Ellenzék, 1941. április (62. évfolyam, 74-98. szám)

1941-04-25 / 94. szám

8 B LCF.NZ6 \ ! ff Dolgozni és építeni akarunkV* Gróf Teleki Béla képviselő nagyszabású beszédet mondott Csík­szeredán az Erdélyi Párt célkitűzéseiről — Marosvásárhelyen Albrecht Dezső képviselő ismertette a párt munkaprogramját l: Erdélyi Part szakoly földi tagozatá­nak alakuló gyűlései páratlan lelheserlés hevében zajlottak le. Íz udvarhelyi gy il­let után a esi ki és murostorduinegyci ta­gozat megalakulása tett bizonyságot úrtól, hogy a Székely föld népi’ szí iiel-It‘l ékkel csatlakozott az Erdélyi Párt célkitűzései­hez. I \v Csíkszeredán, mint Marosvásár­helyen tömegesen vonultak • fel a székely nép képviselői az alakuló gyűlésre.. A szél­kel yseg egy emberként tömörült a párt zászlója alá es mindenben »támogatja er­délyi törvényhozóinknak <t boldog erdé­lyi jövendő érdekében kifejtett munkáját. Az alakuló gyűlésről az Ellenzék kikül­dött munkatársának telefonjelentése alap­ján az alábbiakban számolunk .be: Csíkszereda ünnepe CSÍKSZEREDA, április 25. (Az Ellen­zék kiküldött inunkat Pirsától. (Ünnepélyes keretek között, nagy lelkesedés közepette tartotta meg április 23-án délelőtt alaku­ló közgyűlését az Erdélyi Párt csiki és gyergyói tagozata. A közgyűlést Kolumban József elnök nyitotta meg, akinek az indítványára a résztvevők el- imádko/lák a Magyar Hiszekegyet. Az imádság elmondása után az eluök a köz­gyűlés hódolatát fejezte ki vitéz nagybá­nyai Horthy Miklós, Magyarország kor­mányzója iránt, majd kegyeletes szavak­kal emlékezett meg az elhunyt gróf Te­leki Pál miniszterelnökről és üdvözölte Bárdossy László miniszterelnököd. Dr. Kovács Károly főtitkár olvasta fel ezután főtitkári jelentését, melynek ada­tai szerint eddig 40 ezer székely csatlakozott az Erdélyi Párthoz. Utána dr. Csipák Lujos kanonok beszélt, aki részletesen ismertette Erdély törléue- lempolitikai fejlődések. Az Erdélyi Partot életre kellett hívni, mert sok probléma volt, melyeket csuk az Erdélyi Párt tud méltóan kifejezni. Az Erdélyi Párt székely jellegét semmi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a székolység tömegesen csatlakozik mun­kájához. A Székelyföld a magyarság legkeletibb hídfője. Magatartására nézve ez a döntő. Gaál Alajos dr. a gyergyói székfelység meleg, testvéri ölelését hozta a közgyű­lésre. Felszólalásában hangoztatta, hogy ' csak a munka teljesítménye mentheti meg a nemzetet. A mai háborút végig kell küzdeoi, ha kell, fegyverrel a kézben. Gróf Teleki Béla beszéde Gróf Teleki Béla országgyűlési képvi­selő, aki mint a központ képviselője vett részb a közgyűlésen, részletesen ismer­tette az Erdélyi Párt programját. Hangoztatta, hogy az összeomlás után az egyházak és a társadalmi intézmények voltak az ^rdélyi magyarság szervezkedé­sének támaszai. Mindenekelőtt az elmúlt két évtized pusztításait és az előtte volt mulasztá­sokat kell jóvátenni. Ebben a munká­ban azonban nem várhatunk mindent az államtól, munkánkkal kell megmu­tatnunk, mennyire önáUóalc vagyunk. Dolgozni és építeni akarunk. Hangoz­tatta, hogy magyar és magyar között csak a végzett munka tehet különbsé­get. (Zugó taps.) 1 Népi, szociális, a bürokrácia tulhajtásai- tól mentes, keresztény Magyarországot akarunk. A csiki problémák közül első­sorban a közlekedési viszonyok súlyos voltával foglalkozott s kijelentette, hogy az Erdélyi Párt behatóan foglalkozik ezzel a kérdéssel és mindent elkövet az áldatlan közlekedési viszonyok or­voslása érdekében. A székelyseg túlzsúfolt tömegeit Erdély felé kell levezetni, olyan helyekre, uhol szükség van magyar emberekre. Albrecht Dezső országgyűlési képvise­lő beszédében rámutatott, hogy a Csíksze­redái közgyűlés jellegzetesen magyar jelenség, mert megvan benne az ősi par­lamentáris szellem. Ismertette a felada­tokat. majd a nemzetiségi kérdésről be­szélt. Befejezésül •ürténeiempoUtikai visszapillantást vetett az ősi Székelyföld fejlődésére. Megválaszlják a tisztikart Á közgyűlés az elhangzott beszédek után megválasztotta a tagozat tisztikarát. Elnökké egyhangú lelkesedéssel Költi,n- bán Józsefet választották. Társelnök Gaál Alajos, főtitkár Kovács Károly. A tisztikar többi tagját szintén ez alkalom­mal választották még. A választás megejtése után Kolumbán József elnök elmondotta elnöki beszámo­lóját, majd a közgyűlés a Himnusz el- éneklésével végétért. Marosvásárhelyt Albrecht Dezső képviselő beszélt az Erdélyi Párt célkitűzéseiről MÁROSVÄSÍRHELY, április 25. (Az l Ellenzék kiküldött munkatársának tele- fon jelentése.) t'nnepi hangulatban ala­kult meg csütörtökön délben az Erdélyi Párt marostordai tagozata. A marosvásár­helyi Kultúrpalota dísztermében lefolyt lelkes alakuló közgyűlési néhány perccel 10 óra után nyitotta meg Szíjgyártó Gá­bor gimnáziumi igazgató, korelnök. Albrecht Dezső beszéde elején rámu­tatott, Hogy a hazatérés után két lehető­ség nyílt Erdély páriámén ti képviselői előli: vagy megoszlanak a különböző pártok között, vagy együtt maradva, uj pártól alakítanak. Ez utóbbi lehetőséget válasz­tották, hogy megkíméljék Erdély «ma­gyarságát a pártközi harcoktól és fenn­tartsák az egységet, mely 22 éven át megtartója volt az erdélyi magyarságnak és szilárd biztosítéka a nagy magyar kér­dések megoldásának. Az Erdélyi Párt azért dolgozik, bogy a 22 éves román uralom bűnei nyomán fakadt különböző kérdések megoldását elsősorban a jóvá­tételt elősegítse. A visszhang, mely e köz­gyűlésen is kifejezést nyer, bizonyítja, hogy helyes utat választott. Az Erdélyi Párt erős és független Magyarországot akar A szónok ezután felvetette a kérdést, hogy mit akar az Erdélyi Párt és hogyan gondolja feladata megvalósítását. Egységgel és közös munkával akarja szolgálni nemcsak Erdélyt, hanem az egész országot. Háború van Európában és ez egységet követel minden élni akaró nemzet minded egyes tagjától. A párt programját rész­letezve hangoztatta, hogy o~ r'yi Pán erös és független népi T,: -í'er-'-wjj felépítésén dolgozik és I minden áldozatot vállal e cél szolgála­tában. Kiegyensúlyozott társadalmi rendet, me«z- bzemenő szociális gondoskodást kíván a nemzet minden egyes tagja számára. El­kötelezettnek érzi magát, hogy a magyar nép érdekében és anyagi felemelése szol­gálatában minden Lőle tellietetőt megte- gyen. A földet nemzeti vagyonnak tekinti és egészséges birtokmegosztást, valamint a termelés folytonosságát biztosító föld* reformot akar, hogy minél több föld ! jusson magyar ember birtokába. Helyesnek tart minden intézkedést, mely a tőkét eszközként kívánja beilleszteni a nemzet gazdásági életébe. Védelmébe ve­szi a kisipart és a kiskereskedelmet. A zsidókérdésben a magyar törvények meg­felelő végrehajtását kívánja, de a legszi­gorúbb fellépést kívánja azokkal a nem zsidókkal szemben is, akik elősegítik a törvény kijátszását. Uj honfoglalást kezdett a visszatért te­rületeken a 22 év alatt kisemmizett ma­gyarságnak az őt megillető jogaiba való visszahelyezéséért. Ami a nemzetiségekkel való viszonyt illeti, hangoztatta, hegy a német nemze­tiség