Ellenzék, 1941. április (62. évfolyam, 74-98. szám)

1941-04-16 / 86. szám

_ * \ iir: img\hun\ui Uortli \ W A/,is Korinán} :n l r ()f Öméltóságának Budapest I nehéz idölihin reménységgel cs imtul- sávos szívvel lelantitnk Országgyarapito Kamuin \zn l inuk Öföméltóságu j"le. KccjiiA hu nt, tivtsii mi'g lit munkáéi e­jenek u Ijességcbcn. hogs nags etlkiii•:.**• .sfí, Szent hl run birodalmúnak risszu.i'H tusul rnvgrul ősit hussa. Kolozsvár. /'* / / április L>. Kolozs ráuinegse törvényhatósági hözg \ iile.sen>‘k határozat almi InczedyJohsnmn Ödön főispán. \ miniszterelnökhöz u követke/.ö nd- vö/Jő feliratot küldte a közgyűlés: Nugyméltóságu W. A//. Miniszterelnök I i nak Hilda pest Még sajog a lelkünk a Magyarországot ért nag\ veszU'ség lelett érzett fájdulnia hatására, \éhai gráf 7 eleki Ibii miniszter­elnök urnák; köszönhetjük\ hogy a ma­gyar I emenység faja nemes gyümölcsöt érlelt és Erdély egy részé visszakerült a Magyar Szent Koronához. Fajdal műnkön túl. a jövőbe és a m. kir. kormány min kajába vetett teljes bizakodással nézünk a szebb jövőbe, amely meg kell. hogy hozza a magyar igazság teljes győzd ni -t. Ehhez a munkához a ni. kir. kormánynak erőt, kitartást kivárnunk' és a m. kir. kor- Hiánynak minden egyes tagjára Isten ál­dását kérjük'. Kolozsvár, 1941 április 15. Kolozs vármegye törvényhatósági közgyűlésénél, határozatából Inczédy'Joksnum Ödön főispán. A feliratok szö\egének felolvasása után a díszközgyűlés a Himnusz eléneklésével befejeződött. fi közgyűlés és a közigaz­gatási Msoítság tagjainak megválasztása Tizenöt percnyi szünet után a törvény hatósági bizottság folytatólagos közgyű­lése keretében került sor a kisgyülés és a közigazgatási bizottság tagjainak a meg­választására. A kisgyülés tagjai a vármegyében: az alispán, a főjegyző, az árvaszéki elnök, a tiszti főügyész, a tiszti főorvos, továbbá a törvényhatósági bizottság közgyűlése által tagjai közül 5 évre választott tagok. A közgyűlés titkos szavazás utján a kö­vetkező 16 törvényhatósági bizottsági ta­got választotta a kisgyülés tagjaivá: Al­brecht Dezső, gr. Bánffy Miklós, vitéz Biró Gyula dr., Bercsényi Elemér. Daró- czy Ferenc. Farkas Dani, Gallus Viktor, ifj. d. Gaal Péter, Gidófahy István, dr. Gyergyay Árpád, dr. Hatiegan Emil, Koós Károly, Kováts Pál. Máthé Sándor, Nyirő József és Szabó György. Póttagok­ká választották: dr. Boga Alajos, Illés Viktor, Keresztes Károly, Kiss János, dr. Lithvay Antal, Lázár Sándor, gr. Mikes Sándor, dr. Miklóssy József, Molnár Gyu­la, Palló Imre, dr. Rohonczy Lajos, Szász István, Tamás Simon, Tőrök Miklós, Tli­ny ogi Cs. Gyula és Zsigmond Ákos. A 20 tagú közigazgatási bizottság tit kos szavazással betöltendő 10 tagságára a közgyűlés dr. Boga Alajos, Bokor Már­ton, gr. Bethlen György dr., id. Gaal Pé­ter. dr. Jelen Gyula. Vagy Miklós dr., Rohonczy Lajos dr., Szász István, Vargha András és Velits Zoltán törvényhatósági tagokat választották meg. A szavazatszedő bizottság jelentéstéte­le titán a főispán köszönetét mondott a közgyűlés tagjainak megjelenésükért, be­fejezésül pedig méltatta a közgyűlés je­lentőségét. amellyel Kolozs vármegye ön- kormányzati munkája megkezdődött. A főispáni beiktatásokkal kapcsolatos szokásban volt ünnepi bankett elmaradt. A főispán ehelyett 200 pengőt juttatott a város polgármesteréhez a szegények ré szere, 100 pengőt pedig az árvízkárosul­tak javára. Halálbüntetéssel sajíjáh cs légvédelmi cfeötéiitéseh alatt elkövetett cselekmények tetteseit HUDAPLSI, április Ki. (ALII.) \ légvédelmi riadó időpontja és az ezzel kapcsolatos légvédelmi elsötétítés kitűnő alkalmat nyujt az alv lázi bűnözök részére lopások, betörések és egyéb bímcselekmenyek elkövetésére. A közön ség részéről a légvédelmi intézkedés- ki /.z.