Ellenzék, 1941. május (62. évfolyam, 99-124. szám)
1941-05-16 / 111. szám
Extern BUDAPEST 0r3,2á^á2tér Pnrlameat fiRA 10 FILLÉR pf r PM7P Kmmm&mKmmM.jMmá SzerkcszüséB és kiarfétolvatal: Kolizsvár, lákaf-Ktca 16., I. eaele!. Telelan: 11—09. Nfcatía: ÉDfetera-Btca fl. szám. Ta 1 afoa sz.: 29—23 ailPilOTII: BflRTHB MIKLÓS Kladémlaidoass: PB ti a 3 n. T. Kolozsvár. Eléflzetks) árak: fcavtila 2.79, negyedévre 8. félévre 18. egész évre 32 pengi. LXII. ÉVFOLYAM, m SZÁM. CSÜTÖRTÖK KOLOZSVÁR, 1941 MÁJUS 15. I kemétfkezfi szeretet Hasepe Irta: Dr. Gerencsér István 1 hozzá? Azt csinálom vele, amit akarok. < megoldására. Nem mondja azt, hogy meg Keménykezü szeretet. Ezt hirdeti az evangélium: Krisztus egyéniségéből, a templomot üzletházzá lealacsonyító kufá- rokra emelt ostorából, kemény életmódjából ez szól felénk. Minden ember felé, de különösképen az elnyomottak felé — vigaszként, az elnyomók felé — fenyegetésként. Krisztusi hagyomány ez: a keménykezü szeretet, mely hangoztatja, hogy minden embernek joga van az élethez, joga van arra, hogy lelkében hordozza Krisztus képmását, joga van arra, hogy napról-napra előrehaladjon a testi, szellemi fejlődés utján. Hiszen a földet azért adta Isten az embereknek, hogy közös erővel megmunkálják azt s ha arc- verítékkel is, de. mindannyian megéljem nek belőle. Minden korok nagy szellemei, a vezető keresztény gondolkodók épp úgy, mint a iiizeslelkii apostolok, bátran kiálltak ai igazság, a munkások, dolgozók jogai érdekében. Nem féltek a hatalmasoktól. Kiálltak és nem egyszer mai fülnek szokatlan kemény szavakkal ostorozták a gazdagok, hatalmasok bűneit. Tudták azt, hogy a természetfeletti éleinek feltétele a földi élet. Szent Pál és Péter apostol leveleiből, Jakab apostolnali a képmutató gazdagokat ostorozó soraiból ugyanaz a szellem tűnik elénk, mint később egy Szent Ágoston írásaiból, Assisi Szent Ferenc csodálatos példájából vagy a középkor legnagyobb tudósának, Aquinói Sz. Tamásnak a magántulajdonjogról, az igazságosságról, a fejedelmek helyes kormányzásáról irt fejtegetéseiből. Az evangéliummal a kezében osztotta el mindenét a szegényeknek Szent Erzsébet, de ugyanakkor fenyitette meg azokat, akik visszaéltek jóságával. A kemény evangéliumi szere- tetet hirdették a Kettelerek, Manning-ok s a Prohászka Ottokárok. S ezt a kemény szeretetet hirdeti XIII. Leó körlevele is, a Herum. Novarurn, a munkásság helyzetéről és jogairól irt emlékezetes enciklika. Félévszázaddal előbb, 1891 május 15-én kelt ez a keresztény ,,forradalmi“ irat. harcot hirdetvén a szociális igazságosság érvényesítéséért — akárcsak negyven esztendővel később, ugyan e napon XI. Pius a Quadragesimo Anno körlevélben — harcolt olyan korban, amikor nemcsak a személyi hatalmakkal kellett megküzdeni, hanem a közszellemmel is, amelynek érdektelensége és önzése gátolt minden szociális tevékenységet. Ma könnyű írásban és szóban egyaránt harcolni az elnyomottak jogaiért, ma ez jobbára divat s nem egyszer az érvényesülés feltétele is. De ekkor, a mult századvég liberális, nyárspolgári világában áttörni az emberi önzés és közöny vastag rétegét, merész és nagy feladatok közé tartozott. Abban a korban vagyunk, amikor a liberális gondolat, a polgári önzés és a kapitalizmus virágkorát éhe s duzzadó erővel minden arról beszéli: éti — a töke, a szabad verseny tettem Európát naggyá, erőssé. A kispolgárság biztos lakásaiban, sokszor árnyas kúriák vagy kényelmes nagyvárosi paloták telt asztala mellől bizakodva nézett előre, íme: gazdagsága boldogság sarjad a tőke uralmából. Csak kevesen látták, hogy a gyárkémények tövében kormos munkás- házak húzódnak meg, kint a földeken, kubikusházak és tanyák mélyén épp úgy. mint a kormos gyár városokban Marx tanai hódítanak és készül az emberisig nagy fordulója. Kevesen látták. Akik pedig látták, többnyire rendőri problé- mát láttak benne. XIII. Leó körlevele a polgári biztonságérzet kereteit töri szét döbbenetes erővel. Szokatlan hang: a legmagasabb erkölcsi tekintély szót emel a kormos városok, névtelen tanyák tömegeiért, a proletárokért. A Rerum Nova- rum kemény hang volt s a 40 évre utána megjelent Quadragesimo Anno talán még keményebb. Elitéli a tőke túlkapásait, ahogyan elitéli a másik oldal féktelen forradalmi szenvedélyét is. Rádöbbent a problémára. Éles szemmel látleletet vesz fel a bomlásnak induló európai társadalomról. A körlevélnek egyik, talán le sem mérhető érdeme éppen az volt: a szociális kérdést kiemelte az egyszerű propaganda köréből és kötelességgé tette. Kötelességgé legalább a jobbak számara. * De nemcsak ezt tette: bálványokat döntött le. Divat volt a liberális korban és részben még ma is divat a magántulajdon szentségéről beszélni. Szent és sérthetetlen az enyém, mi köze másnak Másik oldalról pedig felhangzott: semmi sem a tied. Bálvány volt a magántulajdon egyrészt, forradalmi gyuanyag másrészt. XIII. Leó volt az, aki világos és határozott formában rámutatott arra, hogy a magántulajdonjog ugyan a természetjogban gyökerezik, de közösségi meg terheléssel. Nem önkényes használatra van szánva, hanem a közösség érdekei szerint kell élni vele. Magántulajdon szociális megterheléssel, szemben a korlátlan magántulajdon bálványával és az ellentétes forradalmi magatartással. Szintézis és helyes kiinduló pont a zűrzavarban. Éppen ezért utal mutatott a Rerum Novarum. Az akitől kornak megfelelően talán inkább általános mozzanat old) an (helyes magántulajdonfogalom, tőke kötelességei, munkásság szervezése, az ember megbecsülése vonalán.) De ez az ut olyan volt, melyen lehet járni és előrejutni. A Rerum Nm>arum 40. évfordulójára megjelent Quadragesimo Anno körlevél ezt az előrejutást jelezte és valósította, amikor megfoghatóbb formában irta le az állami berendezkedésekben kő- vetendő erkölcsi és gyakorlati elveket. Ez az uj körlevél, (melynek egyúttal 10 éves évfordulóéit ünnepeljük) a természet ritmusából kinövő hivat ás szervezeti államot tartja legalkalmasabbnak a mai j)iszonyok között súlyosbodó problémák van oldva bármilyen államberendezkedéssel az emberiség anyagi és szellemi jóléte. Ezt állítani naivitás lenne. De mondja azt: és végül is ez a keresztény szociédis reform alapgondolata: sohasem szabad belenyugodnunk abba, ami nem teljesen jó, hanem napról-napra, ór ár ótórára keli magunkéit reformálnunk, erőinket csomóbafognunk a legmélyebb célok megvalósítása érdekében. Az erölendités nem jelszavakkal történik, hanem tettek által. Nem merev rendszerekben lesz naggyá az emberi közösség, hanem erős egyéniségek, mély emberi-isteni életet élő vezetők kezében. Az ilyen vezetéshez pedig egy kell: végtelen nagy szeretet a nép iránt, az igazság iránt és szerétéiből fakadó áldozat Krisztus áldozatának példájára. Méltó az ünneplésre a Rerum Novarum és a Quadragesimo Anno, mivel merte és tudta a kereszténység örök igazságait egy önzésre beállított, eszményekben szegény korban hirdetni. Mivel merte, tudott hatni sok-sok emberre, állami berendezkedésre. Ma is kell hatnia: a legjobban megszervezett állam sem nélkülözheti a fakadó életet, komoly önkritikát, legfőképen pedig vezetőinek és az egész népnek együttes áldozatát. Csak igy formálódik ki Krisztus arca újra és újra tisztultabb vonásokkal a népek, nemzetek, egyének lelkében. Hess Rudolf angliai útja nem szökés Barátját, Hamilton herceget akarta meglátogatni, hogy az Angliára váró súlyos eseményekre figyelmeztesse — Churchill a napokban az angol alsóházban nyilatkozik a Hess-ügyrő! Horvátország királyság lesz BUDAPEST, május 15. (Az Ellenzék külpolitikai levelezőjétől.) Budapesten a poétikai érdeklődés előterében napok ót?. Hess Rudolfnak, H'tler Adolf helyettesének angliai repülőutja áll. A világsajtó részletesen beszámol az eddig nyilvánosságra jutott részletekről és a fővárosi sejtő is hosszasan ismerteti a külföldi ügynökségek által közölt távirati jelentéseket Budapesti politikái körök megállapítják, hogy Hess Rudolf, aki a nemzeti szocialista mozgalomban a Führer mellett mindenkor vezető szerepet játszott, nem tett és nem tesz semmi olyat, ami a német birodalom ártalmára lehetne. Egymásután érkeznek be a magyar fővárosba a különböző jelentések, amelyek megállapítják, hogy Hess Rudolf lépése nem Németország ellen irányul, hanem az volt áz alapja, hogyigyekezzék megakadályozni a tovább* felesleges emberáldozatot és hogy Angliának egy utolsó lehetőséget adjon arra, hogy a borzalmas pusztításoktól m é gs z a b a d u 1 j o n. Olyan hírek is vannak, hogy sokat emlegetett levelében beszámolt erről és bejelentette, hogy Angliában meglátogatja az egyik főárat, Hamilton herceget, akivel az Olimpiász idején ismerkedett még meg. Ugyanezen hivatalos helyről még meg nem erősített hir olyan kijelentést is tett, hogy Hess Rudolf angliai utjával kapcsolatban nem lehet szökésről beszélni. r Oiispcliili Is nyilatkozik a Hess-iicgyrői LONDON, május 15. Mint a Reuter- iroda parlamenti ludósitója jelenti, valószínűtlennek tartják, hogy Churchill miniszterelnök találkozik Hess Rudolf fal, akit sebesült hadifogolyként kezelnek. Kirkpafric külűgyminisztériumi képviselő, aki Hesshez meni, még nem tért visz- sza Londonba. Amint illetékes körökből jelentik, Winston Churchill miniszterelnök közelebbről részletesen beszámol Rudolf Hess angliai leszállásának ügyéről. Jelenleg Hesst angol tisztek hallgatják ki. Ugyancsak angol lapok egy amerikai rá diójelentés alapján azt Írják, hogy Hitler ebben a kérdésben rövidesen szintén beszédet tart és megmagyarázza Hess távozását. Hess térképén Hamilton herceg kastélya volt magielölve LONDON, május 15. Angol lapok jelentése szerint Hess Rudolfnál leszállása után térképet talállak, melyen kék ceruzával meg volt jelölve az ut Skócia fele. Ezenkívül ugyancsak kék ceruzával egy kör volt bejegyezik, mely Dungwel helységet vette körül. Dungwel helység Lan- cashirben fekszik. A faluban Hamilton hercegnek van birtoka és kastélya. A lapok megállapítják, hogy Hess jöldreesése után kérte az öt megtaláló McLean földművest, hogy mutassa meg neki o' utat a tizenkét kilométeres távolságba* fekvő Dungwel felé. Bár bokája szét v zúzódva, mindenképpen el akart jutn^ji kastélyba. I Amerikai politikai körökben az a mény, hogy Anglic, helytelenül fenzikkul- a 11ess-üggyel engedné elterelni figTA* és a háború eseményeiről. A hábon'^ legi kritikus pillanatában nem lerató az nyös Anglia szempontjából, ha ^ ségnek akár katonai, akár erkö ur*n>®r . Wou.YVUJlebecsúlné.
