Ellenzék, 1941. április (62. évfolyam, 74-98. szám)
1941-04-25 / 94. szám
_» 2 ELLENZŐK OB »9 1941 áprlll$ 25. t űggetlonsogrl. nmols o t a Kormniiv/ó I i kiadott iiKiMitos/tumiihaii elismert t’s amelvhey .t 11 a' minden tagja >'isvl leiekkel e.itlakoik. HejelenIet!e, lioav a zágrábi konzulátust követség rangjára omoltrk és a legrövidebb idő alatt lenre- tot kühl a fwnnt fővárosba, llungo/til- la. hogs alkotó elemeire bomlott a/ a.' állatit. törőkéin re mesterséges lelet a parisként) éki békének köszönhet'e, liagyn Irkának felszámolása folyam álltán \ an. I magyar kormány miiulonl nu-gl-sz, hogy történelmileg szentesített jönni és érdekei a felszámoláskor megfelelően figyelembe vétessenek. A magyar nemzet jogainak; és igazságának tudatában teljes bizalommal nézhet a döntő hatalmak állásfoglalása elé. Elsősorban a kormányzás töretlen folytonosságát kell biztosítani Ezután rátért programjának i-un‘etetésére. Amikor a kormány vezetését elvállalta, abból a szempontból indult !> i, bogy elsősorban a kormányzás töretlen föly* tonosságát kell biztosítania. Ezért vállalta ezt a feladatot változatlanul azzal az elgondolással, ugyanazokkal a munkatársakkal. párttal és a vele egy utón járó Erdélyi Párttal, amelyre az előző kormány is politikai céljainak meg valósi tusában tóim aszkodott. Kormányzásában továbbra is az előbbiekre akar támaszkodni, mert ineggyözödése, hogy a kormán\ a párt támogatására szintén számíthat. (Helyeslés a kormány párton.) Kijelentette, hogv a program kivitelében a részletekben a mindenkori helyzet, a viszonyok alakulásának megfelelő rugalmassága mellett továbbra is azt végzi alapul, amit Teleki Pál miniszterelnök költségvetési beszédében részletesen kifejtett. Nem kíván most részletes programot adui. A mai rohanó időben gyorsan kell cselekedni, még pedig azt, amit az adott körülmények között lehet és szabad. A magyar politika két vezető szempontja — Két vezető szempontot látok magam flőtt — mondotta. Az egyik az, hogy a nemzet lelki és szellemi egységét minden erővel megtartsuk, ezt az egységet semmilyen oldalról megbontani ne engedjük. ’A másik pedig az. hogy az ország erkölesi és gazdasági erejét megóvjuk és erőtartalékainkkal mindenütt takarékos* kodjnnk. Ez a két követelés politikánk határozott parancsa. Ha ma állást foglalunk nagy belső kérdésekben. sohasem lehet eltekinteni attól, hogy háború van Európában, amelynek hatása és feszültsége Magyarországra Í9 kiterjed. A háború lassítja, de nem állítja meg a belső átalakulásnak bensőséges vágyát. Ennek az átalakulásnak összeütközések, zökkenők nélkül kell megtörténnie. kintetben alkalmas arra, hogy a feine- 1 riilt esetekben uz egyetemen erkölesi követelményeket a leglmtályoHuhbun érvényesíti és a szankciókat a legszv gór a blttm al kai mázzá. E/Zel a kérdéssel rokon a közalkulnv'r zoltak összeférlutellensége. Az a felfogása. hogy a köz valamennyi alkalmazottjának egész munkaerejét és minden gon Á miniszterelnök ezután részletesen rátért azokra a problémákra, amelyeket kormány meg kiván oldani. Az alkot- mányreform kérdésével kapcsolatosan hangoztatta, hogy az valójában nem más, mint az a jogos kivánság, bogy történelmi alkotmányunk rugalmas keretei között a jogi, politikai és gazdasági élet követelményeinek megfelelően alakítsuk ■át az állami akaratnyilvánítást és a megnyilvánuló akarat megvalósitásának modi'ját. A másik nagy probléma a földkér- '.dés, a magyar földbirtokok arányos meg' osztásának kérdése. A cél az, hogy keressük azt az egyensúlyt, amely mellett ta földművesek számát szaporítsuk, más- f felől pedig az ország földjét (termelési szempontból képessé tegyük a legnagyobb erőkifejtésre és biztositsuk a mezőgazdasági tömegek szociális igényeinek kielégítését. E program megvalósitása folyamatban van és a kormány a végrehajtás ütemét, amennyire esak leket, gyorsítani kívánja. (Lelkes taps és éljenzés.) Különösen és elsősorban az úgynevezett házbelyakeió tekintetében és a zsidó birtokok igénybevételére vonatkozóan. Kijelentette ezután a miniszterelnök, hogy a harmadik nagy kérdés, amely a közvéleményt különösen érdekli, a zsidókérdés. Szükségesnek tartja a második zsidótörvény egyes alapvető rendelkezéseinek, például a zsidóság fogalmi meghatározásának szabatosabbá tételét, egyes, helyesen megalkotott rendelkezések továbbfejlesztését. Egyszerű, világos, az egész problémát megoldó egységes és tömör törvényre van szükség, amelv az elvi kérdések tekintetében sem félreértésre, sem kibúvásokra nem ad lehetőséget. (Hosszantartó taps és éljenzés.) Az uj jogalkotás kiindulópontja a zsidóság fogalmának világos, egyszerű, határozott megállapítása. Magáévá teszi Teleki Pál grófnak azt a nézetét, hogy törvényes utón tneg kell akadályozni a zsidóság keveredését a nem zsidókkal. Gondoskodni kell arról, hogy a zsidóság a nemzet társadalmi, kulturális, politikai és szellemi életének mindazon helyeiről ki rekesz' tessék, ahonnan a nemzet lelki, erkölcsi, világnézeti és politikai irányítása, valamint a nagy tömegek lelkü- letének kialakítása, a jövő generáció nevelése folyik. Az ország gazdasági életének kulcspont- jait nem szabad zsidó, félzsidó, vagy pedig stróhman kézben hagyni. Egyik legfontosabb feladatának taitja. hogy elődjének erre vonatkozólag tett intézkedéseit megvizsgálja és ezen intézkedések állásáról részletes tájékozódást szerezzen. Közéletünk tisztaságának biztosítása A törvényhozó összeférhetetlenség kérdésével kapcsolatban hangsúlyozni kiván- ja, hogy a kormány az uj összeférhetetlenségi törvény megalkotását a legfontosabb és a legsürgősebb feladatának tekinti. Felkérte az igazságügy-minisztert arra, hogy az uj összeférhetetlenségi törvény előkészítését lehetőleg azonnal vegye munkába. Szükség van erre főképpen azért, mert a jelenleg hatályban lévő törvény, amely négy évtizeddel ezelőtt egészen más viszonyok között szigetelt meg, nem képes ma már arra, hogy azt a feladatát megoldja, amely a törvényhozók függetlenségét hatásos garanciákkal bástyázza körül. Mindenesetre szem előtt kívánja tartani Teleki Pál grófnak azt a helyes megállapitását, Hogy nem az állam összeférhetetlen, hanem a cselekedet, illetve a magatartás. Szükséges olyan összeférhetetlenségi eljárás megalkotása, amely minden le* dolatát a közösség szolgálatába kell „I litania, nem szabad eltűrnie, hogy a l.i»/. alkalmazott olyan foglalkozást vagy ja vadalmazassal járó kötöttséget vállaljon, amely kötele^ ségénel. t< ljr sitésében befolyásolhatja, vagy akadályozhatja. A kormány a közélet tisztaságának minden vonatkozásban raln biztosítását elsőrangú kötelességének tartja. Minden áldozatot meg kell hozni a honvédségért A honvédségről beszélt ezután a miniszterelnök. A honvédség továbbfejlesztését a kormány továbbra is első és legfontosabb kötelességének tartja. Az előttünk lejátszódó háború tanulságai azt mutatják, hogy elsősorban a hadsereg mozgékonyságát és átüföcrcjéi kell biztosítani. Ebben az irányban mozognak azok a javaslatok, amelyeket a honvédelmi miniszter a vezérkar főnökével egyetértésben előterjesztett és sürgősen megvalósi- tandónak tart. Hadvezetőségünk e ja vasiatok kidolgozásánál felhasználta korunk legkitűnőbb hadseregének tapasztalatait. Szilárd elhatározása, hogv a honvédelem fejlesztésének munkáját az er< dniényes be fejt-zésig folytatja, bármilyen áldozattal járjon is. Ennek érdekében a nemzetnek még bősz szú időn ál áldoznia kell és a jelen körülmények között, különösen a beszerzés nehézségei miatt, huzamosabb időn keresztül lemondást és fegyelmet követel ez meg a nemzet minden tagjától. Mind cnki átérzi a honvédelem fejlesztésének fontosságát és megértéssel fogadja az elengedhetetlenül szükséges korlátokat. De gondunk lesz arra, hogy a magánéletet érintő ‘korlátozások ne lépjék át a legszükségesebb mértéket. Közigazgatási reformok A miniszterelnök ezután a közigazgatás szervezetéről szólott. Sok igazság van abban, hogy az ügyek túlságosan központosítva vannak, nem elég gyors a köz- igazgatás és nincs eléggé, közel az élethez. A bürokratikus tultengések megszüntetésére van sziilcség. A kormány meggyőződése, hogy közigazgatási rendsze- riinket a történelmi alapoknak megfelelően át kell alakítani. A kormány gondoskodni kiván arról, hogy az egész jelentéktelen ügyek elől elzárassék a sorozatos felebbvitel lehetősége. Meg kell állapítani, hogy a magyar tisztviselőkar felkészültségében, szorgalmában és kötelességtudásában nincs hiány. Amennyire örömmel és szívesen ismerjük ezt el, éppen oJyan elhatározott szándéka a kormánynak, hogy kérlelhetetlenül lesújt a netán mégis előforduló hivatali mulasztásokra, vagy visszaélésekre. A kormány szükségesnek tartja a köz- igazgatási tisztviselők személyzeti és szolgálati viszonyának újabb rendezését a magasabb állami érdekeknek megfelelően. A pótadó-teher arányosításának régóta vajúdó kérdése is mielőbb megoldást talál. A kormány a gyámügyi közigazgatástervezetnek államosítását tervezi. A törvényhatósági bizottságok, a mai városi és községi képviseletek szervezete újabb szabályozásra szorul. A virilizmu3 rendszerének lehető csökkentésével e3 az érdekképviseleti elemek fokozottabb részvételével kívánja ezt biztosítani. A belügyminiszter mindezekről a kérdésekről elkészítette a javaslatokat és azokat megfelelő időben a törvényhozás elé terjeszti. Kész javaslataink vannak az anyakönyvi igazgatás reformjára vonatkozó’ lag. A közegészségügyi szolgálat terén előkészítés alatt áll a községi és körorvosi szolgálat államosítása. Megoldásra kerül a bánya nyugbér (biztosítás) reformja, továbbá a háztartási alkalmazottak öregségi és rokkantsági biztosításának életbeléptetése. A legfontosabb feladat annak a szociális munkatervnek a minél gyorsabb végrehajtása, amelv az Országos Nép- és Családvédelmi Alapról szóló törvényben van lefektetve. fiz adózás terén az egyenlő elbánás elvé! lehetőleg érvényesíteni kei! Továbbra is a pénzügyminiszter feladata külön megbízatás alapján a termelés tervszerűségének kiépitése és a gazdasági minisztériumok közötti harmonikus együttműködés biztositása. Az egyéni munka és kezdeményezés 1 érvényesülésének fenntartása mellett az államhatalom közérdekből irányitó' befolyást gyakorol arra, hogy a gazdasági élet minden terén, úgy a termelés és értékesítés, mint a fogyasztás területén a tervszerűség és a gazdasági élet erői közölt az összhang meg legyen. Az állam csak támogatja és kiegészíti a magángazdaság tevékenységét anélkül, hogy azt átvállalni kívánná. A kormány pénzügyi célkitűzései változatlanok. Nagy súlyt helyez a költségvetés teljességére és egységesítésére A mai rendkívüli viszonyok között is arra törekszik, hogy a normális állami szükségletek kielégítése az államháztartás rendes bevételeiből történjék. Komoly takarékosságra van szükség az államháztartásban, csak úgy, mint más köz- és magánháztartásokban. Az adóztatásnak meg vannak a mag a természetes határai, amelyeken tulaienni nem volna észszerű. A jelenlegi viszonyok között a takarékosságra a magánháztartásban is a legnagyobb szükség van. Mindenkinek mérsékelnie kell az igényeit. Az adóztatásban az egyenlő elbánás elvét a lehetőség szerint érvényesíteni kell. Az adóztatás terén várható intézkedések közül kiemelik a hadmeutességi adó bevezetését. A hitelpolitika terén a kormány arra törekszik, hogy a termelés fokozható legyen és az egyéni és közérdekből egyaránt szükséges beruházásokat el lehessen viselni. Különös súlyt helyez a vidék megfelelő hitelellátására. Egyrészt a EDISON-mozgó Mí, péntek es e 3,30-kor Jegyelővétel: Deák Ferenc-utca 12. könyvesboltban és. délelőtt 11 órától a inozgószinház pénztáránál. — Telefonszám: 31—60. cimü világhírű finn díszbemutatója. — Mindennap számozott he! yek. — mezőgazdasági népességet, másrészt azt tartja szem előtt, hogy ezáltal is biztosit tassék a vidéki élet egységes fejlődése, különösképpen az ipar- és kereskedelem megfelelő decentralizálása. Fontos azonban, hogy az igénybevett hitelek valóban a gazdasági érdekeket szolgálják és éppen ezért azok felhasználását ellenőrizni kell. Különösen fontos a mezőgazdaságnak hitelekkel való ellátása és a szőlősgaz’ dák támogatása célszerű hitelakciókkal. A kisiparos társadalom hitelellátásának biztosítására szintén gondot kiván fúr- ditani. A mezőgazdasági munkák elvégzésének biztosítása érdekében a kormány lehetővé tette a honvéd-inunkakötelezettek kirendelését. Lehetőség szerint a mezőgazdasági munkák elvégzésére a földművelőknek a honvédség segítségét megadja Kormányzatunk legfontosabb tennivalói Hiielelialasunk kérdésé