étététe'e óta emiatt több puna-z ér kezelt a rendfenntartó hatóságokhoz. Most a slatáriális rendelkezés alapján a rögtöni Ulo bíráskodás h.ntiálvát kitérjeszlelték a légvédelmi elsötétítés és u légiriadó tartama alatt emberélet ellen elkövetett merénylet, valamint a fopáv és rablás bűncselekményeire is. Tehát halálbüntetés jár a légiriadó, illetve légvédelmi elsötétítés alatt végrehajtott tolvajlásokért is. ELLENZÉK I Ideiglenesen renttezle a földművelésügyi minisz­térium a községi legelők ügyét KOLOZSV ÁR, április Ib. (Saját tud.) A román agrárreform során szerzett le­gelők használatát is rendezte ideiglene­sen az Erdélyi Párt, Erdélyrészi Gazda­sági Tanács és az Erdélyi Magyar Gaz­dasági Egylet kérésére az. illetékes mi­nisztérium. Az uj rendelet lehetővé teszi azt. hogy azok- a községek, melyek vagy egyáltalában nem, vagy nem kielé­gítő módón részesült annakidején a le- gelőkiosztáshan. a vármegyei gazdasági albizottságnál kérelmezhetik legelte1"* céljára alkalmas területek' ideiglenes használatát. I gvanezt kérheti a régi tu­lajdonos is, ha gazdaságának nincsen ele­gendő legelője. Ily módon súlyos igaz­ságtalanságok átmeneti megoldásáról in­tézkedett közmegelégedésre a kormány. A rendelet nagy jelentőségére való te­kintettel, a teljes szöveget alant közöl­jük: A m. kir. minisztérium, a román ura­lom alól felszabadult keleti és erdélyi orzságrészek a Magyar Szent Koronához 3 visszacsatolásáról és az. országgal egyedi- léséről szóié» 1910. évi 26. törvénycikk 3. paragrafusában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli: 1. §. A román földieform során legelő- juttatáshan egyáltalán nem, vagy nem ki­elégítő módon részesült község lakossá­gának kérelmére a visszacsatolt országi é- szen a román földreform végrehajtása során hatósági rendelkezés, vagy ható­Mindenki könyve! ütthász Vilmos Világtörténet Az emberiség története, nmi szemmel! az ővkorróí-nsapjáinkig. 340 oidal. 24 térkép. Ára fűzve 5.80, kötve 6:90 pengő. Kapható .az Ellenzék könyvesbe ttjában, Kolozsvár, Mátyás király-tér. Vidékre' utánvéttel is azonnal küldjük. Lendítsük fel Erdély íilíeléíeíéÉ Bankfiókok felállítását követeli a vidék DÉS, április 16. (Az Ellenzék kikül­dött munkatársától.) Hosszú évek óta éreztük Erdélyben a gazdasági válságot Kisebbségi sorsunk utolsó éveiben voltak olyan korszakok, amikor majdnem telje­sen megszűnt a hitelélet. Különösen a kisexisztenciákat érintette súlyosan ez a helyzet. Kénytelenek voltak uzsorakül- csönöket felvenni, vagy meglevő értékei- ] két eladni. Magyar pénzintézeteink min­dent elkövettek, hogy segitsenek ezeken ag állapotokon. Olyan versenynek voltak, azonban kitéve a román bankok részé­ről, hogy vidéki fiókjaik javarészét kény­telen-kelletlen leépítették. Szakszerű cikkek jelentek már meg erről a kérdés­ről neves jogászaink és közgazdászaink tollából. Nem is az a célunk, hogy az erdélyi pénzpiac jelenlegi helyzetét vizs- ! gálát tárgyává tegyük és a pénzügytan érveléseivel világítsunk rá a legsürgősebb tennivalókra. Magánbeszélgetések és h(*lv- szini tapasztalatok alapján arra akarjuk felhívni az illetékesek figyelmét, hegy elsőrendű magyar érdek a hitelélet fel­támasztása a vidéki városokban és köz- ségekben. n hitelélet fe’fámaszíásá- n k kérdése Erdély egyrészének felszabadulása az­zal a természetes és örömteljes következ­ménnyel járt, hogy minden