Ellenzék, 1941. március (62. évfolyam, 50-73. szám)
1941-03-13 / 60. szám
19 41 mâr ciut 13. ELLENZŐK „A legnagyobb örömmel jövök minőig Erdélybe" Vitéz dr. József Ferenc királyi herceg nyilatkozata - erdélyi uljáról, tapasztalatéiról és jövő terveiről ( 5';: • . . KOLOZSVÁR, március 13. (Saját tud.) Városunk egyik előkelő szállodájának emeleti szobájában fogadott a jelenleg Kolozsváron tartózkodó dr. vitéz József Ferenc királyi herceg. A megbeszélt időpont után alig néhány pillanattal, katonás pontossággal tűnik fel a szálloda lépcsőzetén a királyi herceg honvédalezredesi egyenruhában. Fiat (dós arca és kedvessége meglepett. Néhány kedves szóval kéret szobájába, ahol a rendelkezésére álló rövid idő alatt nyilatkozik erdélyi utazásainak céljáról, az erdélyi életről, irodalmi terveiről. A KIRÁLYI FENSÉG NYILATKOZATA — A legnagyobb örömmel jövök mindig Erdélybe, — kezdi nyilatkozatát József Ferne királyi herceg — s célom, hogy minél inkább megismerjem Erdély lelkű- letét. Trianon előtt 1918-ban voltam Erdélyben és Kolozsváron is, de a megszállás elszakított ettől a csodálatosan szép és gazdag területtől. A bevonulás óta már többször jártam itt, legutóbb a Baross- Szövetség nagygyűlése alkalmából. „ÚGY MEGYEK MAROSVÁSÁR. HELYRE, MINTHA HAZA MENNÉK“ — Mostani látogatásának mi a célja, Fenség? — tesszük fel a kérdést a királyi hercegnek. — Tulapjdonképpeni célom ezúttal Marosvásárhely, ahol a márciusi ünnepségen mondok beszédet. Ehhez a városhoz régi i kapcsolatok fűznek. Édesapám, mint Er- j dély katonai parancsnoka sokat időzött ! a székely fővárosban. Azt is monhatnám, ! úgy megyek Marosvásárhelyre, mintha ] haza mennék... Természetes, közben Kolozsváron is kiszálltam, hogy meghallgassam és széjjelnézzek mi itt a teendő... A szállodai szoba ablakán kitekintve furcsa, de nekünk ismerős jelenségre figyel őfensége. Gyönyörűen süt a tavaszi nap, de a szamosmenti szél hatalmas hó- pelyhekkel ördög-táncot járat. Elgyönyör. ködünk pillanatig a természet különös játékában. A királyi herceg töri meg a csendet: — Szép tavaszunk lesz, ez az idő arra mutat — jegyzi meg halkan, mellékesen; majd igy folytatja nyilatkozatát: KOLOZSVÁR A NAGY LEHETŐSÉGEK VÁROSA A beláthatatlan lehetőségek városa Kolozsvár. ! fekvése és helyzete elsőrangú; eleve arra van rendelve, hogy erős ipari és köz- gazdasági központtá váljék. Szükségesnek tartom Kolozsváron a nemzetközi vásárok rendezésének meghonosítását, ezzel kapcsolatosan az idegenforgalom fellendítését, az építkezések megindítását, nem is szólva arról, hogy szellemi kul- tiírközpont, amely igen nagy hatással van irodalmi és művészi életünkre. KÖRSÉTA KOLOZSVÁRON — Meglátogattam a város kulturális intézményeit, az egyetemet, az egyetemi könyvtárat, az óvári képtárat -és ami különösen érdekelt, az egyetem kémiai intézetét is. Hallatlan kulturkincsek vannak ebben a városban felhal mosva, tje említsek mást, csak a könyvtár könyv- kötészeti remekmű veit. Egyet azonban sajnálok, miért nem hagyták meg, vagy építették be azokat az Erdély történelmi múltját jelképező köveket a kolozsvári házakba, melyek most a múzeumokba kerültek? 1 figyelmem nem kerülték el a felmerült nehézségek sem. Nehéz átmeneti állapot ez csupán; elmúlik... A KIRÁLYI HERCEG IRODALMI TERVEI A királyi herceg irodalmi tervei felől érdeklődöm. —- Érdekes terveim vannak, melyekről azonban még nem beszélhetek. Két munkán is dolgozom. Egyik: Kolumbus cimü ismert drámám átírása, mivel úgy érzem, még nem tökéletes. Különben is témáim nyilvánosságra hozataluk után is állandóan foglalkoztatnak, mintegy velem élnek és fej lödnek. Másik; Zrínyiről Írok uj drámát. A dráma a legkedvesebb műfajom. TECHNIKAI KUTATÁSOK Mint kémikus, József királyi herceg, a tudós titoktartásával hárítja el a feleletet. Az üvegtechnika terén dolgozik budapesti munkatársaival, de közelebbről nem nyilatkozik. Azonban felhívja figyelmem az erdélyi fürdők és gyógyvizek hallatlan nagy szerepére az idegenforgalom szempontjából. Ezt kell minden erővel támogatni és fellendíteni, hisz az idegenforgalom ma már komoly életlehetőséget nyújtó pálya. AZ ERDÉLYI SZELLEM MEGNYILVÁNULÁSAI — Mit tapasztalt Fenséged az itteni szellemet, embereket -illethet)? —- kérdezem. — Lélekben és lelkidéiben egyaránt tömör az erdélyi szellem. Ez érzik lépten-nyomon. Ami az embereket illeti, bizalom, bizakodás és baráti melegség jellemzi őket. Erős bizalmam van a mostani utam alkalmával megismert emberekben, terveik vannak, melyet minden bizonnyal meg Í3 valósítanak. Minden utam alkalmával erőt meritek az erdélyi szellemből. * A dicső múltról és történelemről beszél itt minden kő... — Mikor látogat meg még minket újra Fenséged? — Azt hiszem, két hét múlva újra leutazom Kolozsvárra és előadást tartok fővárosunk fürdőiről. Remélem megvalósíthatom régi tervem és meglátogathatom a kolozsvári földésze- ket is. Eltelt az idő... Búcsúzom. A szállodai szoba egyszerű asztalán nyolc fényképet látok. Felfigyel érdeklődésemre és szeretettel telt hangon mondja: — A feleségem és gyermekeim. Ők minden utamon velem vannak... (szed) Emlékiratban kérik a pénzügyminisztériumtól adóügyi sérelmeik orvoslását a kolozsvári kereskedők Értekezletei tartott az Erdélyi Párt gazdasági bizottságálak kereskedelmi szakosztálya KOLOZSVÁR, március 13. Az Erdélyi Párt kolozsvári tagozata gazdasági bizottságának kereskedd-mi szakosztálya tegnap eiste Szalay Miklós bankigazgató elnöklete alatt tartott értekezletén) a magyar pénzügyi rendszer ki- terjesztésével kapcsolatos kérdéseket vitatta meg. Az ülés a tagozat helyiségében este 8 órakor kezdődött meg és 10 órakor ért véget. Szalay Miklós elnöki megnyitójában ismertette az értekezlet célját, Az átmeneti helyzetben módot kell találni arra, hogy az adófizetők óhajaikat előadhassák & ezeket az óhajokat és panaszokat parlamenti szerveik utján a kormányhoz juttassák. Hangoztatta, hogy most, ha adót fizetünk, tudjuk, hogy hazánk céljait szolgáljuk és tudjuk, hogy filléreinket milyen célokra használják feli1. Utána Pálffy László igazgató, az értekezlet előadója, rövid visszapillantást vetett a ma* gyár kereskedőosztály huszonkét éves küzdelmeire, melyet csak az anyaországhoz való bo-’dog visszatérés váltott meg. Előadta, hogv világháború közepette hiányokat termelő általános helyzetben minden magyar ember magasabb szempontnak kiél magát alárendelje. Az az áldozatkészség és megértés, mellyel a kormány az egész magyar társadalom iránt viseltetik, Erdély talpraáliifásával kapcsolatos problémákkal szemben, valamint a hatóságok részéről ismételten megnyilvánult a jóindulat biztosíték arra, hogy őszintén feltárt bajaink, gondjaink, sérelmeink meghallgatásra fognak találni. Az ingatlanok kényszerelidegcnitésévcl kap* csolatos reparálását célzó t örvényrende étitel hasonló elbírálásra számit a 22 év alatt