiállitás bármely könyvét, folyóiratát beszerezheti vagy megrendelheti szentgericei lakait Jenő I könyvesboltjában Kolozsvár, T örvény széki karcolatok A „Rostás dinasztia egyik beltagja“ ismét a bűn útjára tévedt Pénzhamisító cigányok a bíróság előtt .
