Ellenzék, 1941. április (62. évfolyam, 74-98. szám)
1941-04-01 / 74. szám
_ 2 ELIEN2ÉK rHemamocm fl Küzönséinel karütve szervezik meg a sz b.idejvetemí eioadásoKal l\()l.O/S\ j K. opnlis !. (Sujiit lm! '' V I’ on'iu' Jo.scl I udomiinvcgN etem ;il(:il rendezőit svuluidcgvclcmi előadások sikc- 10 .ura késztette a/. előadások rendezőjót. Schneller Karoly dr. egyetemi tanait. 1» I» ji % a jövő ovi előadássorozat tökelctesi lese céljából kordonokot bocsásson ki. Ezzel a közvélemény segitséget ű- igénybe óhajtja vonni i rendezés es anyagolos/tas tokintetchon. \ kordon a következő kérdése kot tartalmazza: Kívánatosnak tartja-e <i szombati előadásoknak keddre roló áttételei? Az < ló- átlósok időpontját (d. u. (>) helyesnek tartja-e? Mily tárgykörbe rágó előállásokat hallgatna legszívesebben? Milyen bíráló észrevételt' van a befejezés előtt ellő mostani elöadássorozuttal szemben? Válaszadó életkora, neme. foglalkozása? Kívánatos, hogy a közönség őszintén feleljen a feltett kérdésekre, annál is inkább, mert a szabadegyetemi előadások a közművelődés szolgálatában állanak és az őszinte válaszok nagyban megkönnyítik a rendező munkáját is. A kitöltött ivek bármikor átadhatók az egyetem portásának, vagy a ruhatárnál szolgálatot teljesítő altisztnek. Hz árvízkárosultakért! Az árvízkárosultak javára újabban hozzánk beérkezett: Schuster Emil cégtől 20.— „ Előzőleg kimutatott gyűjtésünk 1073.16 „ Összesen: 1093.46 P ■ rAz Erdélyi Párt országos központjához ugyanakkor újabban a következő adományok érkeztek: Bartháné sz. Bokor Margit 2.— P. Az „EUenzék“ által újabban befolyt : 55.— ,, Í4z Erdélyi Párt kolozsvári ta- w gozatához Rád Árpád légfl ^ vt| felügyelő . 10. ^ „ Muntyán Péter fiai -- 20.— „ Tţulin Miklós •* 10.— „ Dr. Gündisch Mihály fogorvos " 15.— „ Az Erdélyi Párt itiatelkei tago- A' zatának gyűjtése: 45.25 „ Klező gyűjtésűnk végösszegei 7078.59 „ rAz Erdélyi Párt gyűjtése a mm i f napig: 7235.84 P [i rA gyűjtés minden vonalon folytatódik. Uj áivat a házak falán lla Kolozsvár külvárosában jár «/. ember, szédül n szeme azoknak « fel iratoknak n kusza ziiirznvarától, melyek ben egyes éjszakai betiivetök vagy szóló sós égés poétikai nézetüknek, vagy ami meg gyakoribb és idekjnt kin még ért hetobb, egyes emberek, vagy családok iránt érzett rejtett gyűlöletüknek adják otromba ákombákomokban jelentkező tanúságát. Jilente csak egykét ház falán jeleni meg néhány ábra. Az első az egyik po lit kai párt barnaszinii jelvénye volt, mely esöverte állapotban, szétkenve kii • IönőseM rossz emlékeket ébresztett igy felnagyított illúzióban éppen a fala kon. l nnék az ábrának a feltűnését megirigyelte egyéb ábra is és a külön-* féK keresztek különböző fajtái jelentek meg hamarosan, most már nem csak barna színben, hanem a feketétől a vér vörösig, a sziliek minden feltűnőbb ár-* nyalatában. Eddig az. ügy, ha nem is volt a háztulajdonosok számára öröm, | de nem nőtt túl más. városok hasonló ! házfatmüvészetének keretén. Az uj sport teljes kifejlődése azonban ezután következett csak igazán. Egyes házak lakóinak halálos Ítéletéig, sőt irmagtalan és fajtás kiirtásáig me-* nöen olyan bőséges és folytonos betű vetése indult meg — megfelelő helyes Írási hibák intézményes gazdagságával — a külváros utcáinak minden házfalán, hogy egy szép napon egész utcasorok házfala telt meg az éjszakai szövegírók betiitömegei vei és ma már személyes izenetek csataterévé vált a házak fala, mely csatatér felett hiába igyeksz k nappal békét teremteni a házmester vagy a háztulajdonos jószándéka, az uj hadjárat festékanyagai és ecselkezeiöi anyagban és energiában kifogy liatat1n*< nők, éjszakánkint minden nappali rend csináló kísérlet ellenére meg'ntcsak megteltek a falak — lehetőleg még több ábrával és szöveggel. A kérdés messze túlnőtt a csinytevés jelentőségén. Egyik