ftgyonzaklatott, aránytalan terhekkel elsorvasztott, mindenéből kifosztott kereskedelem iá. TeJtszésseJ fogadóit beszéde után az időszerű adóügyi problémákat ismertette. Elő* terjesztéseihez dr. Fogarassy Géza, az Erdély - részi Gazdasági Tanács főtitkára, Schiessel Richard igazgató, ifj. Dávid Vencel, PLatsán* tár Lukácg, Botos János, az Erdélyi Párt kolozsvári tagozatának főtitkárai, Nagy Sándor és még többen szólották hozzá s utána az értekezlbt egyhangú határozattal kimondotta, hogy emlékirattal fordul a pénzügyi kormányzathoz annak tisztázására, hogy az 1940— 41. román pénzügyi költségvetési évre eső beszedés alatt áHó úgy állami, mint városi adó az 1941. évi magyar állami adóba mint előleg tudassák be. Felkérték az Erdélyi Pártot, hogy a román jogrendből1 folyó adózási alapot alkotó speciális körülményeket vétesse figyelembe a jövedelmi és társulati adó kivetésénél. Felkérte az értekezlet a pártvezetőségeit, hogy a kétezrelékes román értékvám törlése és az alapjában vitatható egészségügyi illetékek szedésének megszüntetése tárgyában járjon közbe a polgármesternél. Tekintettel arra, hogy a forgalmiadó átalányok megálflapitása forgalmasabb téli hónapokban történr. kéri az értekezlet, hogy ezek az átalányok a január—március hónapok forgalmi adatai alapján vétessenek felülvizsgálat alá. ■i Az állalános jo szükségességéi hangoztat a kolozsvári jogászok vitaülésének felszólalói KOLOZSVÁR, március 13. Érdekes vitaülést rendeztek tegnap a kolozsvári jogászok a központi egyetem aulájában. Az ülés tárgya a jogegységesités kérdéséről február 5-én megkezdett vita folytatása volt. Az első felszólaló dr. Tury Sándor Kornél egyetemi tanár volt, aki részletesen ismertette a magyar kereskedelmi törvényeket, amelyeket összehasonlított a magyar és román szövetkezeti törvényekkel és jogszabályokkal. Arravonatkozóan, hogy Erdély területén érvényben hagyják-e a román szövetkezeti jogszabályokat, megállapítja, hogy az teljesen szükségtelen és célszerűtlen lenne. Sem jogi, sem gazdasági szempontból nem tartja kívánatosnak, hogy úgy a szövetkezeti, mint a román bank-, váltó- 1 és csődtörvényeknek egyetlen rendelkezése is életben maradjon az erdélyi területeken. Hosszasan fejtegette az anyaország területén érvényben levő osztrák-magyar magánjognak az erdélyi területekre való kiterjesztése szükségességét, azonban bizonyos változtatásokat kivan végeztetni az öröklési és házassági jogszabályokon, amelyek még rendiségi különbségeket ismernek. A következő felszólaló dr. Farkas Béla táblai tanácselnök volt, aki a jogegysége- sités kérdésére vonatkozóan kijelentette, hogy előbb az 1919 utáni 22 év jogszabályainak bevezetését tartja szükségesnek, mert az osiztrák magánjogi törvények ki- sebb-nagyobb mértékben megszakítás nélkül érvényben maradtak Erdély területén. Ezután Balás P. Elemér egyetemi tanár szolt hozzá a türvényegységesités kérdőiéhez. Részletesen méltatta a magyar magánjog előnyeit, elsősorban annak könnyed nyíltságát, amiért az nyílt kódexnek is nevezhető. Az előző felszólalókhoz hasonlóan, szükségesnek tartja a magyar magánjogi törvényeknek és jogszabályoknak a visszacsatolt erdélyi részekre való mielőbbi kiterjesztését. A vitához eoronkiviil dr. Személyi Kálmán egyetemi tanár szólott hozzá, aki kifejezte azt a meggyőződését, hogy a magyar magánjognak az erdélyi részekre való kiterjesztése bizonyos zökkenőkkel járna. Meggyőződését