Ellenzék, 1941. április (62. évfolyam, 74-98. szám)
1941-04-18 / 88. szám
2 ELLENZÉK 1941 'ipr II11 19. I l'liMÍÜH Iparosaink jogairól és kötelességeiről előadás- sorozatot rendez a dési Ipartestet „Nem szégyen az, ha köziminWkufrl ievákDí.vkeíIiink, amikor s:jáí szaX- mjnkban anyagíiiány miau neu dolgozha unk‘\ — Szilágyi Fereic dési ipartestületi ellök nyilatkozata az iparosság idiszerü kérd se lől Előadások a kisiparosok fogairól és kötelességeiről 4 birtfokvisszaperlési rendelet /. §-ának helyes értelmezése szifonéira lehetői'/1 lelte, hogy önállósitui ma- Hőiül uj magyar kisipari élet megalapozása Denen egyébként teljoM-M I• j intézmény uz ipurtentiilet. A régi magyar impériiim évei lirn a déni iparosuk nem alakitottúk meg ezl az intézményt, amely tehát nio.il teljenen nj területen dolgozik. Meg kebelt magyarázni az összes iparosoknak, hogy nz ipar te sliilet működé se az uj magyar lei' ipari élet tulajdonképpeni megalapozása. Így végre a konlúikérdést is sikerül elintézni. Már az első idöhen megállapították, hogy a dési körzetben dolgozó iparosok• 20 százaié- hállak' nem volt iparengedélye. Ez azonban nem jelentette egyben azt is, hogy szakképzetlen iparosok végeztek meg nem engedett és kellő hozzáértés hiányában fölvállalt munkát. Nagyon sokszor az elviselhetetlen adóterhek miatt kényszerültek feketén“ dolgozni a magyar iparosok. Most megváltozóit a helyzet. Az. ipartesliilet a legnagyobb megértéssel segíti elő. hogy minden iparos megkapja iparjogositványát. Megalakultak a különböző szakosztályok is az ipartestület keretei között. nevelni a falvak népét, hogy gyermekeit a kisiparban helyezze cl. így juthatunk olyan utánpótláshoz, amely még virágzóbbá teszi Erdély hisipaii életét. Olyan kérdések ezek. amelyekkel külön- kiiiön is érdemes volna részletesen foglalkozni. Nagy vonalakban ez volt a tartalma annak a beszélgetésnek, amelyet a dési ipartestillet elnökével folytattunk. Ez a beszélgetés nem volt sajtónyilatkozat. Az öndicséret is hiányzott be'őle. Szilágyi Ferenc ipartestületi elnök bizonyságot telt arról, hogy tisztségét a magyar iparosérdekek önzetlen szolgálatára akarja felhasználni. Amig ilyen iparosaink vannak addig nem kell féltenünk a magyar jövendőt. Ez az iparosság a magyar felszabadulás ünuepnapjain is hü maradt önmagához. Megőrizte egységét és méltán megérdemli, hogy minden lehető eszközzel elősegítsük komoly céljainak valóraváltását. Végh József. Des. E len/.ék kikii'uloU nuinkutúi sótól.) „Nem szabad válogatni a nmiiknidkul. inakban, mert elsősorban az a magyar érdek, hogy minden iparosunk kenyérhez jusson" . Ezeket a megfouto'iásra <•» követe re ei deines szavukat Sziágyi .bereue, a ded Ipart estidet" t: uiike mondott.I. amikor az ipaiosok illet ehetőségeiről érdeklődtünk t<>’e. Olyan iinbcr szavai, aki tisztában van a kezdet" nehézségeivel es a valóságok világaoen é.. Iparos tár-air is arra figye mezte'i, hogy számolni kell u gazdasági helyzettel es türelemmé' ki kell várni azt a/ időt. amikor minden iparos megfelelő ott'géHieléshez jut a szakmájában. Örvendetes je ensóg, hogy a, kormányzat országszerte olyan embereket állitott az ipartestüjeliek í-érc, akik Yui<d>..n hivatottak a vezetésre. Tökéletesen ismerik az iparosság minden kívánságát és tisztában varinak azokka- a tehetőségekkel is. ».melyeknek ke rétéin belii meg lehet valósítani az ipari ujjú-zer. ezés munkáját. Erdélvi magyar társad.nmünk a huszonhétével, kisebbségi sors- 1 v..rn megtanulta értékelni az iparosság nemzetin! égét. Az egyes ipari szakmák szervezetei bevehetetlen várak voltak a romani- záiási törekvésekkeü izemben és mindenkor megőrizték faji öntudatukat. A kisebbségi sors va ósággal gyakorlati po itikusokká nevelte a magvar iparosok vezetőül, akik erős kézzel tartották össze az ipnros-tomegcket. Gyönyörű példáját adlak ennek az egységnek, amikor aic.nakidlején a Magyar Népkö- zösség keretei között inegalakitották tíz Országos Magyar Iparos Egyesületet. Iparosaink vezérei az ipartestületi alakulatok élén is féltékenyen őrködnek az egysét: megőrzésén. A kisebbségi mtilr tapasztalatait a magyar fe támadás után is hasznosítani úkcir- ják és* biztosra veszik, hogy rövidesen sikerül majd erőteljesre és megelégedetté retnni a sok megpróbáltatást át ét erdélyi kisiparos társadalmat. Eis :egényadtek a dési magyar iparosok Désen sem tálá t rózsás lieíyzetet a magyar Imperium az iparosok soraiban. Itt is leszegényedett a magyar iparosság. Mégis ál- otla a versenyt a román iparosokkal szemben. akiket a kedvezmények és állami támogatások tömegével] segite-tt az á’J ara hatalom. Termérzettes. hogy ennek az egyenlőtlen versenynek végül a magyar ipítrossás elszegényedése lett az eredménye. A magyar iparosság azonban szegényen is kitartott. Dés iparossága 90 - Zúzalékban magyar maradt és becsülettel vállalta a halóságok által támasztott nehézségeket. Ma is 400 magyar iparos tartozik a dési ipartestület körzetébe, akiknek egyrészt azonban rá van utalva arra, hogy anvagi segítségben részesitsék a boldogabb jövő érdekében Nem szégyen az, ha köz- muiHáknál te/ékenyked nk Magyar iparosaink nem 'zúgolódtak- azért, mert a magyar Imperium első napjaiban nem változott egyik napról a másikra tejjel-méz* zel folyó Kánaánná az életük Számoltak azzal. hogy az első időkben átmeneti nehézségekkel kell megküzdeni. Részint anyaghiány miatt, részint pedig a megrendelések hiányában iparosainknak csak egy része jutott olyan munkaalkalmakhoz, amelyeknek segítségével tisztességes megélhetést biztosíthatott magának A hatóságok igyekeztek segíteni a bajokon. Úgy a város, mint a megye a közmunkáknál foglalkoztatta az iparosokat. Egyes szakmákban azonban számolni kellett és ma is számolni kell az adott helyzettel. A bőr és vasipar az anyaghiány miatt küzd elsősorban nehézségekkel. Itt azonban át kell látnunk, hogy ren IKviili időket éiiink &s a legjobb indulat mellett sem lehet sürgősen segíteni. i í 1 párosaink akkor teszik a hazának a legjobb szolgálatot, ha az átmeneti időkben nem ragaszkodnak a szorosan vett szakmájukhoz. Ezzel kapcsolatban a dési ipartestület elnöke a következőket mondotta: — Minden iparostár somnak azt tanácsolom, hogy elsősorban az elhelyezkedési lehetőségeket nézze! Nem szabad arra a\ álláspontra helyezkedni, hogy ..nem vállalom a felkínált ————a—aw————i LATIN KÖLTŐK Antológia, ford. Rónai. fve 4.80 P, kve 6.40 P. Ronsard legszebb versei, magyarul, fve 2 80, kve 4.40 P. Régi magyar vasmü- vesség, Off képeskönyv, kve 2.80 P stb. Lepagenál, Kolozsvár. Kérjen uj jegyzéket. munkát, mert nem tartozik a szorosait vett szakmámhoz". Nem szégyen az, ha közmunkáknál tcvcf.en\ hediink akkui, amikor saját szakmánkban anyaghiány miatt nem dolgozhatunk. Ipari fciTcsünök folyósi ása Desen is sokat javitannk az iparosság helyzeten kisipari kölesünkkel. Itt is megtörtént a beadott kérvények véleményezése és a város is jelentős Összeget fordít az iparosok helyzetének fel javítására. Az Erdélyi Szociális Szervezet működésével kapeso athan is talpraesett és helylal'ó, a dési ipartestüiet elnökének megállapítása. ..Aki gyorsan ad. az kötszer ad." Ezt tapasztalta az ipartestüiet az Eidé'vi Szociális Szervezet segélyakciójával kapcsolatban, amely nagyon sok iparos Nagyon helyénvaló a dési ipartestüiet elnökének az a terve is. hogy az iparosok számára előadásokat kell tartani a kisiparosok jogairól és kötelességeiről. I Általános érdek, hogy minden iparos tisztá- i ban legyen azzal, milyen jogai vannak pl. az Országos Társadalombiztosító Intézettel szemben. Szilágyi Ferenc ipartestületi elnök usv tervezi, hogy ezeket az általános kérdéseket vitaest keretében tárgyal iák meg. így sikerül legkönnyebben a felvetődő problémák gyakorlati megvilágítása. Mindenkinek alkalma nyílik, hogy elmondja panaszait, kívánságait. Arra is alka'masak lesznek e/ck a vitatkozások. hogy az iparosok egységét még bensőségesebbé tegyék. Nagyon fontos a tanoncoktatás kérdése. A dési tanoncotthonhan még egyel en lanonc rém lakik. Rövidesen gondoskodni kel! arról hogy az épület ne álljon üresen. Rá kell KOLOZSVÁR, április 18. Illetékes körök részletes‘megvitatás tárgyává tették azt a kormányrendeletet, amelynek,a român agrárrefoim által szétosztott ingatlanok visszaperelhetésére vonatkozó pontja az érdekeltek körében ellentétes magyai ázatokra adott okot. A rendelet szövegezésének tisztázása végett a m. kir. kormány 2780-—1941. sz. alatt három szakaszos kiegészítő rendeletet boctáj- tott ki. amely teljes mértékben tisztázza a kérdést. Ezzel kapcsolatban felkerestük dr. Tusa Gábor országgyűlési képviselőt, aki a következő magyarázatot fűzte a kiegészítő rendelethez: Ez év február 23.-án jelent meg a Budapesti Közlöny 4ő.-ik számában az 1440—1941. M. E. számú rendelet, mely az ingatlanokra vonatkozó magánjogi jogszabályok hatályát országrészünkre is kiterjeszti. Ennek a rendeletnek 7.ik §-a félreértésekre adhatott alkalmat, amiért is a minisztérium szükségét hitta annak, hogy az ebben foglalt intézkedéseket megmagyarázza. Ezért a Budapesti Közlöny április 13.-iki számában egy uj miniszterelnöki rendelet jelent meg, mely kimondja, hogy az 1440—1941. M E. szánni rendelet 7. §. alapján sem per utján, sem nemperes eljárás utján nem lehet érvényesíteni azt a kárt, amelyet a román földbirtok politikai jogszabályok (agrárreform) alapján kisajátított ingatlan volt tulajdonosa, vagy annak jogutóda a kisajátítás következtében szenvedett. Egyidejűleg ezeket az ingatlanokat a forgalomból kiveszi, mert további intézkedésig azokat sem elidegeniteni, sem megterhelni nem lehet. Ezzel a rendelkezéssel a minisztérium elejét vette annak, hogy a mai rendkívüli viszonyok közepette a visszacsatolt területek bíróságait az érdekeltek a perek egész lavinájával árasszák el s minden egyes kárt szenvedett birtokos külön keresse a maga igazát. Gróf Teleki Pál néhai miniszterelnökünk megállapította, hogy a visszacsatolt területeken a földreform olyan bonyolult állapotokat teremtett, hogy szültsé- ges annak felülvizsgálása előtt a helyzetet statisztikailag felvenni és jogilag is ugv megvizsgálni, hogy azok az elvek megállapíthatók legyenek, melyeknek alapján a felülvizsgálat eszközöltessék és végrehajtassák. Éppen ezért egy bizottságot nevezett ki, melynek feladata egyedül a gazdaság-statisztikai és jogi felvételeknek eszközlése s mindkét vonatkozásban az adatoknak a tisztázása. Ez a bizottság kinevezése óla működik s a statisztikai munkálatok., értesülésünk szerint már olyan előrehaladott stádiumban vannak, hogy az általános kép rövidesen készen lesz s ennek alapján a minisztérium abba a helyzetbe, kerül, hogy a teendők iránt állást foglalhat. Mindaddig, amig ez a munkálat befejezést nem nyer s legalább áttekintő tiszta képet a román agrárreform által teremtett helyzetről az ország intéző körei nem nyerhetnek, a felülvizsgáláshoz részletekben aligha lehet hozzákezdeni. Ezért örömmel üdvözöljük a kormány újabb intézkedését, amellyel útját vágta annak, hogy egy félreértett korábbi rendelkezése alap- ián a perek egész lavinája induljon meg Erdélyben. Reméljük és hisszük, hogy az agrár tanulmányi bizottság munkálataival rövidesen úgy készülhet el. hogy azok alapján a komoly felülvizsgáláshoz hozzá lehet fogni. Nem kívánjuk ezúttal a kérdésnek más oldalait is érinteni. Itt «’miitjük meg a M. Kir. Minisztériumnak a legelők használatának ideiglenes rendezése tárgyában a közelmúltban kiadott két rendeletét, melyek módot adnak arra, hogy a roméin földreform\ során szerzett egyes legelők jogi helyze- B te felülvizsgáltassák s a legelőszükség- | leinek sürgős kielégítése céljából bizo- 1 nvos területeket ugv községnek, mint a | volt tulajdonosnak ideiglenes használaté- I ba lehet bocsájtani a végleges rendezésig. | Természetesen csakis indokolt esetben. Irtsuk a cserebogarakat! KOLOZSV \H, áprilu 18. lápot várod fH'nácHO's, mint Kolozwái 11»j. / kir. Viliin I. Inku I. ü/.igii/.g I I í I hv r .ij.'.in.il'. vry.r tője 360 J. >/ám alatt a k üvi-,lk<-/.ö i«ii- (li'kc/.i’-hi horsátotta ki: A uic/.üga/.jaMíg ró! óh rnezöri n<iói>rgrói /.«iló 189L évi XII. ţc. ÍjU. órbdnióbrn lelhivom a gyuinob:.« Iák, gazdasági -növények birtokosait, hog;. :l gyriraölctfákat, mindennemű gazdasági nö vényen mutatkozó cserebogarakat én azoknak lárváit — a pajorokat - az idézeti törvény 95, ^-ának k) pontja alapján alkar mázandó szigorú péiizbiiiitdé- terbe, alatt 37.400—1926, F. M. .vzárnu hörrende el'nek megfelelően irtsák, unná! 1' inkább, mert különben az irtást a mulasztó költségére hatóságilag fogom elvégeztetni. Utaisi;á> a c trbogarak irtására. A cserebogár és iái vaja, amely utóbbit ;i magyar nép pajor, eümasz, pata vagy ^zánráskukac néven ismer. egyaránt kát'lékony a mező- és szőlőgazdaságra s az erdészetre is éppen úgy, mint a kertészetre. A cserebogarak irtásának ! egeél szerű bb módja a cserebogaraknak rajzásuk idejében való üssze.szedése és elpusztítása. A szedést mindjárt a bogarait első megje értésékor ke'! megkezdeni, bogy elpusztítsuk azokat, még mielőtt tojásukat lerakták. A kiadós bogárszedés ideje virradattól 9—10 óráig tart, tnidön. a bogarak meg vannak gémbetedve s a fákról könnyen lerázhatok. A későbbi nappa i órákban c-Sak borús, bűvösebb időben végezhetünk jó munkát. Meleg napsütésben a bogarak részben már a megrázott fáról ‘le es Vük ben szárnvrakapnak 8 csak részben szedhetők zsákba. A szedés- kor nagy gond forditandó a magánosán álfló, vagy az ültetvények szélén lévő fákra, amelyeket' a bogár különösen szerel fe keresni. Az a acsonyabb fákró! a cserebogarakat egyszerűen rázzuk le, magasabb törzsű fákon azonban a rázáshoz hosszunvélü horgokat alkalmazzunk. vagy ha a szedők között fiatal gubancok akadnak, akkor azok másszanak fel a fákra és úgy rázzák meg annak «íjait egyenként. A rázás hirtelen erős, zökkenő legyen és kevés ideig tartson, hogy a bogár egyszerre essék le. a fának ide-oda lokálisakor az erősen megkapaszkodó bogarak nem hullanak le. Szedéskor legcélszerűbb a cserebogarakat szé’esszáju, belül mázos és vízzel meglelt cserépfazékba gyűjteni, melynek tartalmát, még mle őtt a fazék egészen megtelne, időnként ki keű'l önteni egy nagyobb edénybe (vizzel félig telt hordóba, kádba) vagy zsákba. Az elpusztítás többfée módon történhetik. Az összegyűjtött cserebogarakat kemény talajon (utón) «igyon kell tiporni, vaigy össze lehet gyömöszölni, a kádba szedett bogarakat pedig le- ehet forrázni s gödörbe önteni, amely gödröt azután be keil temetni. A nagy mennyiségben összegyűjtött cserebogarakat érdemes mesterséges trágya- készítésre fdhaszná ni olymódon, hogy a bogarakat földdel és oltat’an mésszel, turfa- hu 'adókkal összekeverjük, mely utóbbi a bogarak rothadó teílemtcmegét az átható keliemeten szagtól is megfosztja. A feldolgozandó cserebogárt ömeghez annyi föld, mész vagy turfa keíll. amennyi e!ég, hogy az igy előá- itott trágya bűzös szagát elveszítse. Fontos védekezési mód cserebogarak ellen az is, hogy árvájukat, tehát a földben élő pajorokat irtjuk, amelyek szintén igen kártékonyak. Ezeknek a kártékonyságát nagy mértékben fokozza az. hogv feltűnés nélkül a növény földalatti szárré-zeinek. gyökérzetének és gumójának e rágásával úgyszólván minden termesztett növényre kiterjed a kártétele. A pajor irtására Jegd- kslma'Sabb idő a földforgatás, kapálás és szántás. Kapálás és forgatáskor a fe színre kerü’ő pajorokat agyon kell ütni, szántáskor pedig, ha sok a pajor, érdemes az! az eke után járó olcsó napszámossal feftszedetni. Jegyezzük meg miagunknak azonban jó, hogv élő, vagy frissen megölt cserebogarat és élő pajort sertéssel — bár szívesen eszi, Sohasem szabad megetetni, mert a cserebogárban és pajorjában éber a veszedelmes bélkaparó férés: (Gyganthorbyncbus gigas G). amely azokból belekerül a sertésbe, ott tovább é) és belét, gyomrát bántva, a sertés elpusztulását okozhalja. A baromfinak azonban a megszáritott cserebogár nem árt. KSi-fälalilÄrä 'ítélték a rablógyilkos napszámost BUDAPEST, április 18. (MOT.) A zemplénmegyei Sziinyeg községben Bura- nyics László 33 éves napszámos Kucsera Józseffel együtt megfojtotta és kirabolta Tury Mihály vagyonos gazdát és feleségét. Kacséra megszokott és ezért csak Buranyics Lászlót lehetett felelősségre vonni. A sátoraljaújhelyi törvényszék- Buranyicsot rablógyilkosság bűntettében mondotta ki bűnösnek és kötéláltali halálra ítélte, míg a kassai Ítélőtábla életfogytiglani büntetésre %áItoztatta át büntetését. Buranyics ügyét tegnap tárgyalta a Kúria és a törvényszéken hozott kötéláltali halálbüntetést emelte jogerőre.