vonatkozásában azért, mert a sok uj ábra között itt is, ott is feltűnik egy rosszemlékű, rövid életű rémuralom kanálisi/ii emléke, amit semmiképpen sem tűrhet meg egyetlen házfalon sem a rendőrség. Másrészt súlyos zavart és kárt okoz ez az újfajta külvárosi éjszakai társasjá** ték a háztulajdonosok tatarozás! igye kezeiénél, mert ahányszor a gazdagnak valóban nem mondható há/tulajdono« sok u maguk áldozatkészségével he is mesze ítélik ismételten házuk falát, hogy eltüntessék onnan a számukra legkellemetlenebb, esztétikailag valóban nem iiditö firkálás,okát. De nem utolsó sorban érinti termesze teseu a kérdés a rendőrséget sem. Jól1 tudjuk, hogy a rendőrség munkája mennyire túlterhelt mindaddig, miiig a huszonkétesztendös idegen uralom emlékei és aktakövetkezményei alól köze-* gei fel nem szabadulnak. Akárhogyan áll is a rendőrség elfoglaltsága, szolgálata nem lehet elégtelen ennek a fontos fel adatnak az elvégzésére sem. Tessék a legszigorúbb rendszabályokkal megakadályozni és megtorolni ezt a városcsu-* fitást és intézményes köz vagy onrongá lást, mert elképzelhetetlen, hogy egy» egy erélyes büntetéssel, birsággal vagy fenyítéssel le ne lehessen lohasztani e bizonyára inkább gyermekes és suhan cos lélekre valló tömegmániát, amely ma már egész városrészeket rongál meg teljesen epidémiaszerüen. .Az egész jelenségnek nem is annyira politikai, mint rendészeti jelentősége van. Magyarországon senkinek1 sem tiltja meg senki sem, hogy po’itikai ho-* vatartozását tisztességes és törvényes keretek között megvallja. Ha valame lyik politikai párt terjeszteni kívánja a maga jelszavait, vagy jelvényeit, ezt megteheti a házfalak között, az abia-« kokban, vagy saját helyiségeinek, híveinek falain. Semmiesetre sem válhatok azonban semmiféle pártnak, vagy szer vezetnek sem díszére, sem előnyére, ha mások vagyonának megrongálásával olyan alantas és sötétben bujkáló esz** közökkel kísérelné meg bármilyen szél söséges oldalon álló propagandájának gyakorlását, mellyel egyrészt az érdé Ma, kedd este IC órakor van a Kristály-kávé ház (Unió és Rózsa-utca sarok) április havi varietéé miisorának bemutatója! !! Mindéi szarna altra ícíóü Az emeleti „Grill“ helyiségben SzjkelY Irén az országos hirü dizőz. 1941 Április I. kell károsuMak nagy tömeg T maga • •!■* len háborítja, mű' részt a közömbös ja rókelök Ízlését megbotránkoztatja. Kolozsvár s á!(a!ában Erdély sohasem volt tnl/iju H/ ilyen st iltiKgyukorlalok nak. Nálunk mindig minden alakuló', intézmény, egyesület vagy párt olyan mértékben jelentei,I valamit, amilyen mértékben komoly, felelős emberlöme-* geket, vagy csoportokat érdekelt ésálli tott ki a nyilvánosság dobogóira. Itt magánbeszélgetések közben is egymás szemébe szeretnek nézni az emberek és szívesen meghallgatják az uj, vagy az ellentétes véleményt is, ha nyíltan, az érvelés szabadságában hangzik az el. Egyáltalán nem arról van tehát szó, hogy bármilyen törvénytisztelő felfo gás, vagy vélemény ellen lenne is itt bárkinek e város falain belül kifogása. Minden jószándékot, épitő kritikai vé-< leményt szívesen fogad és szívesen megfontol itt mindenki. Éppen ezért elsősorban azok igyekeznek itt a rend fenntartásában segítségül lenni e hibák kiküszöbölése érdekében, akiknek nevében és jelszavaival firkálják tele — hisszük és reméljük, hogy felelőtlenül — békés polgáraink házfalát. ,E város fala'n belül minden tiszta gondolat szívesen találhat otthonra. De kivül e falakat ne csúfosa el és ne tegye ily módon semmiféle kültelki divat ne vében senki sem megbotránkoztatóvá. Tűz pusztított a kolozsvári Bergmann-csőgyárban Kétezer pengő a kár K0L07SVÁR, április 1. (Saját tud.) Tegnap délben tűz ütött ki a Kriza-utca 6. szám alatt levő Bugarin-féie Bcrgmannesö-gyárban. A tűzoltóság azonnal kivonult a helyszínre vitéz Zombdry A. József főparancsnok és Tarr Ernő tűzoltó felügyelő lezetésével. Ekkor már a műhely mennyezete és a ház tetőzete is égett. Mintegy másfél órai munka után sikerült a tüzet eloltani, az anyagi kár azonban igy is meghaladja a 2000 pengőt. Az oltási munkálatok közben a deiekasan dolgozó tűzoltók közül másodfokú égési sebeket szenvedett Sinai György tűzmester, Bükkös Ferenc és Loncsár István tűzoltó csővezetők. A kiloccsanó forró szurok sebezte meg mindhár- mukat oltás közben. A tüzvizsgálat megindult á tűz keletkezési okának megállapítására. Minden valószínűség szerint a kazánban olvadó 200 kg. szuroktól gyulladt meg a műhely mennyezete. A vizsgálat tovább tart. A kárnak csak egy része térül meg, mivel a gyár nem volt biztosítva. Wúdvz éss Uolfö Aki mestersége szűk köréből ki bir lépni s önállóan fejez ki ismerős lehetőségeket, különösen, ha még termékeny képzelete uj alakzatokkal tetézi a létet — művésznek szoktuk nevezni. És a művész költő lesz, ha érzelmek és gondolatok teremtésével elragadtatás és szolgálat igézetébe dönti kortársait, fölemelkedve az egyéni bölcselet magaslatára, honnét az örökkévalóságba és Isten arcára pillanthat. Ily értelemben Verebély Tibor is művész és költő volt, a mütökés művésze és a sebészet költője. A hűvös és vakítóan tiszta műtőben — szinte patyolat-elefánt- ‘csonttoronyban — körülszállva tanársegédek és nővérek hófehér felhőjétől, maga ragyogóra mosott és vasalt kórházi ruhákban, úgy végezte munkáját uj utakról hozott önállósággal és képzelet ihletével, mint egy átszellemült zongoraművész. Amikor pedig tanított, a bölcsész-költőt elevenítette meg a klinikai tenterernben föl és alá imbolyogva, néha népies egyszerűséggel, máskor a bölcselet világitó sugallatai közölt, az irt és beszélt magyar nyelv tökéletes szépségét és essay- szerű árnyalatait az orvosi területen eddig még nem ismert erővel, zamatoson, zeneiséggel fejezve ki, igen a költő, aki hallgatóira és olvasóira kényszeríti meglátásait és megérzéseit, emlékezetünkbe vési sok igéjét és mondatát, egyszersmind a derűs és meleg emberszeretet friss tételeit, amelyek nélkül nincs igazi művészet és költészet, főleg az orvosi hivatás területén. Művészetét, költészetét, orvosi tudományát, esetleges külső körülmények is hangsúlyozták. Tisztaság és fény környékezte végig az életen. Klinikája rend és világosság tiszteletet parancsoló háza volt. Csupa siker és elismerés napsütötte utján egyenesen haladt előre az egyetemi katedrára, a magyar és külföldi tudományos akadémiák székébe, az orvosi szak és szociális intézmények elnökségeibe, a társadalmi vezérek első sorába, dús könyvtári és munkaszobák teremtő ihletébe, a haladást szolgáló irodalmi alkotások egész halmazaiéba. Mikor pedig most véget kellett érnie Kallokagatlios anér életének része lett a legszebb orvosi — tanári — emberi halálban: tudományos értekezés közben lett rosszul és klinikai dől gozószobájában halt meg rövid tusa után euthanasia gyönyörűségében. Körülölelve megint a fehér felhőtől: professzor, barátok, adjunctusok. tanársegédek, műtő- növendékek, ápolónőktől mintegy az ősz- szegezett lét legmeghittebb fészkében. Hányszor sétáltam el dolgozószobája mellett, érezve közelléte és láthatára édes igézetét, akkor is, ha éppen távol volt, de mindig betöltve varázsával a klinika minden zege-zugát! Az ablakok és padlók beszivták magukba pillantását és munkatársain az isteni hasonlóság mellett a verebélyihasnnlat is tündöklőit. 4z ő kreatúrái voltak mind s nem véletlen, hogy az egyetemekre és kórházakba, más vezető helyekre is az ö tanítványai, kerültek, hogy csak néhány nevet említsek a legutóbbról, például a kolozsvári egyetem sebészprof esszor ónak Nováh- nagy kórházak sebészföorvosainak. Borsós s Pommer scheint magántanárok es mindenek előtt önmaga helyettesének Ma- tolay tanár. Ismerem e nagy nyilvános lit kokat, hiszen hónapokig voltam ragyogó szép és gyöngéd kórházának vendége, aki pedig irtózott a feltűnéstől, még a beteg feltűnésétől is. amikor már lehetett, az ő állandó érezhetésére csoszogtam a folyosókon végig s amig nem lehetett., a többi szenvedő társsal együtt állandóan vártam látogatásait. Milyen el felejthetetlen pillanatok voltak ezek. Nemzedékem tagja volt. alig néhány hónappal idősebo, mint én és arra emlékeztem, hogy egyetemi hallgató korában mekkora büszkesége volt a tantermeknek, majd a kórbonctani és a mütőnövendékség karának, a medikus közéletnek, a sub auspiciis re- gis alatt doktornak, de pontosan emlékeztem arra is, miként halmozódtak föl rendre a sebész, a tudós, az író tüneményes nagy sikerei, a kari és világi kitüntetések tömegei. De a kórteremben voltak mégis legnagyobb sikerei, az ezüst felhőtől, nagy kíséretétől körülölelten. Tiszta ember diadalok. A beteg átszellemült. Úgy érezte, hogy a mütökés visszamaradó nyoma nemes és kedves emlék maiad mindörökre, az élet és halál közt végzett nagy kalandról hozott exotikus tárgy s akitől kapta az egyszerű méltóság és emberfeletti lehetőség bűvölő hőse pedig. A kórterem csupa fény és mosoly lelt a szeretettől és leiektől. Verebély nemcsak mint előadó volt felülmúlhatatlan, de mint orvosi csevegő is. Bizalmat, reményt, biztonságot, vidámságot, de rendel is, fegyelmet, pontosságot sugallt. Nem vetette meg a költő nemes fegyverei közül a tréfát, élcet, adomát, olykor drasztikus és érzéki oldalaival. Mint közvetlen és igaz ember. Mindez mély bölcseletén — olvasott filozófus volt — és szaktudáson — mert önálló és merész kutató volt uj műtéti eljárások szerencsés fantáziája — átszűrve, csillogón ékesitetten tantermi és orvos társasági értekezéseit és szónoklatait; élveztem, amikor lábbadozva be-bejártam előadásaira beszédét tanitóember létemre kimondhatatlan gyönyörűséggel. Sohasem felejteni el, hogyan tudott fölnézni látszólag hideg, szürke szemével az előadóterem arénájáról az amfitealralis padsorokon túl az üvegburán keresztül az ég felé. És most is hallom kedves szerető szavát, mikor gyomrom felnyitása után a nagy segédlet: orvosbarátai és öcsém társaságában fülemre hajolt mert előzőleg ő is, én is rákra gyanakodtunk — s boldogan suttogta: nincs a rosszindulatú rém' jelen... I A különleges szeretet, figyelem, gyön-. gédség rabja maradtam továbbra is. Min-; dig érdeklődött sorsom iránt és klinikája nyomtatott kérdőívét — hét éve már — pontosan kapjuk és az utolsó válaszát lehet, hogy épp halála napján adtam postára, mint a Verebély-sereg egyik tagja. Ha rokonnal vagy kisebbségi bajtárssal volt dolga, mint például Sulyok Istvánnal. akit ö húzott vissza a halál torkából, mindig igazi érdeklődéssel kérdezősködött s ez a kiváltság nem ok nélkül föltételezett érdemnek, hanem az emberi közösségnek és kisebbségi sorsnak szólott, minden ..érdekes1' és részvétre érdemes volt betegnek. De mindez mindegy a végén. A lényeg az, hogy Verebély Tibor kiildetéses ember volt: a nagy szenvedés és korai halál ellen küzdő atléta, egy nagy hivatás poéta laureatusa, vidám és fényes humanista. A megmentett embertársak tízezrei önkéntelen mély hálával és nemes könnyekkel kisérik szárnyalását az örökkévalóságba, tanítványai s orvostársai, kik három év előtt jubileumát egy hatalmas V erekély-emlék- könyvvel örökítették meg, bizonyára a bámulat fájdalmával nézik most Írásait és műtét közben reágondolva emelik fel az ezüst-villanyfényben az örök orvosi bizakodás sugaraiban — csillogó műszereiket. Ez a lét elmulhatlan. Legyen benne az ő emléke áldott, de dicsőült is, magyar és emberi példa, hogy útja ne szakadjon meg és tanításait mindenkor képviseljék a magyar orvosi tudomány hősei. Példája megsegíthet, hogy a magyar orvos hasonlítson kissé a szentekhez, . (Sp.)
