Ellenzék, 1941. április (62. évfolyam, 74-98. szám)
1941-04-19 / 89. szám
19 4 1 április 19. ELLENZÉK Bárányfelhők Reméljük. Erdély érd-eke nem szorul háttérbe a közeljö\oben. .V\erL kei körülmény is akad, amely némi aggodal inat szánt a friss benyomás ikra nagyon hajló emberekbe, ha eredendő tulajdonságuk némi sötétíátás. Az egyik, hogy egy rémiitó egyéni és nemzeti tragédia után kormány változás következett s bár a irt-nisztérium összetétele változatlan maradt, az ehlök személyében történt változás nagyjelentőségű: teli vér diplomatát ültetett bel- és külpolitikai tehetségű és gyakorlatú állam férfi helyébe, főleg a kimondottan lelkes erdélyi örökébe kimondottan lelkes „magyarországit“ aki még hozzá dunántúli és igy a ma divatozó tájszem Jelet1 eisetieges jóslata szerint szöges ellentétbe kerülhet az orthodox erdélyi lelkiséggel. Hiszen régebb is gondolták, hogy a Deák Ferenc-féle közjogi és eu rópai szemléletű lélekkel valami alig észrevehető ütközésben vau Erdély keleties; szabadeszmeségii és diplomácia' valamint protestáns észszeriiségii Beth len (iábor-i gondolkodása. Természetesen sietünk annak hangsúlyozására, hogy mindez 'nkább csak elméleti és irodalmi értékű megkülönböztetés: csak árnyalati elem, amely az egységes magyar közlelket csupán színezi és a ma gyár poHt kát mindig az egyetlen lehetséges, hu végzetet is hozó politikába vitte. A másik körülmény, hogy Erdély lelki, szellemi; gazdasági, főleg jogi egyesülése az anyaországgal még tökéletesen be sem fejeződött, máris a na gyot forduló \ ilágtörténelmi szekér a magyarságot uj területi gyarapodáshoz juttatta: a délvidék régi határának \ isszahóditására és 22 év előtt elszakított polgárainak visszavezetésére készítette, ami most uj örömöt, uj felada tokát és uj érdekeket mozgósít. Ezt a tenülerészt ugyanis szintén bizonyos ro- j m antik a környezi; a Bácska, bunyevác, nabob, Zombor, stb. szavak valamikor édesnek éreztették ezt a hatalmas buza és kukoricatermő síkot, ezt a sertéshez- látástól is kövér vidéket, viszont erősen késért lakosságát gazdagságában és könnyelműségében ikiilönöskép von zónák s bár ez a romantika világért şem éri föl az Erdély körül sugárzót, minden gazdasági jelentőség ellenére pedig távolról sem véteikédhetik az Erdélyben gyökeres társadalmi, szellemi, nemzetgazdasági, történelmi és egyéb .eszmékkel, mégis ébredezik bizonyos . féltekenyt£iégt nem fog é az uj terület szereleíeí, érdeklődést, gondozást elvonni felőlünk? Ez a két körülmény azonban pilla n'atnyi veszedelmet se jelent Erdélynek, sőt parányi megröv diilést se. Inkább hasznot, mert a külső, illetéktelen befolyások és kelletlen személyek ezentúl talán kevésbé gurítják érdekű két Erdélyre és az uj terület felé fognak „tájékozódni“. A kormányelnök- légben történt változás ugy'anis semmiként nem érinti Erdély jelentőségét, az erdélyi gondoskodást, az erdélyi jó rátétéit. Mind, amit meg keil itt oldani, országos és történelmi érdekű, nem csak Magyarország és nemcsak az egész Dunavö-Igy, hanem Európa ügye is, igy se halaszást, se módosulást nem tiir. Ebből a szempontból teljesen mindegy, hogy ki ül a magyar kormány el nöki székében, ha csakugyan a magyar közakarat viselője. Tagadhatatlan, hogy Teleki Pál íőzsgyokeres erdélyi volt, aki huszonkét éven keresztül küzdött a tudomány, a kűl közélet és a belpolitika minden nagyszerű eszközével Er dély v'sszaszerzése érdekében és az utóbbi időben majd minden gondolatát és érzését Erdélynek szentelte, talán tragikus halálával is Erdély végzetes szolgálatára kivání lenni. De viszont Erdélynek önmagában való jelentőségét éppen az c személye még uralko dóbb jellegűvé tette, úgyhogy ebből senk-’, még ha egyénileg valamely ellenérzést is táplálna errefelé, parasztira i- szálnyit sem alkudhat eL Ma mindenkinek, ha szive szerint nem is bírna, esze parancsára „erdélyi mentalitású- nak“ illik és szükséges lennie. A Dunántúlról származó Bárdossy ezentúl se tágabb „magyarországi“, sem szőkébb „tuiadunai“ kizáirót, hiszen pályafutása világpolitikai távlatokra szók íatía és ezekben a nagy magyar érde- ket úgy látta, hogy szemlélete minden erdélyi jelentőséget kellő módon be- idegzett. Kitün-ö érzékszerv lehet a diplomata szem és adalékaiból táplálkozó belvilága. Egyébként Bárdossy az utóbbi hosszú esztendőket a bukaresti magyar követség élén töltötte el s fő leg Erdélyt látott. Ha régebb mint 'külügyi sajtófőnök, majd kövétségi tanácsos Angijában — épp akkor, amidőn ott már fölébiredt Rolhermere lord izgatása és a (leniben zajló népkisebbségi kongresszusok hatására egyre erősödő érdeklődés a nemzetiségi ügyek j iránt, — nem sejtette volna még, rmt jelent Erdély az európai, a magyar és J román politikának és életnek, ugyan j csak megtanulhatta volna ezt Buka- j restben, ahol a legutóbbi korszak su j lyos magyar kisebbségi, mozgalmaiba is j benyúlhatott, amidőn a (ioga-kormáriy I uralomra kerülése után elkezdődött Ro- j mánia belső meghasonlása egész a ki I rályi diktatúra bukásáig és ö ezalatt egyre nagyobb befolyást szerzett, mint azt kívülről is látható nagy fordulatok az erdélyi kisebbségi politikákban bizonyítják: pl. a magyar párt választási egyezménye az utolsó roman páriámén táris kormánnyal és a Népközösség lét- rejövetele a magyar párt föíoszlatása után. Aztán következett Turnu Severin, kövekezett a második belvedere! döntő- bíróság, mely Erdélyt áll tóttá be Eu répa érdeklődési középpontjába és Bárdossy épj) az Erdéllyel kapcsolatos nagy tapasztalat és nagyranőtt tekin tély alapján került a külügyminiszteri székbe, ahonnét hamar Teleki Pál örökébe jutott. Ez a Bárdossy jobban, mint bárki más, alaposan ért ebből a szóból: Erdély és érti, mit kell tenni ezért az Erdélyért, amely tömérdek belpolitikai kérdést vetett fölsz nre és a romániai forrongás miatt — a husvét- kor is átk abáló fenyegetések tanúsága szerint — állandó külpolitikai fi gyeimet és gondozást igényel. Tagadhatatlan, hogy a Bácska, a baranyai háromszög és a Muraköz v ssza szerzése uj és súlyos kötelességeket ró a magyar államra. Ezeket a gazdag területeket is alaposn kell gondba venni. A visszakerült kisebbségeket erősen ajnározni, hiszen valamennyi rész el szakított magyarjai közül ok szenvedtek a legtöbbet. A jugoszláv nyomás óriási volt. Elég, ha visszaemlékezünk a marseillesi gyilkosságot követó idők re, amikor a jugoszláviai magvarok tízezreit és tízezreit tették földönfutókká, Egv súlyos szám elég bizony! ték: 1910 óta hetvenötezer lélekkel fogyott meg a négyszázezren felül lévő magyarság, amelyet a szerbség száma csak nagyon kevéssel múl felül. És b' zonyos, hogy a nemzetiségi kérdés kezelése felettébb nehéz lesz itt, mert egy hosszú telepitési politika és a jugoszláv eszme szilárdsága súlyos akadályokat fog gördíteni a megoldás elé. Azonban a magyar államnevelés és a magyar társadalom figyelme és akara la nem oly korlátozott, hogy akár csak egy kis rész belőlük Erdély rovására hí uj területek ' megszerzéséből áradó mámornak áldozatul esne. Az örömöt és szeretetek de a munkát és gondot meg lehet osztani. Szent meggyőződésünk. hogy Magyarország és Erdély uniója minden vonatkozásiban változat lanul tov ább halad és ér k majd, se' gondoskodásban, se munkában, se áldozatban. semmiféle visszacsökkenés nem fog mutatkozni kárára. Szóval, egyesek alaptalan aggályát nyugodt lélekkel oszlatjuk el, mert erős a hitiünk, hogy a kérdésnek ily puszta fölvetése is már elhessegeti a futó bárányfelhőket az er délyi közlelekről. Sőt, ha még tovább nézünk, erős a reményünk, hogy a jugoszláv Bánság még tisztázatlan kér dése épp Erdély szempontjából lesz nagyon fontos: a magyar területi gyarapodás, szóval a föltartózhatatlan és elkerülhetetlen történelmi Magyaror szag felé reinícgiráló művelet, innét fog továbbjutni s ebből csonka Erdély hasznot húz. Egyébként nemcsak poli- 1 kai és gazdasági, de lelki egységre is szükség van. Az összetartozandóság, az egyforma érdek, a mindenfelé tökéle tes unionizálás egységére. m. ír iitwwi ------s _ Kétévi fegyháibün'etésl kapott a menekiiltként is széihámoskotíó álkucsos betört KOLOZS\ All, tiprUis 19. Musai György koloz-váió i egyént betöréses-lopás miau lősségre a törvényszék. Mi (Saját tini.) Munkanélküli vonta fei<- isat Evőig v ugyanis, aki mindenütt romániai literiekül tnek adta ki magát és igény bevette a városi és állami segélyeket is, nem elégedett meg az igy szerzett csalárd jövedelmével, hanem lopásra is ráveternedei i. Mult év november i0.-én álkules segítségével behatolt Berekméri Sándorné Nádaspart-ulca 16. szám alatti lakos házába és onnan két rend férfiruhát és egy pár bakancsot ellopott. A 220 pengő értékű ruhákat néhány pengőért az ószeren eladta. A törvényszéki tárgyaláson Musat György tagadta a terhére rótt bűncselekményt, de a tanuk vallomásából kétséget kizárólag megállapították a vádlott bűnösségét. Miután Musat Györgyöt hasonló bűncselekmény miatt már többször ítélték el jogerősen, mostani bűncselekménye miatt 2 évi fegyházbüntetésre ítélte dr. Tusa egyesbiró. Április 30.«alg minden kolozsvári kereskedő és iparos tartozik bejelenteni az iparűzését KOLOZSVÁR, április 19. Grueza lápét tanácsos, a város polgármestere által megbízott risztvisellő, 'mint elsőfokú iparhatóság 114.393—1941. szám a alt a következő rendelkezést adta ki: A m. kir. Minisztérium 2220-—1911. M. E. szánul rendeletének 6. paragrafusa .szerint. 1941 április hó 30-ik napjáig minden iparos és kereskedő, akik az 1910. évi augusztus hó 30-ik napján a visszacsatolt területen, hatályban. levő jogszabályok szerint iparűzésre jogosultak voltak, vagy azután iparjogosit- vánvt kaptak, feltéve, hogy a bejelentés megtételekor még iparűzéssel fog atkoznak, a bf 1 városi dohányárusitó üzletekben 12 fillérért kapható IV. számú bejelentőlappal az iparhatóságnál (Városháza, I. em. 14-e.s szoba) d. e. 8 és 12, d. u. 4 és 7 órák között jelentkezni kötelesek. A jelentkezéskor az ipartüző ki re skedő vagy iparos, továbbá kereskedelmi és iparrá.falat, még ha fióküzlet is, a birtokában levő ipar jogosítványt hozza magával, hogy azt ..jelentkezett1 bé’yegzővei az iparhatóság tllása. A hivatkozott rendelet alól kivétel, vagy utólagos jelentkezés nincs. A beje’enfést még akkor is meg kell tenni, ha esetleg bármi’y ókból iparigazoK ány, vagy iparengedély nélkül működnék. Aki az elrendelt beje enté.si, adatszolgáltatási kölelezetitségének nem . tesz eleget vagy a hatóság ellenőrzését másképpen akadályozza, amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és 2 hónapig terjedő elzárássá, -büntethető az 1939: IV. t. e. L’ő-ik paragrafusa alapján. Kttíezsa professzor előadása Erdély településtörténetéről KOLOZSVÁR, április 19. Az Erdélyi Muzeum-Egyesület bölcsészet-, nyelv- és történettudományi szakosztályának népszerűsítő előadássorozatában tegnap az Unitárius kollégium dísztermében dr. Kniezsa István egyetemi tanár adott elő ..Erdély településtörténete a helynevek• tükrében" cimen. Dr. Kristóf György egyetemi tanár bevezetője után Kniezsa professzor nyelvészeti és történettudományi módszerekkel bizonyította az erdélyi települések időbeni sorrendjét. Az erdélyi helynevek világosan mutatják, hogy a honfoglaláskor a magyarság csupán szlávokat taiáU itt, románokat nem. A Tornán nyelv ősz- szes erdélyi vonatkozású helynevei magyar eredetűek, a latin neveket is ó-magyar közvetítés utján kapták, ami eléggé bizonyítja a magyarság őslakos voltát és azt, hogy Erdélybe a románság' csak a 14. században kezdett beszivárogni. Az érdekes előadást a szakosztály és. a közönség nevében dr. Kristóf egye!élni tanár köszönte meg. Németország, Olaszország és Japán impozáns részvétele a budapesti Nemzetközi Vásáron Budapestről jelentik: A jövő hét végén, pénteken, május 2.-án programmsze- riien megnyílik az idei Budapesti Nemzetközi Vásár. A Városligetben már teljesen felépült a monumentális vásárváros, amelyben nagy területek és hatalmas kiállítási csarnokok jutottak a külföldi országok külön kiállításának céljaira. Németország rendkívül érdekes anyagot állított össze, lóként annak demonstrálására, hogy milyen árucsere lehetőségei vannak, különösen magyar viszonylatban. 600 négyzet méternyi területet foglal el a német kiállítás, de ezenfelül az egyes szakmai csoportok keretén belül több, mint 70 világhírű német cég mutatja be a maga. termékeit. Az Olasz Birodalom az anyaország minden értékét felhozza erre a vásárra, de ezenkívül még egy külön nagyszabású olasz közlekedési kiállítást is rendez erre a célra épülő második nemzeti pavilonjában, modellekkel és ábrákkal, részben pedig eredeti gépekkel bemutatva az olasz vasutak 100 éves jubileuma alkalmából a közlekedési technika káprázatos fejlődését, a legkezdetlegesebb mozdonytól a new-yorki világkiállításon is a legnagyobb látványosságok közzé tartozott 75 méter bosszú, sebességi világ* rekorddal dicsekvő, óránként több, mint 350 lem.-re l száguldó villanymozdony- óriásig. Japán, amely újabban nrindmi európai gazdasági manifesztáción megjelenik, szinpompás kiállításban mutatja be a japán termelő munka csodáit és az ország exportlehetőségeit. De ott lesz ezen . a Vásáron Szlovákia. Svájc s talán — igen komoly tárgyalások folynak még erről, sőt megindult már az . építés — a Szovjet-Unió is. A féláru-utazásra és rengeteg egyéb kedvezményre jogosító vásárigazolvánrakat már országszerte árusítja minden utazási- és'menetjegyiroda, a kereskedelmi és iparkamarák, az iparteslületek, a kereskedelmi egyesületek, számos pénzintézet, a nagyobb községek jegyzői hivatala, a tb. képviseletek és ilyet mindenki szerezhet magának. Munkáskirándulást rendez az Erdélyi Párt Budapestre KOLOZSVÁR, április 19. (Saját tud.) Érdekes terv megvalósulásán fáradozik az Erdélyi Párt ko ozsvári tagozata. Arról vau szó, hogy a május elején kezdődő budapesti árumintavásárra társas kirándulást rendezzen, amelyen a párt muukásfSzakosz:áljának kötelékébe tartozó személyek vehetnének részt. A résztvevők érdekében Botár István országgyűlési képviselő lépéseket tett illetté* kés helyen, hogy a MÁV, ha .ehetséges, ingyen vonatot bocsásson rendelkezésre a cél megva ósilására. mert elsősorban is olyan erdélyi munkásokat és alkalmnzaftokat akarnak ezalkal ommaf fölvinni a magyar fővárosba, akik olt még sohasem jártak. A legi óbb cél tollár az. hogy a feü'szabadulás után az. anyaország fővárosát megismertessék az érdé yi munka «társa d aki i n ni a . ami nemzeti és szociális szempontból egyaránt fontos, \h.han az esetben. Ha az ingyen vonat kieszközlése nem lehetséges, úgy- a legnagyobb utazási kedvezményt kívánják biztosítani a báróin napos budapesti kirándű ás résztvevői számára, akiknek egyben az, e’^záMá-olásáról és éle - mezésérő! is gondoskodás történnék. A párt elgondolásai szerint Erdély minden részéből ezer résztvevőre .számítanak, elsősorban is ko oz.sváriakra. A részvéte i szándékot minden egyes munkásnak saját szakmabeli szervezete utján kell lie jelenteni. A nárrvezeiő- 'ség bizonyosra veszi, hogy az a nagyjelentőségű kezdeményezés mindenképpen igen eredményes és hasznos lesz. Gépkocsivezető tanfolyam kezdődik április hó 21-én haladák és kezdik részére. Gyakorlatok személy és teher génkocsikon történnek. — Jelentkezni naponta hatóságilag engedélyezett Soffőriskolába», árpád-ifi 32 sím alatt. Telefon 28—46.
