Ellenzék, 1941. április (62. évfolyam, 74-98. szám)
1941-04-25 / 94. szám
Dalmácia RibbenGop és Ciano külügyniiuiszterek nár nap előtt Becsben tanácskoztak a Jugoszlávia összeomlásával felvetődött kérdésekről A tanácskozásnak, amint illetékes íiely- r"l" jelenük, csak Gőzeié;, megbeszélés jel- le<re volt. A döntés — annyira szövevényes kérdésekről van szó — kiérlelt megfontolást igényel és kétségtelenül az érdekeit ál* laniok érveinek meghallgatását is. A ten- • gclyhatalmak Délkeleteurópa ujjáreud‘zésénél nem akarják követni a gyászos emlékű páriskörnyéki szerződések módszereit. ,\cra húznak önkényesen merev és lehetetlen népi határokat ott, ahol ilyen határok nincsenek. Nem akarnak valóságba átültetni olyan néprajzi e'veket melyek nem a tudomány megái apitá^ának, hanem macio* naiista propaganda ;■? i an állításainak felelnek meg. Euró kelete nem olyan adás-vételi játék 5 zámukrá, am -yen Olemencean és tá< ámára volt. A tengelyhatalmak rend«; ovékenységét nás szellem irányítja. Európa ujjárendezé.ére irányuló terveik felölelnek minden motívumot, melyeknek tekintetbevétele nélkül népek életét elfogadhatóan jendezni nem leket. Ez a rendezés, amint hivatalosan jelentik, nem kizárólagosan csak a néprajzi adottságú kaţ fogja tekintetbe vénái (ami, igaz, hogy tökéletlenül megvalósítva, annyira esedöí mondott a páriskörnyéki szerződésekben), hanem a történelmi fejlődés, a gazdasági szükség etek, a földrajzi helyzet, a stratégiai kívánalmak, szóval a geopolitikai adott^.isok szükségleteit is. A Tengelyhatalmak vrz;‘.5. tudják. hogy életképes államszervezetek megalkotására van itt szükség s ezze. kapcsolatban gyakorlati módon kelt a felvetődött kérdéseket megoldani. Jugoszlávia széthullásával égetően időszerűvé válik egész sor ilyen kérdés, melyeknek helyes rendezése sokoldalú megfontolást igényel. Nem tekinthetők természetesen ilyeneknek azok a kérdések, melyeknek rends zése magától értetődően adódik, mert a régi helyzet visszaállításával csak az elszenvedett súlyos sérelmek egyszerű jóvátételéről lehet velük kapcsolatban szó. De vannak kérJé- sek, melyeknek rendezéséhez feltétlen szükség van olyan meggondolások érvényesité-e re, melyeket illetékes tengelyhatalmi megnyilatkozások többször is szükségesnek tartottak kihangsúlyozni, ilyen kérdés példánk azv hogy Dalmácia milyen elhelyezkedést nyer a jugoszláv píszeom'ás helyére lénő <tj rendben. Ez a földsáv ugyanis aszerint alakul virágzó, a környező népek számára is á' ■ dá -lhozó területté, vagy sivár, halódó part vidékké, hogy az uj rendben milyen elhelyezkedéshez jut. És sok 'tekintetben az ui rend boldogulása is attól függ. hogy Dalmácia milyen elhelyezkedést nyer benn’. Az életképes uj rend tehál minden bizonnyá! tekintetbe fogja venni mindazokat az adottságokat, amelyek Dalmácia n<|pi jellegévé1 gazdasági szükségleteivel, történelmi fejlődésével és földrajzi helyzetével kapcsolatban felmerülnek. A jugoszláv összeomlás rcvéa felszabadult területek közül Dalmácia az, melyhez történelmi, kulturális és gazdasági rzálak utján a legtöbb környező országnak van szoros kapcso'afa. Uj elhelyezkedésé’: tehát o’yan módon kell megteremteni, hogy ezek a kapcsolatok sérelmet ne szenvedjenek. Az árvízkárosultakért! Az adakozó szív, niég mindig tud a magáéból juttatni a bajbajutottaknak. Az anyaországi árvízkárosultak, javára ma is érkeznek szerkesztőségünkhöz az adományok — és pedig: Sz. A.-tól P 5.— Sipos György P 1.— S. Kovács Lia (Dental depó) P 10.— A Magyar Haditengerészeti * Egyesület kolozsvári „Turul" helyi csoportjától: (Skoipesc Dezső fok., Szász Károly, Fogaraşi József, Kovács Géza. Giiss S'ándor, Korpos István, Lakatos Károly,. Ladányi Árpád, Szőcs Sándor, Péterffy Sándor és Fleishorn Gusztáv 1-1, Mol- dován János 5 P), összesen P ló,— Összesen: P 32.— Előző gyűjtésünk végösszege P 2301.16 Az Erdélyi Pártnak beszolgáltatva összesen P 2333.16 azaz kettőezerháromszázharminchárum pengő és 16 fillér. Gyűjtésűnket változatlanul folytatjuk és várjuk olvasóink további szives adományait. ' Erdélynek meg kell mutatnia, hogy van szive testvériesen együtlérezni a szenvedőkkel és segíteni a sorsukon. R IQ-mozgó Mától kezdve! Alagyar világfii ni! Zárt tárgyalás Mindenki története, akit valaki szeret. — Irta és rendezte: RADVÁNYI GÉZA. — Főszerepekben: Tasnády F. Mária, Páger Antal, Timár, Vaszary, stb. Műsor előtt legújabb híradók. tm „A mosta-ii időkei nem tartom alkalmasnak a mezőgazdasági érdekképviselet átszervezésére“ — mondotta a mezőgazdasági érdekképviseleti és közellátási budapesti értekezleten báró Bánffy Dániel földművelésügyi miniszier Szdsz István EIRGE Igazgató az erdélyi gazdasági ős közellátási kérdésekről tájékoztatta az értekezletet gármester a trónörökös jobbján foglalt helyet, gyakorta csendült a pezsgőspohár és a hangulat egyre emelkedett. A polgármester is meg akarta nyerni a trón örökös rokonszenvét s ezért felköszöntőjében a Tornavivóda épületét a Károly-alapnak ajánlotta fel, anélkül persze, hogy erről valakivel előbb tanácskozott volna. Ä trónörökös talán el is felejtkezett volna erről a gesztusról, de az alap kezelői ragaszkodtak az épülethez, pedig arra a város közönségének nagy szüksége lett volna. rapodásávai kapcsolatos kamarai terftoriális kérdésekről, árpolitikáról, földhitelről és a lóértékesitésről, va’amint a munkás kérdésről tárgyaltak. Br. Bánffy Dániel miniszter a felszólalásokra részletes választ adott cs többek között kijelentette, hogy a mostani. időket nem tartja alkalmasnak a mezőgazdasági érdekképviselet átszervezésére. Fontosnak. tartja azonban a földművelésügyi igazgatás és az érdekképviseleti szervek fokozott együttműködését■ Rámutatott arra is bogy mennyire fontos a gazdák számára a megfelelő jövedelmezőség biztosítása. A jelenlegi helyzetben nagy je lentőségii a fontos kalkuláció, ezért munkájánál elsősorban a nemrég létesített Költségvizsgáló Intézet kutatáoaira óhajt támaszkodni. Visszatér az élet a sétatéri kioszkba Ismét átadják régi rendeltetésének a kioszk épületét — Hogyan került a Sétatérre a román Etnográjiai Muzeum ? KOLOZSVÁR, április 24. Kolozsvár legszebb üdülőhelye volt évtizedeken át a „Nagysétatér'4, megkülönböztetésül a „Kissétatértől”, vagy kisparktól, amely a görögkeleti katedrális helyén terült el. A Sétatérnek igazi ékességét képezte a kioszk, amely a román uralom előtt a leglátogatottabb szórakozóhelyek egyike volt. Levegős körbefutó erkélyével egyik látványossága volt a városnak s azok. akik Kolozsvárra látogattak el, nem mulasztották el, hogy a kioszkot fel ne keressék. Ennek a kirándulóhelynek azlán akkor fellegzett be, mikor a' kioszk épületében a románok az úgynevezett néprajzi múzeumot helyezték el, de ennek külön története van... Elajándékozzák a Tornavivodát A román uralom városvezetői között volt egy, aki a rossznál is rosszabb volt. Arról volt hires, hogy az Íróasztalnál jobban szerette a feliér asztalt s az Íróasztal komolyságától rendszerint a fehér asztal jóhangulatához menekült. Az ő primársága alatt a bankettek aranykorszaka virult Kolozsváron. Akármilyen ala- csonyrangu miniszteri tisztviselő érkezett Bukarestből, rögtön bankettet rendeztek tiszteletére. A számlát azonban rendszerint elfelejtették kifizetni s igy történt, hogy a bankettekért a Newyork szálloda akkori bérlője keresetet kellett indítson a város ellen. Ennek a kedélyes primárnak uralkodása platt még trónörökös korában Károly ex román király látogatást tett Kolozsváron. Udvaroncai, hogy a trónörökösnek hízelegjenek, nevére alapot létesítettek, amelynek kulturális rendeltetése lett volna. Persze a bankett ezúttal sem maradt el. Amint illik, a í?olNéprajzi muzeum jesz a Kioszkból A Tornavivóda épületét akarták átalakítani vásárcsarnoknak, de nem lehetett, mert az épületbe beleköltözött a néprajzi muzeum s a város kénytelen-kelletlen lemondott róla. Hogy azonban az épületet és a területet visszaszerezze, törvényes formák között a Tornavivóda helyett a néprajzi muzeum céljaira a sétatéri kioszk épületét ajánlotta fel. Ez még nagyobb baklövés volt az előbbiről, mert a kioszk épülete a Tornavivóda épületénél sokkal többet ért, dehát a köny- nyelmü polgármester ígéretének következményeit viselni kellett. A néprajzi muzeum igy került a kioszkba, amelynek épülete pedig múzeumi célokra egyáltalán nem alkalmas. Ez volt azonban a legkisebb baj. A nyilt terraszokat befalazták s az épületet úgy elcsúfították, hogv a jóizlésü emberek messze elkerülték. Elkerülték azok is, akik a Sétatérre üdülni, vagy szórakozni jártak s a Sétatér lassan-lassan ugv elnéptelenedett, hogy alig lézengett ott néhány ember. A Sétatér reneszánsza azonban nemsokára bekövetkezik. A városi tanács ugyanis elhatározta, hogy a kioszk épületét, amelyet találóan „krematóriumnak“ neveztek el, ismét visszaadja rendeltetésének. Visszaállítják a nyilt terraszokat, • ugv, mint azelőtt volt és az épületet bérbeadják. Az első árlejtés már megtörtént, de miután kevés volt a bérleti összeg, uj árlejtést tűztek ki, úgy a kioszk, mint a korcsolyacsarnok épületének bérletére. A városi tanácsnak az a terve, hogy a kor? csolyacsarnokban alkoholmentes éttermet rendez be, illetve csak olyannak adja bérbe, aki kötelezi magát arra, hogy szeszesitalokat a kioszk épületében, alkohol- mentes italokat pedig a korcsolyaesarttokban szolgáltat ki. A kioszk átalakításához rövidesen hozzálátnak s mire elérkezik a nyár, a kioszk ismét egyik vonzóereje lesz a gyönyörű Sétatérnek. SZOMBAT, ÁPRILIS 26. BUDAPEST I.: 6.40 Ébresztő, torna, 7 Hírek, közliemények, étrend, hanglemezek, 10 Hírek, 10.20 Hogyan készül a hangosfilm? (felolvasás). 10.45 Mit nézzünk meg a Nemzeti Múzeumban (felolvasás). 12 Himnusz. 12.10 Cigányzene, 12.40 Hírek. 1.20 Időjelzés. 1.30 Hang lem ezek, 2.30 Hírek. 2.45 MüsorismerteitéiS, 3 Árfo.yamhirek, piaci árak. élelmiszerárak. 3.20 Remlőrze- uekar, 4.10 Ellátogatunk a Bácskába. Gyermekszereplőkkel, daílokkal és zenével. 4.45 Időjelzés, hirek, 5.15 Szerelmesek muzsikája. Canzonék, notirurnok, szerenádok Kamarazenekarra, 6 Rádiós tanácsok a tavaszi költözéshez (előadás), 6.30 Farka Gizella zongorázik. 7 Ilirek, 7.20 Az Országos Légvédelmi Parancsnokság közleményei. 7.30 Inuen- onnan. Hangfelvétel, 8.10 Kivánsághangver- seuv (hangle mezek). 9.40 Ilirek, 10.10 Tánc- lemezek, 11 Hirek idegen nyelven, 11.25 Cigányzene, 12 Hirek. LEVÉLPAPÍROK, egyszeritől m Választékosabb kivitelig, legolcsóbb«* «2 Ellenzék könyvosztályába* BUDAPEST, április 25. A földművé'ésügyi miniszter az összes mezőgazdasági kamarák elnökeinek -és igazgatóinak részvételével érdekképviseleti értekezletet tartott, melyre — mint azt megírtuk — az Erdély» Magyar Gazdasági Egy etet is, mint az erdélyi gazdák hivatott érdekképviseleti szervét meghívták. Az EMGE-t az értekezleten Szász István igazgató képviselte. A miniszter megnyitóbeszédében hangsúlyozta- hogy nagy súlyt helyez a földművelésügyi igazgatás és a mezőgazdaság érdekképviseleteinek együttműködésére. Ezért hívta össze az értekez etet is, amelyet a jövőben rendszeresíteni óhajt. Az értekezletén a kamarák vezetői az érdekképviseleti reform ügyéről, a kamaráknak gazdasági vonatkozású törvények és rendeletek előkészítésénél való meghallgatásáró , a kamarák költségvetéseinek elbírálásáról, az ország gyaÖfvenmííüős bitéi a gazdáknak Nines kizárva, hogy a jelenlegi körülmények között nehézkésnek mondható zöldhitel helyett egy megfelelő, kb. 50 millió pengős megfelelő tipusu kölcsönt fog a gazdák rendelkezésére bocsátani. Rendkívüli je entőségü az a nagyarányú goréakció, amelyet a miniszter saját kezdeményezése alapján rövidesen megindítana és amely rendkívül kedvező f el - tétfe ek mellett módot fog nyújtani a szegényebb kisgazdáknak is, hogy a jövőben tengerijét csöves állapotban kellő módon tárolhassa. flz EIR6E képviselőiének _ felszólalása Szász István felszólalásában megköszönte a kormányzatnak az EMGE-nek nyújtott megértő támogatást és vázo ta azokat a belső kapcsolatokat, amelyek az EMGE-t a faluhoz, illetve annak minden egyes tagjához fűzik. Kérte, hogy a rendkívül nehéz erő takarmány ellátási viszonyokra való tekintettel a süldőutánpótlás céljából a kormányzat megfelelő mennyiségű korpát, olajpogácsát és árpát bocsásson a keleti és erdélyi területek részére. Kérte a gazda és mezőgazda- sági munkás lisztfejadagjának méltányos szabályozását, valamint vázolta Kolozsvár város szükségleteinek legalább 10—14 napra való előzetes fedezésének fontosságát. Majd kitért a volt 11 román mezőgazdasági kamara likvidálásának ügyére és vázolta a leltározási, valamint a kamarai ügykörrel összefüggő munkálatokat. Báró Bánffy Dániel je'ezte, hogy a román mezőgazdasági kamarák felszámolásának munkáját az EMGE re bízták annakidején,, mert ez célszerűnek látszott, egyben megbízták az EMGE-t azzal is, hogy erre az időre lássa el a törvényes mezőgazdasági érdekképviseleti feladatokat is. A mi a visszacsatolt dé’i részeket illeti, mihelyt annak lehetősége nyílik, a kamarai - kérdést tárgyalás alá veszik. mindent elkövet a kormán? a közeílátás érdekében Az esti közellátási értekezleten maga a közellátási törvény a rekviráiások. a sertésár- kérdés' rendezésé, a tejtermelés folytonosságának biztosítása, egyes üzemanyagok beszerzésének módozatai,: valamint az érdek- képviseletek elöreva’ó tájékoztatásának kérdése voltak napirenden. Laky Dezső közellátási miniszter bejelentette a zsirárak méltányos eme ését és általában véve a fenti kérdésekre mégértő és megnyugtató válaszokat adott. Szász István felszólalására Bárányos államtitkár a süldőneye'éshez szükséges kor- parnennyiség biztosítását kilátásba helvezta. Laky miniszter kifejtette, hogy a fehérjében dús takarmányok hiányában gazdáink figyelme fokozott mértékben a silózás problémája fel kell, hogy irányuljon. A szántásokban és vetésekben mutatkozó hiányokat és visszamaradást fokozott munkával kell pótolnunk. Az értekezlet azzal az érzesse! zárult, hogy a kormányzat a közellátás, valamint az őstermelő méltányos méltányos érdekeiért minden lehetőt elkövet.
