Ellenzék, 1941. március (62. évfolyam, 50-73. szám)

1941-03-14 / 61. szám

1491 március, 14. SÜNBE ELLENZÉK MHBMB&HBHB Gondolatok március idusán Székfü Gyula történetéi forgatom és keresem benne a márciusi napok mélta­tását. A történetíró csak egy oldalt szánt a március 15-iki események leírásának, hiszen alig történt több, minthogy a pesti diákság, jurátusok és fiatal Írók Petőfi és Jókai vezetésével Pest utcáin tüntető kör- menetet vezettek és a Länderer és Hecke­nast-nyomda előtt megállva, kinyomtatták „Mit kíván a magyar nemzet?“ cim alatt 12 pontba szedett kívánságaikat (melyek — mint a történetiró megjegyzi — lé­nyegükben megegyeztek az országgyűlés javaslataival), továbbá Petőfi Nemzeti dalát; délután pedig népgyülésen felol­vasták és aláírták a 12 pontot és kiszaba­dították fogságából Táncsics Jánost, a saj­tószabadság mártír jót. Csupán ennyit jegyez fel a történetíró s joggal elgondolkozhatunk,, mégis miért március tizenötödike a magyarságnak leg­inkább szivéhez nőtt nemzeti ünnepe? Miért nem az a nap, melyen megalakult az első független magyar minisztérium, vagy az, amelyiken megszavazták 1818. ÍV. és T . tv.-cikket, mely a rendi táblát népképviseleti alapra helyezte; vagy az, me­lyiken megszavazták a jobbágy felszabadí­tást, a közterhek kiterjesztését; vagy (íz, amelyiken megszüntették a földesúri ha­tóságot és az ősiséget; egyszóval, mikor a rendi Magyarország ténylegesen átalakult korszerű nemzetállammá? A felelet egyszerű. Március tizenötödi­kében a magyar nemzet évszázados füg­getlenségi törekvésének megnyilvánulását ünnepli s ennek legméltóbb kifejezését — mint annyiszor azelőtt és azóta — nem a törvénycikkek és törvényhozók, hanem a fiatalság és a költő adták meg. A fiatal­ság, ki eszméiért vérét ontotta s a költő, ki életét adta érte. * . ; Március tizenötödike tehát a fiatalság­nak és az eszmének az ünnepe. A fiatal­ságé és a költőé, kik felismerték nemze­tüknek vágyait s azoknak nemcsak hangot adtak, hanem érettük halálig helyt állot­tak. S az, aminek hangot adtak s amiért vérüket ontották, nem valami gyökérle­ien átvándorolt eszme volt, hanem olyan, amelynek kivívásáért a magyar nemzet négy évszázad folyamán számtalanszor ra­gadott fegyvert, ontott vért és áldozott életet: a magyar szabadságnak, a függet­len magyar államiságnak eszméje. * 1848 márciusában jóformán minden nép fegyvert ragadott és véres forrad ri­mákat vívott meg, hogy lerázza magáról az abszolutizmus igáját s mégsem tudom, hogy bármelyik is e küzdelmek emléket nemzeti ünnepként ülné meg. Bizonyára mi sem tennénk, ha március tizenötödike nem illeszkedne be — mint legfényesebb fejezet — azoknak a hatalmas erőfeszíté­seknek sorába, melyet a magyar nemzet- tíz évszázadon keresztül függetlenségének megőrzése és hivatásának teljesítése érde­kében kifejtett. ! Mert március tizenötödikében arra a független és hatalmas Magyarországra em­lékezünk, mely az Árpádok alatt nemcsak irta, hanem csinálta is a történelmet s melynek emlékét a magyar nemzet tuda­tából kiirtani semmiféle nyomorúság nem tudott. S emlékezünk benne arra a cso­dálatos nemzeti erőre, melyet nem volt képes megtörni sem a százötvenéves török pusztítás, sem a többévszázados Habsburg elnyomás, sem Trianon. Március tizenötö­dikében egyszerre emlékezünk az Árpá­dokra, akik a független Magyarországot megteremtették. Muhira és Mohácsra, ahol a ,,nemzet szine-java“ pusztult el a függetlenség védelmében, a végvári vité­zekre, akik ifjú mosollyal áldozták életü­ket, Bocskayra, Bethlen Gáborra és Bátho­ry Istvánra, akik az önálló Erdélyben át­mentették a független magyar államiság gondolatát, a kél Rákóczira, kik fegyvert ragadtak, mert nem tűrhették az „édes hazán esett gyalázatot1848—49-re s vé­gül azokra, akik Trianon szörnyű Ítélete után Szegedről elindultak, hogy visszasze­rezzék az elrabolt országot. * Március tizenötödikében azt az örök magyar függetlenségi eszmét ünnepeljük, melynek történetét a magyarság saját vé­rével irta meg. A régi márciusokon az „átkos Ausztriában“ látták a magyar füg­getlenség egyetlen korlátját. Ma látjuk a Március tizenötödike ünnepét fényes kérésit között ünnepli meg Kolozsvár magyarsága KOLOZSVÁR, március 14. (Saját tud.) A felszabadulás utáni első szabadságün­nep: március 15 Kolozsváron a jelek sze­rint önmagára talált erdélyi lélek bol­dog megnyilvánulása lesz. Az iinnepsér gekbe minden testület, intézmény, ható­ság, stb. szív vei-lélekkel kapcsolódik bele. Egész sereg ünnepség fogja a város szá­mára ezt a napot sokáig emlékezetessé tenni. A szabadságünnepek irányításában elől jár dr. Keledy Tibor városi polgár­mester. A polgármester a csütörtöki na­pon hirdetményt is bocsátott ki, amely közli a nemzeti ünnep műsorát és az ösz- szes szükséges tudnivalókat. A hirdet­mény szövege a következő: A POLGÁRMESTERI HIR­DETMÉNY Március 15 a szabadság ünnepe! Polgá­rok! Mi itt e városban sohasem ünnepel­hettük meg igazán. Majdnem egy negyed­század alatt pedig csak fájó szívvel gon­dolhattunk rá! Most megünnepeljük! Nem a törvény rendeléséből, hanem azért, mert ez min­dig a szivünkbe volt írva. Mert ez a ma­gyar szabadság emléknapja. Azé a szabad­ságé, amelyet a magyar nemzet az állam minden polgárának egyenlően és testvé­riesen biztosit. Magyarok, akik e városban itt éltünk és élünk évtizedek óta, ezt csak ma ün­nepelhetjük meg. Öröm,ünnep ez s azért kérem a város közönségét, diszitse fel há­zát mindenki nemzeti zászlóval. Menjen el mindenki arra az istentiszteletre, mje- lyet egyháza tart s adjon hálát a Min­denhatónak, hogy ezt a napot megérnünk engedte. Istentisztelet után a Mátyás király-té­ren délelőtt fél 12 órákor, tartjuk a nem­zeti ünnepet, amelyre a város minden polgárát meghívom. Az ünnepély műsora a következő: 1. Hymnus, énekli az egyesített énekkar. 2. Ünnepi beszédet mond dr. Baráth Tibor egyetemi tanár. 3. A Kossuth nótát előadja az egyesi­tett cigányzenekar. 4. A „Nemzeti Dal“, szavalja Gajzágó György joghallgató. 5. Á „Magyar Hiszekegy“, előadja a Magyar Királyi Honvédzenekar. 6. .Az ifjúság nevében beszédet tart Kállay Ernő orvostanhallgató. 7. A Szózatot énekli az egyesített ének­kar. 8. Az Erdélyi Indulót játssza a Magy. Kir. Honvédzenekar. Ezen az ünnepségen a város minden polgára résztveliet. A hatóságok, a m. kir. honvédség, az egyházak, társadalmi egye­sületek, intézetek, stb. képviselői részére, valamint az érdeklődő közönség részére külön helyet jelölök ki. Az ünnepély mű­sorát a tér legtávolabbi helyére is jól hallhatóan hangszórók közvetítik. Felké­rem tehát a város közönségét, hogy kije­lölt helyét a legnagyobb rendben, a m. kir. rendőrség hirdetményében közzétett útvonalakon felvonulva, tekintettel a rá- , dióközvetitésre, délelőtt negyed 12 óráig feltétlen foglalja el, hogy ünnepünk za­vartalan s a nagy nap emlékéhez méltó legyen. Este fél 7 órakor a.Kolozsvári Magyar Diákszövetség a Honvédzenekar közremű­ködésével ünnepi fáklyás felvonulást tart. Épp ezért felkérem a város közön- i ségét? víiogy . a lakása ablakait este fél 9 óráig világítsa ki. A magyarok Istene továbbra is kisérje áldásival nemzetünket és hazunkat törté­nelmi utján s engedje beteljesülni jogos vágyau. Kolozsvár, 1941 március hó 12-én. "f-, Polgármester. Másodpercek alatt ik szét a vizben az ASPIRIN TABLETTA A finom porrá szétesett Aspirin gyorsabban és egyenlete sebben őszük el a szervezetbe; és fokozottabb hatást fejt ki meg hülés, fájdalmak és reuma ellen Egyetem Mozgó Elnémult harangok utolsó napjai szombat és vasárnap. Vasárnap délelőtt 11 érakor: Elnémult iiareisif@k« fii egyházak és Intézmények ünnepségei A Főtéri Szent Mihály-templomban reggel 9 órakor istentisztelet lesz, majd Veress Ernő plébános beszél. Az evangé­likus templomban pénteken délután 5 órakor az ifjúsági ünnepélyen dr. Knef- fel Pál, az evangélikus ifjúság vezetője beszél, március 15-éu délelőtt 9 órakor pedig istentisztelet keretében Igét hirdet dr. Mezey Mihály ref. lelkész, tanfelügye­lőhelyettes, mig délután 5 órakor az Evangélikus Nőszövetség templomi ün­nepségén 1 uróczy Zoltán ev. püspök be­szél, Rernényik Sándor verseiből olvas fel. Március 16-án, vasárnap délelőtt 11 óra­kor az istentisztelet keretében Igét hir­det és Úrvacsorát oszt Turóczy Zoltán evangélikus püspök. De istentiszteletet rendeznek az összes többi egyházak is. A Kolping Legényegylet 15-én zeneka­rával, zászló alatt testületileg vesz részt a Mátyás-téri ünnepségeken, Brassai-utca 3. szám alatti helyiségében gyülekezve fél 10 órakor és 10 órakor indul az ünnep­ségre. Délután 5 órakor helyiségében mii- soros hazafias ünnepély lesz, szavalatok­kal, ének- és zeneszámokkal. Az ünnepi beszédet Bálint József igaz­gató, országeyülési képviselő mondja. Este 6 óra 30 perckor fáklyásmenet, amelynek sorrendjét az egyletben indulás előtt közli a tagokkal a vezetőség. A F. I. K. E. március 15-én délután 4 órakor Király-utca 22. szám alatti ott­honának nagytermében rendez főiskolás délutánt, amelynek műsorán Nagy András ref. teol. tanár, Jancsó Márta és Hitter Ibolyka leánygimnáziumi tanulók és Re­zik Melinda szerepelnek. A ref. teológián március 15-én délután 6 órakor lesz műsoros hazafias ünnepség, amelynek programján s fakultás énekka­ra, Sántha Pál és B. Nagy Lajos teol. hallgatók szerepelnek, dr. Nagy Géza teol. professzor pedig ünnepi beszédet mond. A Székely Alkalmazottak Társasága fel­hívja tagjait, hogy testületileg vegyenek részt a délelőtti és délutáni ünnepsége- I ken, amelyeket az egyesület reggel fél 9 i órakor a Petőfi-emlékmii megkoszoruzá- ' sával kezd meg. Gyülekezés az egyesület veszélyt, mely a török-pusztítás után be­özönlött nemzetiségek részéről fenyeget. A régi márciusokon határaink épek vol­tak. de állami szuverenitásunk korlátozott volt; ma teljes a szuverenitásunk, viszont határaink csonkák. S ha régen március idusa emlékezés volt a belső független­ségre, úgy ma emlékezés az ezeréves ha­tárokra. Mert a független magyar állami­ság nem jogi elmélet, mely akármilyen területen kiélhető, hanem hagyomány és valóság: az örök Magyarország, melynek határait a természet, a történelem, a ma­gyar kard és a magyar szellem alkotta vált oztath at atl annak. ' ALBRECHT DEZSŐ. Kötő-utca 1. sz. alatti helyiségében, lehe­tőleg székely nemzeti viseletben. A Kárpát-Egyesület tagjai az ünnepsé­gekre zászló alatt vonulnak fel, a Mátyás- házban gyülekezve. A Kolozsvári Március 15-iki Állandó Bizott­ság hagyományos ünnepélye szombaton dél­után pontosan 4 órakor kezdődik a Mátyás Király Diákház dísztermében. Az ünnepi be­szédet Sándor József volt magyar és román országgyűlési képviselő és szenátor mondja. A művészi műsoron Szegő Julia énekművész- nő Bartók- és Kcdály-dalokkal szerepel, a Nemzeti Dalt Deésv Jenő színművész adja elő. A gazdag műsor kardalait a MÁV Lyia Dalköre, a Gutenberg Dalárda, az Iparosegy­let müvészdalárdája, az Acélhang Dalkör, a Hidelvei Református Földész Énekkar és a Törekvés Dalegylet szolgáltatja. A dalegyle­tek zászlai ünnepélyesen fogadják Kolozsvár városnak az osztrák és román uralom alatt is megőrzött 1848-as zászlaját, a zászlóőrsé­get a székely és hóstáti földész ifjúság állja. Az Acélhang zeneker indulókkal szerepel. Az ünnepé'vt közvacsora követi az Arany Cáizma vendéglő dísztermében, ahol Krenner Miklós köziró a Kossuth-serieggel, Szentim- rei Jenő iró pedig a Petőfi-serleggel kezében mond beszédet. A rendezőség felhivja mind­azokat, akiknek már számozott ülőhelyre szóló jegyük van, hogy negyedórával az ün­nepély megkezdése előtt foglalják el helyü­ket. Az árvízkárosultakért! A kisemberek szive különösen a meg­próbáltatások idején dobban együtt. Ezt az együtt dobogó, testvéri magyar szivet érezzük ki a kolozsvári Cukrászok és Mé­zeskalácsotok Szövetségének az árvizkáro- sultak javára végzett gyűjtéséből, amely Fábián István cukrász kezdeményezésére 30 pengőt eredményezett és juttatott el a gyűjtésből kifolyólag az Elenzékhez, az alábbi részletezés szerint: ! Fábián /. 2 P. Vass László 2 Szolidsy Kálmán 2 Miksái János 1 -, Kapusán György 2 „ Sebők János 2 Kovács N. 2 „ Kindl G. 2 Rozor L. 1 Yárady József 1 Kemény Béla 9 w 5S Papp Jenő 2 Fazekas Mihály 2 „ Marosi Mária j 2 Szabó Béla 2 „ Lünkéi N. 2 „ Páljfy D. 2 Bertalan 2 „ Janky Lajos 1 „ A cukrászok és mézeskalácso­1 sok szövetségének összesített gyűjtése 30 „ Szamos áruház 25 „ 1 Uránia áruház 5 ■ Ujvárosy J.-né együtt : 65.— Előző és az Erdélyi Pórt központ­jához már beszolgáltatott gyűj­tésűnk 1 P. 309.50 összes eddigi gyűjtésünk P. 374.50 A gyűjtést tovább folytatjuk és min­denki adományait kérjük és várjuk súlyo­san mcgpróbáltatott magyar testvéreink részére.

Next

/
Thumbnails
Contents