Ellenzék, 1941. április (62. évfolyam, 74-98. szám)

1941-04-22 / 91. szám

7 # 19^41 âprtlis 22. ELLENZÉK SPORI kozcazdasâc A HAZATÉRT TERÜLETÉN EGYET­LEN FIZETÉSKÉPTELENSÉG 'S E M 1? OR DŰLI ELŐ. Az insolvenciás Jt.i- Usztika szerint ebben hz évben kevés fi­zetésképtelenség fordult., elő. Keletina­A magyar részvénytársaságok osztalékának külföldi kifizetési módozatainak szabályozása Kolozsvári futó sikere Budapesten KOLOZSVÁR. Szép sikerrel szerepeit Kiss Gvörgy» a KAC kiváló távfutója a mezei fu­tóbajnokságon. Az országoshirü kolozsvári atléta nagy küzdelem után a negyedik helyre került a 4000 méteres bajnokságban, meg­előzve több nagyhírű futócsillagot. Részletes eredmények a következők: ifjúsági bajnokság. Táv 3000 méter. 1. Verőczi BBTE 9:42.8 mp. 2. Erős MVSC 9:46 mp. 3. Simon MPeTSE 9:51 mp. Csapatversenyben: 1. BSzKRT (Csordás, Regős, Illés, Koszorú Csik) 71 pont. 2. BLE 104 p. 3. MVSC 113 pont. Felnőtt bajnokság. Táv 4000 méter. 1. Eper UTE 11:54.2 mp. 2. Hires UTE 32:04 mp. 3. Harsán vi BBTE 12.10.8 mp. 4. Kiss KAC 12:11.2 mp.! Csapatverseny; 1. LTE-a (Eper, Hires, Zoltay, Almán, Gulyás) 20 pont. 2. BSzKRT 70 p. 3. UTE-b 99 pont. Vidéki bajnok: 1. Kiss KAC. 2. Nemes WMTK. 3. Istoko- vits Testvériség. Felnőtt bajnokság. Táv 10 000 méter. 1. Kelen BBTE 30.57.2 mp. 2. Szilágyi BBTE 31-43 mp. 3. Németh MAC 31:47.2 másodperc. Csapatverseny: 1. BBTE (Kelen, Szilágyi, Sajtcs, Gyimesi, Lendvai) 17 pont. 2. Testvériség 48 pont. 3. Törekvés 71 pont. Vidéki bajnok: 1. Farkas Testvériség. 2. Pataki MRAFC. 3. Molnár Testvériség. A MOTESZ vasárnap rendezte országos tornászcsapatbajnokságát a BBTE tornacsar* rókában. Az I. osztályúi bajnokságot a BBTE Luib, Gaál S., Gaál I., Chngyik, Belle J., Ta­kács összeállítású csapata nyerte 316.2 pont­tal a Postás SE előtt, melynek 312.7 pontja volt. 3. VII. LE 311 ponttal. A DEBRECENBEN megrendezett tornaver­senyen a DTE csapata győzött 221.5 ponttal. 2. DEAC 221.1 p. 3. Debreceni piarista gimn. 207.3 ponttal. BERNBEN vasárnap Németország és Svájc labdarugó együttese mérkőzött. A győzelmei a svájci csapat szerezte meg. mely l:l-es fél­idő után 2:1 arányban győzte le a magyar válogatottat 7:0-rá verő német együttest. A győztes csapat góljait Monnard, a német gólt pedig Hahnemann lőtte­AZ OLASZ ökölvívóba jnokság döntőjében váltósalyban Orlandi 12. menetben ponto' zással győzött Polernai ellen. VASÁRNAPI SZÉKELYFÖLDI labdarugó- eredmények: Sepsiszentgyörgyi Textil—KSE 2:2 (1:0). PMTF——Szászrégeni Turul 6:0 (1:0). Góllövők Ineze I. (2), Panajot (2), Vámos és Iuíga. Gvergyói SE—CsTE 4:1 (1:). A LÖVÉSZEGYLET HÍREIBŐL. A kolozs­vári székely alkalmazottak lövészszázada, a kolozsvári Kolping Legényegylet é3 a Szent István iparoscserkészcsapat céllövőgya­korlatot tartottak, hasonlóképpen Márly La­jos vezetésével az aranyosszéki menekültek lövészszázadai is. Vezetőjük üdvözölte a szö­vetséget. Atzél Ede báró válaszában elismeré­sét fejezte ki nekik. Andrássy Gyula mérnök vegyesszázada és gróf Teleki Arvédné veze­tésével kivonult a női csoport is jó ered­ménnyel szerepeltek. A székházban össze­gyűlt asszonyok és. leányok részére Orbav Er­zsehet tartott tájékoztató előadást, majd a résztvevők együttesen beléptek a szövetség női szakosztályába. A KKASE ugyanakkor Hadnagrv Ernő vezetésével kirándulást rende­zett a bácsi torokba, ahol szintén gyakorlat volt. Atzél Ede, a Wesselényi Lövész Szövet­ség vezetője, vasárnap gépkocsin el’enőrző körútra ment Bánffyhunyád környékére. Tő­kés Tibor kőrösfői lelkész a község nevében üdvözölte a főlövészmestert, aki a 300 főnyi hallgatóságnak beszédet mondott Bánffyliu- nyadon déüitán mintegy 350 résztevő jelen­létében megalakult a Lövész Egyesület. A gyűlés során Atzél Ede ismertette a lövés­sport nemzetuevelő fontosságát és társadalmi célszerűségét. Ütő Károly igazgatólanitó pe­dig fogadalmat tett a falu nevében, hogy ezt a nemes sportot a lehetőség szerint a legtö­kéletesebben fogják szolgálni. Nagykapus községben is hasonló számban és lelkesedéssel tömörült a lakosság az erdélyi lövészsport művelői köré. Szovjetgazdaság Dr. Nagy: SzovjetoTos&ország koll. mezőgaz- d3i-ága 1941 fve 2.40, kve 3 20 P. Adcrján: ‘A hal őrt város (Nagyvárad) fve 3 29. kve 4.40. Octave Aubry: Nar.j eon magánéleti., hatalmas kötet, 542 lap fve 9 P, ksc 1] P. Lepagenál Kolozsvár. Ké'jen ajd mságjegy- zéket. A Magyar Nemzeti • Bank 1941. évi március hó 17-éu megjeleni 415. s/árua körlevele, amely magyarországi részvénytársaságok osz­talékának külföldi s'.'.elvénvf irloki sok javíiv történő kifizetését, illetőleg átutalását szab r lyozza. többek közön olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek különös fontossággal iur nak a visszacsatolt területeken működő rész­vénytársaságok szempontjából. Ezek az in­tézkedések a következők: Az eddig érvényben volt rendelkezések szerint a részvénytársaságok, illetőleg fizető­helyeik a külföldi, helyesebben olyan szel­vénybirtokos javára, aki belföldi minőségét a megkívánt módon nem igazolU’, a Magyar Nemzeti Bank külön engedélye nélkül fizet­hették he az osztalékot valame'y megbízott pénzintézethez zárolt belföldi pengőszárnia- ra. A Magyar Nemzeti Bank ezt az általános engedélyt, most visszavonta és további intéz­kedésig arra adott általános engedélyt, hogy a részvénytársaságok i letőleg fi­zetőhelyeik a külföldi szelvénybirtokost megillető osztalékot a Külföldi Hitelek Pénztárába (Budapest, V. Szabadság-tér 8.1 fizethessék be a szelvénybirtokos kérelmére ennek zárolt belföldi pengöszámlája javára. Az 1970—3 935. M. E. számú rendelet sze­rint a szelvénybirtokosnak belföldi minősé­gét úgy kell igazolnia, hogy a szelvény szá­mával azonos számú részrvényi a sze'vény be­váltása alkalmával a fizetőhelynél 8 nap tar­tamára letétbe helyezi. Az 1970—1935- M. E. számú rendelet hatálya kiterjesztést nyert a visszacsato t területekre is, ennélfogva a. 8 napos letétbehelyezési kötelezettség kiterjed mindazon részvénytársaságok részvényeire, amelyeknek a visszacsatolt területeken van a székhelyük, kivéve, ha a Bank a kötelezett­ség teljesítése alól fe’mentést ad. Azoknak a visszacsatolt felvidéki, kárpát­aljai és erdélyi (keleti) területeken székhely­ivé'1 biró részvénytársaságoknak, amelyek azt kívánják, hogy részvényeik tekintetében a BUDAPEST, április 22. (MTI.) A kor­mány újonnan szabályozta a sertés és sertéstermékek piacát, hogy a gazdák számára a jövedelmező hizlalást és igy a megfogyatkozott sertésállomány helyre­állítását lehetővé tegye és hogy az átmer neti időben rendelkezésre álló hús és zsír- mennyiség igazságos elosztását biztosítsa. Az 1940. évi tengeritermés a2 esős idő miatt sokkal magasabb víztartalmú volt, mint rendesen és igy hizlalás! értékre átszámítva, a gazdáknak jóval többe ke­rült a takarmány, mint ahogyan azt az októberi sertés-árszabályozás alapjául szolgáló kalkulációjukban számították. Az előző évi rossz tengeritermés folytán pedig a sertésállomány erősen megfogyott és már ősszel nagy hiány volt beállítani való fiatal sovány sertésekben. Ezért kel­lett most megállapítani a sovány sertés legmagasabb árát is, mégpedig 1.90 pen­gőben, ami a múlt ősszel érvényben volt 1.50 pengő körüli árral szemben számot­tevő emelkedést j'elent, úgy. hogy a te nyésztök tnegtalálhatjáh számításukat. Ebből a sovány sertésárból kiindulva cs ugyanakkor figyelembevéve az idei ku­korica rosszabb minőségét is, kellett fel­emelni a bízott sertés árát. Ez azokon a vidékeken, amelyek sertésfelesleggel ren­delkeznek. tehát ahonnan el kell szállí­tani a sertést, 1.74 pengő, olyan vidéke­ken pedig, ahová máshonnan kell szállí­tani sertést, 1.84 pengő, Budapesten pe­dig 1.98 pengő lesz clösuly-kilogramrnon- ként. Ennek megfelelően emelkedik a budapesti zsirár is 3.30 pengőre és emel­kednek a húsárak, valamint a vidéki zsirárak is. Ezekkel az árakkal a sertés­tenyésztés és hizlalás fellendülése bizto­sítható, de a dolog természeténél fogva ez csak bizonyos idő múlva hövetkezhe• tik be. Az átmeneti időre tehát gondos­kodni kellett a jelenleg levágható sertés- mennyiség igazságos szétosztásáról. A szokott sertésállománnyal számolva, a kormány az átmeneti időre az egész országban egységesen korlátozni fogja a sertésvágást és pedig körülbelül az elmúlt három év átlagának 70 száza­Bank felmentést adjon a nyolcnapos letétbe­helyezési kötelezettség alól. a jelen körlevél megjelenésétől számítolt 60 napon belül, i'y irányú kérelmet kell előterjeszteniük. A ké­relmet a következő mellékletekkel kell fel­szerelni: 1. a részvénytársaság három utolsó üzlet­évének mérlege. 2. a részvénytársaság három utolsó üzlet- évének nyereség- és veszteségszámlája, 3. a részvénytársaság igazgatósági és feb ügye'őbizotlsági tagjainak névsora, 4. a részvénytársaság vezetőinek névsora (ideértve a cégvezetőket is), 5. a részvénytársaság bankösszeköttetése. 6. annak a rendelkezésre álló adatok alap­ján való ismertetése, hogy a részvénytársaság részvényei miként oszlanak meg belföldi és kiillöldi részvényesek között; a külföldi rész­vényesek tulajdonában levő részvények te­kintetében a megoszlást országonként is rész­letezni kell és fei kell tüntetni azt. hogy a részvényeket külföldön vagy belfö dön őrzik. A Magyar Nemzeti Bank felhívta a rész­vénytársaságok és fizetőhelyeik figyelmét ar­ra, hogy a 415. számú körlevélben foglalt előirásnak megfelelően a 8 nap tartamára még letétbe nem helyezett- összes részvények­re eső osztalékot külön számlán kell nyilván­tartani és ezt a számlát olyan zárolt számlá­nak kell tekinteni, amely felett csak a Bank engedélyével szabad valamely módon rendel­kezni. Ez a korlátozás természetesen nem akadálya annak, hogy a részvénytársaság, il­letőleg fizetőhelye a 8 nap tartamára letétbe­helyezett részvényekre eső osztalékot kifizes­se (kivéve természetesen azt az esetet, ha adat merül fel arranézve, hogy a részvény, illetőleg osztalékszelvény külföldit illet meg) és anak sem, hogy a részvénytársaság, illető­leg fizetőhelye a külföldi (nem igazoltan bel­földi) tulajdonában levő részvényekre eső - osztalékot a körlevél rendelkezése érte mében 1 a Külföldi Hitelek Pénztárába befizesse. lékára. Természetes, hogy ennek a mindenkire kiterjedő korlátozásnak a keresztülvite­léhez a sertésforgalom megkötésére van szükség. A kormány minden hízott, vagy hízó­ban lévő sertést zár alá helyezett. Ilyen sertéseket tulajdonosaik még sa­ját használatra is csalt, engedéllyel vág­hatnak le. Ugyanakkor az élősertéssel való kereskedést jogosítványhoz kötöt­ték. ! A hízó vagy hízott sertést, továbbá a 35 kilogrammnál nehezebb sovány sertést csak jogosítvánnyal ellátott kereskedők, illetve szövetkezetek vásárolhatnak. A gazdák és más hizlalók természetesen to- vábbtartás vagy hizlalás céljából ezentúl is vásárolhatnak sertést, azonban az igy vett sertéseket kötelesek legalább két hó­napig tartani. A husiparosok csak annyi sertést vá­sárolhatnak és vághatnak, amennyire a hatóságoktól vásárlási igazolványt kap­nak. A vásárlási igazolványokat az ország egyes területei között a közellátási mi­niszter, a helybeli kisiparosok között pe­dig a helyi hatóság osztja szét. A gazda­közönség szempontjából igen fontos, hogy a jogosítvánnyal ellátott kereske­dők az egész ország területén bárhol vá­sárolhatnak sertést, mivel pedig jutaléku­kat is forgalmuk arányában kapják., ér­dekükben áll minden felkínált sertés­mennyiséget átvenni. Ha azonban mégis előfordulna, hogy a gazdának eladó ser­tése van és arra kereskedő nem jelent­kezik, felajánlhatja a Magyar Állat és Állati Termékeic Kiviteli Szövetkezeté­nek, amely köteles minden felkínált ser­tést a fent mególlapitott legmagasabb áron átvenni. A sertéspiac uj szabályozá­sát a visszacsatolt keletmagyarországi és erdélyi területekre egyelőre technikai okokból nem is terjesztik ki, de a kor­mányrendelet felhatalmazta a közellátási minisztert, hogy a szabályozás hatályát e2ekre a területekre is kiterjeszthesse. Korlátozzák a sertésvágást és az állatokkal való kereskedést EfdMyra egy^Sörő nem terjesztelek ki a sertéspiac uj szabályozását gvarorszugon cs Erdélyben pedig egyet­len egy fizetésképtelenséget sem jelen­tettek be. A fizetésképtelenségek számi Magyarországon tehát a tavaimhoz !.."-* pest 90 százalékkal kevesebb volt. azon­ban a kedvező jelenségek magyarázata nem a hitelhiztonsági viszonyok javulásá­ban rejlik, hanem abban, hogy az áru­hitelek majdnem megszűntek, a kereske­dők előzetes fizetés mellett szerzik be áruszükségletüket s igy tartozások hijján nem is válhatnak fizetésképtelenekké. SZOLNOK DOBOKA MEGYÉBEN BE­FEJEZŐDTEK A GAZDASÁGI TAN­FOLYAMOK. Dési tudósítónk jel enti: A M. Kir. Földművelésügyi minisztérium bárom hónapos továbbképző gazdasági tanfolyamát szép ünnepség fejezte be. A záróvizsgán a hallgatók kitűnő eredményt mutattak fel, Beret vas Zsigmond tanío- Ivamvezető érdeméből. A vizsga után dr. Yizváry Viktor főjegyző, dr. Hollósy Bé­la főszolgabíró intéztek buzditó szavakat a hallgatókhoz. ADÓÜGYI ELŐADÁS A KERESKE­DŐK RÉSZÉRE. Dr. Barabás István pénzügyi titkár, — mint közöltük — va­sárnap délelőtt nagysikerű előadást tar­tott a kereskedelmi és iparkamara nagy­termében a kézmüvesiparosság részére az adóügyi kérdésekről. A nagyterem zsúfo­lásig megtelt hallgatósággal. Ugyanilyen érdeklődés nyilvánul meg a kereskedők részéről is és ezért a kamara, a Baross- Szövetséggel karöltve két este is előadást rendez az aktuális adóügyi kérdésekről a kamara nagytermében. Az egyik előadás f. hó 23 .-án szerdán este fél nyolc óra­kor, a második előadás pedig f. hó 24.-én csütörtökön este fél nyolc órakor lesz a keresLedelmi és iparkamara (Kossuth Lajos-u, 51.) nagytermében. Mindkét elő­adást dr. Barabás pénzügyi titkár tartia meg. SZÁZALÉKOS ALAPON AKARJA RENDEZNI A KERESKEDŐI HASZNOT AZ ÁRKORMÁNYBIZTOS. A keresk. ér­dekeltségek kérésére Illyefalvy Lajos ár­kormánybiztos elhatározta, hogy a kereske­delem bizonyos szakmáiban rögzített árak helyett százalékos haszonkulcsot állapit meg. Kérte a kereskedelmi érdekképvi­seleteket, tegyenek javaslatot, melyek' azok a kereskedelmi cikkek, melyeknek bruttó haszonkulcs alapján történendő árszabályozása sürgős, hogy az egyes cik­kekre, vagy cikkcsoportokra nézve, a nagykereskedelem és a kiskereskedelem részére az önköltségi beszerzési ár után milyen százalékos bruttó haszonkulcs ál­lapíttassák meg, végül ismertessék, hogy a brutto haszonkulcsos árrendezést igény* lő cikkek a termelőtől a fogyasztóig mi* lyen kereskedői kezeken mennek át. CcdekU tcdátis hogy a kolozsvári színház operettegyüttese nagy kedvvel készül a Gyergyói bál bemuta­tójára. Ez a rendkívüli sikerű daljáték ma is miisordarabja a budapesti Magyar Színház­nak, ahol Fedák Sári játssza a darab főszere­pét. Nálunk az operett társulat csaknem min­den vezető tagja szerepel kapott az újdon­ságban; hogy nagy sikerrel vendégszerepel Krémer Ferenc marosvásárhelyi színházánál Turay Ida. a magyar színpadok és film egyik leg­népszerűbb naivája. Turay Ida a Méltóságus asszony című vígjátékban lépett fel a Szé­kelyföldi Színházban, zsúfolt ház előtt. A marosuásárhelvi színház vendégmiivésznöje lesz Krémer Manci is, aki Krémer igazgató húga; hogy a budapesti Forte filmvállalat készíti el a Déryné ifiasszony filmváltozatát. A cím­szerepet Szeleczky Zita fogja alakítani. .1 filmgyár vezetői azt akarják, hogy az erdélyi tárgyú érdekes film kisebb szerepeit a kolozs­vári színház tagjai játsszák majd. Ezért le­küldték megbízottjukat, aki kiválasztotta azokat a kolozsvári színészeket, akikről pró­bafelvétel készül. Egyelőre négy szőlész kap ! valószínűleg szerepet az újdonságban: Rét' ■ hely Ödön, Cseutteri Aladár, Kiss Ilona és Tihanyi Magda. Mind a négyüknek jól foto­graf álható arca van s t alósztnü iiogy bevM vak fiimeri is. LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a íey választékosabb kivitelig, legolcsóbbak I ßz Ellenzék könyv-osztályába***

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents