Ellenzék, 1941. április (62. évfolyam, 74-98. szám)
1941-04-09 / 81. szám
2 ELLENZÉK. 19 41 i p r 111 a 9. Jugoszlávia számok tükrében n legújabb jugoszláv gazdasági tervek Még a közelmúltban i- a jugoszláv gazdasági körüket (!»ubrilovits Jr. tó dmiivelés- iiv.> i minis,-Tér által In*)«“ '".i!e-V!. iievin-vezett inezoţu/.dusăgi ujj.u’-otoM program" loţliîkoititti- \ mezőgazdusag átufirvMé* sere és fe'lfri'.'ilésére a terv '/•'tint 1800 nul io dinárt irányoztak elő. Dé tuserüiáüan é.s Bos/niá!> ni a mezőgazda- :ági kultúra te-lje-feu Iejíetlc'n, elnvit't, de számos o van vidéke van tz országnak, ahol még faekévcl dolgoznak es a gazdasági termelés a legprimitívebb motion folyik. Va a- mivel' korszerűbb a he \ zct a Vajdaságban, a borvár bánságiján és ti szerbiai Sumadiá- ban. Az ország be szükséglete (lakoSságsza- poru at) állandó növekedésben van, fedezésére ti termelést fokozni ke'ltlene, ami a jugoszláv kivitel szempontjából is jelentős. A háborít után az európai piac kétség nélkii mezőgazdasági terméket keres inaj l ’ és ezt az országos érdeket tartja a program szem előtt és ennek jegyében folyik a mezőgiatz- daság erőteljes felfokozás.i. Az ötévé; terv van hivatva a többtermelés anyagi és tárgyi feltételeit. e őteremteni. Mezőgazdasági gépekkel és felszereléssel kell e látnia a gazdarársada iuat, a vidékeknek megfejeljem vetőmag és műtrágya-akciói kell kezdenie, a gvtiinö csku'l túra szakszerű fejlesitése. megfelelő raktár és hűtőház- rendszeír kiépítése; az á lattenyésztés érdekében Ttenyészáíiatok beszerzése, a takarmány standardizáásáva', a hizlalás szélesebb alapokra va ó helyezése, stb., stb- Az uj terv uj földreformot, talajjavitási és ár- vizleesa pcöási munkálatokat irányoz eő. Mindez fontos, mert az ország területének csak 58 százaléka megművelt terület, a fennmaradó 42 százalék szik ás hegyvidék és erdő. aminek nagyrészét azonban a technika mai á ása mellett termővé lehet tenni. Ál ez leginkább Délszerbiára, ahol a termőterület is csak 55 százalékban van munkálás alatt. Sok százezer mocsaras és árterületet lehet lecsapolni, külön kérdés a Szkutari-tó környéke, aho! lecsapó ás után 12—-15 ezer telepes helyezhető el. Párhuzamosan e 'terv mezőgazdasági iskolák és tanfolyamok létesítését helyezi kilátásba. A bekövetkezett események természetesen iduzórikussá tették ezt a programot. II jugoszláv úthálózat Az ország úthálózatának minősége-meny- nyisége éües megv ílágitásba helyezi forgalmi (kereskedelmi) életét. A statisztikai adatok ebben az esetben megbízhatóak, mert más az utak elbírálása, ha gépkocsiközleke- désre vagy állati igaerővel vontatott jármüvekre keresünk megfelelő adatokat. A magyar statisztikai adatok ebben a tekintetben 3 legpontosabbak, de a balkáni államok adatai csak nagy vonalaikban je zik a tényleges állapotot. Kétségtelen, hogy a délkeleteurópai áramok között >a legnagyobb és legjobb úthálózata Magyarországnak van. A keleti és dé'i szomszédok adatai szerint Jugoszlávia következik 41.061 kilométerrel, a bulgár 17,804 km. és a román 13.850 (?) km.-re! szemben. Az egynegyedrészben álami kezelésben áTCó utak és az egésznek 40 százaléka elsőrendűnek van jelezve,- ami kis túlzásnak tetszik. Az úthálózat aránya 100 négyszögkilométerre számítva Magyarországon 1939-ben 32.6 km., Jugoszláviában 16.6 km., Bulgáriában 17.3 km. és Romániában 4,7 km. A legsűrűbb úthálózata a drávai bánságnak van, a legrosszabb a vardari bán- sásé. Vasúthálózata 10.130 krn.-t tesz ki, melynek legnagyobb része az á’lamvasutak kezelésében van. Tengeri hajózása — bár a jugoszláv tengerpart számos jó kikötőnek alkalmas he Ilye! rendelkezik —- a mögöttes vasút- és útvonal hiányában nagyon fejletlen. Kikötői közül em iré-Sre méltó Splitt és a Fiume külvárosából alakult Sustk. Légiforgalma jelentősebb, mert a belgrádi légi kikötő fontos megálló és kereszifezőporifja több nagy repülővonalnak. A termelő munka menete nagyban függ egy mezőgazdasági országban a másod- és harmadrendű utak állapotától. A néhány kirakatnak szánt és jól megépített beton- útvonal (mint a London—Lsztanbu’-i autóut jugoszláv szakasza) keveset mond. II Jugoszláv oktätasrexdszer A jugoszláv oktatásrendszer r.z ország földrajzi helyzetének inegfe'elően teljesen c tér a magyartól. így a- 15 és félmilliós Jugoszláviának csak három egyeteme van, belgrádi, zágrábi, és laibachi központtá’, me* lvekheí még két önál'ó jO£Í fakultás (jogi líceum) kapcsolódik. Anná' több a teológiák száma: et prahosz'áv teológia mellett kilenc római katolikus és 17 muzulmán teológia van. kiegészítő érett-égil egykét éven tun- fovammnl 'ebei szerezni. Feltűnően «ok » s/.ypiiiiix ésy.eti főiskola, ami a jogos/, áv ifjúság miivt-s/i érdeklődésért* jc'iem/.o. A kát évfolyamú krTeskeitellinibeji főleg gépírást, gyorsíró t. könyve est stb. tanítanak. Megdöbbentő és az u’áhhi adatokat (Írástudatlanok v/nm rútnál) igazolja, bőgj az egész országnak két tanitónőképcője »an csupán. Lnnék folyamaképpen a tanítónő hiány is nugy. A nők inkább háziipari és más női szaki kólákat látogatnak. A/ dlálilű táblázat \a amennyire tájékoztat a jugoszláv ;'ko’a- rends/.erről is: Ihko'utipus ízűm Egyetem 3 Jogi fakultás 2 Főiskola 4 Pravoszláv teológia 5 Kómái kato ikus teológia 9 Muzu mán teológia 17 Egyéb 1 (limnázium és reáiskolu 179 Tanító- és tuuitónőképző 32 Szépművészeti i-kola 22 Női szakiskola 257 Fiú szakiskolu 25 Felső szakiskola 227 Kiegéezitő szakidul u 387 Kuni gazdasági iskola 46 Elemi és felső népiskola 8727 A g:izd aisági iskolák kevés száma nagyae rázza. Iiogy sok helyen még most is középkori módszerrel fövik a mezőgazdasági térVásárhelyi László előadása a közigazgatási jogról KOLOZSVÁR ninths 9. (Suini hui.) \/ lirdélyi Fárt kolozsvári tagozatának vaior.pn- litikai és jogi szakosztálya tegnap c-.te érte kéziéire ült össze, hogy mrglia'lyansa dr. V (hát helyi László polgái mcbtcrliclyet lesnek a magyar közigazgatási jog ismertetéséről szóló előadását. A megbeszélésen Holus János titkár elnökölt, aki kimentve Nyirü József elnök és a párt képviselő iagjainak távolmaradását, a megjelentek nevében üdvözölte a polgár* iuesterhelyettest. Elödásában dr. Vasúi helyi László polgár- metiterbelyettes az 1886. évi XXL tc.-uek u törvényhatóságok működésére vonatkozó ren delkezéseit ismertette. Előadta, hogy Kolozsvár varos a lakosság számai anyának megfelelően 18(1 törvényhatósági taggal kellene rendelkezzék, ennek kétötöd része viri istákból, kétötödrésze választékból, egyötödrésze a szakmai, vallásfelekezeti és érdekképviseleti tagokból áll. Miután a választójogi törvényeket nem lehetett életbe léptetni, ezért a törvényhatósági bizottsági tagsági helyeket a kormány kinevezés utján töltötte be. A belügyminiszter 56 bizottsági tagot nevezett ki, de az érdekképviseleti, vallásfelckezeti és 6zakképviseleti tagokkal együtt a törvényhatósági bizottság száma 82 re szaporodott fel. Előadta, hogy szerdán, megalakulása napján a törvényhatósági bizottság két bizottságot: az 1876. évi VI. te. alapján szervezett törvényhatósági bizottság és az 1929. évi XXX. te.-vei életre hívott kisgyülés tagjait választja meg. Ismertette nagy vonásokban a törvénv- hatósági bizottság hatáskörét, működési körét. a törvényhatósági bizottság által megválasztandó különböző bizottságok hatáskörét. Hangsúlyozta, hogy a kormány által kinevezett városi tisztviselők kinevezése c3ak ideig lenes jellegű, mert a tisztviselőket választás utján megválasztott törvényhatósági bizottság erősiti meg. Nagy vonásokban ismertelte a kisgyülés hatáskörét, a közigazgatási bizottság, a számonkérő szék működését és előadta, hogy a törvényhatósági bizottság annyi szakbizottságot nevezhet ki, ahányat akar, egy-egv bizottság tagjainak létszáma a 21-et nem ha’adhatja meg, az egyes szakbizottságokba külső tagokat is behivhatnak. de a szakbizottságok á'talában csak véleményező szervek, mert a törvényhatósági bizottság leg fontosabb szerve a kisgyülés, amely gyakrabban ül össze. A törvényhatósági bizottság rendszerint évenként négyszer tart ülést, de szükség szerint többször is. A köziaazgatási bizottság havonként tartja üléseit és a bizottság tagjai ezeken az üléseken terjesztenek lie részletes je’cntést a város különböző szolgálati szerveinek működéséről. Ismertette végül a városi közigazgatással kapcsolatos ujabbkelelü törvényeket s a jelenlévők kérdéseire megadta a szakszerű felvilágosításokat. A polgármesterhelyettes előadását a megjelentek nevében Botos János titkár köszönte meg. Kiáradt a Kísküküllő NAGYEKYED, április 9. (Bud. Iud.) A Kisküküllö vize a folytonos esőzések következtében annyira megduzzadt, hogy nagy területen árvízzel fenyegeti a lakosságot. A folyó Dlcsöszentmártonnal kilépett medréből és elárasztotta a város alacsouyan fekvő részeit. Különösen » szegénysorait lakosság sinyii meg az árvíz pusztításait. Az állami kórház egyik épületrésze is viz alatt áll. A megye teru- tetén nagy kiterjedésű termőföldet öntött el az árvíz. Romániában njból korlátozzák a husfoflyaszfásí BUKAREST, április 9. (MTI.) Az or- szag közellátási ügyeinek vezetésével a nemzetgazdaságügyi minisztert bízták meg. Potopeamt tábornok uj programjáról beszélve kijelentette, hogy a termelést fokozni fogja, míg a fogyasztást csökkenti. Hangoztatta, hogy a közérdekeket veszélyeztető és neniyétellenes üzérkedőket a legszigorúbban bünteti. Ugyancsak büntetéssel sújtja mindazokat, akik riasztó hírekkel bénítják a gazdasági élet rendes menetét. Bukarestben tároló telepeket állít fle arra az esetre, ha a vidék*, kereskedelemmel való érintkezésben zavarok állnának elő. A húsfogyasztást uj rendelettel korlátozza. Eszerint disznó és marhahúst csak szombaton és vasárnap lehel áruba bocsátani. Hétfőn csak hárányhust árusíthatnak, mig szárnyasai és vadhússal a hét bármely napján kereskedhetnek A dis znó és marhahús árát szabályozza* a többi husnemüek szabad alku tárgyút képezhetik. Ezekkel az intézkedésekkel egyidejűleg a közellátás vezetője a sertés és marhavágást is szabályozza. Az együtt akó szerb-hon át és -Szlovének közti sor’ódás a 22 év alart csaknem mindennapi volt. Nehéz harcok után a horvátok jogaikat va amennyire hiztositani tudták. A szerh-horvát 1939 augusztus 23-iki megegyezés után rövidesen megalakult a horvát bánság. Követelt jogaiknak c-Sak egy részét kapták ugyan meg, de már az uj bánság megalakítása is a sok évi sikertelen küzdelem után nagy eredmény volt. A szlovének kis számuk miatt (1921-ben 1.019.997 vo lak) a belpolitikai életben kevés szerepet játszottak. Követelésük szántén: autonomia. Meghallgatásra nem igen találtak s az a kis eredmény, amit az utó só időben elértek, vezérüknek Kcrosecnek az érdeme. Váratlan halála után Konovec Fran dr. lett. a szlovének vezére és bíznak abban, hogy eíődje munkáját fo vtatni fogja és kivívja a szlovének legelemibb jogait. A magyarság sorsa A félmidióra tehető jugoszláviai magyarság sorsa sern volt kielégítőnek mondható. A jugosz áviai magyarság huszonkét évvel ez- e ott államalkotó népből nemzeti kisebbség, népcsoport lett. Az elszakadás döbbenetéljen és azután is pár éven keresztül a szé sőeéges baloldali politikában keresett menedéket. . Ennek és az á laiuhatalom c nyoma- tásának tudható be, hogy komolyabb kisebbségi élet nem alakulhatott ki. A két év előtti Sztojudinovicskormánv bukása után Cvetkovicsnak • ikerült nemcsak a szerb-horvát megegyezéssel és a világháború óta rendezet en orosz-joguszláv viszonnyal az országát többc-kevésbé megerő- sisteni. hanem a szintén ki nem elégítő ma* gyár-jugoszláv szomszédi kapcsolatokat is norma izálni. A mult év december 12-én megkötött barátsági szerződés révén a magyar kisebbség emberségesebb és különösen a korábbi bánásmódhoz viszonyitv ív, igazságosabb e bíráláshoz jutott. Az egyezmény hatása alatit nagy eréllyel indult meg a jugosz áviai magyarság Szervezkedése. A Magyar Ku1 túrs::övétség müködésér engedő yezték. A több mint fé millióra lehető jugoSzlá- viaá németség egységes s-zer .ezkedése é; tömörülése a birodalmi eszmékkel »gyidőben kezdődött. Igen é’éuk szervezeti életet éltek egészeu a most kirobbanó politikai válság pi- anatáig. Jugoszlávia azonban elvetette a kockát és fegyverzajban indul uj és bizonytallan jövője felé. (Sze) 1 e.enusKra 1 közepi-kolásra 1 cg/etemi hallgatóra Jugoszláviában 9.7 1 119.4 859.7 Magyarországon 6.3 124.1 656.3 Bulgáriában 6.7 87.4 596 Romániában 7.3 1 140.6 529.3 A jugoszláviai kedvezőtlen helyzet még jobban kitűnik a következő táblázatból: Jugosz áriában íi 10 éven fe’iili irásrudí.t’ianok száma 4.408.471 vagyis 44.66% Magyarországon a 6 éven felüli Írástudatlanok szarna 735.076 vagyis 9.6% Bulgáriában a 7 éven felüli írástudatlanok száma 1,558.770 vagyis 31.6% Romániában a 6 éven felüli Írástudatlanok száma 6,200.568 vagyis 42.7% A számok tisztán beszélnek. A helyzet igen szomorú, a 44.6% igen sulvo* szám. A jugoszláv kisebbségpolitika Hz általános kulturális színvonal A Kárpátországok kulturális indexe nem egységes. A nrezőgazdusági uéptömegek áha- áuos színvonala mindig alacsonyabb az ipari á lamok zinvona áriái, vasty a városban lakó iparos-, kereskedő- és értelmiségi réregénél. I A különbségek u történem! sorssal, fogla kozási megoszlással és belső társadalmi ezer kezetie indokolhatók. A népszámlálsái ada tok szerint a lakosság szá/.a’éka esik:
