Ellenzék, 1941. április (62. évfolyam, 74-98. szám)

1941-04-19 / 89. szám

# ELLENZÉK 7 x 1941 április 19. Erdélyi kisváros harca a magyar kultúráért Nsgytresinvoleévas szerződés alapién főgimnáziumához Szamosujvár szab. kar. megyei város visszajön uz uram. Hinteni hova. szintre eme'ni. Egyetlen célravezető lehcllő- ségiil az intézet államosítana mutatkozott mely terv az eső pillanattól kezdve ledflk.es fogadtatásra talált a magyarérzellmü örrnény- ség soraiban. A közoktatásügyi kormánnyal megindult tárgyalások kedvező eredményre vezettek. 1892. szeptember 10-én a városi tanács határozalilag kimondotta, hogy a vá­ros örmény kát. felekezeti algimnáziumát az állam tulajdonába engedi át s az építkezési költségekhez 100.000 arany forinttal járul , hozzá, hogy az korszerű, iiyoIHcosztályu fő­gimnáziummá a'ákuljon át. Az épités céljai­ra az áriam álltai szabadon választandó tel­Kétszer huszonkét története így épullt feli a szamositjvári állami főgim­názium gyönyörű épülete az örmények áldo­zatkészségéből, hogy a mi-Heniumi ünnepé­lyes megnyitásnak megfelelően fontos vég­vára legyen a kelleti részek magyar kultúrá­jának. Kiváltásának komolyságát átérző, a mu’t hagyományaihoz ragaszkodó tudós ta­nártestület ápolta, élesztette henne a tudás soha ki nem oltható lángját. Huszonkét esztendeig tartott ez a magyar kultura-épités, mely az ezredévi örömünnep­ségek után egyre fejiődésmutatóhb irányt vett. Nemzedékek nőttek fel az ősi mult tiszteletében, a fajta igaz szeretettében s az örök emberi értékek megbecsülésében. En­nek az intézetnek román többségű volt a ta­nú; óifjusága, de gyűlölködés, egyenetlenség közöttük soha nem ütötte fel fejét. A huszonkétévi magyar építő munka) után egy másik huszonkét esztendőt zudii.ott e városra Triampn. Jött a jogfolytonosság alapján operáló román uralom, mely az uj épületet is magának kívánta is a hírhedt ro- mán Raspultlin, a Csillagbörtönből megszö­kött „Popa Mán“ vezérletével idia is megér­kezett az átvételié kijelölt bizottság, hogy rátegye a kezét a kész magyar sllkofásra. A drámai jelenet itt is megismétlődött: a tiatná­A visszakövetelést igény feléledhet. SzSmosujvár, április 19. Ka az évszázadok folyamán beszivárgót erdélyi románság min­denkor büszkén emlegeti a „Gber!a'‘-nak nevezett Szamosujvárl, "melyet a dákoromán elméleteit elindító Petru Maior tanitómeister bölcsőjének tart s a „román paradicsom lá­báénak becézget, az országatiapitó magyar memzet hatványozott mértékben lehet büsz­ke erre a süamosparti kisvárosra, hiszen —• mondhatni egyedüiál'ó módon történt meg- alapitásátóll kezdve —- ezer bizonyitékkial szolgált a magyar fajta ország-építő eliiivaitá- sáról. Szamosujvár városának alapjait ugyanis az üldöztetések élői menekü’Ő örmény nemzet egy töredéke vétette meg a magyar á Iámtól .nehéz arannyal1 • vásárolt földön. A szabadság és jogegyenlőség megnyugtató érzőiétől át­ivódva, lelkileg lassanként a vendéglátó és! türelmes magyar fajhoz idomult, olyamnyi- ra, hogy manapság már a magyar és az ör­mény közötti különbségről beszélni alig le­het. Magyar kulfurköx- ponttá fejlődik az örmény kereskedő város A lettel!pül-t örmónység lelki áthasonnlásá- nak természetes folyománya lett, hogy a szellemben és kultúrában is egyre szorosab­ban kapcso ódott a magyar közösségbe. Ko­rán megérezte, hogy az egyre jobban izmo* suló román kultúra nemzeti szempantból ká­ros terjeszkedését ellensúlyozni kell, mivel a környékbeli román falvak népe veszedel­mes tápot nyer soviniszta képzelődéseihez a Szamosujvárt működő görög katolikus taní­tóképző és papnövelde állásba jutott hall­gatóitól. Ez a helyzettel számoló bölcs meg­látás vethette meg alapjait a szamosujvári állami főgimnáziumnak a rendelkezésre álló írott adatok szerint már az 1840. esztendő­ben létesült négy-osztályú (3 gramatikai és 1 humánus osztályú) középiskola formájá­ban. Hiába kiséreilífíe meg a letűnt szomorú évek alatt a „jogfolytonoS»ság“-ot kereső io­nian huit állom bill óriás az ellenkezőjét bizo-i nyitgatni, kétségtelen, hogy e latiuuyelvü, háromtanerőis intézetet a kereskedővárosnak indulit „örmény communitas" .alapítóira meg és tartotta fenn a szabadságharc kitöréséig. A Viágost köve Illő eOn.yomatás évei tizenhá­rom esztendőre megszakították az algimná­zium működését. Csak 1861 ben nyilt meg újra Simay Gergely -akkori polgármester in­dítványára és városi fianác-sbatározatba ment elgondolásai szerint. A határozaton vezérelvként vonul régig annak kihaugsulyozása, hogy az iskola ma­gyar tannyelvű les/, az erdélyi róni. kát. püspökség általi fenntartott középiskoláké­hoz hasonló tantervvel, feniitliar.tója Szamos- IIjvár szabadkirályi város s az évrőí-évre bő- vitendő létszámú tanári kar tliagjai a többi városi tisztviselőkhöz hasonló jogokat él­veznek. Az erdé'yi kormányzat által jóváhagyót!!' határozatta'! újjáélesztett algimnázium első osztálya az 1861—62. tanévben meg is tniyi- lott. Csak egyetlen tanár működött b^nne, de évek múltán az osztályok számának meg­felelően a tanári ílestiilet 'éliszáma is ötre növekedett. 32 éven át valóságos apostoli munkát fejtett ki a magyar kultúrának ez a maroknyi élcsapata. Bár a várostól nagyszá­mú jogokat élvezett javadalmazása annál szegényesebb volt. Nyomorogva és nélkülöz­ve, de törhetetlen lelkesedéssel plántálták •növendékeik Mikébe a magyar nemzeti esz­mét .s tették az odakerült erdélyi román diákokat is „a román nemzeti szeiiem“-től' idegenekké, ahogy ezt fájdalmasan kényte­len megállapítani a román főgimnázium tíz­éves működését felvázoló jubileumi évkönyv szerkesztő-igazgatóba. US épüfel em.» Évek múltával egyre szembeötilőbbekké válnak a gimnázium épületében, felszerelésé­nen és más egyebekben mutatkozó hiányok. Modern haladni akarás szelleme duzzasztotta az ódon iskolákáz növendékeinek és tanárai­nak lekét: „igazi“ nyolcoszt ályu magyar fő­gimnáziummá akarta kinőni magát az ör­mény katolikus középtanoda. Tanácsházban, magánosok közötti megbeszéléseken egyre gyakrabban merült fel a kérdés, hogyan le­hetne e szép eredményekre visszatekintő in­tézetet a kor követeimén veinek megfelelő Most, a magyar uradom hedyreál'itásával újra működik az állami főgimnázium, sajnos az alsó két osztályt rávéve, ebben a tanév­ben még az örökségül kapott román tantenv szerint. Pedig Szamosujvár lakossága a dá­koromán [lidércnyomás ától felszabadulva, talán még fokozottabb mértékben érzi fő­gimnáziuma fontosságát. Ezt a'z ellhatározó akaratát hiaitározotiban kifejezésre is juttatta a városi kép viselő tetetnie e»Uő közgyűlésén, amikor egyik nagyfontoáságu kérdésként a nagymultu intézel! sorsa is felvetődött A képviselőtestületi ü éven a polgármester előadta, hogy teljes egészében átérti az in­tézet magyar szempontból váltó eUsőrttugu je­lentőségét te mindent elkövet, hogy azt Sza­mosujvár számára továbbra is csorhi tatlanül megtarthassa. Reméli, hogy az évek folya­mán, midőn Wi allbó tagozat fokozatosan gimnáziummá fejlődik majd át, a lények be­szédes bizonyiiéku! szolgálnak amellett, hogy a nemzeti Szempontokon túl. életképesség szempontjából is szükséges a főgimnázium- i hoz való visszatérés. Hisz a huszonkét év utáni első magyar tanév már is tényekkel tónktól. — Igen — feieli Toinay Klári jólismert hangja a kopogásra. Kora reggel van, de né­hány pere múlva indul vele a gépkocsi Szcr vútúrn. Azt hiszi, hogy valamelyik szállodai alkalmazott kopog be hozzá, mert kicsit meg­lepődik: tudják itt a szállodában, hogy pi­henni jött, nem akar újságba nyilatkozni, nem akar autogrammot adni sem ő, sem an­nak a budapesti művészcsoportnak többi tag- I ja, amely itt tölti a husvétot s az azt követő egyhetes szabadságát Erdélyben. Nagy csoma­golásban van a Vígszínház szőke naivája. Olyan lapossarku erős turisiacipőjében, bo- : kára lecsavart zokniájában s pulloverében, két is rendelkezésre bocsit, csupán azt köti ki, hogy az igy létesült állami főgimnázium mindenkor Szamosujvárott működjék. Ez a kikötés ia>z állammal létrejött) szerző­désbe is belekerült, sőt összegszerű, telek- könyvüeg bekebelezett biztosítékot is nyert. A büiszke, kétemeletes főgimnáziuma épüllet telekkönyvének teher apján ugyanis ott áll a bejegyzés, hogy Szamosujvár Szabad királyi város jogot nyer visszakövetelni, a 100.000 forint—200.000 koronát a magyar államtól, ha az idők folyamán valamely törvény alap­ján a szamosujvári állami főgimnáziumot megszüntetnék. ri kar testülte ti leg megtagadta az eskiitéte t, a magyar tudásnak szentelt palota bitorló , kezekbe került. Kétségbeesett erőfeszítése­ket tettek, hogy románná változtassák az inézeteit: a szinte évenként változó tanlerv- nek. megfelelően hol gimnázium, hol keres­kedelmi, hol valami finom vegyes középisko­laként működött, melynek főelve: a fanati­kus magyargyiiiöletre-nevelés, állandósult csupán. Nem is lehetett egyebet várni az in­tézet e ső és utolsó román direktoraié’. a magyar ösztöndíjon Pesten és Németország­ban Jlanulft- 'a világháború alatt katonaszö­kevénnyé vált dr. Precup Emili urtó!, a sza­mosujvári magyarság rémétől, aki városveze­tő „interimárbizottsági elnök“ korában eb­zárlat idején a város magyar alkalmazottjait kutyalövöldöző sántérszerepre rendelte ki. Bármennyire gyűlölt és átkozott vol’l) is előttük a magyar múlt, jogaik megvédése ér­dekében mégis kénytelenek voltak segítsé­gért a régi iratokhoz fordulni, mikor a ro­mán kultuszminiszter egy időben négyosztá- Ivuvá akarta csökkenteni az intézetet. Elő­vették a magyar állammal kötött szerződést s az abban irt biztosítéki kikötmény révén sikerült továbbra is megtartaniuk az intéze­tet a maga összezavart formájú tanrendsze­rével. bizonyít emellletr: az eiíső kelt gimnaziális osztálynak egymagában 130 növendéke van, mig a felső négy kereskedelmi osztály együtt i véve 80 tanulót szám ál csupán. Ha a fejlő­dés ebben az arányban nő a következő esz­tendőkben, .a ranügyi kormány is minden bizonnyal Elejti a Üeépités tervét. ❖ Egy mindenéből kifosztott város létérdeke ki vánja, hogy legalább azt őrizze és fejlessze életerőssé, amit a rablógazdálkodás teménte;- -én vagyonából meghagyott. E maradvány ezúttal szellemi vagyon, hiszen a főgimná­zium 'tényleges tulajdonosa a magyar állam. A szeillemi vagyon azonban sokszor az anya­ginál sokkal többet ér, mert jovőépitő ereje van s a viszontagságok, megpróbáltatások esztendeiben bevebetet en fedezékül szolgál a ßeikeknek. Szamosujvár magyarságának egyetlen meg­maradt szellemi erőssége az állami főgimná­zium: Erre akarja építeni a szebb, boldogabb magyar jövőt, mely képes 'esz minden vi° ' harral dacolni. (újvári). mint egy kis diáklány. Gyönyörűen csomagol: Mály Gerő ruháját teszi be éjipen gondosan lesimitva egy bőröndbe és azt mondja köz­ben: — Ne haragudjon Mály Gcrőrc, ha esetleg nein akar beszélni magával. Drága jó ember, de nem szeret népszeriisködni, nyilatkozni, autogrammot adni. Egyikünk sem szeret. . . . Most különben is indulunk Szonátára s ebben a percben még félholt vagyok az álmosságtól. Két órakor feküdtem le az éjszaka . . . folytatja a csomagolást s azt mondja: — Üljön csak le ebben a nagy rendetlen- ségben és ne vegye rossz néven, hogy tovább csomagolok. De készen kell lennem, mire az autóval vula­— Rám sem kell haragudni hogy ilyen korán . . . — Nincs semmi baj, nagyon szívesen fele lelc az Ellenzék kérdéseire. S higyje el, nem póz nálunk ez a nagy tartózkodás. Pihenni jöttünk . . . — Szóval nem fiimfelvételekről van szó? — Most nem is tehet, mert csalt egy hetet kaptam a yigszinháztol. De egészen bizonyos, hogy filmezni fogunk Erdélyben. Úgy tudom, hogy ezek az erdélyi filmek már elő is van­nak jegyezve a budapesti illetékeseknél. Nem is lehet másképpen, hiszen ez « föld olyan gyönyörű szép. Drága szép város Nagyvárad is, csalt olyan rettentően sötét most, hogy mindig nekimentünk ott valaminek. Kolozs­várt pedig annyira szereljük, hogy azt nem is lehet hirtelen .« ilyen álmosan, csomagolás közben elmondani . . . Szorgalmasan dolgozik tovább. így reggel, sima hajjal, festék nélkül, filmre tervezett nagy ruha nélkül még fiatálaid), még kedve­sebb és szebb talán, mint a filmjein, ame- lyet olyan szeretettel fogadoii a 1 olo/svári közönség. S mégis azt mondja, ahogy bajái, egy kézmozdulattal hátradobja s a/zal a tíz­ezer példányban sokszorosított, lányosán ked­ves mosolyával: — Meg ne írja, hogy ilyen csúnyán s ren­detlenül fogadtam . . . Toinay Klárival és Ráthonyi Ákossal együtt érkezett Kolozsvárra a magyar filmek egyik legnépszerűbb színésze, Mály Gerő, a pesti színházi világ Gercsije. Mály Gerő már meg­érkezésekor kijelentette, hogy nem akar új­ságírót fogadni, nem akar névaláírást adni. Megértjük ezt a nagy elzárkózását: ez a • nagyszerű, mindenkit megnevettetni tudó színész csak nemrégen vesztette el feleségét. Nagyon komoly, majdnem szomorú ember benyomását teszi, ahogy lejön a szálló lépcső­jén. Szemüveget visel s pontosan olyan, mint filmjein. Csakhogy fáradt, pihemsi akaró ember, akinek kívánságát tiszteletben tart­ják a szálló portásai, nem engednek senkit 3 közelébe. Ők lármán Toinay Kláriékkal pénteken érkeznek vissza Kolozsvárra. Véletlenül talál­koztak össze itt Tompa Sándorral és Őhedi Zsókával, akinek katonaorvos férje itt telje- sit szolgálatot. Természetesen a kolozsváriak kedves Pufija vezette őket a város régi há­zai és történelmi érdekességei között s a benszülölt biztonságával és önérzetével ma­gyarázott. Toinay Klári és férje egyébként nemsokára visszajönnek Erdélybe s akkor hosszabb időt töltenek Kolozsváron is. Nyári szabadságukat is Erdélyben akarják eltölteni. Tompa Sándor visszaszerződik Kolozsvárra? Percnyi pontossággal érkezik meg a be­szélgetés helyére Tompa Sándor, régi kedves ismerősünk. Csak úgy sugárzik, hogy újra Kolozsváron lehet. Mindenkinek ragyogó mo­sollyal köszön vissza: — Csak úgy tágul a tüdőm. — mondja —• hogy megint ezt a drága erdélyi levegőt szív­hatom. Egyébként most folynak a tárgyaló.- sole arról, hogy ősszel visszajövök-e a meg­nyíló Nemzeti Színházhoz. Nagyon szeretek én Budapesten is s azt hiszem, engem is sze­retnek és megbecsülnek, de mit csináljak, ha minden csepp véremben örökre benne van Erdély: ez az én hazám, nem tudói: nélküle élni. Elmondja Pufi, hogy megnősül az ősszel. Bartha Mariskát, a kolozsvári szinház rokon­szenves fiatal tagját veszi feleségül. Édesany­ját is szeretné Kolozsvárra hozni a Székely­földről. Rendes polgári, családi életet akar élni idehaza. Holnap utazik vissza Tompa Sándor Budapestre, ahol a „Szűcs Mara há­zassága“ cimü filmben nagy szerepet kapott- Ő játssza ezenkívül a Leányvásár Ábris biró* ját is Ennek a filmnek a külső felvételeit Gyimesközéplakon csinálják meg, a Pufi szü* kebb hazájában. Szabó Dezső megfilmesített „Elsodort falujában' is nagy szerep vár erre a nagyszerű székely színészre.-— És a színpad? — Legutóbb a Gül Baba Zülfikárját ját­szottam Pesten, meg a Nehéz ma férjhezmen- ni egyik szerepét. Tizenöt magyar filmben játszott eddig Tompa. Van egy uj iilmje, amelyben Vaszary Piroska a partnere. Sokat remél tőle, még be sem mutatták. ,,Férjei keresek“ a cinre. — Mit szeret legjobban? — kérdezem. — Színházat, fűmet, rádiót? — Természetesen a színpadi játék az igazi elemem, — feleli — de csodálatos érzés ám a rádióban játszani. Mindig arra gondolok, hogy amit mondok, azt meghallja az édes­anyám . . . Most leveleket vesz elő a tárcájából, eze­ket mutatja meg. Büszkébb rájuk, mint a leg­fényesebb szerződésre. Kis emberek Írták olyan szeretettel, hogy amint mondja: — Ha ilyen levelet kapok, könny szökik a szememben, bizenyisten . . . Kimegyünk az utcára, ahol mindenki rá­mosolyog Pufira. Ö pedig boldogan, nagy gesztussal azt mondja még: Î — Ugye, hogy csak itt lehelek én igazán j boldog? ... Mert úgy érzem, hogy ez az egész város az én családom.., (M. L.) EfdélybentöíiöHe a husvéíof 6 budapesti színházi és filméíet néhány kUisn&ség Beszélgetés Toinay Klárival és Tompa Sándorral KOLOZS\ÁR, április 19. (Saját tudósi-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents