Ellenzék, 1941. április (62. évfolyam, 74-98. szám)

1941-04-26 / 95. szám

»t 2 ÍUünt a IvUu'uin tint ék mii rí L E N ?’ t. K insw 19 41 ú príth 2 íj. Asz „áadzi Uajá&" $&&uÍHaU kâlvâdâţa J-észecbtn vácia feUamadását Rádiusz }án,bz ítmektnüve. «- Szedte mbeibtn átüt^ák vissza- HitdU föUcíct a ittbmMí k/e&sden'fi-sz&bc&t Zll.AH. április hó. ( lz i.llenzek ki- küldött tudósítójától.) Különös köp emléke etemben Zilah főtéréről. Gyer­mekkoromban még, mikor a gépkocsiról Zilah fotcróre léptein, szemem a Wesse­lényi szobor lebilincselő nagyságán pihent meg. Játékos eszemmel nem tudtam el­dönteni, élő ember, 'agy holt anyag az, ami a biztatást, a reménykedést és meg- nvugtulást sugározza szét Pajkosságom- ban óriások táncoltak képzeletem előtt s csodálkozva szóltam: — Ekkora embereket még nem lát­tam, édesanyám . — Nem is láthattál még, fiam; fetr séges találkozás ez: a szellem és a nép ölelkezése. Azóta a zilahi főtér íuitsem változott. A különös kép azonban eltűnt. A hata­lom, mely politikai nagyságának hirdeté­se közben is balkáni és kicsinyes maradt, nem tűrhette, nem értékelhette ezt a művészi alkotást. Nem volt képes felül­emelkedni a napi eivódások, perlekedések özönén. hogy az örök művésziesség szel­lemében gyönyörködhessék egy nemzet lelkiségének kisugárzásában, mégha a je lenben ez ..kisebbségi” is. Különösen nem, ha az az alkotás a magyar múltról és a magyar nagyságról zengte énekét ezeréves jussunkért. így tűnt el egy haj­nalra virradólag Zilah főteréről a nagy magyar alkotó, Fadrusz János szobra Szilágyság szülöttjéről, Wesselényi Mik­lósról... Fenséges alakját csak a mult idézi vissza. De a zilahi polgár, ha sétál váro­sának négyszögén, most is latja megnyug­tató mozdulatát és képzelete reményt, biztatást ad... Vissz% az id'ityéfrén. Szálljunk vissza az időgépen... A mil- leniumi évek boldogsága még ragyog Ma­gyarország felett. Ezerkilencszázkettö. Zilah és Kolozsvár szoborleleplezésre ké­szül. Erdély két nagy fiának testetöltött perc Marosvásárhely, Perc Nagyvárad, 4«« Perc Budapest repülőgéppel. fi Magyar Légforgalmi r.t. MALERT légijáratai vasárnap is közlekednek. Jóelöregondoskodjék helyfoglalásról: áa király-tár 7. sz. Telefon: 35—96. egykori alakját borítja lepel. Wesselényi es Mátyás király ércalakjai fadrusz Já­nos alkotó nagyságát dicsérik. A nemzet örömmel telve szemléli ebben a pillanat­ban, hogy a kegyelet nem holt ki meg a szivekből és a nemzet fiai lelkesedés­sel állják körül nagyjaink emlékét. Az egész magyarság érzi. hogy egvik erőssé­ge abban áll, ha megbecsüli fiainak em­lékét és látható jelekben ad kifejezést hódolatának. Szilágy vármegye magyarsá­ga is ennek a szoborműnek a létesítésé­vel a történelmi hagyományok iránt való tisztelet lerovását akarja kifejezni. Az általa emelt ércszobor nem néma anyag, hanem beszedés hirdetője érzelmeinek. Mintegy hallani véli ezáltal letűnt idők nagy eseményének megszólalását s mind­ebből eleve életté válik előttük a haza, a nemzet őszinte szerelete. Valódi preparált „CELLOPHAN" befőző hártya kolozsvári lerakatok c-.aki , nagybani eladásra. Baumann Uyula R. T. Ko'ozsvár. Folio R. T. Kolozsvár, Deák Ferenc-u. lő. Leitner Ferenc Kolozsvár, Mussolini-u. 37# ✓-AUfrft ez a szobai idáU víziden vlfyéí%". 1902 szeptember 18. . Szilágyság és 1 Zilah ünnepel. A város főterén, a Wesse- lényi-szobor leleplezése alkalmából rende­zett ünnepélyen felvonul az egész ma­gyar társadalom, a nemzet legfőbb kép­viselői testületétől a falvak népéig. Ott van mindenki, akinek magyar szív dobog keblében. A kis város zászlók és virág- koszorúk díszében pompázik, a jókedv és megelégedettség dalban tör ki a tömeg leikéből. Emelvények veszik körül a ha­talmas leplekbe burkolt szobrot és a >ö- j meg a széles utcák hosszán várja a nagy \ pillanatot. Fadrusz János maga irányí­totta a szobor talapzatának munkálatait és az ércszobrok elhelyezését. Egyben családi ünnepe is ez a szobor- leleplezés a vármegyének, melynek ak­kori vezetője br. Wesselényi Miklós főis­pán, a nagy árvízi hajósnak“ fia. A vá­ros törvényhatósági ülésén számtalan most is élő zilahi polgár vesz részt és emlékezéses beszédek hangzanak el a -zo bor előtt. Ki ne emlékeznék még most is hr. Wesselényi Miklós főispán, dr. Ktiiz- ler György alispán. Sántító Dezső bizott­sági tag, dr. Beöthy Zsolt egyetemi ta­nár, br. Diószeghy Zsigmond polgármes­ter izzó szónoklataira. Es cseng még a fülünkben a főispán szava­— Álljon is hát e szobor az időknek végtelen végéig, buzdító például eljöven­dő nemzedékeknek arra. hogy miként kell o hazát szeretni s miképpen hell önz< l- leniil munkálkodni érte. Ezek a szavak nem hiába hangzottak el egy napsütött szilágysági délelőttön... az itt élő magyarság szivébe zárta azo­kat és bizonyságát adta ennek a hus/.on- kétéyes román elnyomatás alatt, amely talán egy vidéket sem szenvedtetek meg annyira, mint a hepehupás vén szilágyét. A ÍAiUututn emíéUmd • •• Fadrusz János szerette Zilah városát. Tanujelét adta megbecsülésének, midőn a városnak ajándékozta a „Vezér emléke“ cimü müvét. A „Vezér emléke“ a Tubu- tum-féle bonfoglalási jelenetet örökítette meg egy piramis alakú pompás kivitelű szobron, melynek tetején egy hatalmas Turul emelkedett. Három oldalán a hon­foglalást szimbolizáló dombormiivek alatt Fadrusz János sajátkeziileg régi rovásirá- sos jelmondatai voltak bevésve. A neves Szikszay Lajos alipánró! elnevezett kert­be vonult az ünneplő közönség, ahdl vö­rös lepellel takartan állt a „Vezér emlé­ke“. Az ünnepélyek alig értek véget Zi- labon. a magyar társadalom figyelme Fadrusz János másik hatalmas alkotása felé fordult, a kolozsvári Mátyás király szioborzat felé... Rövidesen erről is le­hullt a lepel... A szobuüt Uáiváiiáia.,. Évek bosszú során hirdették e szobrok a magyar mult dicsőségét. Nemsokára a „boldog békeévek“ elmúltával megkezdő­dött a szobrok kálváriája. Először a há­ború lövedékeitől kellett félteni, Trianon után pedig cg\ meg nem értő, minden magyar emléket elpusztítani akaró hatal­mi kilengéstől. Mátyás büszkesége Ko­lozsvár főterén sértette a román nemzeti hiúságot és el akarták távolítani, inig az önámitás ki nem „derítette“, hogy ö is „román“ volt. Ez megmentette, de ráke­rült Iorga felirata. Mátyás büszke feje emelkedetten viselte sorsát... líomá-n yolyá lOess-dényi szivében A zilahi Wcsselényi-szobor egyideig állta a vihart... A világégés már négy éve dúl. Egy ősJzi napon az olasz fronton felbomlik a katonai fegyelem és a rendbontók szel­leme, mint a villám cikázik végig az egyik frontról a másikig; a román had­sereg pedig megkezdi előnyomulását. A visszavonuló magyar és a megszálló csa­patok között Zilah mellett zajlik le az iri'ozalos harc és félig rommá lövik a várost. Zilah újra „hadak utjává“ vá­lik... A vihar elvonul a környék felől, de a szobor mellén ott tátong egy mély seb — golyó helye. Wesselényi szivét találta.. A szakértői vizsgálatnak később sikerült megállapítania, hogy valaki közvetlen közelről lőtt a szoborba. A tátongó seb elégtételt követel, de a szobor kálváriája I oly tat ódik. Csendes piszkúlódásuak szelei suhannak < 1 a szobor felelt, inig szélsőséges elemek intrikája folytán, nem tudni katonai, vagy városi rendelet végleg eltávolította helyéről. Egy reggelen arra ébredt a város pol­gársága, hogy u szobornál: hőit helye van. A talapzata szétszedve, agyonta­posva szerteszét hányódott a virágok között. 1933 április 25... Szcrdáról-csiitörtökre virradó éjjel rendőrkordon vette körül és hozzá nem értő durva kezek szétszedték Fadrusz alkotását. A két hatalmas érc- ulakot ismeretlen helyre cipelték. Csü­törtökön pedig magyar fuvarosokat kénv- szeritettek arra, hogy a talapzat érc- és kőmaradványait hordják el . . . Néhány évvel ezelőtt ugyanez a sors érte a Tuhutum-emlékmiivet is. Barbár gondolkozás kiirtani vélte ezáltal a ma­gyar emlékeket. A „Vezérek emléke” sor­sa ismeretlen. Tiltakozások mitsem használtak. A saj­té tiltakozása? Elfojtotta a cenzúra. Csak <i szivekben élt a remény, Imgv el­jön újra az az idő, amikor W esseléüyi kinyújtott keze megnyugtatást és bizta­tást ad a magyar népnek. lÁlsadaimi me-frmozdufás a s2obov visszaáliitása éidekébe+t... Erdély magyarsága szivben és lélekben várta a feltámadást. Wesselényi ércszob- ía a vármegyeházának egyik nedves kamrájában, ahová a rombolást végző ke­zek gondtalanul belökték. A sors akara­tából a szobor is feltámad. Szilágyság hü magyarjai társadalmi mozgalmat indítottak a felállítás költ­ségeinek fedezésére. Az összegek lassan gyűlnek. A ieszegé- nyedett nép nem bir túl nagy áldozato­kat hozni. Költség pedig sok van, mert a talapzatot újra kell építeni, az ércszobor kipattant részei pedig művész keze után vágynak. Erdélynek, de az egész ország közvéle­ményének is meg kell mozdulnia,, hogy támogassa a Szilágyságot ebben a uemes szándékában. Illetékes tényezők hisznek abban, hogy kellő anyagi támogatás mel­lett már szeptemberben, e kettős ünne­pet jelentő hónapban, újra felállíthatják Fadrusz remekművét, mely szimbóluma annak, hogy az erősnek magához kell emelnie a gyengét. Jsten segitse megvalósításra nemes szándékukat... (sze.) JÓTÉKONYCÉLD ESTÉLY. A felsővárosi III. számú ref. elemi iskola tanulói április 26—27. napjain délutáu 4 órai kezdettel a ref. iskola nagytermében jótékony^ém estélyt rendeznek. A műsor kcretóLen közreműköd­nek az iskola tanulói, továbbá Szabó. Vioa, Molnár Irma. Görög Malvin, Budai Erzsébet és Vincze Juliska tanulók. A zenét az elemi iskola újonnan szervezett kilenctagú zeneka­ra szolgáltatja. A Szent Mihályról elnevezett Rom. Kath. Egyházközség a Szentegyház-u. 2. számú házában lévő, jelenleg Mártonffy-féle szücsűzletet azonnali hatállyal bérbeadja. A zárt és lepecsételt borítékban — az Egyházközség Mátyás király-tér 14. sz. a. az udvaron lévő gazdasági hivatalához — beadandó ajánlatok benyújtási határideje; május hó Te déli 12 óra. A felajánlott bér az árajánlatokban okvetlenül feltüntetendő. Ltóajánlatokat nem veszünk figye'embe. A borítékon jelzeudő. hogy tartalma bérajánlat. A szerződési felté­telek az Egyházközség gazdasági hivatalában naponként d. e. 8—12-ig megtekinthetők. Kiss Sándor asztalos mester. Mindennemű aszta- | los munkákat, madern kombinált | szekrényese3 fotel, recam er, üzleti * és irodai berendezéseket jutányosán | és felelősség mellett készítek. — | Kolozsvár, Kossjlh Lsjss-u. 15. § —’-w - -r . -mnrsr ■ I Hotel Corvin Straps!, Vili. Csokonay-utca 14. sz. Nemzeti Színháznál. Csa ádi szálloda a vá­ros szivében. — Újonnan beren­dezve, központi fűtés, hideg és me­leg folyóvíz. • Szobák napi 3,50 P.-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents