Ellenzék, 1941. április (62. évfolyam, 74-98. szám)
1941-04-22 / 91. szám
mi 'rfwiis 22. BZtENIÉK Növelni kell a kerületi közigazgatási kapitányságok számát Hetekfa kénytelenek várakozni az „alsóvárosi“ kerületek lakói a kízonyítvány-klánitásra. — fl kolozsvári nyngdíjasok logos panaszai X KOLOZSVÁR, április 22, (Saját tud-.» A rowáo városvezetőség anuak idején azt tervezte, hogy a kerületi kapitányságok vagy ahogyan újabban nevezik, a kerületi elöljáróságok létszámát leszállítja. Az Ellenzék erélyesen állást foglalt az elhamarkodott terv ellen, mert az a magyar közönség érdekeit sértette. Tiltakozásunknak hamarosan megfelelő visszhangja is támadt. A hivatalos román felfogás is kifogásolta a kerületi kapitányságok létszámának csökkentését és igy a városvezetőség, mielőtt véglegesen döntött volna, értekezletre kényszerült összehívni Kolozsvár volt képviselőit, szenátorait és polgármestereit. Az értekezlet azután úgy határozott, hogy a lakosság növekedő létszámára és Kolozsvár területének nagy kiterjedésére való tekintettel a kerületi kapitányságok számát nem csökkenteni, hanem szaporítani kell, hatáskörüket pedig a lakosság érdekeinek figyelembevétele mellett ki kell bővíteni. magsai' nsagdijasok panaszai Ezeknek a visszaemlékezésszerü tényeknek most időszerűséget ad a szer- kesztőségünkhez intézett alábbi levél: Igen Tisztelt Főszerkesztő Ur! Bocsásson meg, hogy soraimmal akkor zavarom önt, amikor világok omlanak össze s népek pusztulnak el, a magam kis bajaival, de az alábbi kis bajok, amiket a tudomására akarok hozni, olyan természetűek, hogy éppen azok érdekében Íródnak, akiket ma mindenki, de különösen az ön és műn katársai értékes és odaadó munkaadásuk juttatott abba a szerencsésnek mondható helyzetbe, hogy elesettsp- gükbe segítő kézzel támogatták azt a müvet, amelyik annyi szerencsétlen embernek igyekszik biztosítani a mindennapi szűk kis kenyeret. Az erdélyi nyugdíjasokról van szó. Addig, amig a kolozsvári I. és V. kerületi közigazgatási kirendeltség a nyugdíjasok százait megfeszített munkával és kipróbált hivatalnoki karral percek alatt kielégíti s egy-két uap leforgása alatt az ideges emberek százait hozzájuttatja titáni munkával a kért igazolványok tömegéhez, addig más kerületek kirendeltségei a legnagyobb hanyagsággal kezelik ezeket az embereket és özvegyeket s esőben és sárban várakoztatják napokon keresztül, amig csak odáig jutnak, hogy azt az egyszerű és pár sort kitevő helyhatósági jegyzőkönyvet felveszik. Azután, mint akik jól végezlek a dolgukat, a felvett jegyzőkönyveket ott tartják s nem küldik le a központi városházára aláírás végett s napokon és heteken járatják ezeket a fáradt, szegény embereket a bizonyitványokért. Tekintve, hogy a nyugdíjasuk Írásainak benyújtási határideje a végéhez közeledik, arra kérem e panasz jogos- sáréi meggyőződve, sürgősen közbenjárni szíveskedjék, hogy az orvosoltas- sék s a helyhatósági bizonyítványokat az arra illetékesek sürgősen adják ki, ne várakoztassák heteken át az arra szorulókat. Mégegvszer bocsánatát kérve, élőre is köszönöm szives közbenjárását sok száz özvegy és nyugdíjas nevében: J. K. A levél vételével egyidőben egyik kolozsvári ügyvéd is figyelmeztette munka' társunkat arra, hogy ..az alsóvárosi“ kerület elöljáróságainál túlzsúfolt a munka és a tisztviselők képtelenek eleget tenni a közönség kívánságainak. Eleget tettünk olvasóink kívánságának, Litogötds az alsóvárost kerületi kapitányságon A kirándulás megérte a fáradságot. Mágyar-utca 44. szám alatt, ahol régen a rendőrlaktanya volt, három fürdőszoba- szcíü kis helyiségben van a II. és III kerületi elöljáróság. A városnak fele, az egész Alsóváros ide tartozik. Ebben a városrészben lakik a legtöbb gyárimunkás, vasutas, kisgazda és a legtöbb nyugdíjas. Kisemberek mind, akik csak a kerületi elöljáróságon keresztül ismerik a magyar közigazgatást s akiknek átlag havonként szükségük van egy-egy bizonyítványra s napokon, heteken át keserves kálváriát kell jármok, mig hozzájutnak. , Látogatásunk időpontjában délelőtt 11 óra volt. Zuhogott az eső. Valahonnan a Pata-utca vagy a Györgyfalvi uí, a Der- mata-gyár vagy a Szentgyörgy-hegy alól már a reggeli órákban elindultak az ügyes-bajos dolgukat intéző polgárok s az eső elől a kapu alatt húzódtak meg, A szerencsésebbek, akik hamarabb jöttek, a kis előszobában vannak összezsúfolva. Hiábavaló várakozás Jócskán állanak az udvaron is, künn az esőben az emberek. Az előszobából 3 ugyanis egy ablak nyílik, uz udvarra s a nyitott ablakon át lábujjhegyre ágaskodva, egymás fején ál kiabálják be az irodába: — Készen Mit. a bizonyítványom? — Nines! — hangzik belülről a rideg válasz. — Nincs? Hiszen már egy hete adtain Le s kétszer voltain érte! — Csak egy hete? Na akkor még vár- hat, vannak itt olyanok is, akik húrom hete várnak s még tovább is fognak várni . . . í Aki igy vigasztalja a feleket, Lenni a szobában feltett kalappal ül az aszta! mellett. Altiszt. Előtte névmutató* nagy könyv s mikor valaki kint a nevét mondja s bizonyítványát kéri, idegesen felnyitja a könyvet s egykedvűen mondja: — Nincs! Nincs! Nincs! . . . Értsék meg emberek, hogy: nincs. Hagyjanak nekem békét! Inkább magának beszél, mint a közönségnek. Hanghordo.zásáról és fáradt arcáról le lehet olvasni, hogy ezt a választ már legalább ezerszer mondotta. Egy cseh színházi zenész, aki nehezen töri a magyar nyelvet, panaszolja a kö- riilálló sorstársainak, hogy nyugdijmeg- állapitásához már másodikán kért bizonyítványt s még sehol bire-hamva sincs. Igaza van tehát az altisztnek, „vannak, akik három hete várnak s még tovább is > fognak várni . . munkabérek és a fizetések növelése mert okokból nem követheti teljes mértékben az élelmiszerek és egyéb szükseg- leli cikkek árának a háborús nehézség miatt bekövetkezett emelkedését. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy az élelmiszerek, egyes nyersanyaga!:, és iparcikkek árának növekedése ellené- te. változatlan maradt, a lakbér, amelyet v. kormány annak idején rendelettel rögzített. A lakbér pedig számottevő tényező, mert a lakosság tekintélyes része keresetének jelentős hányadát költi lakbérre. Nagyjából változatlan maradi a közlekedés, a közoktatás és számos közszolgáltatás ára is. Mindazonáltal a kormány enyhíteni igyekszik a dolgozó néprétegek megélhetési gondjait és ezért a lehetőség határáig megjavította a munkabéreket. Hogyan lehet orvosolni a panaszokat ? Pedig a tisztviselők majdnem a lelkűket adják ki. Ismerős nyugdíjast fedezek fel az esőben türelmesen várakozó nyugdíjasok között s a következőket mondja el: — Itt lakom kérem a szomszédban, hónapok óta látom, hogy a kapitány urak mit dolgoznak. Reggel nyolc órától délután három óráig, öt órától este tiz, tizenegy .óráig itt vannak Emberölés van itt kérem! — mondja mély meggyőződéssel ^ — Virradástól vakulásig dolgoznak . . . Nem tudom, hogy bírják el ezt a munkát. Harminc évig az állomáson teljesítettem szolgálatot, tudom mi a munka, de ebbe én is belebolondulnék!... Ki a hibás? Bizonyára nem ,a polgárok, akik zokszó nélkül, tízszer járnak egy- egy bizonyítványért, rendszerint tiz munkanap felét veszítve el, a tisztviselők sem, akik inukszakadtáíg dolgoznak. Ki hát a hibás? A rendszer-, a túlméretezett bürokrácia, amely nem a lényeget, hanem a formák betartását nézi. A közigazgatásnak pedig a hazatért területen rendeltetése az lenne, hogy a magyar jogrendszert megkedveltesee, a kisemberek ügyes-bajos dolgát gyorsan és jól intézze. ’ gárságnak. A betegséget gróf Bethlen György, a Magyar Párt volt elnöke a vármegye törvényhatósági bizottságának alakuló gyűlésén állapította meg, mikor azt mondotta, hogy „a bürokrácia sokszor annyira megterheli és bonyolulttá teszi az ügyek elintézését, hogy még a tanult osztályt is nagy feladatok elé állítja.“ A diagnózis tehát meg van, az orvosság pedig csak az leltet, amit székfoglaló beszédében Ke- ledy Tibor dr. polgármester programként maga elé tűzött. ,,Ki akarom vinni a közigazgatást a gyártelepekre is.“ Arra kérjük tehá<t polgármesterünket, ki a váro9 polgárságának osztatlan megbecsülését és bizalmát birja: a kerületi elöljáróságok ügyét tűzze napirendre. Kérje ki a kisgyülés vagy a törvényhatósági bizottság véleményét és mi bizonyosra vesszük, hogy a város polgárságának képviselői a kerületi elöljáróságok számának szaporítását, hatáskörük kiterjesztését fogják kérni, mert ez — amellett, hogy a közigazgatás decentralizációját szolgálja — elsőrendű érdeke a poíM' EGYETEM-mozgó Segítség örököltem Szerdától! Indig Ottó színdarabjának filmváltozata. Főszerepekben: Ágay, Vaszary, Ra!nay, Gózonu Ma utoljára s Lovaglás ügy Műsoron kívül: Honvédségünk bevonulása a Bácskába. Ifjabb nyolc százalékkal emelte a kormány a munkabéreket BUDAPEST, április 22. (MTI.) A Bu dapestí Közlöny keddi száma közli a minisztérium rendeletét, amely szerint az iparban (kereskedelemben), valamint a bányászatban és kohászatban a munkabérek szabályozásáról szóló 7.290—19 :0. M. E. sz. rendelet hatálya alá tartozó, munkavállalóknak (munkásoknak, stb.) a munkaadójuk az 1941. évi május első napjától kezdődően a munkabérük után az eddig hét százalék helyett 15 százalék bérpótlékot köteles fizetni. A rendelet ha-, tálya alá tartozó munkavállalók legkisebb munkabérét megállapító rendeletben vagy határozatban meghatározott legkisebb munkabérhez a 15 százalékos bérpótlékot ugyancsak hozzá kell számítani. Felhatalmazza azonban a rendelet a munkaadót arra, hogy ha az alkalmazott egyén bérét az 1940 évi október hó 5. napja után felemelte, ezt a bérpótlék' ba beszámíthassa. A rendelet hatálya alá nem " tartozó magánalkalmazottak (tisztviselők, stb) hét százalékos fizetési pótlékának felemelésére is rövidesen lendélkezés törte' nik.) A kormány újabb rendeletével nyolc százalékkal emeli a munkabéreket. A munkabérek nyolc százalékos növelésével o kormány a rendkívüli viszonyok következtében előállt drágulást kívánja elleti súlyozni. I Az európai háború kitörése óta egy ízben már történt ilyen intézkedés. A m, kor. kormány ugyanis 1940. októberében 7 százalékkal emelte az összes munkabéreket és a tisztviselői fizetéseket. A mostani újabb 8 százalékos áremeléssel együtt az 1939. évi szeptemberi helyzettel szemben tehát 15 százalékos a növekedés. 1940. évi október 5., tehát a 7 százalékos általános béremelés foganatosítása után eszközölt munkabéremelések a mostani bérrendezésbe beszámíthatók. A Templomát szemelt Vásárhelyi lános ref. püspök a Székelyföldül! KOLOZSVÁR, április 22. (Saját tud.) Hosszú ideje készül Székelyszentistváu székelyföldi község, hogy idegen uralom alóli felszabadulását zászlószentelési ünnepélyével is méltóképpen emlékezetessé tegye. A f. hó 20.-ra kitűzött ünnepélyére meghívta Vásárhelyi János református püspököt, aki készséggel vállalta a hosszú és nehéz ut minden kellemetlenségét, hogy eleget tehessen a kedves meghívásnak. Az érkező főpásztort Bekecsalja egész lakossága valóságos örömujjongással fogadta. Zászlódiszbe öltöztek a faluk s virágok, üdvözlő szavak és ünneplések hosszú sora tanúskodott az öröm őszinteségéről. A vármegye részéről gróf Toldalaghi Mihály főispán és Márton Zsigmond alispán, a járás részéről pedig dr. Végh László főszolgabíró képviselték a hatóságokat. Rajtuk kívül számos állami és egyházi kiküldött ünnepelt együtt Szé- kelyszentistván népével felekezeti kü- lömbség nélkül. A szentelési beszédből, valamint az elhangzott köszöntőkből a hála szava csendült ki Kormányzó Urunk iránt, aki lehetővé tette ezt a felemelő ünnepséget. Ugyanakkor pedig mélységes hódolat hatotta át a püspök imáját Isten iránt, aki erőt és kitartást adott Kormányzó Urunknak, hogy valóra válthassa nemzetének a felszabadulásba vetett reménységét. Ezen a napon minden magyar sziv egy zászló alatt dobhant össze, együtt örült mindenki a szabadulásnak, de együtt hullatott bánatkönnyeket azokért a magyar falvakért, melyek alig 3—4 kilométerre a határon túl még mindig nehéz rabságban várják a szabadulás óráját. Mindenki úgy érezte, hogy előbb-utóbb el kell jönnie az időnek, amikor Délerdélyben is országzászlót lenget a szél magyar tereinkkel való egyesülésünk emlékére. Külön megemlítést érdemelnek Nemes Sándor detektivfőfelügyelő és dr. Kiss Mózes detektív, akik szülőfalujukhoz való ragaszkodásukat néhány más testvérükkel együtt azzal fejezték ki, hogy országzászlót ajándékoztak Székelyszentist- vánnak. Valódi preparált II „CELLOPHAN befőző hártya kolozsvári lerakatok csakis nagybani eladásra. Baumann Gyula R. T. Kolozsvár. Folio R. T. Kolozsvár, Deák Ferenc-u. 16. Leitner Ferenc Kolozsvár, Mussolini-u. 37, ELLENŐRZIK A KOLOZSVÁRI CÉGTÁBLÁKAT. Kolozsvár város vezetősége elhatározta, hogy a legszigorubbau fogja ellenőrizni a cégtáblák felírásait, amelyeknek minden tekintetben a törvény előírásainak kell megfelelni. Az idevonatkozó rendelkezés szerint a ccg-x táblán fel kell tüntetni az üzlettulajdonos születési bizonyítványa szerinti családi és utónevét, olyképpen, hogy a felírás egyik ..része se legyen kevésbé szembeötlőbb, mint a többi. Ha az üzlettulajdonos özvegy, vagy férjezett, a cégtáblán a férj nevét is meg kell jelölni. A rendelkezés ellen vétők kihágási eljárás alá kerülnek és súlyos pénzbírságban részesülnek.
