Ellenzék, 1941. április (62. évfolyam, 74-98. szám)

1941-04-19 / 89. szám

ELLENZIK A tengelyhatalmak küzdelme az angeüszész világhatalmi igények ellen Macuoka európai Ltspíása és a' orosz—japán megegyezés Macuoka japán külügyminiszter l»t‘ f »*- 1 je/te európai tárgyalásait és útban van l okió felé. l'.urópai látogatása alighanem bevezető léptéét képezi v iIáţ;j1 **ntős«**jţii további fejleményeknek, melyik döntően befolyásolhatják mind az öt földrész, ha talmi helyzetének további kialakuló,.it. JVem i gy régi lolyamat bezárásáról van itt szó, hanem újabb fejlődés kezdetéről, a világpolitikai helyzet beláthatatlan je­lentőségű njahb fejleményeinek megindu­lásáról. Japán nem visz reszt a háború ban, de legalább olyan mértebben a ten­gelyhatalmukhoz tartozónak tekinthető. mint amilyen mértekben az Egyesült- Il­latnak egész gazdasági, katonai ereje es kill politikája mar hozzáitnrtozónak tekint­hető tágiiéihoz. Macuoka megbeszélései kétségtelenül foglalkoztak a ma már Ösz- szes világtengerekre kiterjedő háború stratégiájával. V jupuit kiilügyminiszter a nemei es olasz vezető egyéniségekkel hi- zonyúra megtárgyalta mind az őt föld­részt érintő háborús taktika terveit is, melyek a tengely hatalmak részéről hol v illámháborus katonai akciókban, hol az. angolszász erőt lekötő és kimerítő hely­zetek megteremtésében nyilvánulnak meg. Japán szerepe Japánnak ebben az utóbbi tevékeny­ségben jut ma vezető szerep, ami főleg a háborúban közvetlenül szintén még részt nem vevő Egyesült-Államok erejé­nek ellensúlyozásában áll. Hogy később közvetlen háborús fejleményekre sor ke­rül-e ebben az irányban is, azt még nem lehet tudni. Macuoka külügyminiszter európai látogatása mindenesetre lehetővé tette, hogy a japán erő dél felé irányuló kisugárzásával az Egyesült-Államoknak, mind nagyobb tengeri erejét kösse le. Ha pedig az események további menetében a icashingtoni politika túllépné azt a ma már nagyon keskeny határt, mely a ten­SCHULER IRON MACYAR GYÁRTMÁNY gelyhatalmakkal való háborútól elválaszt­ja,, Japán a szélsőkeleten olyan katonai fejleményekbe sodorhatja, melyek teljes erejét lefoglalhatják. A helyzet ilyen ala­kulása nyomán valószínűnek is látszik, hogy Washington, melyet az utolsó napok eseményei még közelebb hoztak London­hoz, mégis óvatos lesz további lépései­ben, mert a tényleges háborút mai ké- születlenségében nem akarja kockáztatni egy szélsőkeleti hatalmas ellenféllel is. Ez a kockázat ugyanis állandóan fönnáll a háromhatalmi egyezmény szerint, mely bevezetésében a következőket állapítja meg: „Az aláíró hatalmakr a tarlós béke első feltételének tekintik, hi'gy a világ minden nemzete hozzájusson az őt megillető élet­térhez. Elhatározták ezért, hogy együtte­sen miiködnek közre a dolgok olyan uj rendjének megteremtésében és fenntartá­sában, amely alkalmas Európa és Nagy Keletázsia népei boldogulásának és jólé­tének elősegítésére. Ennek a célnak, mint összefogó nagy békecélnak biztosítására szól a megegyezésnek az a pontja, mely szerint az aláíró nagyhatalmak kölcsönö­sen egymás segítségére sietnek, ha a há­borúban eddig részt nem vevő valame­lyik hatalom akár Európában, akár Ke- letázsiában a megegyezésben kijelölt eze­ket a célokat közbelépésével megakadd lyozni akarná“. ßz orosz—raisáii megegyezés Ez a helyzet teszi óriási jelentőségűvé a Japán és Oroszország között létrejött moszkvai megegyezést és Oroszország jö­vő szerepét. A nagyhatalmi küzdelemben. mely mindkét részről a világ legtávolab­bi részein levő erőket is felsorakoztatja a maga javára, az óriási Oroszországnak érintetlen hatalmi helyzetével fölmérhe- tetlen szerep juthat. Moszkva, látszólag tartózkodó magatartása ellenére, minden bizonnyal készen is áll ennek a szerepnek betöltésére. Pillanatnyilag azonban sem­leges álláspontjának kihangsulyozására szorítkozik, csak ilt-olt nyúl bele az ese­ményekbe, látszólagos tartózkodása eile nére is igen jelentős módon. Ha belekap­csolódna a háromhatalmi egyezmény rendszerébe, üsszekötln iné a tengelyha­talmak befolyási körzetét a jajain hatal­mi szférába és egyetlen óriási szárazföldi blokkot teremthetne az Atlanti-óceántól u Csendes-óceánig. Erre a lépésre azon­ban Moszkva részéről eddig nem került sor. Macuoka és Molotov tárgyalásainak eredni éli y ok éppen azonban megnemtáma­dási es barátsági szerződést is magában foglaló semlegesség! megegyezés jött lét­re Oroszország és japán között. Ezl szin­tén fölmérhetetlen jelentőségű dolognak kell tekinteni a tengelyhatalmuk javára a köztük és angolszászok között folyó há­borús diplomáciai harcban. A háromlia- talmi megegyezés résztvevői közül ugyan­is egyedül Japánnak voltak az utolsó években megoldatlan ellentétei a szovjet- oroszokkal. Ezek az ellentétek hátráltat­tak is a tengelyhatalmak és Oroszország közötti jóviszony és együttműködés kiala­kulását. Most elhárultak az útból a japán —orosz ellentét által okozott akadályok, de valószínűnek látszik, hogy a moszkvai megegyezés ennél jóval többet is jelent. Mert Szovjetoroszország és Japán nyil vúnvalóan megegyezlek az északkinai ha-' tárvidékre vonatkozó vitáik kérdésében is. Ez annyit jelent, hogy Japán katonai ereje észak felé teljesen felszabadult s a felszabadult erővel újabb nyomatékot ad­hat a déli irányban eddig is nagy erély- 1 yel képviselt követeléseinek. A megjegyezés és a kínai háború Felvetődik természetesen az a kérdés, hogy tehermentesiti-e Japánt a moszkvai megegyezés a Csang-Kai-C.sek Kínája el­len viselt, végétéiben llennek látszó há­borújában is. Csang-hai-Csek főtámoga­tója Londonon és Washingtonon kívül, tudvalévőén eddig Moszkva volt. Választ a fenti kérdésre eddig még nem adtak’-v az orosz—japán megegyezéssel foglalkozó hivatalos magyarázatok. Nem lehet tehát tudni, hogy a szovjetorosz hatalom meg­tagadja-e a továbbiakban támogatását a nemzeti Kína háborújától. A tokiói kül­ügyminisztérium szóvivője egy hozzá in­tézett kérdésre, hogy a Szovjetunió szál- Iithat-e hadianyagot a semlegesség! egyez­mény megsértése nélkül Csungkingnak, azt válaszolta, hogy a moszkvai tárgyalá­sokon ez a kérdés közvetlenül nem került szóba. Az ügy azonban újabb megbeszé­lésre vár és akkor remélhető, hogy szin­tén elintézést nyer. Úgy látszik tehát, hogy a kényes kérdést a döntően fontos­nak látszó semlegességi egyezmény meg­kötése érdekében háttérbe helyezték, vagy pedig nem tartják célirányosnak, hogy az erre vonatkozó megegyezést nyil­vánosságra hozzák. Valpszinü azonban, hogy Moszkva és Tokió közeledése elke­rülhetetlenül Csang-Kai-Csek elejtéséhez is vezet a szovjetoroszok részéről s a Csungkinghan székelő kínai kormány, ha az orosz keleti politikában újabb válto­zás nem következik he, azután csak Ame­rika és Anglia támogatására számíthat. Japán működési szabadságának megerő­södése tehát a számára adódó problémák erről a fontos oldaláról is biztosítottnak látszik. Együttes küzdelem az angel' ellen Macuoka japán külügyminiszter euró­pai tárgyalásai tehát döntő szerepet ját­szanak a nagy világválság további kiala­kulásában, mely továbbra is a német ka­tonai erő kétségbevonhatatlan, • nagy {"el­sőbbségének jegyében áll. A tengelyhatal­mak és Japán, Szovjetoroszország szélső- keleti semlegességének biztosítása után, minden bizonnyal megállapodtak abban, hogy milyen lépéseket lesznek kiilön-kü- lön és közösen az angolszász világhatal­mi igények letörésére. Ebben a keretben bizonyára megállapíthatták azt a szere­pet, amellyel Japán járulhat hozzá az európai kérdéseknek a tengelyhatalmak szellemében való rendezéséhez és ugyan­akkor tisztázták a tengelyhatalmak hoz­zájárulásának mibenlétét is ahhoz, hogy a szélsőkeleti és csendesóceáni életteré­nek Japánt érdeklő kérdései Tokió szük­ségletei szerint rendeződjenek. A bárom nagyhatalom együtt folytatja küzdelmét Anglia ellen úgy Európában, mint a szél­sőkeleten és felveszi a kesztyűt az angol hatalom segítségére siető Egyesült-Álla­mokkal szemben is, mely az utóbbi idő­ben a semlegesség határain messze túl­menő módon vesz részt a háromhatalmi egyezmény résztvevői elleni küzdelem­ben. Macuoka külügyminiszter aznap in­dult cl európai útjára, amikor Roosevelt az Angliát támogató törvénynek a wa­shingtoni törvényhozás által elfogadott szövegét aláirta. Egy nagy amerikai lap akkor megjegyezte, hogy a japán külügy­miniszter nyilvánvalóun nem azért szánta rá magát a 25 ezer kilométernyi útra, hogy udvariassági látogatásokat tegyen a baráti hatalmak fővárosaiban. Ez a meg­állapítás valónak bizonyult. Macuoka berlini, római és moszkvai látogatása a háborús idők külpolitikájának legjelentő­sebb időpontjai közé fog tartozni. (-> BUDAPESTEM AZ Isiván Király Szállodában (VI. Podrnaniozky-u. 8.) kaphat minden igényt kielégítő, mérsé­kelt áru szobát. Teljes kénye­lem, központi fűtés, állandó me­leg-hideg folyóvíz, lift, telefonos szobák. Tolofon 202-43, 294-24, 10 41 á\ prUlt 10. WH îf —w I innia iiTTJii^g Közjóléti szövetkezetét á litanaa fet Kalüzsváron is KOLOZSVÁR, újirihs ló. A naj»okl>.i'i vitéz Ifonczov Mikin államtitkár h/uri.i 1 is felügyelő elnöklete alatt értekezlet volt a belügyminisztériumban, amelyen a városi és vármegyei közjóléti előadok vett« k részt. Jelen voltak az értekezle­ten Kolozsvár szoeiálpolitil. ,ii előadói j -, ind a nép- és családvédelmi törvény gya­korlati megvitatásával kapcsolatban el­határozták, hogy a hazatért területen és igy Kolozsváron is. fel fogják állítani az úgynevezett Közjóléti Szövetkezetét. A Közjóléti Szövetkezet érdekes be­rendezése a magyar szociálpolitikának. Esztergái Lajos pécsi polgármester hívta életre, aki, mielőtt pécsi polgármesternek választották volna meg, a fővárosi szo­ciálpolitikai ügyosztálynak volt a veze­tője. Magyarország szociálpolitikájának alajrelve az, hogy könyüi adomány helyett csak ellenszolgáltatásért ad segélyt. A Közjóléti Szövetkezetnek is ez az alap­elve. Először csonka Szatmármegyében vezették be, azután az „egykés“ Bara- uyamegyében, utána Pécsen s rna már 20 vármegye területén működnek ezek a szövetkezetek. Céljuk, hogy a rászorul­takat kis birtokbérletekbez. gazdasági és haszonállatokhoz, méhcsaládokhoz juttas­sa és háziipari szövetkezeteket létesít úgy azonban, hogy ezért azok, akik se­gélyben részesültek, természetben fizes­senek. Kolozsváron is megkezdi működé­sét a Közellátási Szövetkezet, amelynek az alapszabályai már elkészültek s ez fog gondoskodni a Magyar Nonna keretében történt megajánlások beszedéséről is. A koldus könyöradományok megváltá­sára felajánlott összegeket egyetemi hall­gatók fogják beszedni, akik munkájukért havonként utólag a beszedett összeg tiz százalékát fogják kapni. Az egyetemi hallgató pénzbeszedők u népjóléti hiva­talnál naponként számolnak el, a hiva­tal pedig a beszedett összegeket csekkla­pon fizeti be a város pénztárába. Borszéki és Má nási Mária-viz megérkezett!! Kapható: BiSSlNI SÍHDOR UTÓD! cégnél Kolozsvár, Mátyás király-tér 25 szám. Letartóztatások a budapesti robbanás ügyében BUDAPEST, április ]9. (MOT.) A Yé- csey-utcában történt robbanással kapcso­latban, amelynek következtében három ember meghalt és nyolc súlyos sérülést szenvedett, a főkapitányság bűnügyi osz­tálya megindította a nyomozást a fele­lősség kérdésének tisztázására. A nyo­mozás eredményeképpen pénteken dél­előtt a bűnügyi osztály előzetes letartóz- taásba helyezte Czeitler István 37 éves kereskedősegédet, aki az eladásra szánt árut nem csomagolta kellő gondossággal. Előzetes letartóztatásba került Kondás Gyuláné 35 éves kereskedő és IC omlós Károly 48 éves kereskedelmi alkalma­zott, akik a robbanó játékszereket forga­lomba hozták, mert nem jártak el kellő gondossággal, amikor a szállítócéget nem figyelmeztették, hogyan kell a robbanó játékszereket kezelni. A Kontinens szál­lítmányozási vállalat résztulajdonosait és cégtársait: Berend Yilmos 48 éves és Königsberg Sándor 43 éves szállítmányo­zókat ugyancsak előzetes letartóztatásba helyezték, mert a megengedett időnél to­vább tárolták a robbanó játékszereket, amelyeket csak nedves állapotban lehet szállitani. A robbanó játékszerek beszá- radtak és könyebben reagáltak ütésre. Az előzetes letartóztatás minden esetben gondatlanságból okozott emberölés bün­tette miatt történt. MAGYAR-SZLOVÁK MÜVÉSZCSERE 'A RÁDIÓBAN. Budapestről jelentik: A magyar és szlovák rádiótársaságok meg- állapodtak, hogy rendszeresítik a nem­zetközi viszonylatban már jól bevált mü- vészcserét. A magyar-szlovák rádió-mii- vészcsere értelmében először még e hó folyamán magyar művész fog szerepelni a pozsonyi rádióban, májusra pedig egy szlovák művész kapott meghívást szerep­lésre a budapesti rádiótól.

Next

/
Thumbnails
Contents