Ellenzék, 1941. április (62. évfolyam, 74-98. szám)

1941-04-07 / 79. szám

Î9?/ április 7. ELLE N Z éK 3 X CÁ rtagy tragédia földi ceremóniái lezárultak. Gróf Teleki Pált öléhe fort gzdia az anyaföld. Soha mélyebb gyász nem kisért államférfit utolsó útjára, min amellyel a nemzet gyászolja leghűségesebb és legtnagyarabb fiát, aki éíctét adta magyarságáért és nemzetéért. . i A temetés fenségesen megrázó szertartása, az utcákon zokogó tömeg jf,L> az elmúlásnak, de jelle az örökkévaló életnek is. Nagy volt Teleki Pál életében, de gigantikussá nőtt halálában, örök magyar szimbólum, örök ma­gyar fárosz marad, aki utaţ mutat nekünk és az utánunk következőknek. Bá ; tya és bizonyosság, pajzs és fegyver, remény és világosság marad számúnk-* ra minden időkben. Eltávozott közülünk, mert magyar tudott, akart és mert maradni. Példaadása példa az élők számára. a.k x most magyar életünknek nehéz napjai elé nézünk. Engesztelő szentmise a budavári koronázó templomban Gróf Teleki Pál lekiüdvéért «csombaton délelőtt tiz órakor mutatták he az en­gesztelő szentmise áldozatot a budavári koronázó főtemplomban. A gyászszertar­tást az elhunyt miniszterelnök egyik leg­bensőbb barátja és «vontatója, Witz Béla pápai prelátus, a Szent István hazilika plébánosa végezte. A Kormányzó ponto­san tiz órakor érkezett. A templom ka­pujában Dárday Béla, a koronázó főtemp­lom plébánosa és az elhunyt miniszterel­nök fia, valamint Bárciházi Bárczy Ist­ván miniszterelnökségi államtitkár fogad­ta és kisérte a szentélyben elkészített helyre. Â szent'élv evangéliumi oldalár foglalt bel vet Bárdossy László miniszterelnök vezetésével a kormány, valamint Széche­nyi Bertalan gróf, a felsőház és Tasnádi /Vagy András, a képviselőház elnöke, Ugyancsak itt foglalt helyet Törejty Géza. a Kúria elnöke, Werth Henrik gyalogsági tábornok, a honvédvezérkar főnöke, báró Perényí Zsigmond és gróf Teleki Tibor koronaőrök, gróf Esterházy Móric, gróf Károlyi Gyula és vitéz ímrédy Béla volt miniszterelnökök, valamint vitéz Keresztes Fischer Lajos főhadsegéd, a kormány ró kabinetirodájának vezetője és vitéz Jány Gusztáv altábornagy. Az első sorban ül­tek az elhunyt miniszjterelnök legköze­lebbi hozzátartozói, valamint a királyi hercegek. Az oratóriumban a Föméhóságti Asszony, Auguszta és Anna főhercegasz­szonyok, valamint Gabriella főhercegnő hallgatta végig a gyászmisét. A szentély leckeoldalán foglallak helyet a diplomá­ciái képviseletek vezetői, elől Angcío Kotta pápai nuncius és Ocubo japán kő­vel. aki kormányán kívül a japán császárt is képviselte. A templom hajójában foglaltak helyet a Teleki-család tagjai, a titkos tanácso­sok, a tábornoki kar tagjai, az államtit­károk, a főispánok, az országgyűlés tag­jai pártkülönbségre való tekintet, nélkül, a minisztgrelpökség tisztviselői kara, a mi: nisztérinmók tisztviselői és a küldöttségek Mise közben Sugár Viktor karnagy ma­gyar népénekeket játszott. A gyászszex> tartás fél tizenegykor ért véget. ' ' V- /S ' 7- •’ ; ; ‘ Százezrek zarándokEása a ravatalnál Az Országház kupolacsarnokában vasár­nap délelőtt megkezditek az előkészületeket a loemzct nagy halottjának Temetésére. Az Ors/.ásház kupolacsarnokát és a főbejáratot egyszerű fekete szőnyegekkel és gydszdrapé- liáíckaü vonták be. Tiz órakor szállították át az elhunyt miniszterelnök földi maradvá­nyait a Kerepesi-uti halottasházból a kupo­lacsarnokba. Teleki Géza gróf es bárciházi Bárczy István-minrsziterelnökaégü ál am titkait, kísérték a ha'.otliasháztól a pariam einti g a koporsót. Az Országház főbejáratánál gróf Szapárv Gyula a feísőház és Putaoky Móric á képviséíőház háznagyjai. valamint Teleki József gróf, a Teleki-nemzetség szeniorja és Teleki Domokos gróf fogadták á koporsót. 'A kupolacsarnokban megjelent Bárdossy László miniszterelnök és küügy miniszter kormánya tagjaivá!, valamint a felsőház és a képviselőház elnökei is. Az első koszorút Bárdossy László miniszterelnök és külügy­miniszter helyezte él a koporsón, majd a mi­nisztere) taökség, a külügyminisztérium 09 a vallás, és közoktatásügyi minisztérium ko­szorúit hegyezték el. Háromnegyed tizenegy órakor a Kormányzó Ur Őfőmé'rósága ko­szorúját hegyezte el a koporsón vitéz Hor­váth Dénes alezredes szárnysegéd A pállana és babérlevelekből font óriási koszorún ez a felírás olvasható: „Felejtheterlen munka­társamnak, Magyarország kormányzója“. Számtalan koszorúit helyeztek el a ravatal körül a különböző egyesületek, a 'várme­gyék, városok, testületek, vállalatok nevé­ben is. . j v„ Az elhunyt miniszterelnök leánya és a Te­leki-nemzetség tagjai hosszasan térdeltek imába merültem a koporsó mellett. A bará­ti államfők és kormányok nevébén a Buda­pesten "évő dipi'Jomaták hoznak koszorúkat. Délben pontosan 12 órakor nyitották meg az Országház kapuját a közönség előtt. Az Országház terén beiláthatatlan tömeg vára­kozott. hogy utolsó Istenhozzádot mondhas­son Magyarország nagy miniszterelnökének- A fekete drapériákkal! bevont kupolacsar­nokban a gyertyák lobogó fényében, koszo­rúk éis virágok tengerében állt; a ravatal. Az imazsámolyon térdeplő apácák morzsol­ták 'Szakada'tllainirll a rózsái üzért. Mereven á’- lottak őrséget a nagy halott előtt az allabár- dosok. Gyászba öltözött emberek véghetét- lenül hosszú sorai kígyózott el a ravatal előtt. A templomi csendet fel-félcsukló zo­kogás szakiroda meg. Órákon át tartott a közönség elvonulása, majd isme bezárultak az Országház kapui. Gróf Teleki Pál ma­gára-maradt a virrasztókkal. De a téren egybegyüüit tömeg csak lassan-lasSan oszlott azét. I temetés A temetés szertartása hétfőn délelőtt 10 órakor kezdődött a kupolacsarnokban Már a kora reggeli órákban felvonultak az Ország- ház-térre a reudőri és katonai alakulatok, a különböző egyesületek, gróf Teleki Pál sze­retett cserkészei és a kordon mögött a bes nyíló utcákat is elárasztva feketédéit a tö­meg. Egymás után érkeztek á parlament ku­polacsarnokába a meghívott előkel&égefcl majd a magyar kormány, a parlament, a had­sereg és a közületek tagjai és vezetői. Pont­ban 10 órákor gördült a főbejárat e'-já, 3 Kormányzó gépkocsija, akit Széchenyi... Ber­talan gróf, a felsőbáz és Tasnádi Nagy And­rás, a képviselöház elnöke fogadott.és kisért fel a kupolacsarnokba, melynek bejáratánál Bárdossy László miniszterelnök-.és lcülügymi- - niszteí fogadta a Kormányzót. A kupolacsarnok baloldalán a képviselő­ház, jobboldalán a felsőház tagjai állottak fel. A páholyokban a diplomáciai rka-r fepvi- < selői és a meghívott előkelőségek foglaltak helyet. K, Kormányzó néjpán mondott utolsó istcnliozzádot gróf Teleki Pálnak, majd Witz Béla pápai preláius a Szent István bazilika plébánosa, gyóí J£eleki Pák gyóntató atyja és belső barátja végezte el a gyászszertartást A inagyar nemzet nevében Bárdossy László mi­niszterelnök és. külügyminiszter mondotta el ezután búcsúbeszédét. Anüknr ensgţuk, ^japjúlágot látnak, a halót- fa« iftéi&í: miár mégfnuult gróf Teleki Pál örök nyugvóhelye, a Kerepesi-uti temető fe­lé. A képviselőháziéi a temetőig lezárt útvo­nal járdáin kalaplcvévc áll Budapest közönsége, hogy utolsó islonhozzádot mondjon a nemzet legljölcsehb fiának. Enssszleiö szentmise a Szén! Miháiv-lempiauiliari KOLOZSVÁR. április 7. Gróf Teleki Pál hwkindvcért »orskston délelőtt 10 órakor engesztelő srraatmisét matattak be a Szent Miháhy templomban. A szertartást Sándor Imre püspöki helyuök végezte nagy papi se­gédlettel. Az engesztelő szentmisén a polgári es katonai hatóságok vozetői, valamint a tár­sadalmi előkelőségek, illetve a testületek és intézmények vezetői teljes számban megje­lentek. ü Kolozsvári Olasz Kultur- intézet kegyelettsljes megemlékezése-KOLOZSVAli, április 7. (Saját tud.) Leg­utóbb a Kolozsvári Olasz Kuiturintézetben, valamint az egyetemen tartott esti .olasz nyelv tan folyamon dr Oltorie Degregorio igazgató is megjelent. Degregorio igazgató az olasz nemzet rézsvétél és gyászát tolmácsolta Teleki Pál gráf, a nagy hazafi halála alkal­mából. Felemlítette, hogy az ehunyt nagy ál­lamférfi és nagy tudós lelkes támogatója volt rrz olasz—-magyar barátságnak és alapos isme­rője az olasz kultúrának. Azután felállva egy percnyi ünnepélyes csenddel áldoztak a je­lenlévők a nagy halott emlékének. Kitöri az e)lcn$€gc§hcdls Németország és ladosiSáfia hűtött Jugoszlávia drámája megkezdődött Talán nem érdektelen ezekben a nehéz órákban rövid visszapillantást vetni Jugo­szlávia külpolitikájára, »melynek végső eredménye a mostan kitört háború. A jugoszláv külpolitikának három idősza­kát különböztetjük meg: az első volt a revi- z.ióellenes időszak, a másik a balkáni, a re­gionális politikáé és a harmadik a Semleges­ség politikája volt. Az első időszakban Jugoszlávia minden erejét a status-quo megszilárdítására és a Népszövetséggel, valamint a kisantanttal va­ló együttműködésre forditotf». Ebben az időszakban — amelyre az első 1926-ban kö­tött olasz—albán paktum esik, amelynek következtében Nincsics megbukott — még nehéz jugoszláv külpolitikáról beszélni, mert ebben az időben ténylegesen csak Szerb politika volt. "A Népszövetségbe és Franciaországba vetett bit azonban nem nyújtott megfelelő biztosítékokat az ország jövőjére nézve és így indult el Jugoszlávia a második politikai periódus felé, amelynek alapja a Szófiával kötőit örökös barátsági szerződés lett- A jugoszláv politika első szakaszának végét Sándor király halála je­lentette. A második szakaszban a balkán-szövetség eszméi vittek vezető szerepet. A rokonszenv változatlanul megmaradt Franciaország irá­nyában, dé a kötelékek egyre jobban tá­gultak. Belgrad Róma felé kezdett tekinte­ni és az 1937 március 25-iki paktum tiz évi roszüzomszédi viszony bei’ejeztét jelentette. Ugyanebben az időpontban mutatkoztak az enyhülés első jelei Németország felé. 1934- ben az akkori berlini jugoszláv követ egy hazai küldöttség előtt már a legnagyobb megértéssel! nyilatkozott a Harmadik Biro­dalomról és kijelentette, hogy az uj Né­metország egyszer forradalmasítani fogja a világot. Német részről is egyre barátságo­sabban . kezelték a jugoszlávokat és különös megértést tanúsítottak a. horvátokkal szem­ben. A nagyhatalmak közötti feszültség nem suhant el nyomtalanul a Balkán felett sem és a két Szembenálló tábor, támaszpontokat kezdett szerezni a félszigeten. Ekkor kezdte meg Jugoszlávia politikájá­nak harmadik szakaszát, amelyet a szigorú semlegesség jellemzett. Ennek a politikai magatartásnak alapján folytak a mult cv áp­rilisában és májusában a tárgyalások Orosz­országgal. majd decemberben Sor került , a magyar—jugoszláv szerződés megkötésére. M ár-niár úgy látszott, hogy' Jugoszláviában Pál régensberceg józan politikája kerekedik felül, aki nemcsak Cvefkovies miniszterei- nőkre és Czinczár Markovics külügyminisz­terre számíthatott, hanem Macsekre, a bor- vát és Koniovecre, a szlovén vezér támoga­tására, valamint Pasics tábornok kiiÜigynii- niszterre is. A háronibatalmi paklpm aláírá­sával minden jel arra vallott, hogy a Balká­non sikerül fenntartani á békét és Jugoszlá­via csatlakozik a Németország által kezde­ményezett európai átalakulás híveihez. A sors azonban másképpen rendelkezett és Pál régensberceg reá'politikájával szem­ben a nagyszerb gondolat ragadta magához a hatalmat, amely végzetesen sodorta bele a háborúba Jugoszláviát. A legutóbbi hu­szonnégy , óra eseményeiről a következő távirati jelentésekben számolunk be: I német csapatok több helyen átlépték a görög és fugoszláv határt BERLIN, április 7. (DNB.) A véderő főparancsnoksága jelenti: Tekintettel ar­ra, hogy a görög határnál angol csapatok észak felé vonultak s a jugoszláv haderő j egységeivel egyesültek, a német haderő ellentámadást indított és a görög, vala­mint a szerb határt töbh helyen átlépte- Német légi rajok támadást intéztek' va­sárnap reggel Belgrad ellen és katonai célpontokat, repülőtereket és kaszárnyá­kat bombáztak. Az olasz csapatok Del- jugoszlávia fölött hajlottak végre légi­támadásokat. Eszakafrikában német és olasz gépesí­tett osztagok iizik az ellenfelet. Itt sok hadianyagot zsákmányoltak és foglyokat ejtettek. Egy háromezer tonnás kereske­delmi hajót Sirt off Fort kikötő bejára­tánál elsüjyesztettek, négy másikat súlyo­san megrongáltak. Déjnyugaf-Anglia kikötőit, repülőtereit és más katonai célpontjait erős német re­pülőrajok támadták. Az angol repülők* Franciaország fölé repültek, de bomb i- kát; nem dobtak lei (MTI.) Sikeres légitámadás Belgrád eilen BERLIN, április 7 A Német Távirati Iroda úgy értesült, hogy a német légi erő a Jugoszlávia ellen intézett első táma- dá’s alkalmával 24 ellenséges gépel lelőtt, 39-et a földön teljes bizonyossággal el­pusztított és 9 másikat megrongált. A .Jugoszlávia elleni első légi támadás­ban részt vett német repülörajok hiány­talanul visszaérkeztek támaszpontjukra. A gépek személyzete jelenti, hogy Belgrad katonai célpontjai ellen igen sikeres tá­madást. intéztek. Több kaszárnyát, vala­mint repülőteret árasztottak el bombák­kal, igen sok helyen tűz ütött ki és Belg­rád pályaudvara teljesen lángokban ál! J 4 nemzet el nem múló gyásza kisérte utolsó útjára gróf Teleki Pált

Next

/
Thumbnails
Contents