Ellenzék, 1941. április (62. évfolyam, 74-98. szám)

1941-04-08 / 80. szám

1 1941 április 8. ELLENZÉK 5 l/éyk Já-zsef iipottya- • yUmB&tistyi ft&vUkáhk wzéwÍwaM^faié&s Mii l»eJ tuilni az Erdélyié kiterjesztett zsidótörvényről Mi Kell tartalmaznia a bejelentéseknek? ni. y ___fnfiítdtáfo pcâţ Bükien Béla ßisjvdft —. fácadkcitattan edit'd munkáltai uii-ászeutezi a megyei víszc^^O’kdí a matyyai k$>zigaxgcdás' — U[ ua^uii/óraiak, uiéjfUiése-k í& zgé&zsíg&tytyi intézke­dések — az idegen mulasztásainak iévátételéce DÉS, április 8. (Az Ellenzék kiküldött Munkatársától.-) Jellegzetesn erdélyi kérdések azok, amelyeknek megoldásán most fáradozik Szolnok-Dobokamegye és a vele szomszédos Beszterce-Naszódmegye magyar közigazgatá­sa. Ennek a két vármegyének gróf Bethlen Béla a főispánja, aki a hét három napján a dési megyeházán tart hivatali napokat, há rom napig pedig a besztercei megyeszékhc Íven intézi a megoldásra váró kérdéseket Reggel hét órakor mát hit otellóban van a fő ispán, aki aprólékosan ismeri mind a két me gye. nemzetiségi, gazdasági, kulturális, egész ségügyi és tanügyi kérdéseit. A kisebbségi sors huszonkét esztendeje alatt személyesen vezette az agrárreform által alaposan megté­pázott gazdaságát. Mindenkit ismer a vezeté­se alatt álló két megyében és a gyakorlati ember tárgyilagosságával hoz döntést a me­gyék ügyeiben. Bethlen Béla gróf sohasem vett részt a napi poétikában. Politikai állás- foglalását egyetlen mondóiban lehet jelle­mezni: A magyar Erdélyt bold.oggái és gaz­daggá kell tenni. Ennek a célkitűzésnek je­gyében végzi nehéz és felelősségteljes mun­káját. Olyan két megyét irányit, amelyeknek lakossága vegyes nemzetiségű. Bethlen Béla gróf megértéssel és a helyi viszonyok tökéle­tes ismeretével kezeli a nemzetiségi kérdést. Baráti jobbot nyújt a más anyanyelvűek felé, ezzel szemben elvárja azonban a magyar ál­lam iránti feltétien hűséget. A dési vármegyeházán kerestük fel a főis- . pánt. Arra kértük, hogy ismertesse az e.lmu't hat hónap alatt végzett munkát és tájékoz­tasson jövő terveiről. A főispán nyilatkozata nemcsak helyi érdekességü. Kortörténeti je­lentőségű eseményekről és intézkedésekről számol he. Általános erdélyi érdek tehát, hogy olvasóközönségünk részletesen megis­merje. 1 útépítéseknél és hat gőzhenger segítségével igyekszünk ezeket a munkálatokat a lehe­tőség szerint legsürgősebben elvégezni. Természetes, hogy ez a munka sok időt vesz igénybe. Rendszeres tervek alapján remél­hető azonban, hogy lassan-:assan helyrehoz­zuk az idegen uralom végzetes tévedéseit és elfogadhatóbbá tesszük a megye közlekedési viszonyait. "Sidpös UefyzzUt teremtett az eíU&ázztt ecd'ápatitika" — Szclnok-Dobokamegyében éppúgy, mint Besztcrce-Naszódban, könnyelmű kézzel ke­zelték az elmúlt huszonkét év alatt az erdő- politikát. Még a román uralom idejében ka- tasztrófális módon igazolódott, hogy az er­dőségekkel való rablógazdálkodás milyen su íyos károkat okozhat. Emlékezetes, hogy az elmúlt évben több szolnohdobokamegyei község házainak felét elsodorta a hegyek­ből rájuk zúduló árvíz. A pótolhatatlan anyagi káron kivül számos emberáldozata is volt a katasztrófának. An­nakidején a kolozsvári tartományi helytartóság által kiküldött szakértők is megállapították, hogy a tragédiát a hibás erdőgazdálkodás okozta. A hegyekről ugyanis teljesen letarolták az er­dőségeket. amelyek azelőtt felszívták az eső­vizet. üj fásítások nem történtek és igy tör­ténhetett meg, hogy a kopár hegyolda'akró! egyszerre alászakadó viztömeg pusztításai el­len nenv lehetett védekezni. Ezzel kapcsolat­ban gróf Bethlen Béla főispán a következő­ket mondotta: — Legfontosabb célunk, hogy az erdőállo­mányt visszaállítsuk. A román impérium ide­jén az erdőségek egy részét minden meggon­dolás nélkül kivágták, más iészét pedig lele- gellették. Szigorú rendelkezésekkel változta­tunk most az eddigi helyzeten. Beszüntetjük az erdőkben való legeltetéseket, a kopár hegyoldalakat pedig fásitani fogjuk. Igaz., hogy hosszú időre van szükség, de a rend­szeres erdőgazdálkodásnak eredményre kell vezetni. fetţu&sitik az átlatáilomcmy-t Sicaîmas- áiiapotakat taiáltuhk" . .. Nagyjelentőségű gazdasági szempontból az állatállomány felfrissítése is. Szolnok-Doboka vármegye valamikor hires volt állatállomá- nyáró’. A román impérium utolsó éveiben erre semmi gondot nem fordítottak. Bethlen Béla gróf, aki maga is kitűnő gazda, belátta annak helyességét, hogy ezen a helyzeten sürgősen változtatni kell. Ma már örvendetes eredményeket tud felmutatni a megye veze­tősége, amelyekről a főispán a következőket mondotta* — Törzskönyvezett apaállatokat vásáro­lunk az állatállomány feljavítására. Az apa­állatok beszerzésével kapcsolatban üsző és te­hénakciót is indítottunk. Ezenkívül kanokat és kosokat osztottunk ki a lakosság között. Nagy eredményeket remélünk az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület tenyészkanca- akciójától. Szolnok-üobokamegyében 130 tenyészkan- cál osztottunk ki a kisgazdák és tenyész­tők között, hogy a valamikor országos nevezetességű ló- állományt isméi régi nívójára emeljük. Megindult a vetőmagakció is. Ezt a kérdést a gazdasági felügyelőségek intézik Kedvez­ményes áron vetőmagvakat osztunk ki a gaz­dák között, hogy ilyenfoimán javítsuk fel a termést. tt // — Megdöbbentő viszonyok között kezdte munkáját a maevar közigazgatás — mondotta nyíl átkrz atának bevezetőjében gr. Bethlen Béla főispán. — Siralmas állapotokat találtunk, teljesen le- züdlött gazdasági viszonyokat és katasztró­fái is termést. A tennivalók számtalan ágazatával állottunk szemben ugv közigazgatási, mint közegészség- ügyi, társadalmi, szociá is és tanügyi téren. Teljes munkaerővel ke'let hozzálátni ezeknek a kérdéseknek megoldásához. Szükség volt elsősorban az állam támogatására, igénybe kellett vennünk az Erdélyi Szociá is Szerve­zet hathatós segítségét, valamint a közigaz­gatás pihenés nélküli munkásságát. R&txdfok&zzák az el- kányáéit utakat ■— Talán egyetlen megyében sem voltak annyira elhanyagol állapotban az utak. mint Szolnok-Doboka vármegyében. A román kor­mányzat egyáltalában nem gondolt útjavítá­sokra. Egyes községek valósággal megközelithctet- lenek az elhanyagolt utalt miatt. Gazdasági szempontból is fe becsiilhetetlen károkat okoztak ezek a viszonyok. A szállí­tásokat csak óriási nehézségek árán lehetett iebonyoíitani. Közigazgatásunk legelső teendője az volt, hogy javítson ezeken a lehetetlen állapoto­kon. Ma már készen áll az anyag az ország­utak és részben a megyei utak kijavítására. Munkások százai találnak elhelyezkedést az IDŐMEGTAKARÍTÓ! RACIONÁLIS! MOST JELENT MEG: — Egészségügyi téren is rengeteg a tenni­való — folytatta nyilatkozatát Bethlen Béla gróf, főispán. =:— Egészen elszomorító szám­adatok futottak he a járásorvosoktól a főis­pánt hivatalhoz, amelyek a statisztika száraz számadataival megdöbbentő tényekről tájé­koztatnak. Szolnok-Doboka megyében nagyon elter­jedt a tüdőbaj, a vérbaj és a venerikus betegségek. Dr. Nyerges Gábor vármegyei főorvos teljes !e kesedéssel és munkakedvvel látott, hozzá a bajok orvoslásához. A járási orvosi állásokat megduplázták. Újonnan f elászerefit ük a megyei kórházait is, améjyöt a magyar impérium teljesen ki­fosztva tálát. Vidéki centrumokban zöld-keresztes egészségházakat építenek. A zöldkeresztes akció máris jótékonyan érezteti hatását. Gondoskodás történt arról, hogy a szoptató anyák tej ellátása zavartalan legyen. A kisgyermekek é elmezését minde­nütt feljavították, ami a gyermekhá'aindóság eddigi elkeserítő adatain rövidesen változtat­ni fog. "Uţ t-fy zi&zt megalapítása,. 99 Villám tt Legújabb haszonku’cs táblázat kereskedők és iparosok részére Nélkülözhetetlen kézikönyv az előirt ha1 C2r»rtlr-nl r>c rt nti tn2 a mmre L-ie-r» óm Î+ naiom # Kö* .tcuvuiUAUOiunuu noMIVUU) V iX'L UlUin szonkulcs pontos és gyors kiszámítására reskedők, iparosok, vállalatok részére! Ara 1.70 pengő. Kapható az Ellenzék könyvesboltjában Kolozsvár, Mátyás király tér. Nagy elismeréssel emlékezett meg a to­vábbiakban a főispán az Erdélyi Szociá is szervezet működéséről és a vezetése a’at-t álló megyékben folytatott tevékenységéről. — Ennek a szervezetnek az a cselekvési princípiuma, — mondotta — hogy ne alamizsnákat osszon, hanem kisegzisz- tenciák megalapozását és elszegényedett kisemberek talpraállitását segítse elő. „Uj egzisztenciák megalapozása“. Ez az Er­délyi Szociális szervezet leglényegesebb fel­adata, Munkakör bőven van, mert ezen a téren a legidőszerűbb a segítség. Már eddigi tevékenysége során is Számos kisember szá­mára nyújtott életlehetőséget ez a szerse- zet, amelynek munkájára a jövőben még nagyobb szükség van. lyozta — hogy. sem Szolnok-Doboka megye, sem Beszterce-Naszód vármegye lakossága nem egységes nemzetiségi szempontból. Tennivalóinkat ezen a téien megszabják azok a határok és kije'entések, amelyeket néhai gr. Teleki Pál miniszterelnök tett a nemzetiségi kérdésről. Nemzetiségi politi­kánk vezérfonala a megértés. Baráti job­bot nyújtunk az ittélő nemzetiségek felé. Ugyanakkor azonban, amikor ;ni a megér­tés politikáját hirdetjük, az ő részükről feltétlenül elvárjuk az őszinte és hátsó gondolat nélküli beilleszkedést a magyar állameszmébe és a szentistváni gondolatba. Azt akarjuk, hogy a nemzetiségek egyek legyenek velünk a közös haza szeretetében. Vármegyei közigazgatásunk bizonyságát adta annak, hogy ezt a politikát százszá­zalékosan megvalósítjuk. A megye román tanítóinak legnagyobb része helyén ma­radt. Senkit sem bántottunk Szerzett jo­gában, aki ellen büntetőjogi szempontból nem merült fel kifogás. Igen tekintélyes számarányban nyertek képviseletet a nemzetiségek a megyei és városi törvényhatósági bizottságokban is. Azt akarjuk, hogy részt kapjanak az építő munkában, de elvárjuk a magyar hazai iránti feltétlen lojalitást. íiUmués a mvstkoiácsakttak A bejelentőnek a bejei öntésben fel, hell tüntetnie a vál falat nevét (cégét) és munkakörei (üz­letkörét). A vállalat tulajdonosúnak, h i természetes személy, a bejelentésbe sa jót nevét is fel kell vennie és a jőve. deltnre vonatkozó adatok kivételével a kimutatást saját személyét illetően is ki kell töltenie. Az emlitetl 7330—1910. számú rende­let pontosan meghatározza, mit kel! te­kinteni olyan eladási szervezetnek, amely közfogyasztásra szánt cikkeket hoz forga­lomba. Ezzel a rendelettel kapcsolatosan a 17. szakasz megjegyzi, hogy a rendelet har­madik szakasza szerinti bejelentés a vi.-;/- szacsatolt területek vállalataira vonatko. zóan első izh«n az 1941 I. 1—1941 \ I. 30 közötti időre vonatkozóan ezévi július hó 31-ik napjáig kell megtenni. A 18. és 19-ik szakasz értelmében a 7330—1940 M. E. számú rendelet negye­dik szakaszát a következő rendelkezéssel egészítik ki: A bejelentések során elkülönítve kell bejelenteni a jelen rendelet 3-ik szakaszá­nak második bekezdése szerint mentesí­tett személyt is. A nem zsidók és zsidók arányának, (számának) és jövedelmük arányának megállapításában a jelen ren­delet második bekezdése szerint mente-i- tett személyt azonban figyelmen kivül kell hagyni. A 20-ik szakasz ugyancsak az előbb említett miniszterelnökségi rendeletet ágé sziti ki és kimondja, hogy a 7330—1940. M. E. számú rendelet 14-ik szakaszának rendelkezéseit a visszacsatolt területek e tekintetében az 1940. évi november hó 26-ik napja után létesített szervezetekre kell alkalmazni. Informátorunk megjegyzése szerint mindezek a szakaszok folytatólag a köz­fogyasztására szánt cikkek forgalomba hói zatalával foglalkozó szervezetekre vo­natkoznak. A zsidótörvény, illetve rendeletek is­mertetésének befejező részét következő száimwikban adjuk. Igen érdekes fejezete az 1939. évi IV. számú úgynevezett zsidótörvénynek ki­egészítésére szolgáló 2220--1941. M. E. számú rendeletben az a rész, amely ki­mondja, hogy az olyan úgynevezett erdé­lyi szombatos és annak ivadéka sdzmára, aki származásánál fogva nem zsidó, helye van a rendelet R. 64. szakasz első vagy második bekezdésében levő tanúsítvány ki szol géilt atás áriak, feltéve, hogy a kére­lem felterjesztésekor nem volt tagja az izraelita felekezetitek Jogászinformátorunk itt megjegyezte, bogy ez az intézkedés az Erdély sarkában élő kisszámú székely szombatosokra vonat- Je o zik. akik tudvalévőén a zsidó ritus előírásait betartják, a szombatot ünnephk meg va­sárnap helyett, de valójában nem zsidók. Majd hozzáfűzte, hogy a nyilvánosságra került értesülések szerint ezek a Bözöd- ujfaluban és környékén élő szombatosok nemrégiben át is tértek néhány öreg ki­vételével csaknem mind az unitárius val­lásra. "H&mettségi poliiikáhU uezeeß^aia a megidéz" Beth en Bé'a gróf főispán ezután rámultia* tolt arra, hogy a magyar impérium mennyire tudatában van a nemzetiségi kérdés fontos­ságának. — Tisztába® vagyunk azzal, — hangisu­Bethlen Béla gróf főispán nagyjelentőségű nyilatkozatát azzal fejezte he, hogy teljes el­ismeréssel emlékezett meg lelkes munkatár­sainak, dr. Schilling János alispánnak, dr. Nyerge« Gábor főorvosnak, Voith Miklós gazdatsági felügyelőnek, dr. Daday Lóránt tanfelügyelőnek és Boróczy Mártának, az Erdélyi Szociális szervezet szolnok-dcboka- megyei vezetőjének ténykedéseiről. Érdemes szembeá/Tipáni ennek a nyilatko­zatnak tanúságait a román impérium húszon- kétesztendős uralmának eseményeivel. Hat' hónap alatt minden téren megindult az új­jászervező munka. Már az első pillanatoktól kezdve megértéssel kezelik a hatóságok a nemzetiségi kérdést, amelynek fontosságát a román impérium vezetői sohasem akarták el­ismerni. Nálunk a vezérelv: a közérdek szol­gálata és ennek érdekében fáradtságot nem ismerő tevékenységet folytat az egész tiszt­viselői kar. Szeretettel és megértéssel fi­gyeli ezit a munkát az egész magyar közvé­lemény, amely Erdélyszerte egységes aka­rattal! kívánja felépíteni ennek az ősi ma­gyar földnek boldog és gondtalan iüvemlő- iét. A FELMONDÁSOK KÉRDÉSE A törvény 24-ik szakasza szerint a zsi­dó alkalmazottat a jelen törvény értel­mében kell elbocsátani. A szolgaian vi­szonyt, felmondás utján, a törvényes fe!- mondási idő leteltéről számitott hatály- lyal meg lehet szüntetni, még akkor is, ha a szolgálati szerződés szerint a szolgá­lati viszony határozott időre szói. Ilyen esetben az alkalmazottat o javadalmazásnak a 1 törvényes felmondásra eső része, vala­mint a törvényes végkielégítés uleti Ezt meghaladó végkielégítés, vagy egyéb kártalanitás az alkalmazottnak nem iár. ______ _____ Műtéti keckézet: Noák Ernő kolozsvári egyetemi tanár leg­újabb müve, a sebészet ujahhkori rohamos haladásának kitűnő bizonysága. 362 lap, 18 P. Lepagenál Kolozsvár. Kérjen teljes orvo&i jegyzéket.

Next

/
Thumbnails
Contents