helyzetét német—magyar megegye­zés szabályozza. A románoknak minden kulturális, társadalmi jogot meg kell ad• ni, de pulinkul jogukul műk ubburi az arányban, amennyiben u Romániában élő mu gyúr ok in részesülnek ezekben. Befejezésül ismertette a párt gazda ta­gi programját, majd foglalkozott a/, uj európai eszmékkel és történelmi vissza­pillantás alapján mutatott rá a jövő fel­adataira. Gróf Tholdalagi Mihályt választották a tagozat elnökévé Beszéde után u jelölő bizottság tette meg jelentését, melyet a közgyűlés egy­hangú lelkesedéssel elfogadott. Tagozati elnökké Tholdalagi Mihály grófot, ügy­vezető elnökké Pálffy Károly országgyű­lési képviselőt választották meg. Alelnok gr. 'Teleki Mihály, Moher Károly, Sehmit László ég llalmágyi János. Főtitkár Szíj­gyártó György, pénztárnok Orbuy Sán­dor lett, ellenőrökké pedig Fülöp Feren­cet ée Abos Józsefet választották. A tisztikar megválasztása után a kor­elnök átadta az elnöki helyet Pálffy Ká­roly ügyvezető elnöknek, aki meleg sza­vakkal köszönetét mondott a korelnök- nek működéséért, majd programot adott. A hozzászólások során Balázs Rezső indítványozta, hogy zárják ki a pártból, illetőleg ne vegyék fel a párt tagjai kö­zé a szabadkőművesekéi. A közgyűlés az indítványt elfogadta. Bakó Lajos rámu­tatott, hogy a magyarság szervezeteinek a vezetését magyaroknak kell a kezükbe venniük. Befejezésül hangoztatta a fele- kezetek közötti béke szükségességét. Min­den tanult ember vegye ki részét a nem­zeti egység kiépítésének a munkájából. A mindvégig lelkes hangulatban folyt közgyűlés déli egy óra után, a Szózat hangjaival ért véget. ÍUi 2prîHt 25.-r CAPiTOLBAN az idei szezon leg­nagyobb filmsikere. MA PREMIER!!! 9 Manderiey ház asszonya Az asszony, akit el­sodor a szenvedélyek őrjöngő vihara: I 0 A A FONTAIKÉ A férfi, akinek szivébe senki sem láthat, amig fel nem lebben a tra­gédia fátyla: LAWäENüE OLIVIER. A másik asszony már halott I De emléke mindig ott áll a szerelmesek között. Ez a film mos! fut Budapestei! 13-ik heti!! Kiilönkges előadások kezdete: 3, 6 és 9 árakor! \! MEGÉRKEZTEK 'A MAGÁNALKAL­MAZOTTAK BEJELENTÉSÉHEZ SZÜK­SÉGES NYOMTATVÁNYOK. A városi tanácstól szerzett értesülésünk szerint a zsidótörvény végrehajtásával kapcsolato­san a magánalkalmazottak bejelentéséhez szükséges nyomtatványok a város közjo­gi osztályához megérkeztek. Hogy a kö­zönség a nyomtatványokhoz könnyebben hozzáférhessen, elárusításával három tőzs­dét bizlak meg. A mai nappal kezdődö- leg tehát a magánál halmozol lak bejelen­téséhez szükséges nyomtatványok dara­bonként 12 fillérért a városháza épületé­ben levő dohánytőzsdében, a Hints gyógyszertárral szemben levő dohány­tőzsdében és a Kovács P.-féle üzlet elölt levő dohánytőzsdében kaphatók. * KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS. Szere­tett férjem és édes jó apánk elhalálozása alkalmából kifejezett őszinte részvét ükéi-1 és a temetésen való szives megjelenésük­ért hálás köszönetét mond a Hant-család. HADIGONDOZOTTAK! Felkérem azokat a hadirokkantakart és hadiözvegyeket, akik­nek igényeit a Hadigondozó Bizottság elis­merte. de a román államtól élvezett nyugdi­jukat 1940 október havától 1941 április ha­váig nem kapták meg teljes egészében, hogy a Hadigondozó Hivatalnál, Honvéd-utca 42. szám alatt jelentkezzenek. „HONSZ.“ ELLENZÉK politikai napilap Felelős szerkesztő: ZATHIMCZKY GYŰLI! Felelős Kaié: VITS SÁNDOR A v.0, nyomdai inüintézeíéo,ek nyomása* felelős ^oajdayezető; Katába üyuijk

Next

/
Thumbnails
Contents