Ellenzék, 1941. május (62. évfolyam, 99-124. szám)
1941-05-17 / 112. szám
\ 1941 mH as ELLENZÉK Mozgalmasság New a nagypolitikában ** a harctereken megnyilváauJó mozgalmakra górnia lünk. A nagypolitika több, mint 25 eve m0Z*stlmas és erőlelje«, mar a háború nedifC nem i* lehet m&s és ma már totálissá w rät, miután a hírhedt békekötés után egyre másra zúdította elé a viszályokat és kollektiv kísérleteket, melyek a keleti és nyugati fegyveres mérkőzéseket lassan kipattantották. Ehhez hozzá saoktuak és meg vagyunk győződve, hogy még inkább hozzátörődünk a világrészek nagy Összeütközését sejtető mai harc még soká elhúzódhat s utána egészen töviről — időtleu időkig — kell felépíteni az uj rendet és az uj életvitelt. Nincs mit sóhajtoznunk: bármi lett a végső kifejlet részleteiben, az évtizedekre, talán századra Í6 kiterjedő munka nem engedélyez többé renyhe nyugalmat az emberiességnek; továbbra is verejtékezve fel- fokozattan kell majd dolgozni, pontos irányítások alapjau és ez csak igen mozgalmasan bonyolódhatik le. Szóval „mozgalmi41 emberek vagyunk. A költő törté nelmi emésztés nagy enyhe idején még ezt kérdezhette: a világ csak hangulat; ma csak ezt mondhatná: a világ — mozgalom. Az a mozgalmasság, amelyre mi célzunk, mrodesen felül van, egy szegletben a magira maradó kis élet jelensége. Az életigenlés az a mozgalmasság, mely a felszabadulás boldogságából egyszersmind yégi önmagunk megkeresésének és u] létünk pontos felismerésének vágyából és kötelességéből árad elé. Ka* sem fejezhető nagy dolog történt velünk szeptember 11-én. £z a körülmény nem hagy léha nyugtot nekünk s nemcsak az anyaországhoz való illeszkedés nagy feladatait állítja elénk, de rávezet, hogy a történelmi folytonosság érdekéből keressük meg a két évtized mögött régi lényegünk minden szükséges elemét, de lássunk ne ki jobb magyarság kiképzéséhez, mint aminő volt a háborút elveszítő és a kisebbségi életben Lukdácsoló nemzedékek sorsa. Ez a három halma mi nagy tennivalóinknak egy uj világhelyzetben, uj országos viszonyokban és önmagunk nagy keresésében. Az anyaország minduntalan idehajol hozzánk, eltakarítja romjainkat, felkeresi, vagy idevezényli mindazon személyeket és tárgyakat, akikre és amelyekre felépül óvatosam és lassan, de mégis nagy mozgalommal a szabaddá lett Észak-Erdély. De mi magunk is átalakítjuk a visszatérés mozgalmasságából átmentett intézményeinket és megszervezzük a két évtized alatt meg nem valósítható szabad szükségleteinket. Kívülről és belülről egyaránt hömpölyög hát sok mozgalom. Szinte csupa ünnepnap az életünk. Fogadunk jövevényeket és megfogadunk valamit, ami megfogan és valami lontos valóság születik belőle. Még a leg- kéazelfoghatőbb munka is ünnepélyes, mert vagy föltámaszt valamit a múltból, vagy megvalósít valamit a tegnapi jövőből. Csupa élénkség, hevület, lelkesedés, szorgalom, kezdemény, átszervezés, munka, mozgalom immár az erdélyi élet. Nem idézünk ide mindent, ami szeptember óta itt lezajlott és ami eredmény itt fölhalmozódott. Elég rámutatnunk egy körülményre: Kolozsvár, miután a román kiürítés, még inkább a határszéli fekvés nehézségei miatt óhatatlanul elesöndese- dett és ide összezsugorodni látszott, egy* egy nap gyakorta és rendkivül megelevenedik, de ami többet jelent, máris benépesült újra s ismét forgalmas és mozgalmas kezd lenni. Magunk is, az idegenek is érzik, hogy itt egy kisebb méretű főváros, Erdély középpontja megint a nagy jelentőség és nagy előmenetel ütemét zengi, itt nemcsak a kívülről kezdeményezett mozgalmak bullámzanak, hanem belülről eredők is élénkilik és mind virágzóbbá teszik az életet. A nagy történések nagyranövő városában élünk. A kolozsvári mozgalmasság bizonyité- kával gyöngyvirágos május havának második felében ugyancsak fogunk találkozni. Hármat megnevezünk belőlük. Sebtiben; előre. Szombaton lesz a Közjegyzői Kamara ünnepélyes megalakulása, melyre a többi Kamara népes küldöttséget meneszt. A hónap végén megalakul az Országos Erdélyi Párt s ez alkalommal ezerszám küldi képviselőit ide az egész Északerdély és Keletmagyarország, amely kellő egységbe forrt a kisebbségi élet Móricz Zsigmond előadása a „Méhkas“ ifodíslmi estjén A „Méhkas“ diákszövetkezet köre csoportosult lelkes fiataloknak nemes törekvése, hogy a nagy közönség bevonásával a magyar ifjuság szorosabb és meghittebb viszonyba kerüljön a nemzeti irodalmunk és művésze- tünk számottevő képviselőivel és hogy általuk vajúdó közéletünk legégetőbb kérdéseire méltó feloietet kapjon. Ez a törekvés dicséretet érdemel és megnyugtatásul szolgál, midőn más munkaterületekről érkező Liren gondolkodóba ejtenek. Mindannyian emlékszünk még első irodalmi estéjük forró síkc- rére, melynek méltó folytatása volt » tegnapi: Móricz Zsigmond megszólaltatása a magyar sorskérdésről. Móricz Zsigmond és a magyar sorskérdés egybeforrt a köztudatban; oly közel kerültek egymáshoz, hogy egyik érintése a másikból is bodrozó hullámokat csal. Az. egyéni életek és nemzeti alakulások titokzatosan rejlő huzalai között bámulatos törvényszerűség uralkodik s az érintkező csúcspontok egymást ki egészítvén példázzák egymást. Móricz is előadásában életének egyes epizódjaiból indult ki, mintegy mércének használva fel1 édesapjának felfelé törekvő, kitartó akaratát (melyeket azonban é’vezetesebb formában Miete regényében olvastuk már), hogy elérkezzék előadásának végső eredményéhez: műveltséget juttat.d a mélyréteghez, hogy kuíturá'is szintje elérje a nyugati népek színvonalát, mert csak ezáltal Wz harcképes a nemzeteket elsodró élet-halál küzdelemben. A világháború óta örvendetes jelei is mutatkoznak ennek a törekvésnek, mely ha nem is kellő formában és kellő vezetés alatt jut a néphez, tnegis önmaga átalakító erejénél fogva erjesztő!. kap és eredményeket ér el. A népfőiskolák legeredményesebb fórumai ennek az átalakulásnak. A magyar nép fia már öntudatosul, kész vitatkozni és saját lábán készül újabb lépéseket tenni. Jól esett hallanunk Móricz Zsigmond egy- egy megállapítását közéletünkkel kapcsolatban. Van 6ok javítani való, tudjuk és harcolunk picinyke fegyvereinkkel százfejü Coliatok ellen. Az estét kellemesen egészítették ki Török Erzsébet: Juhász, Erdélyi és Illyés verseinek tolmácso!ásával, valamint a református teológia énekkarának Benedek Kálmán vezényletével előadott népi dalai. Befejeződtek a berlini ma^ar-aansí kaitnrális niegDesüéiássk BERLIN, május 16. (DNB.) A magyar — német kulturális bizottság május 14-én és 15-é»u tartotta megbeszéléseit Berlinben és azokon felváltva Zschintzsch birodalmi nevelésügyi államtitkár és Sz.ily Kálmán államtitkár elnökölt. A megbeszéléseket csütörtökön fejezték be. A hagyományos baráti egyetértés szellemében lefolyt tárgyalások a két baráti állam kulturális kapcsolatainak újabb kimélyirésere szolgáltak. Németország és Magyarország kulturális viszonya az elmúlt ösztemdőben főleg a tanárcsere terén és a kölcsönös tudományos előadások megtartásával örvendetesen széles kereteket öltött, A tudományos együttműködés kérdésein kívül megvitatták a főiskolai, a középiskolai, a rádió és a film terén való kölcsönös együttműködés kérdéseit is. A magyar kormánybiztosság tagjai még pár napot Németországban töltenek, hogy kutató intézeteket és főiskolai berendezéseket tekintsenek1 meg. (MTI.) NEW-YORK GRILL JELENTI s CSÜTÖRTÖK estétől kezdődően pír napon keresztül fellép, előad és énekel a magyar LUCiENlE BDY£R Budapest és az ország legkedveltebb magyar elöadómuvésznoje é3 dizőz-e CZ VALI a közönség 1. számú kadvance. B műsor pontosan esta 9-kor kezdütiik. Foglalja Is előra asztalát. Tel. 37*09. Másfélmillió pengős költségvetéssel dolgozik Kolozsvármegye háztartása Hatalmas összegeket fordítanak vármegyei útépítésekre KOLOZSVÁR, május 16. (Saját tud.) Kolozsmegye törvényhatósági bizottságának kisgyüiése dr. Inczédy-Joksmann Ödön főispán elnöklete alatt tegnap délelőtt tiz órakor tartotta meg első kisgyü- lését a vármegyeház tanácstermében. A kisgyiilésen a tagok csaknem teljes szám ban jelen voltak. Több szabályrendelet letárgyalása után a kisgyülés elfogadta a közgyűlés elé terjesztendő háztartási és utalapi költségvetés tervezetét. Kolozsmegye háztartási költségvetése az 1941. évre a következőképpen fog alakulni: A szükségletek 310.190 pengő. Rendes bevétel 13.602 pengő, a hiány tehát 296.588 pengő, amelyet pótadóval kell fedezni. A pótadó nagyságát egymillió 600 ezer pengő pótadó-alap figyelembevételével a belügyminiszter fogja niegáilapitani és az előreláthatólag 18 5 százalék lesz. Részletesen foglalkozott ezután a kisgyülés a megye utalapi költségvetésével. Megállapította a megye területén levő úthálózat hosszát és osztályozta az utakat. A megyei úthálózathoz tartozó többi utak csak mint kiépítetlen utak jöhetnek számításba. A törvényhatóság kezelésében külömhen összesen 450 km. ha- tóságu útvonal van. Helyszíni szemfehlzoftság készíti elő az útjavításokat Egyébként a hét elején a kereskedelmi I és közlekedésügyi minisztériumból bizottság érkezett Kolozsvárra, amely Kolozs- j vármegye utalapi költségvetésének elkészítésével kapcsolatban helyszíni szereléket tartott és megadta az utasításokat a költségvetés egyes tételeinek összeállítására vonatkozólag. A miniszteriális bizottság vezetője, Gebauer Béla MÁV igazgató, a kereskedelem és közlekedés- ügyi minisztérium közlekedési ügyosztályának, illetve av, ügyosztály vármegyei szakosztályának főnöke volt. Rajta kívül a bizottságban résztvettek Bényey Alajos miniszteri miiszaki tanácsos, közúti kerületi felügyelő, Pali Antal miniszteri fo galmazó és Kőváry Gyula miniszteri számvizsgáló. A bizottság dr. Szász Ferenc vármegyei főjegyző, Simák Lajos áll amiép Ítésze ti hivatali főnök és Péter László főszámlanácsos, vármegyei számvevőségi főnök kíséretében beutazta az egész vármegyei úthálózatot. A több napig tartó utazás alatt a bizottság Kolozs- vármegye csaknem egész területét bejár ta és értékes megállapításokat tett Ko- lozsvármegye útviszonyaival kapcsolatban. Rassz állapotban vannak a koíozsmegyei utak Elsősorban is megállapította a bizott ság, hogy Kolozsvármegye törvényhatósági és vicinális úthálózata a lehető leg- siralmasabb ábepotbat van. Alig van a vármegyének olyan útja, amely az év minden szakában minden jármüvei biztosan járható volna. Az esős időjárás következtében fokozottabban jelentkeznek azok a bajok és károk, amelyeket még a románok nemtörődömségére vezethetünk vissza. Egyes útszakaszon 22 esztendő alatt alig láttak kavicsot, az utakon levő miitárgyak pedig megdöbbentően elhanyagolt állapotban vannak. egységes küzdelmeiben. Nyomban Kolozs- | várnak az Erdélyi Pártban megszervezett 1 magyar társadalma magyar napot fog ülni az egység, az egymáshoz hajlás, a jövő munka megalapozása érdekében s meg ünnepli az Unió kimondásának 93-ik évfordulóját az esemény emléktáblájának a Redout h omlokzatára való visszahelyezésével. Ezek a lendezések sok embert mozgatnak meg külön munkára és az egész erdélyi, főleg kolozsvári magyarságot részvételre késztetik. Megbecsülhetetlen eredmények fognak jelentkezni. A példák vonzanak és a szebb erdélyi jövendő minden bevezető föltétele megvalósul. Azt hisszük, hogy ezek az egyszerű mondatok önmagukban mindent megmondanak nekünk egyelőre. A vármegye egyes járásainak székhelyére gépkocsin alig lehet- eljutni és mind anyagi, mind műszaki szempontból csak a legteljesebb áldozatkészséggel és odaadó munkával lehet a bajokat orvosolni. A helyszínen megejtett szemle után a bizottság a vármegye alispánjának, Gaál Elemérnek részvételével ülést tartott és azon megbeszélték a legsürgősebb teendőket. r Hatszázezer pengős kölcsön A tervezet szerint megállapítható, hogy Kolozsvármegye utalapi költségvetése 1941. évre másjél millió pengő körül lesz. Ez az összeg nagyobb, mint a román megszállás alatt volt az egész vármegye költségvetése az útügyi költségvetéssel együtt. 1 Már ebből is látható, hogy mind a kormányzat, mind a vármegye vezetősége azon fáradozik, hogy Kői lozsvármegye úthálózata mielőbb ki le• gyen javítva. Nagymértékben elő fogja segíteni a terv megvalósítását, hogy a rövidesen összeülő törvényhatósági bizottsági közgyűlés elé a vármegye alispánja javaslatot fog előterjesztené hogy a vármegyei utak gyors megjavítása érdekében a törvényhatóság vegyen fel 600.000 pengő kölcsönt. Illetőleg nyittasson magának olyan hitelkeretet a fenti Összeg erejéig, amely lehetővé tegye a hasznos befektetések mielőbbi megvalósítását. Remélni lehet tehát, hogy az áldatlan útállapotok Kolozsvármegye területén már ebben az esztendőben megszűnnek és biztos, hogy ennek a megye gazdasági életére óriási kihatása lesz. a közmunka-váltság mértéke Megállapította ezután a kisgyülés a közmunkaváltság mértékét. Kézinapszám 3 pengő, igás napszám, egy igás állat után számítva 10 pengő. Ugyancsak osztályozta a kisgyülés a gépjármüveket és megszabta, hogy a kiilömböző súlyú gépjár müvek után közmunkaváltság cimen hány igás napszámot lehet kivetni. Az utalapi költségvetést, tekintetbe- véve a közmunkaváltság cimen befolyt Összegeket, továbbá a 18 százalékban megállapított útadó összegét, igy alakul: Bevétel 1.513.077 pengő, kiadás 1.408.77 pengő. Egyenleg 105 ezer pengő. A kis gyűlés által előkészített háztartási és úti költségvetés a iunius 5-én megtartandó közgyűlés elé fog kerülni. A közgyűlés legfontosabb feladatai közé fog tartózni a vármegye háztartási ügyeinek alapom megbeszélése. I 1/