magyar csa­ládban színes uj terveket szövögettek a jövendőről. Lesz-egényedett magyar intel- lektuellek, kereskedők, iparosok és gaz­dák uj keretek között szerették volna mielőbb felépíteni jövendő sorsukat. Saj­nos, ezeknek az elgondolásoknak megva­lósításához elsősorban pénzre volt és pénzre van szükség. Kormányzatunk a lehetőség szerint segiteni kívánt a bajo­kon. A gazdák a Földhitelintézet, a Szö­vetkezetek és az Emge utján jutottak kölcsönhöz, az iparosokon az önállósitási sági rendelkezést pótló magánjogi ügylet utján legelő céljára történt ingatlanszer­zéseket felül kell vizsgálni és indokolt esetben a község legelőszükségletének sürgős kielégítése céljából a legeltetés céljára alkalmas területet, vagy annak egyrészét addig is, amíg az ingatlanszer­zés végleges felülvizsgálatát külön jog­szabály nem rendezi, a kérelmező kü/.s-g vagy községek ideiglenes használatába lehet bocsátani. A gazdasági albizottság a határozatho­zatal előli köteles a kisajátítást szenve­dett régi tulajdonost meghallgatni; amennyiben a régi tulajdonos kimutatja hogy gazdaságának nincsen elegendő le­gelője, a legelőből megfelelő részt a régi j tulajdonos használatába is lehet bocs.tr ! tani. 2. iJ. Az 1890—1941. M. E. szánni ren- i delelnek a kérelem előterjesztésére. a | gazdasági albizottság hatáskörére a jog- j orvoslatra és az ingatlan ideiglenes hasz- j nálatáért járó ellenértékre vonatkozó j rendelkezéseit a jelen rendelet 1. 3 a ■ alapján előterjesztett kérelmekre is meg­felelően kell alkalmazni. 3. E rendelet kihirdetésének napján iép hatályba, végrehajtásáról a földmű­velésügyi miniszter gondoskodik. Budapest, 1941. évi április hó 11.-én BÁRDOSSY LÁSZLÓ s. k. magyar kir. miniszterelnök. alap és az Erdélyi Szociális Szervezet se­gített, a rendelkezésre álló keretek azon­ban nem tudták mindazokat a kívánni- gokat teljesíteni, amelyeket a megválto­zott viszonyok következtében, különösen vidéken, vártak a magyar tömegek. Magyar p'militeze cink küz­delmei a román gazdaság- po i i óval Általános a panasz, hogy a gazdasági feltámadás még mindig nem következett be. Erőteljes és hasznos hiteléletet csak akkor lehet elképzelni, ha önálló magyar pénzintézetek létesülnek, vagy a magyar bankok fiókokat állítanak fel a vidéki városokban és nagyobb községekben, amelyek lehetővé teszik reális keresek esetében a kölcsönök folyósítását. Leg­jellemzőbb a jelenlegi helyzetre, hogy D est öl Ziláltig, Nagybányáig nincsenek önálló magyar pénzintézetek. Csak Ré­sen, Besztercén, Szászrégenben működ­nek olyan fiókintézetek, amelyeknek központja Kolozsváron van. Ezek a pénzintézetek azonban a legjobb akarat mellett sem tudják kielégíteni a körzetükbe tartozó lakosság egyre foko­zódó hiteligényeit. Magyar szempontból nagyon szomorú, hogy a páncélcsehi, kékesi, nagyilondai, ma­gyarlápost és bethleni volt magyar pénzintézetek a román uralom alatt 1 megszűntek. Ezzel szemben idegen alapitásu, tőkéjű és tevékenységű pénzintézetek állami és egyéb köztámogatással vigan szaporod­tak. A lehetetlen helyzet miatt a magyar lakosság is kénytelen volt idegen pénz­intézetekhez fordulni, ha kölcsönre volt szüksége. Nagyon sok magyar vagyon úszott el azért, hogy a járási központok­1941 i prill a 16. Imn a többségi butikok a mayyur ad • lába alól kihuzláih a földei, ha a lejárul lair nem tudóit fizetne A román imp« Miim nkill «•/.<■ 11 n helyzeten mm lehetőit változtatni. Nem kell ahhoz közgazda-.ági szakem­bernek lenni, hogy visszatekinti-iink 1 magyar penziniezetck román Imperium alatti súlyos helyzetér!. A legfőbb bank- tunács e a hatóságok mindent megkísé­reltek, hogy a vidéki magyar bankfió kok muküde ét lehetetlenné tegyék. Ki» vetkeztek a konverziós veszteségek, amelyeket a román bankok állami támo­gatással künnven átvészeltek, a magyar tőkeérdekeitségii pénzintézetek azonban katasztrofális helyzetbe jutottak. Vissza keli hódi a ii az eiveszteit vidíki péiizjíiacoí 1 árgyilagos bírálattal nem is lehet fe­lelőssé tenni az erdélyi magyarság pénz­ügyi vezetőit azért, hogy kénytelenek voltak vidéki bankfiókjaink pusztulását tétlenül nézni. Most azonban megválto­zott a helyzet. A sorsfordulás előnyösebb helyzetbe juttatta magyar pénzintézetein­ket. Országszerte fellendült a vállalko­zási kedv, minden lehetőség meg van te­hát arra, hogy a bankok most már ked­vezőbb körülmények közölt bankfiókok felállításával újra fellendítsék a hiteléle­tet. Egyformán szüksége van erre köztiszt­viselőnek, kereskedőnek, iparosnak és gazdának. Az erdélyi származású köz- tiszltviselők legnagyobb része huszonkét éves áljástalanság után lépett az állam szolgálatába. Ennek a huszonkét eszten­dőnek gazdasági következményeit most is érzik. Legtöbben ma is fizetik régi kötelezettségeiket, társadalmi helyzetük­höz méltó berendezkedésre pedig egyelő­re nem is gondoltainak. Vidéki városok­ban, nagy községekben egyaránt életre­való és hasznos tervezgetésekeí hallot­tunk, amelyeknek előfeltétele természe­tesen a hitel. \ irágzó vállalatokat lehet­ne létesíteni egészen kis kölcsönnel, ame­lyet pénzügyi szakemberek bizonyosan folyósítanának is, ha ezeken a vidékeken bankfiókok működnének. Fellendült a vásárlási kedv is. Ingatlanokat- üzlete­ket, ipari műhelyeket vehetnének át a magyar lakosok, ha pillanatnyilag bank­kölcsön állana rendelkezésükre. Tudjuk, hogy a hitelélet feltámasztásának tervez- getései már megtörténtek. Hogy milyen formában fog megvalósulni a magyar tőkeérdekeltségek uj térhódítása elvesz­tett területeiken, az egyelőre még nem került nyilvánosságra. Ebben a pillanat- hat azonban az a helyzet, hogy7 egyik legfontosabb pemzeti érdekünk valami­lyen formáiban összeköttetést teremteni a vidéki kisemberekkel. Az Erdélyi Párt vállalta ennek a munkának egyrészét. Meghallgatja a panaszokat, tanácsokat ad a tervezgetőknek és illetékes helyen tol­mácsolja a kívánságokat. A gazdasági élet szabályos vérkeringéséhez azonban ennél is több kell. Sokszor néhány napi kése­delem olyan tervek felborulását jelenti, amelyeket később már nem lehet megva­lósítani. Lehet, hogy a kezdet nehézsé­gekkel jár és áldozatokat igényel, mégis gondoskodni kell a román imperiwn alatt megszűnt bankfiókok feltámasztá­sáról és uj magyar vidéki pénzintézetei: létesítéséről. Bizonyos, hogy az áldoza­tok egészen rövid idő alatt meghozzak a kívánt eredményt. Erdély egész magyar­sága becsületes és komoly szándékkal ké­szül az épitőmunkára. Meg kell tehát ta­lálni a lehetőséget arra, hogy ez a mun­ka megfelelő keretek között megindul­hasson és sokat szenvedett népünknek végre gazdasági jólétet hozzon. (v. j.) Uj 1941. évi kiadás. LT. I. Kisatlasz (Földrajz és statisztika) üz egész világ térképedben és számokban A vaskos, több, mint 500 o'.'diaías kötet, 176 oldal remek, legújabb statisztikát, 32 küünő nyomdatechnikával kihozott térképet és részletes névmutatót tartalmaz. Ára tar­tós vâşzonkoţesben . 16 pengő. Zsebatlasz, kis kiadás, jó térképekkel 50 fillér. Kaphatók az Ellenzék könyvesboltjában. Kolozsvár, Mátyás király tér. Vidéki rendeléseket is azonnal intézünk. Kérje a könyvujdoníágok

Next

/
Thumbnails
Contents