Ellenzék, 1941. március (62. évfolyam, 50-73. szám)

1941-03-13 / 60. szám

* foil 10 FILLÉR A 0 3 Y 0 L £'. . ;-ő:;yy rA;u . ra- Budapest 0r3 zeSgjj áz t ír n t raTTiT* T 'iiKliTTT Szsrfcesztfség is lletüíhivatal: Kolozsvár. KBss*í1aI-íl 4. Telefon: lf—89- Ireada: Eöietesn-atea 9. szia. Telefon sz.: 29—23 LXII. ÉVFOLYAM, 60. SZÁM. Alapította: BIRTHS MIKLÓS Felelős szerkesztő: BR. GROIS LÁSZLÓ CSÜTÖRTÖK Az Ellenzék búcsúja dr. Grois Lászlóiéi Búcsú pillanatokban nehéz megjelelő szavakat találni. Tele van a szivünk me­legséggel, nagyon sok mindent szeretnénk elmondani, de a válás pillanataiban külö­nös meghatottság akadályozza meg az ér­zelmek megnyilvánulását és a bucsuzás- nah rendesen nincs meg az az ünnepi han­gulata — legalább is külsőségekben — amilyennek elképzeltük. Ezt a hangula­tot érezzük most, amikor lapunk vezető helyén dr. Grots Lászlótól kell búcsút vennünk, aki a kisebbségi élet két évtize­des nehéz sorsküzdelmei között vezette az Ellenzék szerkesztőségének, kiadóhiva­talának, könyvosztályának és nyomdájá­nak ügyeit. Felszabadulásunk óta már számtalan őrségváltás történt az erdélyi magyarság életében. Hiszen a kisebbségi sors köz­életünk nagyon sok vezetőjét más életpá­lyára kényszerítene, mint amilyent erede­tileg választottak maguknak. Becsülettel cs igaz magyar lelkiismeretességgel telje­sítették hivatásukat ezek az erdélyi fér­fiak, a megváltozott életkörülmények kö­zött is. Most azután újra megnyílott a lehetősége annak, hogy a megpróbáltatá­sok évei után visszatérhessenek eredeti hivatásukhoz. Azoknak, akik együtt dol­goztak velük, mégis fájdalmas a búcsúz- kodás. Az élet legnehezebb szakaszában éreztük ugyanis. hogy jóban-rosszban egy­más mellett vagyunk és bátran vállaljuk a sorsrendelte kisebbségi keresztet. Dr. Grois Lászlót gyönyörűen induló jo­gászi karrier kibontakozásában érte az impéríumv ált ozás. A kolozsvári törvény­széken teljesített szolgálatot, mint a tör­vényszéki elnök mellé beosztott tanács- jegyző. Megtagadta az eskü letételét és uj életpálya után kellett néznie, mint annyi ezer magyar köztisztviselőnek, akik in­kább a nélkülözést választották, de meg­őrizték faji öntudatukat és hűségüket a magyar állameszméhez. Grois László dr. felismerte, hogy mi­lyen nagy feladatot jelent a kisebbségi sorsban magyar újságírónak lenni. Itt nyí­lott alkalom a magyar nemzeti érzés leg­bátrabb, legönzetlenebb szolgálatára. Der­medt ájultságban vergődött akkor az er­délyi magyarság. A trianoni békeparancs szörnyűségei — úgy látszott — gyógyít­hatatlan sebet ütöttek a lelkűnkön. Első­sorban a magyar sajtóra háramlóit az a feladat, hogy a magyar egység állandó hangoztatásával megszervezze a magyar eletet a kisebbségi sorsviszonyok között. Ezeknek a nagy feladatoknak vállalásával Lépett be annakidején dr. Grois László az Ellenzék szerkesztőségébe, ahol néhány éven át mint újságíró vette ki részét ebből a hősies küzdelemből. Azután felelős szerkesztője és ügyvezető igazgatója lett ennek a vállalatnak, amely a kisebbségi élet számtalan veszedelme között is mara­déktalanul megőrizte az Ellenzék halha­tatlan emWrii alapítójának, Bartha Mik­lósnak szellemét. I Azt hisszük, nem kell külön magyará­zat hozzá, hogy mit jelentett Erdélyben hét évtizeden keresztül olyan magyar la­pot vezetni, amely a megalkuvást egy pH- lanatig sem ismerte. Grois László dr. kü­lönben sem vette soha szívesen a nyilvá­nos törnjénezést, vagy népszeriiséghajhá- szást. Cselekvéseiben mindig törhetetlen magyar érzés vezette, de életének az volt a vezérelvre,- hogy a legnagyobb elismerés az élettől: ha tiszta lelkiismerettel tudunk önmagunkba nézni és úgy érezzük, hogy elvégeztük a ránk bizGtt feladatot. Az El­lenzék szerkesztősége igazán jól ismerte a vállalat vezetőjét. Éppen ezért nehéz nekünk, hogy most, az elválás pillanatá­ban a nyilvánosság előtt is ismertessük azt a súlyos és idegölő munkát, amelyet a magyar összesség érdekében végzett. Tudjuk, hogy Grois László dr. az elisme­résnek ezt a fajtáját mindig rossznéven vette. Hogy ebből a szempontból kinek az oldalán áll az igazság, azt most nem vitatjuk. Egyszer azonban ellentétbe kell kerüljünk annak az embernek életelvei­vel, aki ezt a vállalatot két évtizeden át irányította. Rövid visszapillantást vetünk tehát az elmúlt huszonkét esztendő magyar küz­delmeire, amelyek szorosan egybekapcso­lódtak az Ellenzék hitvallásával. Szer­kesztőségünket kétizben is összerombol­ták. Nap-nap után éles támadások jelen­tek meg abban az időben a lap szelleme és vezetése ellen. Dr. Grois László ezek­ben a válságos napokban a tárgyilagos jogász hideg ítélőképességével mérte fel a veszélyt, amelynek középpontjában az ö személye állott. Nem ringatta magát illúziókban és azt sem hagyta, hogy szen­vedélyek legyenek úrrá rajta. Fölényes diplomáciával vezette át a vállalatot ezek­ben a vészterhes időkön és csak neki kö­szönhető, hogy a lap fennállását sikerült megmenteni. i A szenvedélyek első viharai után, mi­kor a román politikát saját belső küzdel­mei foglalták le, az Ellenzék Grois Lász­ló dr. irányítása mellett uj magyar föl­adatok megvalósításán munkálkodott. Fel­hívtuk az erdélyi közvélemény figyelmét arra, hogy milyen mostoha körülmények között, valósággal éhezve folytatják fő­iskolai tanulmányaikat a magyar egyetemi hallgatók. Ezeknek a cikkeknek példátlan hatása volt. Valósággal felkorbácsolták a magyar nemzeti érzést és öntudatot, Gaz­dag és szegény egyaránt kivette részét az áldozatkészségből. így létesüli az Ellen­zék diákmenzája, ahol sokszáz magyar diák kapott ingyen ellátást, amelynek se­gítségével gondtalanul tanulhatott, hogy diplomát szerezve, acélos erővel vehessen részt a magyar öntudat nagy küzdelmei­ben. Másik nagy megvalósításunk az Ellen­zék nyomorakciója volt. Bejártuk Kolozs­vár külvárosait, összeírtuk a szegényeket és másfél éven át valóságos népjóléti iro­dát létesítettünk a szerkesztőségben. Eze­kéi a célkitűzéseket dr. Grois László min­dig a legteljesebb erővel támogatta. Az Ellenzék cikkeinek hatása alatt állították fel Kolozsvárt az első népkonyhát és a további szociális megmozdulásoknál is az általunk bevezetett munka szolgált pél­dául. Nem akarjuk it}t elkészíteni egy be* csületes magyar élet mérlegét. Grois Lász­ló dr. most áll férfikora delén és még nagyon sok magyar feladat megvalósítá­sában fogja kivenni részét. De azt is meg kell írnunk róla, hogy rengeteg elfoglalt­sága mellett társadalmi téren is kivette részét a magyar munkából. Vezető tagia Kiadótulajdonos: PALLAS a. T, Kolozsvár. Előfizetős] árak: havonta 2.71, Gesvedévre 8. félévre 19. egész évre 32 pengő. K(yLQ7,£VAR, 1911 MÁRCIUS 13. volt a Szinpártoló Egyesületnek. A ma­gyar színjátszás legválságosubb idejében lépett közbe a helyes utat mindig azon­nal felismerő tanácsaival. Az id'egen ura­lom Utolsó két esztendejében pedig a Ma­gyar Népközösség központi irodájának igazgatója volt és ebben a minőségében fáradhatatlanul dolgozott az erdélyi ma­gyar egység csorbítatlan megtartásáé??. Kevés ember dolgozott ennyit és ílyén szerénységgel a magyar eszmény érdeké­ben. Mi, akik tudtuk ezeket róla, moll Grois Lászlótól, az embertől bucsuzunh. Különösen nehezére esik a bucsuzás an­nak, aki ezeket a sorokat Írja, mert kö­zel húsz esztendőn keresztül legbensőbb munkatársa és legöszintébb barátja volt a vállalat távozó vezetőjének. Az Ellenzék egész szerkesztőségének, kiadóhivatalának, könyvoszlályának és nyomdaszemélyzeté­nek köszönetét tolmácsoljuk most itt a nyilvánosság előtt, amiért az erdélyi ma­gyarság legnehezebb esztendeiben meg­őrizte a magyar jövendő számára ezt a történelmi jelentőségű lapot. Tudjuk, hogy uj élethivatásában is éppen olyan becsü­lettel fogja végezni a reá bízott felada­tokat, mint azt lapunk élén tette. Remél­jük, hogy a bucsuzás csak a felelős szer­kesztőnek és a váilolat irányítójának szól. Hisszük, hogy az ember lélekben to­vábbra is közöttünk marad és éppen olyan szeretetteljes aggodalommal figyeli a jö­vőben egykori munkatársainak pályáját, ahogyan akkor tette, amikor minden fe­lelősség az ő vállaira nehezedett. Ez a lélekközösség számunkra mindig meg­nyugtató érzés marad és bizonyosak va­gyunk benne, hogy dr. Grois László is mindig ugyanazzal a meleg szeretettel gondol reánk, amilyennel mi búcsúzunk tőle. • ' VÉGH JÓZSEF. Angol merénylők pokolgépe robbant fel Isztambulban Szófiában és Berlinben felháborodással másítják vissza a gyanúsítást ISZTAMBUL, március 13. (Buti tud.) A? isztambu i ..Pera Palace‘‘ szállodában bom­bamerénylet történt, melynek három halálos és 10 súlyosan sebesült áldozata van. Az ál­dozatok között van Rotha volt »zófiai angol kereskedelmi attasé is. NEWYORK, március 13. (Reuter.) A New- york Times isztambuli tudósítója részleteket közölt a Pera szállodában történt robbanás lefolyásáról. A pokolgép a szálloda halijá­ban rbobant fel. A robbanás sebesültjei között van Paton selők lakták A sebesültek között van Paton isztambuli tőkonzul. Page isztambuli alkon zuf, Bell az isztambuli anglikán egyház le'ké- sze. Lambert a szófiai angol követség első titkára és Burmán szófiai főkonzul. SZÓFIA, március 33. (Ştefani.) Bulgária* ban nagy felháborodással' fogadták azt a célzatos ál’itásit, amely szerint a pérai szál lóban történt robbanást bolgár személyek ké­szítették elő és ők helyezték el 3 diplomaták táskájába elindulásuk előtt 3 pokolgépet. Bolgár körökben a merény'elíeí kapcsolatban utaknak a Secret Service gyanús özeiméire és nem tartják tehetetlennek, hogy itt is a Secret Service keze volt a do'pgbati. (MTÍ.) BERLIN, március 13. (DNB.) Berlini kö­rökben egyenesein nvetségSnek minősítik azt a íltevést, hogy a pérai szállóban történt rob­banást német részről idézték elő. (MTI.) SZÓFIA, március 13. (Néniét Távirati Irc­da.) Az isztambuli Pera Palota szállóban tör­tént robbanásról ideérkezett legújabb hír sze­rint nem pokolgép robbant, hanem az a rob­banóanyag, amelyet a szófiai angol követ­ségről vittek magukkal a csomagok között. Az ismételt merényletkisérletek alkalmával, mint a Szófia mellett lévő vízmüveknél, a spalatói kikötőben és a romániai vidékeken, kétségkívül bebizonyosodott, hogy a merényletekben angol eredetű robbanó anyagot használtak. Valószínű tehát az a feltevés, hogy egyes külföldi angol szervek megfelelő robbanó anyaggal rendelkeztek. Kél haloftfa van eddig a robbanásnak ISZTAMBUL, március 13. (Német Távirati Iroda.) Hir szerint a robbanás alkalmával megsebesült emberek közül időközben töb* ben meghaltak, úgyhogy a halálos áldozatok Száma hétre emelke­dett. A török rádió szerda esti közlése szerint a minisztertanács határozata szerint azonnali hatályai megtiltja négy isztambuli újság megjelenését három napi és hat újságét két napi időre. A lapokait azért szüntették be, mert a kiadott utasítással szemben feltűnően foglalkoztak a szállóban történt robbanással. (MTI.) TÖRÖK HIVATALOS JELENTÉS A ROBBANÁSRÓL ANKARA, március 13, A Török Távirati Iroda az isz-tamlmli robbanás ügyébsn való vizsgálatról ezt jelenti: A szófiai angol követség személyzetének poggyászai közé keveredett a különvonat el­indulása előtt két bőrönd, arae y Isztambulba érkezett az angol követség Személyzetének holmijával együtt. A bőröudök egyikét a Pa­lota-szállóba vitték, ahol néhány pillatnattital azután felrobbant. A másik idegen bőröndöt megtalállak egy másik szádóban a követség egyik tagjának a poggyászai között. Mintán az első bőrönd felirobbanf, az illető tisztviselő gyanút fogott és megvizsgá ta az idegen bő­röndöt, amelyben rádiókészülékhez hasonló pokolgépeit találtak. Robbanási szakértők a robbanóanyag eltávolításával árta inatlanná tették a gépezetet. A vizsgálat még folyik. A robbanás következtében három ember meg­halt, 22 pedig megsebesült. (MTI.) I Í941 MAr 1 -s

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents