Ellenzék, 1941. május (62. évfolyam, 99-124. szám)
1941-05-20 / 114. szám
1941 rnîti u 9 19. ellenzék fl kolozsvári k5i]ejixz5i kamara is be fogja tölteni hivatását Ragsmagyar- ország kiépít lsében és a szeniistváni gondolat beteljesedésében** __mondotta székfoglaló beszédében dr. Ferencz József elnök a közjegyzői kamara alakuló-gyűlésen KOLOZSVÁR, május 19. (Saját tud.) I a Kormányzó bölcs országlásának, hogy Nagyjelentőségű ünnepnapja volt szombaton a visszacsatolt erdélyi és keletmagyarországi részek jogásztársadalmának. Ekkor volt ugyanis a kolozsvári közjegyzői kamara megalakulása, hogy Magyar orázágnak ez a fontos szervezete 22 évi kénytelen szünetelés után ismét megkezdhesse működését. ünnepi kere'ek közöst történt a megalakulás A közgyűlés, melyen megjelentek az erdélyi részek összes közjegyzői és a társ kamarák kiküldöttei, a királyi Ítélőtábla dísztermében gyűlt össze dr. Mikó Imre törvényszéki elnök elnökletével. A megalakulás után az elnöklő dr. Mikó Imre felolvasta az igazságiigyminiszter leiratát, amely elrendeli a közjegyzői kamara megalakitását és annak előkészítésével dr. Mikó Imre törvény- széki elnököt bízta meg. Azután köszönetét mondott az elnök a gyűlésen meg jelenő kamarai tagoknak, valamint a társ- kamjarák kiküldötteinek és a hatóságok képviselőinek, akik közül ott voltak: dr Vékás Lajos kir. ítélőtáblái elnök, dr. Inczédy-Joksmann Ödön főispán, dr. Gyar- rnathi Béla főügyész, dr. Szentkerényi Róbert. ügyészségi elnök. A budapesti közjegyzői kamara részéről: dr. Lázár Ferenc elnök, vitéz dr. Fekete László elnökhelyettes, dr. Csolnoky Imre, a Közjegyzői Nyugdijegylet elnöke, dr. Körösy Berta lan, dr. Petrán Tibor, dr. Barcs Imre, dr Csánky István. A szegedi közjegyzői kamara részéről: dr. llcrich Arnold és dr. fíarai Antal jelentek meg. Az erdélyi közjegyzői kamara tagjai, dr. Schilling Lajos, dr. BikfaJvy István, dr. Pongrácz Ernő, dr. Rátz József, dr. Katzián Kálmán, dr. Ajtai Pál. dr. Petri Gyula. dr. Barabás Béla, dr. Csiky László, dr. Márton István, dr. Biró József, dr. Rosenthal János, dr. Horváth Sándor, dr. Nagy Cá- bor, dr. Pogácsás János, dr. Tóth. Zoltán, dr. Újhelyi Sándor, dr. Keszthelyi Zol tán, dr. Bálint János, dr. Rátz Lajos, dr. Szidi Tibor, dr. Rápolti Nagy Jenő, dr. Nagy Jenő, dr. Erős Péter, dr. Ferencz Lajos, Csengeri István, dr. Apáthy Árpád, dr. Kovácsi Albert, dr. Schilling Dezső, dr. Ferencz József, dr. Bozák Emil, dr. Deák Gyula, dr. Ferencz István, dr. Sbarcea Simon, dr. Schimits Béla és dr. Kotán \ilmos teljes számban megjelentek. Névsorolvasás után az elnöki széket dr. Kovácsy Albert közjegyző, korelnök foglalta el, aki a gyűlést tovább vezette, fjdvözlő beszédében köszönetét mondott az ország Kormányzójának, akinek bölcs országlása lehetővé tette, hogy 22 évi elnyomatás után ismét a régi fényében és méltóságában pompázhassak ez a nagy- fontosságú testület. Majd megemlítette azt a szomorú eseményt, hogy annakidején ennek a kamatának a temetésén szintén jelen volt és háiatelt szavakkal mondott köszönetét az Istennek, hogy a temetés után a feltámadáson is jelen lehetett. Megválasztják & tisztikart Azután a tisztikar megválasztása következett, amelynek során a kamara elnökévé altalános szótöbbséggel dr. Ferencz József kolozsvári közjegyzőt választották meg. Választmányi tagok: dr. Deák Gyula, dr. Schilling Dezső, dr. Schil. hng Lajos és dr. Barabás Béla. Választmányi póttagok: dr. Schimits Béla és dr. Petri Gyula közjegyzők lettek. A választás lezajlása után dr. Ferencz József, a kamara újonnan megválasztott elnöke tartotta meg rövid székfoglaló beszédét: Dr. Ferencz JAzsef elnik szákfoglaló beszéde — Első szavam —- mondotta dr. Ferencz József — hála az Istennek, hogy ezt a napot újból magérhettük és hála 22 évi rabság után visszatérhettünk Szent István kormányának uralma alá és a közjegyzői kar újból megkezdhette működését Keletmagyarország szent földjén. Második szavam: hála és köszönet kartársaimnak, akiknek megtisztelő bizalma engem az elnöki tisztségre emelt. «— Jól tudom, hogy ez a tisztség a magyar közjegyzői intézmény történelmi múltjára és elődeim nemes emlékére való tekintettel Dagy elkötelezés„ de bízom kartársaim erdélyi szellemében, hogy ezen elhivatásnak közös igyekezettel eleget jogunk tenni. Nem szükséges a jövőt illetőleg programot adni, mert a magyar közjegyzői intézmény múltja, tradíciói, a magyar jogéletben és jogalkotásban a múltban betöltött szerepe megadja az irányt, utmu tatást és célkitűzést a jövőre. Csak a mull nemes hagyományait kell követnünk és akkor hiszem, hogy o kolozsvári közjegyzői kamara is he fogja tölteni hivatását Nagymagyaror szág kiépítésében és a szeniistváni gondolat beteljesedésében. Udvözio beszédek Dr. Ferencz Józsefet elnöki székének elfoglalása után elsőnek dr. Lázár Ferenc felsőházi tag, a budapesti közjegyzői kamara.elnöke üdvözölte, aki áldást kívánt a kolozsvári kamara működésére. Azután dr. \ ékás Lajos Ítélőtáblái elnök emelke dett szólásra és szeretettel üdvözölte a kamara elnökét, akihez régi baráti kapcsolat és a baráti együttműködés szálai fűzik. Majd méltatta a közjegyzői testület munkáját, amely a biróság munká* jához kell hasonlatos legyen. A közjegyzőtől is ugyanazt a képzettséget, tárgyilagosságot, higgadtságot és részrehajlatBoldog házasság egy kis ODOL-fogpép árán. Nevető szái melyből ragyognak a fehér fogak, sókban hozzájárulhat a házasság harmóniájához. Az ODOL-fogpép dús habja tisztítja a fojját, erő- siti a foghust, megakadályozza a káros fogko kéDz'ődést és vakító fehérek lesznek a fogak. .-trrunr.r lanságot kívánják, mint a bírói kar tagjaitól. A közjegyzői kar mindig fontos tényező volt az országban és hatalmas munkát vállalt a magyar élet politikai, gazdasági, szociális és kulturális vonatkozásaiban — mondotta többek között dr. Vékás Lajos. A társkamarák részéröl dr. Kőrössy Bertalan és dr. Csolnoky Imre üdvözölték a megalakult kolozsvári közjegyzői kamarát, annak elnökét, tisztikarát és áldást kívánlak működésükre. Azután a közgyűlés jegyzőkönyvileg örökítette meg a kolozsvári közjegyzői kamara volt elnökeinek: dr. Schilling Rudolf, dr. Dorgó Albert és dr. Gido- falvy István közjegyzők nevét, akiknek nagyfontosságu munkája nagyban hozzájárult a közjegyzői testület szellemének kialakulásához. Végül felolvasták az érkezett üdvözlő-táviratokat és üdvözlő- táviratot küldtek az ország Kormányzójának és igazságiigyminiszterének. Hatalmas sikerében méltán osztozott a kíséretét pompásan ellátó édesanyja, P. Széntmártoni Kálmánná is. Végül dr. Gál Kelemen olvasta fel dr. Ferenczy Géza távollevő elnök üdvözlő táviratait a székfoglaló két taghoz, akik nek meleg szavak kíséretében «.yujtotta át a diszes tagsági oklevelet. A közönség pedig megelégedetten távozhatott, mert lélekemelő, szép, magyar ünnepségben volt része. (o.) GsíeS József de» egyetemi tanáé és Végit József szeekesztő székfoglalója az Unitáeias Irodalmi Társaságban KOLOZSVÁR, május 19. (Saját tud.) Hallgatósággal sűrűn tele padsorok várták vasárnap délelőtt az unitárius püs- pökségi diszterernben az Unitárius Irodai mi Társaság felolvasó ülésének megkezdését. A hallgatóság soraiban ott voltak dr. Roska Márton és dr. Varga Béla uy püspök, egyetemi tanárok, dr. Gyaliu Farkas ny. egyet, könyvtárigazgató, az E. I. T. tiszteletbeli elnöke, dr. Ferencz József, a Közjegyzői Kamara elnöke, a tisztikar számos ruagasrangu tagja és sokan mások. A megjelenésében akadályozott dr. Fe renczy Géza elnök helyett dr. Gál Kele men, az Unitárius Irodalmi Társaság elnöke köszöntötte néhány meleg szóval a megjelenteket és üdvözölte a felolvasó ülésen székfoglalót tartó két tagot, dr. Géléi József egyetemi tanárt és Végh József lapszerkesztőt. Dr. Géléi József: Az optimizmus vallás- erkölcsi jelentősége cimü székfoglaló értekezését olvasta fel ezután. A nagy fel késtzültségii tudós vázolta az optimizmus jelentőségét és értékét, amelyet a testi és lelki egészség legnagyobb értékének tart. Utalt arra, hogy a magyar jellegzetesen optimista nép, rámutatott a történelmi hirü emigránsok, a muhipusztai tatárdulás után menekülni kényszerült IV. Béla király, Rákóczi. Kossuth optimizmusára. Nemzeti szempontból az öröklött optimizmus a nagyobb érték és az él tovább. Ereje az egyén hitében gyökerezik, ellentétben a hitében nem erős pesszimistáéval. Az optimizmus nem egyszerű lelki sajátság, hanem a testi és lelki erők együttes és fonlos fenntartója, az egész lélek világszemléleti elve. A világ nagyvonalú és alkotójelentőségü haladását iiilll csak az optimizmus révén lehet remélni, mert ez egészértékű jócselekvés. Az egyéni optimizmus pedig beletorkollik az egye temesbe, a nemzetibe, belső, önkéntes istenszolgálat ez a tökéletesedés felé vivő utón. A tudós előadó behatóan megvizsgálta a kérdés minden oldalát filozófiai, természettudományi, \ állási, erkölcsi, faji, stb. szempontból és mondanivalóinak érdekességében szemléletes kifejezésmódjával és ötletgazdagságával mindvégig lekötötte a közönség figyelmét, amely végül lelkesen ünnepelte. Végh József lapszerkesztő, a következő felolvasó, a hírhedt emlékezetességii sin falvai események filmjét pergette vissza: A sinfalvai rombolások és a magyar sajtó cimen. Eleven előadásában a hallgatóság szeme elé idézte a torda- megyei Sin falva községben 1933 május 29-én lezajlott súlyos incidenseket, a tordui revizióellenes gyűlésről hazatérő mócok ott végzett rombolásait, a sin falvai unitáriusok méltatlan szenvedéseit és a nyomukban mesterségesen ' megrendezett irredenta-sajtópereket. Azután bensőséges képet rajzolt néhai dr. Boros György unitárius püspökről, aki nemcsak a terrorcselekmények átélésére kényszerült sinfalvai unitáriusok mellé állott oda egész főpásztori lendületével, hanem a sajtóperbe hivott kilenc kolozsvári magyar újságíró mellé is, mint koronatanú. A riporteri elevenséggel megiroít felolvasás a 22 évi megszállás egyik megdöbbentő mozzanatát újította fel a lelkekben és mély benyomást tett a hallgatóságra. Majd P. Széntmártoni Éva énekelt. Tömör, nagvterjedelmü és kulturált hang ján érceeen. zengőn szólalt meg Wolf: Elrejtőzés-e és a Faust nagy ékszeráriája. KÉTSZÁZEZER KISLAKÁST AKARNAK ÉPÍTENI A KŐMIVESMESTE- REK. A Magyar Kőmivesmesterek Országos Szövetsége országos közgyűlést tartott, amelyen nagy számmal jelentek meg 1 erdélyrészi és bácskai kiküldöttek is. Ko- vatsek Ferenc elnök ismertette a szövetség programját, amelynek elgondolása az, hogy ötéves lakásépitési munkaterv keretében évente 40.000, Összesen tehát 200.000 kislakás épüljön az országban ipari, mezőgazdasági munkások és kispolgári családok részére. BE KELL RAMÁZNI A ROMÁNIAI URALKODÓ-CSALÁD TAGJAINAK ÉS ANTONESCU ÁLLAMVEZETŐNEK KÉPÉT. Romániában rendeletet adtak ki, amely szerint az uralkodó-család tagjai- nak és Antonescu államvezetőnek képmását csakis berámázva és üveggel ellátva szabad az üzletek kirakatába kitenni. fi Magána'kalmazottak Egyesülete emlékirattal fordul a kormányhoz KOLOZSVÁR, május 19. (Az Ellenzék tU' dósitójától.) Az Erdélyrészi Magántisztviselők és Kereskedelmi Alkalmazottak Egyesülete főtér 11. szám alatt lévő helyiségében most tartotta Miklósy László szervezeti titkár elnökletével, a magánnyugdijasok fizetésrendezésének érdekében május 26-án délután 5 órára kitűzött gyűlés előértekezletét. Köztudomású, hogy a múlt év őszén bekövetkezett főhatalomváltozással egyidejűleg történt pénzátváltási folyamat ellenére, a magánvállalatok legtöbbje csak a régi alapon megállapított nyugdijösszegekel utalta ki nyugdíjasainak. így megesett, hogy több évtizedes szolgálattal rendelkező nyugdíjasok havonta alig 40—50 pengővel voltak kénytelenek beérni és — derekas munkában eltöltött éveik után — valósággal nyomorba jutottak. A Magánalkalmazottak Egyesülete a helyzet orvoslására jelentkezésre hivta fel az ősz- szes kolozsvári és vidéki magánnyugdijasok at és sérelmeik alapján emlékirattal fordul a pénzügyminiszterhez, akit a magánnyugdijak hötelezőerejü egyetemleges rendezésére kér. A tegnapi előértekezlet megvitatta a fel- terjesztésre kerü’ő emlékirat szövegét, aminek elfogadása felett a május 26.-i gyűlésen döntenek. Ugyanekkor fogják kijelölni az emlékiratot előterjesztő küldöttség tagjait