a magyar magánjog a házassági és öröklési jogszabályainak rendiségi jellegére alapítja. Szerinte az erdélyi területeken tlehetetl-en lenne ezeknek a jogszabályoknak az életbeléptetése, mert a rendiségi törvény teljeseţa távol ál az erdélyi ember lelkiségétől. Az itteni törvények és jogszabályok nem ismernek különbséget nemes és közrendü ember között és a családi törvényekre vonatkozólag ismeretlen az a jogszabály, hogy a házasságban fővagyonszerző csak a családapa, a férj lehet. Kifejti azonban, hogy ezek oly lényegtelen jogszabálykülönbségek, ameiyek nem akadályozhatják meg a különben szükséges kodifikációt, illetőleg ennek az erdélyi részekre való kiterjesztését. A következő felszólaló dr. Mikó Imre országgyűlési képviselő lett volna, azonban távoliéle megakadályozta, hogy a vitaesten részt vehessen. írásba foglalt hozzászólását dr. Buza László jogikari dékán olvasta fel. Mikó Imre dr. a nemzetiségi jogszabályokra vonatkozóan szól hozzá a törvényegységesitési vitához. Érdekes és alapos történeti ismertetést ad elsősorban a Trianon utáni román törvényekről, jogszabályokról és intézkedésekről, melyek az itteni nemzeti kisebbségek, illetőleg a magyarság minden irányú megnyilatkozásait szabályozták. Azután összehasonlítást tezz az 1886-iki magyar nemzetiségi törvény szelleme és a román nemzetiségi törvények és intézkedések között. Megállapítja: mennyivel emberségesebb intézkedései vannak a magyar nemzetiségi törvényeknek a románnal szemben és kívánatosnak tartja a magyar nemzetiségi törvényeknek az erdélyi részekre való mielőbbi kiterjesztését, azaz a jogfolytonosság helyreállítását. Utolsó felszólaló dr. Tusa Gábor országgyűlési képviselő volt, aki az előbbi felszólaló alapgondolata szerint az általános jogegységesités szükségessége mellett foglalt állást. Kijelenti azonban, hogy a magánjognak azokat a rendelkezéseit, amelyek a rendiséghez vannak kötve és a rendiségre vonatkoznak: Erdélyben bevezetni nem lehet. KÖZGYŰLÉST TARTOTT A KÉRÉSZ- TÉNY IPAROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE BUDAPEST, március 13. (MOT.) A Ke- resztény Iparosok Országos Szövetsége most tartotta évi közgyűlését, amelyen Bereezky Enrő dr.. a kolozsvári Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára- miniszteri biztos azt kérte, hogy részesítsék megérdemelt támogatásban Erdély kéz- müiparosságát is. A TIZES SZERVEZETEK TIZEDESEIT ÉS FŐTIZEDESEÍT ezúton hívja fel az elnökség arra, hogy a csiitortÖK esti népművelő előadásokon e héten fe tétlenül jelenjenek meg — mindenki azon a helyen, ahová körzete tartozik — hogy a körzetvezetöklo'. átvehessék a március 15’éré vonatkozó utasításokat. Amely körzetek részére jelenleg nem folynak kulrnrelőadások, azoknak a tizedesei a körzetvezetőt csütörtök estig akásán vagy irodájában keresnék fel. A Tizedes Szervezetek közönsége részére már most közli az elnökség, hogy a2 ünnepélyre a körzetvezet.ik körzeftenkint állapítanak meg gyülekezési helyet « innen vonulnak a-z egész szervezet közös gyülekezési helvére, a Honvéd-utcába a törvényszék előtti részre. Innen az ünnepély színhelyére együttesen vonul a szervezet, a Deák Ferenc-utcán«át. Indulás fél 11-kor. 1 KIÁRADT A SAJÓ VIZE. Miskolcról jelenti a- MTI: Az utóbbi napok esőzései következtében a Sajó megduzzadt és Sajókazá- nál kilépett medréből. Az állami és törvényhatósági utakat az ár közel egy méteres ou' gasságban elborítottál. /
