Ellenzék, 1941. április (62. évfolyam, 74-98. szám)
1941-04-28 / 96. szám
1 T9 fi 'Április 2S. ELLENZÉK Báró Atzél Ede: 99 x Célunk, hogy a honvédség szelleméi bevigyük a polgári hétköznapokba“* Megalakult a Wesselényi Miklós Lövész Egyesület KOLOZSVÁR, április 28. (Sóját tud.) Vasárnap délelőtt tizenegy órai kezdettel tartotta meg alakuló közgyűlését a kolozsvári Wesselényi Miklós Lövész Egyesület. Ez alkalomból az unitárius gimnázium díszterme, a szakadó eső ellenére, megtelt a volt Székely Hadosztály és Verbőczrkülönítmény tagjaival, tűzharcosokkal és fiatalabb nőkkel év férfiakkal, akik valamennyien szivvel-lélek- kel akarják szolgálni Erdélyben a magyar lövészsportot. EeniSitiietetieii katonák és fsddheletien anyák nemzedéke Orbai Ferenc lövész bajtárs szavai után a közönség áhítattal elmondta a Magyar Hiszekegyet. Utána Atzél Ede bevezető beszédében bejelentette, hogy az alakuló lövész- egyesület kegyelettel akarja viselni Wesselényi Miklósnak, az erdélyi lövősport legkiválóbb szervezőjének nevét. Ezáltal is kifeje" zésre akarják juttatni, hogy az egyesület nemcsak sportembereket szándékozik neve'- ni, hanem minden tekintetben egész magyar embereket. — Nagyobbára azokat látom itt most magam körül — folytatta a szónok — akik az elmúlt huszonkét esztendő alatt is állandóan és következetesen ellenkeztek az elnyomó hatalom törvényeinek betűjével és szellemével. Ezek soha nem hirdettek kiegyezést, megalkuvást. Nekünk igazság kellett, nem nyugalom. Büszkén mondtuk, hogy irredenták vagyunk, nem Lojális polgá'ok. Azt a szellemet kívánjuk teljes mértékben tovább" fejleszteni, melyet akkor tápláltunk magunkban: földünk visszaszerzése, honvédségünk erősítése, társadalmi átalakulás és a tévelygő elvek kiirtása. Olyan nemzedéket akarunk felnevelni és a hazának adni, amelynek férfiúiból rendíthetetlen katonák, nőiből pedig feddhetetlen magyar családanyák lesznek. Itt esküszünk ezen a helyen, hogy nem lesz többé 1918. S hogy ne legyen, véget kell vetnünk annak a széttagolódásnak, mely megakadályozza a magyar világnézet összefogó erejének minden vonalon való érvényesülését. A magyar társadalom agyon van szervezve. Ki-ki a maga sípját fújja és hiányzik a karmesteri pálca, amely összhangba hozza. Célunk az. hogy a honvédség szellemét bevigyük a polgári hétköznapokba. Mikor a magyar honvéd, páratlan fegyelmével, a magyar postás a pontos kötelességteljesitescvel, a magyar vasutas; csendőr, pénzügyőr a maga megvesztegethetetlen, lelkiismeretes munkájával megérdemelte az egész világ elismerését, bizonyossá vált, hogy a magyar életrevaló fajta. De nevelés kell, nemzed és megalkuvást nem ismerő nevelés, hogy faji kiválóságai felszínre jussanak. Katonás nevelésünk nemzeti hivatás jellegével bírjon-— Azt. keressük és hirdetjük — folytatta a szónok — ami minden magyart össze bir~ fiizni egy bonthatatlan egységbe, melynek magyar nemzet a neve. Nem véletlen, hogy ebben a teremben sok a menekült; az ők szillé föld je tulmaradl s addig nem lehetnek boldogok e hazában, mig az ezeréves Magyarországot vissza nem állítjuk. Példák vannak előttünk, melyek megmutatják, hogy hogyan, ha húsz esztendei kisebbségi életünk tanulságait feledtük volna. Az olasz és német nemzet a szó igazi értelmében vett nélkülözéssel, lemondással jszerelte fel azokat a hadakat, melyeknek ragyogó fegyvertényei ma bámulatba ejtik a világot. Olyan katonás nevelést fágunk végezni, melynek nemzeti hitvallással biró jellege legyen. Tudjuk, hogy máról holnapra nem lehet átalakítani az embereket. Nekünk erdélyieknek erre aligha van szükségünk, mert 22 év nagyszerűen átalakított, természetesen: nem úgy, ahogyan c. hatalom akarta, hanem ahogyan azt a magyr ember dacos természete megszabta. Együtt akarunk maradni — Minket léggé egybeforrasztott a nyomor és kényszer, $ ezután a magunk elhatározásából akarunk együttmaradni, hogy a balsorsban kifejlődött létfenntartó ösztöneinket épen megőrizzük. Együttmar adásunk érdekében bevezetjük azt a rendszert, hogy ha valakinek kifogása van az egyesület ténykedései, vagy egyes vezetők munkássága miatt, azt nekünk mondja meg; viszont, ha meg van elégedve, azt másnak mondja el, hogy ezáltal is munkálja közösségi életünk ssélesbité- sét, a lövösporl eszmei jelentőségének hitelét. Erkölcsi, szellemi és anyagi támogatást várunk minden hazaszeretö magyartól. Hz egyesület tisztikara Az egyesület célkitűzéseinek beható ismertetése után felkérte dr. Wesselényi Kálmán Jövész bajtársat, hogy minit koreltook, az ülést vezesse tovább. A korelnök feüol- vas'fa az ügyrendet, majd jelölőbizottságot küldölít ki a tisztikar névsorának össze ál! irtására. Ezalatt Orbai Fereinc felolvasta a belügyminiszter résizéről jóváhagyott alapszabály leglényegesebb szakaszait. A jelölőbizottság -— munkája végeztével — visszatért a terembe és benyújtotta ia jelöltek névsorát, melyet a közgyűlés egyhangú közfehkiál'l ássál elfogadott, igy adva kifejezést rendkívüli bizalmának a tisztikar iránt. A kolozsvári Wesselényi Miklós Lövész Egyesület (tisztikara az alábbi: Elnök: Atzél Ede b áró; ügyvezető e nők: Andrá'ssy Gyula; alelnökök Balázs István, Biró György, Báró József, ifi. Boldis Endre, Dobay János, Elekes Béla. Fries József, dr. Gerencsér István, dr. Haray Béla, dr. Konczvafld Tibor, Konc István, Puskás Lajos, Szilveszter Elek, dr. Fikker i János. Hamv József, dr. Wesselényi Kálmán; titkár: Naphegyi Imre: pénztáros: Farkas Ferenc; ellenőrök dr. Oberding György, Vajda Dénes, háznagy: Orbai Ferenc; ötvösök: dr. Ilaray Béla, dr. K ál bay Ernő, dr. Koncz- vaild Tibor, dr. Krebs Iván, dr. Újvári Imre; ügyész: dr. Sári István. A váiiSsztmány tagjai: Bárány Dezsőné, B-a-rfűnek Titi, Do bra Ágúiéi, Konti Margit, Makkal Judit, Orbay Erzsébet, Parádi Kaié, Rázmán Piroska, Bárány Dezső, Bindácz János, Beczássy Zoltán, Ki- bédi Sándor, Keresztes Sânilor, Lőrímezi Ferenc, Lőrincz.v Zolfám, Magyarossy Isitván, Rázmán Gábor, Szabó Anrás, Tordai Levente, dr. Venczel József. Póttagok: Geréb Károly, Krebs János. ä Segillelékesekh férfiú Dr. Wessé ényi Kálmán koréllinök ekkor ünnepi szavakkal átadta helyét ai megválasztott' elnöknek'"' ' - • - ■ '*’■ ' • — Annak a férfinak adom át a helyemet — mondotta — »ki arra ma Erdélyben a legilletékesebb. Én is elmondhatom a költővel, hogy „fegyvert s vitézt éneklek“ e pillanatban, mikor róla Szólok. Két évtizede megtanulta a magyar, hogy mit jelent a fegyver a kezében. Két évtizede, hogy olyan élet után sóvárog a magyar, amelyre ime, most alkalma nyilt. Megvan az alkalmas tömeg és megvan az alkalmas vezető. Előre hát. Ez a munka nem egyéni cél, mert a köz javát szolgálja. Atzél Ede, Erdély főlövészmestere, immár J mint a kolozsvári Wesselényi Miklós Lövész t Egyesület megválasztott elnöke, átvette székét az emelvényen. Köszönetét mondott tai nagy bizalomért, mély választásában megnyilvánult és kijelentette, hogy teljes erejével fáradozik ezután is a!z összmagyanság érdekében, mini! a szomorúság éveiben .tette — Akik itt vannak körülöttem a tisztikarban. —mondotta — egy keítő kivételével éveken át veszélyes munkát végeztek. Nem véletlenül bukkannak fel most az ismeretlenségből. De cppen munkájuk érdekében nem volt tanácsos nevüket a szelek Szárnyán világgá kürtöini. Majd az egyesület életére térve, igy folytatta: — Tagjaink között nem társadalmi mértékkel teszünk különbséget, ha arra egyáltalán sor kerül. A gazdagság nálunk nem érdem, csak adottság a munkatöbbletre. Számunkra csak egy döntő tényező van az egyén értékének meghatározásában s ez a teljesítmény. a szívós, lankádat!!»« munka. — Nem véletlen, hogy ezer év óla birodalmunk van itt s az sem véletlen, bogy a következő ezer évre is hivatottnak érezzük magunkat a vezető Szerepre. A magyar nép faji erényei lehetővé teszik ezt: a kötelesség- tudás, mely nem fontolgat, nem tétováz, ha. nem gyorsan és hittel cselekszik; *az egyén teljes feloldódása a közösségi célok szolgálatában. Az a legboldogabb rendszer, melyben az egyén a közösségből ráháramló előnyöket élvezi, nem a maga kizárólagos érvényesülését hajhássza, legtöbbször kortársai rovására. „Leszünk halott hősök, vagy szabad magyarok“ Az elnöki beszéd után Farkas Ferenc lövész bajtárs, pénztáros felolvasta a költség- vetést, melyet a közgyűlés egyhangúlag jóváhagyott. Indítványok nem érkeztek be. Ehe.lyel't előállott' egy székely szolgalegény, Nagy Sándor és a következő, maga költötte lendületes köszöntő versét szavalta el: Nagy nap ez minekünk, örökre az marad, szivünkben fellángol egy régi akarat; újra csak fellángol s mindig nagyobbra nő, az élniakarás, ez az ősi erő. Ennek köszönhetünk mindent, amink maradt bár elnyomni sokszor és sok nemzet akart; ha egy nép kicsiny is, de egy hazát szeret, azt kiirtani, vagy letörni nem lehet. Megpróbálták sokszor erőszakkal s szépen: mondjunk le hazánkról bitang-mód. végképen- de álltuk az ütést, gondolván ezeket: feljön a minapunk bajtárs, fogjunk kezet! Beszélehetünk nyíltan, őszintén, szabadon. Jármot tenni reánk? Nincs olyan hatalom. Inkább hadd zengjenek a víg honvéd-dalok s leszünk halott hősök, vagy szabad magyarok, szabadok egy szálig, mind, aki csak magyar, s ha a magyarok istene úgy akar. hogy a becsületünk újra legyen tiszta, engedje meg nekünk: mindent vegyünk vissza. A rendkívüli élmény hatása aduit Atzél Ede elc-Sukló hangon köszönte meg az egyszerű székely legény Szívből jövő versét. fl* érd ly) fö;ész- mazgaloin Mekxája A kis vers Rze'lernéhez kapcsolva, kijelentette, hogy csak annak a nemzőknek nem lehet jövője, nmelynek múltja nincs. Megalkuvással nem lehet eredményeket elérni. Győzni- csak harc árán lehel. Fiatal nép az amelyiknek van hite a maga erjébon. Igazság cook egy i!élezik számunkra: magyar igazság a neve. A magyar érdek védelmét végig kefil vinni az élettevékenységek minden vonalán. Ne csak a kolozsvári és környékbeli magyarok legyenek megelégedve az Egyesület működésével, hanem a legfőbb magyar Hadúrnak ;s teljék kedve benne. Ezt a földet úgy meg kell védemünk. hogy ide ellenség többé soha ne legye a lábal, mert a mai gyökérig pusaföfó háború a fajt veszélyezteti, a nép 'létét szüntetheti meg. ha a szülőföldre terjed. Ne in la számarány a döntő érv, mert a múltban sem a számarányunknak megfelelő feladatokat végeztünk Európában)1. Minőségi nép a magyar, tehát méltánytalan voiri» mennyiseggel mérni. A piai veszélyérzet igen kedvező a magyarság egyakaratának kijege- cesedésére. Itt »lapítjuk meg az erdélyi lő- vészmozgaíom Mekkáját s innen végezzük el azt a nemzetnevei'ő feladatot is, melyre merészen bár, de nem alaptalanul vállaílkoz- íunk. Ezután Andrássy Gyula ügyvezető elnök felo-.vasta az Egyesükét hódoló táviratát Horthy Miki óishoz, Magyarország kormányzójához. Az illés a Himnusz eléneklésével ért- véget. DdV-est a reí. teológián ' KOLOZSVÁR, április 28. (Saját tud.) A KolozSvár-Belvárosi ..Kálvin“ énekkar szombat este fautotta meg sikerült Ady-estjét a református teológia dísztermében. A költő emlékének szánt este szép közönségei' vonzott, melyen a nagyszámú ifjúság mellett Kolozsvár társadalmának igen sok kiválósága. Í9 megjelent. ' László Dezső református lelkész, ország- gyűlési képviselő meleg szavakkal mutatja be a közönségnek-Az a^S egy éve alakult Káf4*ii-4rié'Ít1cf^fr^ esT rendezőjét, mély rövid fennállása óta igen szép sikereket ért ek ’A Magyar Hiszekegy eléneklésével a dalárda már megmutatta, hogy komoly felkészültséggel rendelkezik, ami ék^ősorban lelkes ka*r- niagyán'ak, Técsy Jánosnak odaadó munkáját dicséri. Az énekkar többi müsorszámai is, Ady—Bathó: Az Ur érkezése, Ady—Tárcza: Befútta az utat a hó és Ady—Deliy: Az én két asszonyom, élvezetes előadásban került a közönség éllé. A „Kálvin“-énekkar komoly nyeresége zenei életünknek. Ady Endre költészetéről Jancsó Elemér dr. tartott előadást, aki összefoglalóan világit ofta meg Ady Endre költői nagyságát. Nagy István és Bodó György színművészek szavalatai nagy hatást értek el. Nagy István kiegyensúlyozottsága mellett Bodó György az Ady versek megjátszására törekedett, ami ha hatásos is, ma már megengedhetetlen. Külön meg kél‘1 említeni az énekeseket: Técsy Ibolyát. Endes Judilor és Steffilér Sándort, akik hatásosan, jó hangkészségge! ‘adták elő a Zeley által megzenésített Ady-vxerseket. Mindketten i-kolázottságra szorulnak még. Zefley meglepően jó komponista, akiről még hallani fogunk. Kár. hogy zongorakisérete nem símuJt kellően s igv a versek zeneiségének finomsága gyakran elsikkadt erőteljes játéka miatti. A ,,Ká!vin“-énekkar általi rendezett Ady- rsrtnek megérdemelt sikere volt. Kolozsvár közönsége szívesen venné lobbi költőink meg. szoláltatását is, dalban és zenében egyaránt. TISZTÚJÍTÓ KÖZGYŰLÉST TARTOTT AZ ERDÉLYI DA LOSSZÖVETSÉG ALSÓ MAROSI KERÜLETE. Az Erdélyi Dalosszövetség alsó marosi kerülete most tartotta újjászervező közgyűlését, amelyen 21 dalárda kiküldöttei jelentek meg. A Magyar Hiszek* egy cléneklése után Kovács Elek szövetségi a'elnök megnyitván a közgyűlést, hódolatát fejezte ki a Kormányzó Limák és kegyeletes szavakkal emlékezett meg gróf Teleki Pál miniszterelnökről. Ezután köszönetét mondott a dalárdáknak a megszállás alatt tanúsított önfeláldozó munkásságáért. Majd Tárcza Bertalan központi főtitkár, a Dalos- szövetség nevében szeretettel köszöntötte a dalos testvéreket a visszatérés alkalmából. Miután a kerület elnöke elhunyt s a tisztikar mandátuma amugyis lejárt, a közgyűlés uj tisztikart választott a következők személyében: Elnök Cliován Richard zeneiskolai igazgató. Ügyvezető elnök Kakuts György. Alelnökök dr. Scmidi Béla. dr. Metz István Kiss Márton. Técsv Sándor, és Vajda Márton. Főtitkár Kiss Elek. Titkár Orbai Sándor. Művészi bizottsági elnök Hajak Károly. Pénztáros Csiby Béla. Ellenőr Kádár Márton. Kerületi gazda Simdţi Lá: „ló. Kér. ügyész dr. Ziegler László. Ezenkívül 12 tagú választmányt választott a közgyűlés. Chxiván Richard igazgató elfoglalván az elnöki széket, köszönetét mondott a bizalomért ugv a maga, mint tiszttársai nevében, majd fogadalmat tette arra, hogy mindent el fog követni a dal és zenekultúra- fejlesztése érdekében. fi Hem véletlen, hogy itt vagyunk és itt leszünk
