Ellenzék, 1941. április (62. évfolyam, 74-98. szám)

1941-04-15 / 85. szám

'11941 április 15. ELLENZÉK 3 „ üj feMatok eilt az EME törtéaettuiioinánvl szakosztálya KOLOZSVÁR, április la}. (Saját tud.; Az Erdélyi Muzeum-Egylei most tavasszal is megtartja népszerűsítő tudományos / előadásait, melyek a román megszállás alatt az erdélyi magyarság tudományos életének egyik legfőbb és legerőteljesebb megnyilvánulása volt. Magyar nagyközön­ségünk az EME előadásain nyert betekin­tést tudósaink kutatásaiba és itt ismer­kedett meg az egyes tudományágak !egJ újabb eredményeivel is. A mostani elő­adássorozat megkezdése alkalmából fel­keresek dr. Szabó T. Attila egyetemi ta­nárt. a bölcsészet-, nyelv- és Yorténettu- domány szakosztályának titkárát s meg­kértük, ismertesse az Erdélyi Muzeum- Egyesület és a bölcsészet-, nyelv- és törté­nettudományi szakosztály muitját, célkitű­zéseit és jövőbeli terveit. — Az Erdélyi Muzeum Egyesületet gróf Mihó Imre ,,Erdély Széchenyije“ alapítot­ta 1859 november 23-án. Az egyesület célja kettős: 1. múzeumi, könyv- és levél* tári anyag gyűjtése, illetőleg ezek keze­lése és 2. a tudományok művelése, elő­adások és kiadványok uján. — Az első célt az egyesület oly mér­tékben elérte — folytatta nyilatkozatát Szabó T. Attila dr. egyetemi tanár —, hogy hatalmas gyűjteményei, melyek 1872 óta az egyetem kezelésében vannak, raa különböző egyetemi épületekben szétoszt* va, az egyetem tudományos oktatásának és általában a tudományos kutatásoknak is nélkülözhetetlen eszközeivé váltak. A második célt, az egyéni tudományos kuta­tásokra alapított tudománymüvelést az egylet akkor kezdte meg, amikor az alapí­tást követő év (1860) tavasizán, tudomá­nyos gyűléseket kezdett tartani. 1860 tói jónak látták az előadások tárgya szem­pontjából tartott üléseket külön történel­miekre és természettudományiakra elkü­löníteni. A történelmi gyűlések elkülöní­tésekor tulajdonképpen a későbbi böl­csészet, nyelv és történettudományi szak* osztály megalakulását mondották ki. — Kik voltak e szakosztály első neve­sebb tudósai? honismeretre. Ezt a célt szolgálja a szak­osztály külön folyóirata is, az Erdélyi Muzeum. amely 1906-tól dr. Erdélyi Pál egyetemi könyvtárigazgató szerkesztésé­ben magas tudományos színvonalat ért el és ismertté válik az ország területén ki­vid is. — Á szakosztály már 1907-ben meg­kezdte tudományos népszerűsítő előadá­sainak tartását az egyelem Aulájában. Az egyesület évenkint megtartott vencléggyü- lései pedig 1906-ban kezdődtek; a hábo­rú előtt Marosvásárhelyen, Gyulafehér­várt, ZHahón, Brassóban, Vajdahunyadon és Tordán, jobbára tehát olyan helyeken voltak, amelyek ma még idegen megszál­lás alatt vannak. A szakosztály kifejtett munkásságára jellemző, hogy 1906—19 L8. közölt 112 előadást tartott. Sajnálatos azonban az a tény, hogy a szakosztály előadásaiban mindjobban eltávolodott az erdélyi élettől: az összes előadásoknak még fele sem volt erdélyi tárgyú, a szak­osztályi előadásoknak meg alig egvharma- da. Dicséretes kivétel volt dr. Posta Béla egyetemi tanár, a régiségtár igazgatója; ő külön folyóiratában kizárólag erdélyi és múzeumi anyagot ismertetett. Nem feled­kezhetünk meg legkiválóbb munkatársai­ról sem: Kelemen Lajosról, Roska Már­tonról, Buday Árpádról, Kovács Istvánról. — Milyen helyzetbe került az Erdélyi Muzeum. Egyesület a román megszállás idején? — A háború és még* inkább a rákövet­kező román megszállás évei természetesen bénitólag hatottak az EME és igy a szak­osztályunk működésére is. A szakosztály akkori elnöke, a nemrégiben meghalt hí­res nyelvész, Gombócz Zoltán, 1919 őszén elhagyta Kolozsvárt. A szakosztály akkori titkára, Varga Béla, valamint Márki Sán­dor. a kolozsvári egyetem tanárának rövid elnöksége alatt igyekeztek újjászervezni a szakosztály tudományos munkásságát. Márki Sándor távozása után Buday Ár­pád elnöksége alatti másfél évben tartot­ta szakosztályunk legtöbb előadását, mint­egy huszonnégyet. Munkánkat azonban a román hatóság folyton zavarta. így a román erőszaknak engedve, Buday Árpádnak is távoznia kellett Kolozsvárról. Egyéves pangásnak lettünk szemtanúi. Ezután Kristóf György elnöklete alatt újjáalakult a szakosztály. Azonban 1927-ben a'román egyetem és az EME között egyre élesedő helyzet miatt Kristóf Györgynek is, mint a román egyetem professzorának, le kel­lett mondania az elnökségről. 7 avaszy Sándor 1927 óta vezeti elnöki minőség­ben szakosztályunkat. Vezetésével újjá­éledt tevékenységünk is. Az egyetem nél­kül maradt magyarság tudás után vágyó j tömegeit az EME tudománynépszerüsitő előadássorozata keretében szakosztályunk tagjai elégítették ki. Arz ■ egyesület 1930- lól kezdődőleg újra felélesztette a várnlor- gyiilés-rendezés immár hagyományos szo­kását is. A román uralom alatt Marosvá­sárhelyen (1930), Nagyenyeden (1931), Nagybányán (1932), Sepsiszentgyörgyön (1933), Brassóban (1934), Tordán (1938) és Gyergyószentmiklóson (1939) voltak vándorgyűlések. A többi években a ható­sági engedély megszerzésének nehézségei megakadályozták az egyesülettel együtt a szakosztályt is abban, hogy a tudomány népszerűsítés munkáját végezze. Jellem­ző volt a temesvári vándorgyűlés (1937) megakadályoztatása, amikor a tiltó ren­delkezés az uitolsó pillanatban érkezett! meg, úgyhogy számtalan előadó Temesvá­ron értesült a gyűlés betiltásáról. — Milyen eredményeket ért el a szak­osztály? — Szakosztályunk az első 75 évben 361 tudományos értekezést, 106 népszerűsítő és 85 vándorgyülési, összesen tehát 552 előadást tartott. Ehhez hozzá kell számí­tani még azt is, hogy jobbára szakosztá­lyunk tagjai irták az Erdélyi Muzeum ed­dig több, mint 50 évfolyamának tudomá­nyos értekezéseit és egyéb közleményeit. A háború után megindult ,,Erdélyi Tudo­mányos Füzeteknek“ a visszacsatolásig megjelent 120 számát, valamint a háború előtti „Dolgozatok az Erdélyi Muzeum Érem- és Régiségtárából“ cimü kiadvány 10 vaskos kötetét is szakosztályunk rag­jai látták el kéziratokkal. 1 -— Milyen uj célkitűzések irányit jók felszabadulásunk óta az egyesületet és a szakosztályt? — tesszük fel az utolsó kérdést dr. Szabó T. Attila professzornak. — A felszabadulással most uj feladat előtt állunk. Nem uj célok felé halad az egyesület, csak megújult erővel akarja a régi célokat munkálni. Reméljük, hogy előadóink nem esnek a mult hibáiba. Szakosztályunk tagjainak be kell látniok. azt, hogy Erdély minden megnyilatkozá­sát nekünk kell feldolgozni, mert helyet­tünk ezt a munkát senki el nem végzi. Várja ezt tőlünk az egyetemes magyar tu­dományos világ is. Ebben a munkában egynek kell lenniök szakosztályunk tagjai­nak, az egyetem tanárainak és a most ala­kulóban levő Erdélyi Tudományos Inté­zet tagjainak is. — A most meginduló előadássorozattal — fejezte be nyilatkozatát dr. Szabó T. Attila — erre a munkára akarja a szak­osztály ráterelní a figyelmet, hogy az er­délyi szakkulalók állandó összeköttetés­ben legyenek a kolozsv ári közönséggel és hogy általuk kapcsolódjék be mindenki a város művelődési kinesesházába. * (sze) ­fl némeí v.derafífpargncsnakság jeleni: Német csapatok megsemmisítették a |yg@siiáv haderő zömét fi sze b hadsereg imraifrán/aí az ad iái tengerpart hegyvidékire menekültek — fiz epiptomi Solumot is bevst ék a németek — A szakosztály csirájában is neveze­tes tagokkal dicsekedhetett. A legneve­zetesebb Jakab Elek, Kolozsvár történet- irója, Kőváry László, Erdély történetíró­ja, Gyulai Pál, Kriza János, Salamon Jó­zsef, Sámi László. A szakosztály ülésein ismertette először Orbán Balázs a Szé­kelyföldről irt munkája első részleteit és itt értekezett Szabó Károly, a hires tör­ténetiró, valamint Szilágyi Sándor, Erdély történetének nagy kutatója. A régészek közül elég, ha Torn Károly és Finálv Henrik nevét említem. A „mindenttudó“ Brassói Sámuel a bölcsészetet képviselte; a nyelvészek közül a későbbi nagy hír­névre szert tett Vámbéry Ármin is dől- j gozott a szakosztály keretében. —- A szakosztály életében is nagy for­dulatot jelentett az egyetem 1872-ben történt megalakulása. Az egyetem tanárai­nak tudományos munkája az EME szak­osztályainak keretében folyt le. Szakosz­tályunk végleges mai nevét 1883-ban nyer­te. Ettől az időtől kezdve szakosztályunk ■ működése előre megállapított alapeNek szerint folyik. Szakelőadásokat, népszerű* sitő előadásokat tart és tudományos mun­kákat ad ki. Ekkor választják meg a szak­osztály elnökévé dr. Hómon Bálint kul­tuszminiszter apját, Hóman Oltó dr. egye­temi tanárt is. A régiek mellett egész se­reg uj név jelenik meg: Ferenczi Zoltán, Baross György*. Gergely Sámuel, Szádecz- ky Lajos, Márki Sándor, Gyalui Farkas, Kanyary Ferenc, Moldován Gergely, Schneller István, Csengery János, Imre Sándor, Balogh Arthur, Erdélyi Pál, He­gedűs István, gr. Kuun Géza, Gál Kele­men, Orosz Endre, Torma Zsófia és még annyian tudósaink közül.- A szakosztály végleges feladatmeg­jelölését, az EME 1906-ban készült alap- szabályzata szerint, uj ügyrendre fektette. Eszerint a szakosztály az EME-nek egyik tudományos szerve lett. Feladata az, hogy könyv-, levél- és régiségtárában levő tu­dományos anyagot feldolgozza s egyben művelje a címébe' foglalt tudományokat, teliát az úgynevezett szellemi-tudományo­kat. Különös gondot kell fordítania a 1 BERLIN, április 15. (DNB.) A védeiőfő- parancsnokság jelenti: A német csapatokkal szembenálló ellensé­ges erők zömét Jugoszláviában megsemmisí­tettük. A iszerb hadsereg maradványai a né­met és olasz csapatok élői az .adriai ten- j gerpart hegyvidékeire vonultak vistza. El- j űenállást már csak hegyenként fejtenek ki. j Az ellenség üldözéssé közben átléptük ai Szá j vát. 1 Északgörögországban a hadműveletek tervszerűen folynak. ÉszafeafrikáboJn újabb előnyomulással be­vettük Capuzzo erődöt, valamint az egyipto­mi földön fekvő Soíimot. Német zuhanóbombázók a máltai repülő­terek eliten végrehajtott támadásaik közben két földön veszteglő vadászrepülőgépet el­pusztít olttak és telidbe találtak egy angol rombolót. Vadászrepülőgépeink a szigeg felett légi harcban lelőttek egy angol) va­dászrepülőgépet. A Szentgyörgy-csalHorna közelében fel- fegyyerzet t hajókaravánból repülőgépeink eiisülyeszteiUtek 3, összesen 28 ezer tonna tartalmú hajót. Kél másik nagy hajót súlyo­san megrongáltak. Harci repülőgépeink az el műit éjjel eísülyesztettek még egy Ötezer tonnás kereskedelmi hajói. Egy buvárnaszá* dunk Island mellett telibe talált egy .10 ezer tonnás angol segédcirká'ót, amely dUülyedt. Két efőörsnaszádunk az Északi-Henger part­jain a rátámadó 6 angol repülőgép közül kettőt lélőtt. egyet megrongált. (MTI ) fiz Glas? fdhadsszállés jeleiül: az eíöiucsmj ás iováhb larí Valahol Olaszországban (Ştefani) ápr. 15. Az olasz főhadiszállásé 311. számú közle­ménye: Jugoszláviában tovább nyomul élőre a má­sodik hadtest és hadoszlopai már túljutottak GoSpicíS-on. A zárai csapatok erős ellenséges ellenállás megtörése után megtámadták Knin vasúti csomópontot, ahol igen sok foglyot ej­tettek és gazdag hadizsákmáuyra licitek szert. Albániában Szkuttiaritó! északra több, mini 500 foglyot ejteHtünk és nagymennyiségű ha­dianyagot zsákmányoltunk. A going arcvo­náson a 14-ik hadtest vasárnap reggel óta Korica vidékén nyomul előre. A visszavonu­ló ellenséges hadoszlopokat vadászrepülőgé­peink álttandó géppuska tűz alatH tartják. Légi harcban egy repülőgépet lelőttünk, egy olasz repü őgép nem tért vissza. A né­met légi hadtest kötelékei 13-ra és 14-re virradó éjszaka bombázták MáCta repülőte­reit és tengerészeti támaszpontját.. Egy tor- pedórombolóft eltaláltak. Egy repülőgépet lelőttek. Égzakafrikában olasz és neme)? csapatok elfoglalták Bardiát és elérték Kíreuaika ke­leti haít'árát. Kirenaikát 12 napig tartó he­ves küzdelem után visszaíoglallítuk. Tobruk ango? hellyőrsége még ellentáü. Keletafrikában nem történt említésre mél­tó újabb esemény. (MTI.) HALÁLRA ÍTÉLTEK KÉT ROMÁNIAI VOLT VASGÁBDISTÁT. Bukarestből jelenti a MTI: A galaci katonai parancs­nokság halálra ítélte Jonescn Dumitru 28 éves tanárjelölt, volt légionista rendőr­kapitányt, akinek ugyanakkor minden va­gyonát elkobozták. Ugyancsak halálra ítél­ték és megfosztották vagyonától Sobora- nu N. 24 éves lapteriesztővállalat-tulido- nost. Mindkettőjük ellen az volt a vád, hogy a többszöri felszólítás ellenére, sem szolgáltatták be fegyvereiket. Ezzel egy* időbyu jelentik, hogy a bukaresti hadbí­róság 64 volt vasgárdislát egy hónaptól 15 évig terjedő szabadságvesztésre ítéli, mert resztvettek a januári lázadásban. fiz árvízkárosultakért! Az anyaországbeli árvízkárosultak javá­ra megindított széleskörű gyüjtőmozga- lom őszinte és mély visszhangot ver az erdélyi magyar társadalom lelkében. Bi­zonyítják ezt a tényt a nap-nap után be­érkező adományok, amelykben a testvéri magyar sziv készségesen segítő együttér' zése nyilvánul meg. A legutóbb beérke­zett adományok közül, amelyeket alább közlünk, kiemelkedik a Magyarországi Bibliakövetők erdélyrészi prédikátori ka­rának jelentős Összegű adománya. Eddigi gyűjtésűnk végösszege (az Erdélyi Párt központjá­hoz beszolgáltava) 2108.16 P Magyarországi Bibliakövetők fele- hezete Erdélyrészi prédiká­tori kara 100.— ,» Magyar Kaszinó Kerek-asdfal 1 társaságától 7Ö.— Vályi Andorné 8.—1 „ Ürmösi Zoltánná Szent Antal nevében __________5.— ,, Összesen: 2231.16 azaz kettőezerkettőszázharmincegy /;> ngö és 16 fillér. A gyűjtést tovább folytatjuk és leérjük, illetve várjuk olvasóink szives adomá­nyait.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents